Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-20 / 170. szám, péntek

Árfegyelmi ellenőrzések az SZSZK-ban Egyének felelnek a hibákért Legfelsőbb párt- és állami szerveink az utóbbi időben több fontos intézkedést hoztak árpolitikánk hatásfokának növelésére. Ez természetesen megnyilvánult az árak ellenőrzésében is, ami hozzá­járul az állami és munkafegyelem megszilárdításához, a szocialista törvényesség megtartásához. Erről szól dr. Adolf Balogh mérnöknek, a Szlovák Árhivatal elnökhelyettesének cikke, amely a Hospodárske noviny, a CSKP KB gazdasági hetilapja idei 18. számában jelent meg és amelyet némi rövidítéssel az alábbiakban közlünk. CSAK RÉSZLEGES JAVULÁS Tavaly az SZSZK-ban az árel­lenőrzés illetékes szervei össze­sen 4588 megelőző és utólagos árellenórzést hajtottak végre. E je­lentős igyekezet ellenére, amely­nek célja szüntelenül szigorítani az árfegyelmet az önálló elszámo­lású szférában, a helyzet csak fokozatosan javul. Még mindig, huzamosabb ideje, előfordulnak olyan fogyatékosságok, amelyek megkövetelik az árellenörzó szer­vek rendszeres figyelmét. Jelen­leg főleg az átvevő ellenőrzés vi­szonylatában kell fordulatra töre­kednünk, mivel ez még mindig gyönge láncszeme az árfegyelem szilárdításának. Egyes vállalatok és szervezetek egyelőre következetlenül élnek azzal a fontos jogukkal és egyben törvényszabta kötelességükkel, hogy árellenőrzést gyakoroljanak a gyártmányok, a teljesítmények, a szolgáltatások, az építőipari és a szerelómunkálatok stb. átvételé­nél. A rendszeres ellenőrzés híján csak igen nehezen tudják hatéko­nyan megelőzni a kivitelezők ré­széről az árelóírások megsze­gését. Az árelóírások tavaly megálla­pított megszegése eseteinek elemzése arról tanúskodik, hogy az ilyen esetek több mint a felében nem tartották be az érvényes ára­kat, illetve nem feleltek meg lénye­ges minőségi és kivitelezési köve­telményeknek. Ilyen jellegű fogya­tékosságok főként az SZSZK Épí­tőipari Minisztériumának és Ipari Minisztériumának vállalatainál, valamint a nemzeti bizottságok ál­tal irányított vállalatoknál fordultak elő. Az alapvető fontosságú minő­ségi és kivitelezési feltételeknek nagy mértékben nem tettek eleget továbbá a Csehszlovák Testneve­lési Szövetség egyes gazdasági szervei sem. Növekedett a helytelenül meg­állapított nagykereskedelmi árak száma -elsősorban a külkereske­delmi szervezetekben, valamint az elektrotechnikai ipar szövetségi minisztériumához tartozó vállala­toknál. Az ellenőrzés rendszeres figyelmet szentelt az árelóírások megkerülése egyéb eseteinek is. Nevezetesen a helytelen áron tör­ténő értékesítésének vagy vásár­lásának, a kötelező árintézkedé­sek meg nem tartásának, a meg nem határozott árakon való el­adásnak, az építőipari munkálatok vonatkozásában az el nem vég­zett munka számlázásának stb. Szlovákiában az árellenőrző szervek megállapították, hogy ta­valy az árelőírások megsértésével egyes vállalatok és szervezetek összesen 78,7 millió koronára tet­tek szert - jogtalanul. Az ellenőrző akciók nyomán a megrendelőknek visszatérítettek 41 millió koronát. Ezen túlmenően a helytelenül eljá­ró vállalatokat kötelezték arra, hogy utólag 58,2 millió koronát utaljanak át nyereségükből az ál­lam, illetve a nemzeti bizottságok költségvetésébe. E nyereségelvo­nás keretében a bírság összeg­szerűen 20,5 millió korona volt. Az árellenőrzés ilyen intézkedései az adott vállalatot vagy szervezetet nemcsak globálisan érintik, ha­nem egyes dolgozóikat is, akik munkakötelességeik elhanyagolá­sával vagy nem teljesítésével elő­idézték az árelőírások megsze­gését. A BÍRSÁG NEM MARADT EL Az elmúlt esztendőben az SZSZK-ban ilyen címen 10 433 dolgozót személyesen is sújtottak. Figyelmeztetést kapott 1839 sze­mély, megrovást pedig 499. Anya­gilag 7636 dolgozót bírságoltunk meg, összesen 3,7 millió koroná­val. Végül 167 esetben kádervál­tozásokra került sor. A szankció­kat nagyobb mértékben főleg az árucikkek és a szolgáltatások ér­vényes kiskereskedelmi árának megsértése, vagyis az árdrágítás eseteiben alkalmazták, a fogyasz­tók nélkülözhetetlen védelme for­májaként. Az ilyen lépések kétségtelenül elkerülhetetlenek a káros jelensé­gek ellen, az árfegyelem szilárdí­tásáért vívott harcban. Ezek azon­ban az árellenőrzésnek csak az eszközét képezik és nem a céllját. Célja ugyanis meggátolni az ilyen szabálytalanságok előfordulását, eltávolítani azokat az okokat, amelyek kiváltják vagy lehetővé teszik az árak és az árelőírások megsértését. Az árellenőrzések eredményeinek hasznosítása so­rán ezért a figyelem dandárja a helyzet alapvető, lényegi meg­változtatását és a megelőzést szolgáló intézkedésekre összpon­tosul. Az ellenőrző akciók nyomán a Szlovák Árhivatal 733 konkrét intézkedést foganatosított a hibák kiküszöbölésére és az árfegyelem tartós szigorítására. Egyebek kö­zött az illetékes szervek 136 eset­ben megváltoztatták a helytelenül megállapított árakat. Az árellenőrzés megelőző sze­repének hatékonyságát az a tény is bizonyítja, hogy a tavalyi ellen­őrzések nyomán az ellenőrzött be­ruházásokon 104 millió koronával csökkentek a költségek. Az új gyártmányok javasolt árainak le­szállításával, illetve a kivitelezők elszámolásai kiigazításával 28 millió korona árcsökkenést értünk el. Az ellenőrzési eredmények elemzéséből az következik, hogy az önálló elszámolás szférájában az árképzés több helytelenségé­nek oka az irányító tevékenység alacsony színvonala. Ki nem elé­gítő főleg az árképzésben és az árellenőrzésben résztvevő egyes alakulatok együttműködése a vál­lalatoknál és a termelési-gazdasá­gi egységekben. A hiányosságok oka nagy mértékben az, hogy ezen a területen meg nem felelő az árképzéssel foglalkozó dolgo­zók képesítése és jelentős a fluk­tuációjuk. Ezért a továbbiakban is szüksé­ges elmélyíteni az árképzés irá­nyítását és ellenőrzését, amint azt az árellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentés alapján feladatul meghagyja a CSSZSZK kormánya és az SZSZK kormánya elnöksé­gének határozata. Továbbá követ­kezetesebben kell teljesíteni a fel­adatokat az árképzésben és a számlázásban, kiváltképp az építkezések és technológia szállí­tása viszonylatában. Az árellenőrzésnek nemcsak a megtorló funkcióját kívánjuk ér­vényesíteni, hanem elsősorban megelőző szerepét. Ennek célja, hogy az árpolitikát irányító szervek rendelkezzenek a szükséges in­formációkkal és hogy megelőzzük az árképzés fogyatékosságait. Az árellenőrzés ezzel kapcsolatos hatásos intézkedéseivel jelentő­sen hozzájárulhat az árfegyelem szilárdításához és ezzel a nép­gazdaság irányítása színvonalá­nak az emeléséhez. A barlangok szerelmesei Nem véletlen, hogy a Szlovák Barlangászok Szövetsége egyik legaktívabb, legtevékenyebb cso­portjának központja Rozsnyón (Rožňava) van. Ez a csoport sok barlangot fedezett már fel. Nehéz volna mindegyiket felsorolni. A rozsnyói csoport napról napra bővül. A bátor, edzett, természetet szerető és megismerni vágyó fia­talok tömegét vonzza a barlangá­szat. Sokan még nem is tudják, hogy mire vállalkoznak, de ösz­tönzi őket a megismerés vágya, a kíváncsiság, a kalandvágy. Többségük szakismereteit is bőví­ti. Az érdeklődés, a növekedés örvendetes, de gondokkal jár. A felszerelések, speciális kötelek, szögek, felvonó szerkezetek sok pénzbe kerülnek s ezt egy roha­mosan duzzadó csoport nem tudja tagjainak biztosítani. így született meg az ötlet, hogy egy kihelyezett csoportot alakíta­vannak, kezdők, akik ismerkednek a barlangászat rejtelmeivel. Közép- iskolások, akikkel kutatjuk a kör­nyék barlangjait, hiszen a tornai fennsíkon még nagyon sok az is­meretlen vagy félig ismert zsom­boly. Ezek felkutatása jó alkalmat ad a gyakorlásra. A fiatalok megta­nulják a felszerelés kezelését, kar­bantartását, használatát, a má­szás és ereszkedés fortélyait, a biztonságos mozgást, mert ez a legfontosabb.- Egy barlangász, nem barlan­gász - mondják a fiúk, s ez így is van. Az előírások is megszabják, hogy egy ember nem kutathat a mélyben. A szepsi csoport két legaktí­vabb tagja Erdélyi Péter, aki most érettségizett és Fecsu László gim­nazista. Megismerkedtek már a szilicei fennsík barlangjaival. Jártak a Buzgó barlangban, ahol Európa legmagasabb cseppköve Jó erőnlét, bátorság és akaraterő kell a barlangkutatáshoz (Stibrányi Gustáv felvétele) nak. Szerencséjük volt, mert a szepsi (Moldava nad Bodvou) Jednota testnevelési egyesület keretén belül működhetnek, mint turisztikai és hegymászó csoport, melynek vezetője ifj. Stibrányi Gusztáv. Fiatal ember, de tapasztalt bar­langász. Úgy ismeri a fennsík min­den barlangját, mint a tenyerét. Megjárta Ausztria, Svájc, Francia- ország barlangjait. Megismerke­dett a görögországi vertikális bar­langokkal is. Olyan ember áll a szepsi csoport élén, akitől a kez­dők és gyakorlott barlangászok is tanulhatnak; szaktudást, önfe­gyelmet.- A csoport megalakulása - mondja Stibrányi Gusztáv - nem jelenti azt, hogy elszakadtunk vol­na a rozsnyói központtól. Tovább­ra is hozzájuk tartozunk. A mi csoportunkban főképpen fiatalok ORVOSI TANÁCSADÓ Légzés - mozgás - egészség II. Ahhoz, hogy zavartalanul él­vezhessük a levegő éltető erejét, szükséges elsajátítanunk a helyes légzést és megteremteni annak feltételeit is. A helyes légzés követelménye a könnyed testtartás, a megfelelő lazítás. Ennek teljesítése érdeké­ben el kellene hagynunk néhány rossz szokást, mely gátolja a lég- zóizomzat működését, a mellkas szabad mozgását. Gondolok itt fő­leg a helytelen testtartásra. De ide sorolható a fűző, melltartó, vagy más ruházati cikk viselése is, mint pl. a magas, szűk derekú nadrág, szűk szabású ruha, derékszíj, ha­risnyakötő használata is. A légzést nem kis mértékben akadályozhat­ja még a kemény, túlterhelt gyo­mor, a rugalmatlan mellkas, a fö­lösleges zsírréteg, az emésztő­szervekben felgyülemlett, s a re­keszizom mozgását akadályozó gázok. A legtöbb embert ma a gyors frekvenciájú, felületes, kapkodó légzés jellemzi. Ez nem gazdasá­gos, mert túlerölteti a légzóizmo­kat és nem biztosít tökéletes gáz­cserét. Ez pedig fontos. A gyakor­latban ugyanis a helyzet a követ­kező: az oxigén a belélegzett leve­gő 21 százalékát képezi. Meglepő az a tény, hogy a kilélegzett levegő­ben rendszerint még mindig 16,5 százalék oxigént találhatunk. Ez azt jelenti, hogy szervezetünk- a rossz légzés következtében- a teljes oxigénmennyiségnek csak 4,5 százalékát használta fel. Az így keletkezett oxigénhiányon úgy igyekszünk segíteni, hogy energiatartalékunkat feláldozva légzésünk felgyorsul. Pedig ilyen­kor az lenne a helyes, ha nem a légzésszám növelésével, hanem mély levegővétellel igyekeznénk elérni tüdőnk jóval tökéletesebb és gazdaságosabb szellőzését. Ezt a célt leginkább a testmozgás szolgálja. Segítségével erősödnek légzőizmaink, növekszik bordáink rugalmassága és vitálkapacitá- sunk. Tájékozódásul: már a lassú járás is növeli a kilélegzett levegő térfogatát legalább kétszeresére, hegymászógyakorlatoknál ez az érték a tízszeresére növekszik. A megfelelően nyújtott, mély légzés elősegíti tüdőnk egészsé­ges fejlődését is. Amíg a nyugalmi állapotban végzett légzés a tüdő szövetének csak egyhetedét használja ki (amikor csak a tüdő alsó része vesz részt a légzés­ben), addig a megfelelő intenzitá­sú testi aktivitásnál a levegő a tü­dő legfelsőbb részeibe (a csú­csokba) is behatol. Mindehhez tudnunk kell még azt is, hogy a kór­okozó csírák a tüdő legkevésbé szellőztetett részeiben települnek és szaporodnak. A helyes légzés előfeltétele a megfelelő ritmus is. Az ideális az lenne, ha a légzés a szív ritmusá­hoz alkalmazkodnék. Ez viszont teljesíthetetlen követelmény. Ezért igyekezzünk légzésünket a járás, a futás, az úszás, a testgyakorla­tok, vagy más hasonló tevékeny­ség ritmusához igazítani. Nem kisebb fontosságú az a már említett feladat is, hogy orrunkon át, a felső légutakat fel­használva lélegezzünk. Ellenkező esetben (szájon át történő légzés­nél) hátrányosan változik a levegő fizikai minősége, s ennek velejáró­ja a légutak (garat, mandula) gya­kori gyulladásos megbetegedése. Helyes, ha a testmozgásnál megtartjuk a következő légzési szabályokat: ha karunkat oldalsó középtartásba vagy magastartás­ba lendítjük, illetve fejünket vagy törzsünket hátra hajlítjuk, belég- zünk. Ellenkezőleg: kilégzünk, ha kinyújtott karunkat a testünkhöz húzzuk, előre lendítjük, törzsünk előtt keresztezzük, vagy ha (fe­jünkkel, törzsünkkel) előrehajo­lunk. Minden gyakorlatot kilégzés­sel kell kezdeni. Kerülve a felüle­tes, kapkodó légzést lélegezzünk mélyen, ritmusosan, hosszú be- és kilégzéssel. Az elsajátított he­lyes légzés ritmusának tudatos le­lassításával képesek vagyunk ha­marabb megszüntetni pl. a futás utáni erős szívverést. Különleges légzógyakorlatokkal csökkenteni tudjuk a magas vérnyomást, vagy pedig elejét vehetjük a műtétek után gyakran fellépő tüdőgyulla­dásnak. A helyes légzés elsajátításának jelentőségét növeli korunk egyik orvostudományi eredménye is. A kutatók bebizonyították, hogy a daganatos betegségek jóval gyakoribbak a túltáplált, a test­mozgást kerülő embereknél. A statisztikai adatok szerint vi­szont nyilvánvaló, hogy rendsze­res testi aktivitásnál e kockázat erősen csökken. Ez a megállapí­tás különösképpen a tüdőre vo­natkozik. A daganatok ugyanis az oxigénszegény helyeken kelet­keznek, ahol a légzésben nem vesznek részt a tüdő összes lég- hólyagai. Ez a passzív és hosszan tartó állapot a tüdő működésében bizonyos részleges stagnálást, fennakadást vált ki. Ennek követ­keztében a tüdő szövetét alkotó sejtek alsóbbrendűkké változnak, s ilyen állapotban könnyen válhat­nak bármilyen kóros folyamat fészkévé. Ez a példa is azt bizo­nyítja, hogy egészségünk megvé­dése, a betegségek megelőzése érdekében ki kell használni a test­mozgás kedvező hatását a lég­zésre, mert felfokozott oxigénfo­gyasztással jár. Az egészséges életmód egyik lényeges követelménye, hogy a testmozgás, a sportolás ne le­gyen csak a fiatalok kiváltsága, hanem váljék minden ember tár­sadalmi, élettani és biológiai szük­ségletévé. Dr_ SZÖKE istván található. Itt fedeztek fel társaik egy hatvan méter mélyben fekvő barlangot, ahol archeológiái lelete­ket, ősemberkoponyát találtak, melyet most vizsgálnak a szakem­berek. A két fiatalnak nagy sikerél­ményben is része volt már. Elha­tározták, hogy az 1984-es évet nem táncmulatságon köszöntik, hanem valami mással - élmény- szerzéssel, barlangmászással. December 30-án leereszkedtek a tornai fennsíkon levő ördöglyuk­ba, s végigjárták az ismert jára­tokat.- Egyszer az egyik helyen- mondja Péter - bontani kezdtük a falat, a kőzet laza volt, engedett. A lámpák egy új folyosót világítot­tak meg, ahol még ember nem járt. Tovább bontottuk s egy hat­van méteres járatra, majd egy na­gyobb teremre bukkantunk, amit Színes teremnek neveztünk el. A cseppkövek csodálatosak, a fe­lettünk járóknak fogalmuk sem le­het erről a szépségről.- Nagyszerű élmény volt - ve­szi át a szót Fecsu László. - Ké­sőbb bebizonyosodott, hogy az új járattal együtt az ördöglyuk 186 méter mély. Ezzel megdőlt az a rekord, melyet a Barázda zsom­boly tartott 180 méterrel, szilicei fennsíkon. Mit jelent számotokra a barlan­gászat?- Nagyon sokat - mondja Pé­ter. - Elsősorban fokozza az erőn­létet - melyre a tanulásnál is nagy szükségünk volt -, az ügyességet, s baráti kapcsolatokat hoz létre. Mi egymásra vagyunk utalva s bíz­nunk, hinnünk kell egymásban. Enélkül senki sem merne egy kö­télen lógni több méter mély­ségben.- Nehéz volna hobbink minden előnyét felsorolni - mondja Laci.- Rengeteget tanulunk. Megis­merkedünk az archeológiával, kő­zettannal, térképészettel és sok mindennel, amiről a gimiben nem igen hallunk. Meg tudjuk álla/Sitani, pontosabban határozni és feltér­képezni a vízgyűjtő területeket, s ennek ma, vízben szegény vilá­gunkban óriási jelentősége van. Ezek a fiatalok tudják, hogy mit miért tesznek. Lehet, hogy a jövő hivatásuk nem lesz összhangban a barlangászattal, de egy bizo­nyos: mindig szeretni fogják a mozgást, a testedzést, a termé­szetet és nem utolsósorban- a közösséget. Nem lesznek kö­zömbös emberek! FECSÓ PÁL ÚJ FiÓ 4 1984. VII. 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents