Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-09 / 135. szám, szombat

ÚJ szú 3 1984. VI. 9. Tanácskozik a tőkés csúcsértekezlet Nem lehet számítani a nézeteltérések megoldására Ma tüntetés lesz a Lancaster-palota körül (ČSTK) - A londoni Lancaster- sorban a kelet-nyugati kapcsola­palotában a csütörtök esti nem tokát és a Perzsa-öbölben kiala­hivatalos megnyitó után tegnap délelőtt hivatalos eszmecserékkel megkezdődött a hét legfejlettebb tőkés ország csúcstalálkozója. A londoni tőkés csúcson jelen van Ronald Reagan amerikai, Francois Mitterrand francia el­nök, Margaret Thatcher brit kor­mányfő, Helmut Kohl nyugatné­met kancellár, valamint Jasszuhi- ro Nakaszone japán, Bettino Craxi olasz és Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök, továb­bá Gaston Thorn, az Európai Kö­zösségek Bizottságának elnöke. Ezzel párhuzamosan a hét ország külügy- és pénzügyminiszterei is konzultációkat tartanak. Csütörtökön este a fogadáson és a munkajellegű vacsorán a „hetek“ képviselői politikai jelle­gű kérdéseket vitattak meg, első­kult veszélyes helyzetet, jóllehet a mostani, immár 10. csúcstalál­kozójuk középpontjában gazdasá­gi kérdéseknek kellene szere­pelnie. Jelentések szerint tegnap a résztvevők már inkább gazdasá­gi kérdésekre irányították a figyel­met, és elsősorban a hét ország gazdasági kapcsolataiban mutat­kozó vitákról tárgyaltak. Ezek egy­részt a rendkívül magas amerikai kamatlábakkal, a nyugat-európai banktőke emiatti Egyesült Álla­mokba való áramlásával és az USA hatalmas méretű költségve­tési hiányával kapcsolatosak. Arra lehet számítani, hogy az újraválasztásért küzdő amerikai elnöknél süket fülekre találnak a washingtoni pénzügyi politika fe­lülvizsgálását követelő felhívások és a kölcsönös ellentéteket majd általános ajánlásokkal és nem kö­telező érvényű felhívásokkal pró­bálják a korábbiakhoz ha­sonlóan a záródokumentumban áthidalni. A nyugat-európai lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a lon­doni gazdasági csúcstalálkozó eseményeivel. A Le Matin de Paris a többi francia újsághoz hasonló­an a jelenlegi legnagyobb gazda­sági problémát a fejlődő országok katasztrofális mértékű eladósodá­sában és a magas amerikai ka­matlábakban látja. A francia lapok egyöntetűen úgy vélik, hogy a csúcstól nem lehet remélni az említett két probléma orvoslását. A tőkés vállalkozó körök lapja, a Les Echos szintén nem számít „csodatevő megoldásra“. Meg­jegyzi, hogy legfeljebb vélemény- cserére lehet számítani, míg a né­zeteltérések felszámolására alig­ha. A Le Quotidien de Paris úgy véli, hogy a nyugati országok „bű­vös körben“ mozognak. A L’Hu- manité kommunista napilap meg­jegyzi, hogy csak azok nem lesz­nek csalódottak, akik nem várnak semmit sem a tőkés gazdasági csúcsértekezlettől. xxx Ma Londonban nagyszabású békedemonstrációra kerül sor, melyet a nukleáris leszerelésért küzdő brit mozgalom szervez. A CND aktivistái azt tervezik, hogy a London központjában levő Tra­falgar téren nagyszabasú béke­gyűlést tartanak, míg az amerikai nagykövetség épületénél ülő­sztrájkra kerül sor, a megmozdu­lás résztvevőinek egy csoportja pedig körülzárja a tőkés csúcsta­lálkozónak otthont adó Lancaster- palotát. Folynak a marxista-leninista párt alapító gyűlései Etiópiában Japánban az idén is megren­dezik a Tokio-Hirosima bé­kemenetet, amelynek részt­vevői augusztus 6-án - az atombomba ledobásának évfordulóján - érkeznek a 39 évvel ezelőtt elpusztított vá­rosba. Képünkön: a menet elindult a japán fővárosból (ČSTK felvétele) (ČSTK) - Június 4-e óta Etiópia egész területén folynak az Etiópiái Dolgozók Pártjának alapító gyűlé­sei. Az ország életében ez való­ban történelmi esemény, mivel ez­zel a forradalom 10. évfordulója előtt kicsúcsosodnak a már né­hány éve tartó előkészületek a marxista-leninista párt megala­pítására, amelyeket az Etiópiái Dolgozók Pártja alapító bizottsága (COPWE) irányít. Ezt 1979-ben hozták létre, élén Mengisztu Mailé Mariammal. A most folyó gyűléseken Török értelmiségiek felhívása az ország vezetőihez (ČSTK) - Az egyik legjelentősebb török napilap, a Cumhuriyetközzétette a török értelmiség 1256 kiemelkedő képviselőjének felhívását az ország vezetőihez. A parlamenthez, az állam­főhöz és a kormányhoz intézett felhí­vást aláírók között ismert írók, művé­szek, orvosok és műszaki szakem­berek vannak. A dokumentum szerzői komoly nyug­talanságuknak adnak hangot amiatt, hogy Törökországban megsértik az alapvető demokratikus jogokat és sza­badságjogokat és felszólítják a kor­mányt, hirdessen amnesztiát a politikai foglyok számára, tiltsa meg a kihallga­tások során a kínzást és a durva eljá­rást a foglyokkal szemben. Követelik továbbá a sajtócenzúra és a szükség- állapot beszüntetését és az állampol­gárok jogának biztosítását a politikai életben való részvételre. Törökországban még mindig tilos sztrájkolni, rendkívül szigorú a sajtótör­vény és megsértését kemény megtor­lás követi. Még mindig folynak a bíró­sági eljárások a betiltott haladó szak- szervezetek aktív tagjai ellen, Isztam­bulban például most 1645 szakszerve­zeti aktivista ellen emeltek vádat. a COPWE alapszervezetei az Etió­piái Dolgozók Pártja alapszerve­zeteivé válnak. A forradalmi párt felépítésének utolsó szakaszában fokozatosan még létrehozzák a já­rási, körzeti és területi pártszerve­ket. Az egész folyamat szeptem­ber elejére fejeződik be, amikor is Addisz Abebában megtartják a párt országos alapító kongresz- szusát. A pártalapszervezetek alapító gyűlésein részt vesznek a COPWE KB titkárai és tagjai, ami azt bizonyítja, hogy a COPWE nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a gyűléseknek. Addisz Abeba ipari külvárosában, Akakiban a textil­gyárban megtartott alapító gyűlé­sen beszédet mondott Mengisztu Hailé Mariam. Hangsúlyozta: a je­len időszakban teljesülnek a Szo­cialista Etiópia lakossága abszolút többségének vágyai, hogy létrejöj­jön az új társadalmi rend. Oradour, a „francia Lidice“ A mikor 1944. június 10­/» én, nem sokkal dél előtt Oradour-sur-Glane fran­cia városka főterén teherautók álltak meg, s ezekből SS-kato- nák ugráltak ki, ez senkit sem nyugtalanított különöseb­ben. Középnyugat-Franciaor­szágnak ezen a hegyes vidé­kén erős volt a partizántevé­kenység, s ezért napirenden voltak a hasonló ellenőrzések. A feszültség akkor kezdett növekedni, amikor a katonák, az SS Das Reich elithadosz­tály tagjai közölték, tudomásuk van róla, hogy Oradourban a felkelőknek fegyverraktáruk van. És aztán egyszer csak elszabadult a pokol. A nőket és a gyerekeket beterelték a templomba, a férfiakat odaál­lították a falhoz, homlokukkal a fal felé, csoportokba osztot­ták, majd pajtákba és raktárak­ba terelték őket. S aztán már csak géppisztolyok ropogása, a sebesültek jajgatása hallat­szott, és folyt a vér. Az SS-katonák felgyújtották a házakat és a gazdasági épü­leteket, öregek és betegek lel­ték halálukat a lángokban. A templom fojtogató gázzal telt meg. Egy asszony, akinek si­került feltörni a sekrestye ajta­ját, egyenesen egy golyószó­róval futott szembe. Egy másik felmászott egy létrán és kiug­rott a magas ablakból. A né­metek halottnak tartották. Egyedül ó menekült meg. Este hatkor az SS-katonák kiszállítják az utasokat az ép­pen akkor érkező vonatból. Egyetlen tanúnak sem szabad maradnia. Égnek a házak, a nagyhirtelen kiásott gödrök hullákkal telnek meg. A kör­nyékbeli parasztok másnap a templom mögött egy szétlőtt gyermekkocsit találtak. Az ár­kok és a kutak teli holttestek­kel. A megégett testek bűze a gerendák füstjével keveredik. A „ francia Lidicének“ is ne­vezett Oradour az első áldozat volt a hitleri háborús masinéria agóniájában, amely 1944 júniusában, a második front megnyitása után szörnyű ke­gyetlenségre ragadtatta ma­gát; erre még nem volt példa a megszállt Franciaország te­rületén. A nácik korábban, mint mindenütt másutt Európában, a zsidó lakosság rendszeres kiirtására és az ellenállók, fő­ként a kommunisták üldözésé­re összpontosítottak, 1944 jú­niusától azonban nem volt ha­tára a nácik kegyetlenkedése­inek. O radour után következett 51 túsz legyilkolása a dordogne-i Mussidane-ban, halottak tucatjai Gorudonban és Argenton-sur-Creuse-ben. „Az SS-katonák a frontra vo­nultukban lőttek mindenre, ami mozgott, legyilkoltak paraszto­kat, akik a földeken dolgoztak, megkínoztak és megerősza­koltak nőket és gyermekeket, raboltak és gyújtogattak“ - írja ,,Münchentől a felszabadulá­sig“ című könyvében Jean- Pierre Azema francia törté­nész. (Č) Asszonyok és gyermekek megszenesedett holttestei az ora- douri templom romjai között (Archív felv.) Az indiai hadsereg akciói a szikh szélsőségesek ellen Delhi tiltakozik az amerikai „sajnálkozás“ kapcsán Újabb tüntetések Pieter Botha nyugat-európai látogatása miatt (ČSTK) - Pieter Bothának, a Dél-afrikai Köztársaság kor­mányfőjének több nyugat-európai országban tett „magánlátogatá­sát“ heves tiltakozó hullám kíséri. Az észak-franciaországi Longue- val faluban részt vett az első és a második világháborúban elesett dél-afrikai katonáknak állítandó emlékmű alapkőletételén. Az em­lékmű építését Pretoria fogja pén­zelni. Az emberi jogok védelmének francia bizottsága, amelynek elnö­ke George Marchais, az FKP fő­titkára, Botha jelenlétét az „apart­heid rehabilitására tett elítélendő próbálkozásnak“ minősítette. Csütörtökön Bécsben is tünte­tést rendeztek a dél-afrikai kor­mányfő tervezett ausztriai látoga­tása ellen. A nyugat-berlini városháza előtt is tüntettek a Botha-látogatás ellen (ČSTK) - Az indiai hadsereg az északi Pandzsáb államban meg­kezdte hadművelete második sza­kaszát a szikh szélsőségesek el­len, akik terrorista tevékenysége következtében az elmúlt két évben 400 ember vesztette életét. A hadművelet első szakaszá­ban a katonák a szélsőségeseket kiűzték fő támaszpontjukból, az Amritsarban levő Arany Templom­ból. A hadsereg most átkutatja a többi pandzsábi városban és a vidéken levő templomokat is, mivel felmerült az a gyanú, hogy ezeken a szent helyeken is terro­risták rejtőznek és a templomokat használják titkos fegyver- és lő­szerraktárként. Az indiai kormány határozott fellépését a Pakisztán és néhány nyugati hatalom által támogatott terroristák ellen megértéssel fo­Berlinguer állapota súlyos (ČSTK) - Enrico Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt 62 éves főtitkárát egy páduai nagy­gyűlésen agyvérzés érte és azon­nal kórházba szállították. A párt lapja, az Unita tegnapi számában közölte, hogy Berlingueren azon­nal műtétet hajtottak végre, jelen­leg az intenzív osztályon kezelik őt, s állapota rendkívül súlyos. A kommunista párt főtitkára 1972 óta áll az OKP élén. gadta és támogatja a haladó indiai közvélemény és a politikai pártok többsége. Az Indiai KP ezzel összefüg­gésben nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az emberáldozatokért azokat az In- dia-ellenes erőket terheli a felelős­ség, akik fegyverekkel, lőszerrel és pénzzel látják el a terroristákat. Az indiai hivatalos helyek az or­szág beiügyeibe való durva beavat­kozásnak minősítik az Egyesült Államok külügyminisztériumának azt a nyilatkozatát, amely „sajnál­kozását“ fejezi ki az Arany Temp­lom elleni katonai akció során ele­sett terroristák halála miatt. Ugyanezek a helyek emlékeztet­nek arra, hogy a terroristák vé­rengzésének több száz halálos ál­dozata semmilyen sajnálatot sem váltott ki az USA-ban. Legfelsőbb szintű magyar-KNDK tárgyalások Budapesten (ČSTK) - Budapesten megkez­dődtek tegnap a hivatalos tárgya­lások a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és állami kül­döttségei között. A magyar tárgya­ló küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a koreai delegációt Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, államfő vezeti. A KNDK párt- és állami küldött­sége csütörtökön érkezett meg a magyar fővárosba. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa ugyanazon napon díszvacsorát adott a koreai vendégek tiszteletére. A vacsorán Kádár János és Kim Ir Szén mon­dott pohárköszöntőt. Az MSZMP KB első titkára hangsúlyozta, hogy Magyarország a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival együtt a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a fegyverkezési ver­seny beszüntetésére és az erő- egyensúly megőrzésére törekszik. Kim Ir Szén nagyra értékelte azt az internacionalista segítséget, amelyet a többi szocialista ország­hoz hasonlóan Magyarország nyújtott a koreai népnek az ameri­kai imperializmus és védencei el­len vívott harcához a nemzeti fel­szabadító háború idején és ame­lyet ma is nyújt a KNDK-nak a szocializmus építése során. Mindkét képviselő állást foglalt a két párt és a két ország közti együttműködés további megszilár­dítása mellett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents