Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-14 / 139. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ENERGETIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS — KOMMENTÁLJUK j— A leghatásosabb érv Kitűzött céljaink elérésében a népgazdasági ágazatokban a munkaszervezés egyre hatékonyabb formáit és eszközeit alkalmazzák. Mind több vállalatnál és üzemben alakulnak önelszámoló szervezeti egységek, bevezetik a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, s mindez csak fokozza az egyes üzemrészlegekben és műhelyekben dolgozó kollektívák jelentőségét. A kollektívák tagjainak megfelelő szakmai és politikai felkészültsége, fegyelmezettsége és kezdeményezőkészsége az újszerű munkaszervezési és javadalmazási formák eredményességét jelentős mértékben meghatározza. Abban, hogy a kollektíva e hatása pozitív irányban érvényesüljön, sokat tehet a pártcsoport. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az alapszervezetek túlnyomó többségében megnövekedett a pártcsoportok jelentősége. Ezt az idei év eleji pártalapszervezeti taggyűlések is igazolják. A dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) járásban az összegezés szerint a 3-4 évvel ezelőtti gyakorlattal szemben, amikor még nagyrészt csak formálisan kerültek szóba a pártcsoportok, ezúttal már szinte kivétel nélkül valamennyi alapszervezetben részletesen elemezték tevékenységüket, sőt, konkrét feladatokat kaptak. Az azóta eltelt időszakban néhány pártalapszervezet munkájáról készített felmérés csak megerősítette a korábbi megállapítást. Hatékonyan dolgoznak és az elvárásokkal összhangban segítik a termelés folyamatában felmerülő problémák és nehézségek megoldását a pártcsoportok a felbári (Horný Bar) Csallóköz Egységes Földművesszövetkezetben. Az ágazatok szerint alakult és dolgozó csoportok konkrét feladatokat kaptak és oldottak meg. A szövetkezet és a pártalapszervezet vezetőségével együttműködtek többek között a dohánypalánták termesztésével és a korszerűsített tehéntelep betelepítésével kapcsolatos feladatok és problémák megoldásában. Ugyanígy van a Hegyétei (Kútniky) Egységes Földművesszövetkezetben is. A taggyűléseken elfogadott határozatok valóra váltásában a pártcsoportokat is igénybe veszik. Tagjai konkrét feladatokat kapnak, s így hatékonyan kiveszik részüket a gazdasági munkából. Ugyanez a helyzet a pozsonyeperjesi (Jahodná) Haladás Efsz-ben is, ahol a gépesítésben dolgozó kommunisták pártcsoportja sokat tesz a javítási költségek csökkentéséért, segít az újítómo2ga- lom szélesítésében, sőt, még arra is ügyel, hogy az ésszerű- sítők megkapják a megérdemelt jutalmat. E sokrétű megbízatásnak milyen módon, hogyan tesznek eleget a pártcsoportok? Általánosan érvényes receptet arra lehetetlen adni, hogy a pártcsoport miként teljesítse, segítse a taggyűlés gazdaságpolitikai jellegű határozatainak teljesítését. Annyi azonban bizonyos, hogy a pártcsoport csakis messzemenő fegyelmezettséggel és tagjainak példamutatásával tud hatni a kollektíva párton kívüli tagjaira. A termelés gazdaságosabbá tételében, a tervek teljesítésében és a rendkívüli feladatok vállalásában a kommunistáknak kell elöl járniuk, saját helytállásukkal ösztönözve kollégáikat. Nem véletlenül hangsúlyozta az egyik mezőgazdasági üzem pártelnöke, hogy akkor, amikor a pártcsoport az éjszakai szántást segít megszervezni, vezetője és tagjai az elsők között vállalják a rendkívüli műszakot. Mert a pártcsoport munkájában is a személyes példa a leghatásosabb érv. EGRI FERENC Igényes feladatokat teljesítenek A gazdaság működésének hatékonyságát nagymértékben meghatározza, miként lehet kielégíteni a termelés üzemanyag- és energiaszükségletét. Az utóbbi években a KGST-országok importjuknak csak öt százalékát vásárolták az integráción kívüli országokból, míg a Közös Piac országai a hatvan százalékát. Ugyanakkor a szocialista országok közösségén belül az energia- források elosztása rendkívül egyenetlen. A teljes energiahordozótartalék körülbelül kilencven százaléka - ideértve a leghatékonyabb energiahordozókból, a kőolajból és a földgázból meglevő legnagyobb tartalékokat - a Szovjetunióban van, míg a közösség európai országaiban csak tíz százalékuk található. A hetvenes évek végéig a KGST európai tagországainak növekvő energiaszükségletét döntően a szovjet kőolaj- és földgáz- szállítások elégítették ki. A KGST- országokba irányuló szovjet energiahordozó-szállítások 1971 és 1975 között mintegy 560 millió tonnát, 1976 és 1980 között pedig 830 millió tonnát tettek ki. Ebben az időszakban jelentősen megnövekedett a KGST-országokban az elektromos energia termelése: 1961 és 1970 között 260 százalékkal, 1971 és 1980 között pedig 175 százalékkal. A KGST-országok egy főre jutó villamosenergiatermelése 4470 kilowattóra, míg a világátlag 1800 kilowattóra. Ma a szovjet energiahordozók exportjának növelését objektív okok korlátozzák, ami szükségessé tette, hogy a partnerországok felülvizsgálják a szovjet szénhidrogén-üzemanyagok bőségének idején kialakult energetikai stratégiájukat. A KGST-országok az üzemanyag- és energetikai problémáik megoldására hosszú távú célprogramot dolgoztak ki. A progCsehszlovákia rendszeres kiállító a Budapesti Nemzetközi Vásáron, az idén 17 külkereskedelmi vállalata közel 1900 négyzetméteres területen sorakoztatta fel legkorszerűbb termékajánlatát. A Motokov például két speciális vontatót és az anyagmozgatásban jelentős szerepet betöltő emelővillás targoncákat is hozott Budapestre. A Kovo - amely a legtöbb termékkel jelentkezett - a többi között szabályzó berendezéseket, méréstechnikai eszközöket, elektronikai alkatrészeket vonultatott fel. A Strojimport ajánlatában fém- megmunkáló gépek, szövőberendezések voltak találhatók, a Škodaexport takarékos öntési technológiákat ismertetett meg a szakmai érdeklődőkkel. A csehszlovák kiállítók sajtótájékoztatóján többek között megtudjuk, a részt vevő külkereskedelmi vállalatok nagy súlyt helyeztek arra, hogy az idei termékajánlatuk összeállításával elősegítsék a két ország közötti árucsere-forgalom kiegyensúlyozott bővülését. A két ország között a kölcsönös szállítások értéke az idén minden jel szerint eléri az 1,4 milliárd rubelt. Az ötéves tervidőszakra aláírt hosszú távú egyezmények alapján ramban első helyre az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével, az atomenergia fokozott fejlesztésével és a saját energiaforrások aktívabb bevonásával kapcsolatos feladatok kerültek. A KGST-országokban országos programokat dolgoztak ki, amelyek a gazdaságot az üzemanyag és az energia nagy hatékonyságú felhasználására orientálják. A KGST-országoknak az energetikai problémák megoldására irányuló sokoldalú együttműködésében fontos helyet foglal el az atomenergia fejlesztése. Az atomenergia-ipar gyors fejlesztése hozzájárul az üzemanyag- és energetikai források fenyegető * hiányának kiküszöböléséhez, és jelentős mértékben csökkenti a környezetszennyeződés veszélyét. Az atomenergia önálló ágazattá válik, egyben a KGST-országok egyesített energetikai rendszerének erős láncszemévé, a szocialista közösség nemzetközi energetikai komplexumának alkotórészévé. Napjainkban a Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában működő atomerőművek teljes kapacitása 18 ezer megawatt. Befejező szakaszában van Magyarországon az első atomerőmű építése, s folynak az előkészületek atomerőművek építésére Lengyelországban, Kubában és Romániában. Egy atomerőmű felépítése a szerves fűtőanyagok jelentős megtakarítását teszi lehetővé. Kiszámították, hogy egy gigawattos energiablokk évenként több mint kétmillió tonna szerves fűtőanyag megtakarítását eredményezi. Ez azt jelenti, hogy az atomerőművek 1990-ig terjedő építési programjának teljesítése évenként több tízmillió tonna fűtőanyag hatékonyabb felhasználására ad lehetőséget. A hosszú távú célprogramban előirányozták, hogy a KGST érdea forgalomnak mintegy 37 százalékát teszik ki a kooperációban, illetve szakosításban gyártott termékek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy jó lehetőség kínálkozik a harmadik piacokon való közös fellépésre is, így ajánlat tárgyát képezheti a jövőben elektromos erőművek, téglagyárak, cementművek, megmunkáló gépsokelt tagországai közösen két 4 gigawatt teljesítményű atomerőművet építenek a Szovjetunióban. Ezek a reaktorok elektromosener- gia-termelésüknek a felét az építésben részt vevő országoknak adják át, a részvétel arányának megfelelően. Ezekből az atomerőmüvekből Magyarországra 1990- re évenként 2,4 terawatt elektromos energiát szállítanak. Az elektromos energia továbbítása egyre inkább nagy teljesítményű villamos távvezetéken történik. így például a Szovjetunió területén épülő atomerőműveket összekapcsolják a 750 kilovoltos villamos távvezetékkel. Az atomenergia fejlesztési programjának sikeres megvalósítását hivatott elősegíteni a korszerű anyagi-műszaki alap létrehozása. A termelés sokoldalú szakosítására és kooperációjára, valamint a kölcsönös gépszállításokra vonatkozó megállapodás alapján a KGST-országokban az atomipari gépgyártás újabb dokumentumainak építése kezdődött meg. Egészen napjainkig a KGST- országok bányaipari együttműködése a bányaipari technika és a műszaki-tudományos együttműködés területére korlátozódott. Az energiaellátás mai feltételei között szükségessé vált a érdekelt országok közös cselekvése a lehetőség feltárásában. Jelenleg a KGST szervezetei vizsgálják a- lengyelországi lublini lelőhely közös feltárásának lehetőségeit. A közösség országaiban levő szénlelőhelyek kiaknázásának intenzívebbé tétele felveti a meddőhányókban évenként felhalmozódó szénkitermelési hulladékok fel- használásának és a széntermelés rekultivációjának kérdését. Ezen a téren a magyar cégek tapasztalata a legnagyobb. A Haldex magyar-lengyel, valamint a Haldex- Ostrava magyar-csehszlovák vegyes vállalat alapvető célja az, hogy a bányák meddőhányóiból szenet termeljenek ki. A hőerőművekben hasznosítható szénen kívül ezek a vállalatok jelentős mennyiségű nyersanyagot is szolgáltatnak az útépítésekhez. S az sem kevésbé fontos, hogy mindamellett felszámolják a sziléziai városokban és Ostrava környékén nagy területeket elfoglaló meddőhányókat. A KGST-országokban a szénlelőhelyek komplex feltárása a szénbányászat fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A Haldex-Ostrava tapasztalatainak széles körben történő felhasználása további jelentős eredményekhez vezethet. V. V. NYEFJODOV, tudományos munkatárs rok, komplett kórházak, sörgyárak, malmok közös szállítása is. Hazánkból is sokan látogattak el a 79. tavaszi BNV-re, ahol gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek a 27 ország 1839 kiállítójának termékeit megtekintve, s amelyek közül a szigorú szakmai zsűri 11- et nagydíjjal, 43-at pedig BNV díjjal tüntetett ki. MÉRI ISTVÁN (ČSTK) - Csehszlovákia a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulása óta aktívan és kezdeményezően részt vesz a gazdasági közösség által kitűzött feladatok teljesítésében. Ezek a feladatok a népgazdaság tervszerű fejlődésére, a tagországok gazdasági és műszaki fejlődésének meggyorsítására, a kevésbé fejlett iparú tagállamok iparosításának fellendítésére, a munkatermelékenység állandó növekedésére és a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedésére irányulnak. A KGST fennállásának első éveiben Csehszlovákia műszaki segítséget nyújtott a kevésbé fejlett tagországoknak. Az egyes országok közötti gazdasági szintkülönbségek kiegyenlítődésének folyamatával párhuzamosan - s különösen a komplex program 1971-ben történt elfogadása után az együttműködés magasabb formái kerültek előtérbe, vagyis a szocialista gazdasági integráció. A tagországok több nagyberuházást is közösen kiviteleznek. Eddig 26 erre vonatkozó többoldalú egyezményt írtak alá. Elsőként így a Barátság kőolajvezeték épült meg. Csehszlovákia jelenleg négy hasonló akcióban vesz részt. A Szovjetunió területén közös erővel épül a hmelnicai atomerőmű és a takarmányélesztőt gyártó moziri üzem. Kubában nikkelko- balt-ércet feldolgozó kombinát épül, s a tagállamok közös beruházásai a déligyümölcs-feldolgo- zó kapacitások. Csehszlovákia és a többi KGST-tagország gazdasági együttműködése további elmélyítése szempontjából meghatározó szerepe van a gyártásszakosításnak és a kooperációnak. Csehszlovákia KGST-tagországokba irányuló kivitelén belül a szakosítás és a kooperáció keretében gyártott termékek szállításának részaránya csaknem 30 százalék, míg 1970-ben nem egészen 5 százalék volt. A szakosított együttműködésben előállított termékek exportjának kétharmadát többoldalú egyezmények alapján bonyolítják le. A KGST-tagországok együttműködésének egyik legújabb formája a nemzetközi vállalatok létrehozása. Már tíz ilyen vállalat működik, közülük Csehszlovákia három vállalkozásban érdekelt. Az Interlichter csehszlovák-bolgár-ma- gyar-szovjet közös vállalat, s jelentősen hozzájárul a dunai, valamint a fekete-, a földközi-, és a délkínai-tengeri kikötök közötti közlekedés hatékonyabbá tételéhez. A Mongolcsehszlovakmetal közös csehszlovák-mongol vállalat geológiai kutatómunkával, valamint mongóliai ásványkincseket kitermelő és feldolgozó üzemek építésével foglalkozik. A Haldex csehszlovák-magyar közös vállalat célja a széntermelés során felszínre hozott meddőkőzet feldolgozása. Csehszlovákia és a többi KGST-tagország sokoldalú együttműködése az árucsere-forgalom növekedésében is visszatükröződik. Ez 1950 óta a tizennyolcszorosára, 1970 óta több mint a háromszorosára nőtt, s jelenleg a csehszlovák külkereskedelmi forgalom 72 százalékát képezi. A Strojimport csehszlovák külkereskedelmi vállalat ajánlatában főként számjegyvezérlésű fémmegmunkáló gépeket láthattunk (A szerző felvétele) üzemel épül 1996-1990-re tervezett GÁZVEZETÉK A Szovjetunió gázcsőhálózata. Üzemel a Szibériát Nyugat-Európával összekötő vezeték Csehszlovákia a beruházási javak budapesti seregszemléjén DJ Síé4 1984. VI. 14.
