Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-08 / 134. szám, péntek
ÚJ szó 3 1984. VI. 8. A Nyugat nem kíván komolyan tárgyalni Bécsben A SZOVJET NAGYKÖVET FELSZÓLALÁSA A KÖZÉP-EURÓPAI HADERÓCSÖKKENTÉSI ÉRTEKEZLETEN (ČSTK) - Bécsben tegnap a küldöttségek együttes ülésével folytatódott a középeurópai haderöcsökkentési tárgyalások 33. fordulója. Az ülésen felszólalt Valerian Mi- hajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. A szovjet diplomata egyebek között rámutatott, hogy az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése fokozza a háborús veszélyt és megzavarja a nukleáris fegyverek csökkentésének folyamatát. Lényegesen bonyolította a bécsi tárgyalások távlatait is, amelyek célja a közép-európai katonai szembenállás csökkentése - mondotta. A szónok a továbbiakban megállapította, hogy a Nyugat április 19-i javaslatával azt a benyomást igyekszik kelteni, mint ha a megállapodás aláírására törekedne. Ez a javaslat azonban nem tartalmaz semmiféle olyan új elemet, amely kilendítené a tárgyalásokat a holtpontról. Az indítvány elsősorban nem oldja meg a legfőbb problémát - az ún. létszámkérdést. A NATO-országok most még nagyobb egyoldalú katonai előnyökre akarnak szert tenni, s továbbra is a fegyveres erők és a fegyverzet asszimetrikus csökkentését szorgalmazzák. Sőt, azt akarják, hogy a szerződés foglaljon magában egy cikkelyt, amely szerint a Nyugat maga dönthetné el, hogy a Varsói Szerződés csapatainak Tüntetés Tel Avivban (ČSTK) - Izraeli békeaktivisták Tel Aviv központjában nagy tüntetést szerveztek Izrael Libanon elleni inváziójának 2. évfordulóján. A megmozduláson több száz zsidó és arab lakos vett részt. A demonstráció résztvevői a Libanonban tartózkodó izraeli egységek azonnali és feltétlen hazarendelését, valamennyi arab terület izraeli megszállásának a megszüntetését követelték. A tüntetők által szétosztott röpcédulákon egy újabb háború veszélyére hívták fel a figyelmet, amellyel a Tel Aviv-i kormánykörök Szíriát fenyegetik. Az SPD és a zöldek együttműködése (ČSTK) - Az NSZK-beli Hessen tartomány kormányának elnökévé Holger Börner szociáldemokrata politikust választották meg. Ezzel konkrét formát öltött az SPD és a zöldek pártja közötti parlamenti együttműködés. A két párt csaknem másfél évig tárgyalt a tartományi törvényhozási együttműködésről. Ezeket a megbeszéléseket a kölcsönös fenntartások sokáig gátolták. létszámáról szóló adatok megfelelnek-e a NATO becslésének. Mihajlov nagykövet arra is rámutatott, hogy a NATO javaslata a csökkentési folyamat megszakításának lehetőségével is számol arra az esetre, ha a létszámkérdésben nem születne megállapodás. A Nyugat új követelésekkel állt elő az ellenőrzés problémájával kapcsolatban is - mutatott rá a szovjet küldöttség vezetője, s hangsúlyozta, hogy a hasonló követeléseket a korábbi évek folyamán a szocialista országok már elutasították, mivel a Nyugat kém- tevékenységgel felérő ellenőrzési jogot akar szerezni a Varsói Szerződés Közép-Európában levő fegyveres erőinél. A Nyugat legutóbbi javaslata teljes mértékben negatív. Nem járul hozzá a tárgyalások előmozdításához, és nem tekinthető a szocialista országok számos kezdeményezésére adott válasznak sem. Nem segíti elő az álláspontok közeledését, ellenkezőleg, a felek nézeteltéréseit inkább elmélyíti és számos kérdésben újabb akadályokat állít fel. Nem lehet másképp értékelni, csak annak bizonyítékaként, hogy a Nyugat nem kíván komolyan tárgyalni Bécsben. A gyümölcsöző párbeszéd feltételeinek megteremtését szolgálják továbbra is a szocialista országok reális és konstruktív javaslatai - mondotta végezetül Valerian Mihajlov. Megadták magukat a szikh terroristák Megtalálták a szeparatisták vezérének holttestét • 300 halott az amritsari Arany Templom elleni katonai akcióban (ČSTK) - Az észak-indiai AmritSt# Irak és Irán egymás stratégiai létesítményeit lövi Teherán megfenyegette Szaúd-Arábiát • Az ENSZ-főtitkár hajlandó közvetíteni a konfliktusban (ČSTK) - A negyedik éve hadban álló Irán és Irak kezdi beváltani korábbi fenyegetéseit, és kölcsönösen bombázzák a másik fél stratégiai vagy gazdasági szempontból fontos objektumait. Irán messze hordó ágyúkkal lőtte Bászra iraki kikötőt, valamint a front középső szakaszán Man- dali, Zurbatija és a Chanakin határ menti városokat. Bagdadi katonai közlemény szerint Bászrában 21 személy meghalt, és több mint 100-an megsebesültek. Találat ért egy görög hajót is, amely megrekedt a Satt el Arab vízi úton. A teheráni rádió azt közölte, hogy Irak Abadan iráni olajközpontot lőtte, ahol több mint 20 lakóház megsemmisült, s üzletek dőltek romba. Az iraki légierő gépei Nahavand várost is bombázták; itt 15 személy meghalt, 257- en megsebesültek. Irán beismerte, hogy a Perzsaöböl légterében egy szaúdi vadászgép lelőtt egy iráni repülőgépet, és azzal fenyegette Szaúd- Arábiát, hogy Teherán az incidens megismétlődése esetén „kemény megtorláshoz“ folyamodik. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Kairóban, közel-keleti kőrútjának első állomásán kijelentette, hogy kész személyesen Bagdadba és Teheránba látogatni, hogy újabb kísérletet tegyen a Perzsa-öbölben kialakult válság enyhítésére. Hozzáfűzte: ehhez az szükséges, hogy a két hadban álló ország érdeklődést mutasson esetleges közvetítése iránt. sár város Arany Temploma (a szikh vallási kisebbség kegyhelye) elleni katonai akció tegnapra virradó éjszaka a szélsőséges elemek megadásával végződött. Amint azt az indiai rádió közölte, az Arany Templomban megtalálták a szikh szeparatisták vezérének, Dzsar- nail Szingh Bhindranvalnak és két közeli munkatársának a holttestét. Az indiai hadsereg hadművelete során legkevesebb 250 szikh és 48 katona veszítette életét, 240-en megsebesültek, és 450 személyt őrizetbe vettek. Am- ritsarban továbbra is érvényben van a kijárási tilalom. Az észak-indiai Pandzsáb szövetségi államban a szikhek többségben vannak, s egész sor politikai, vallási követelést támasztanak a központi kormánnyal szemben. Ezekről a tárgyalások jelenleg is folynak. A szikhek mérsékelt szárnyától eltérően a szaparatis- ták terrorakciójukkal szeretnék kikényszeríteni Pandzsáb elszakítá- sát az Indiai Köztársaságtól. Hírügynökségek közben részleteket is közöltek az Arany TempBhindranval az Arany Templomban lom elfoglalásáért vívott harcokról. Mint ismeretes, a szikh terroristák itt (és több más templomban) húzódtak meg és innen nyitottak tüzet a katonáságra és polgári lakosokra is. A hadsereg a templom elfoglalása során ádáz közelharcot vívott a terroristákkal, s hogy ne okozzon nagy kárt az épületben, katonái csak könnyű kézi fegyvereket használtak. A terroristák viszont golyószórókat, aknavetőket és más fegyvereket vetettek be. Duarte első parlamenti veresége Nem lesznek lényeges változások a salvadori hadseregben Az el nem kötelezettek tiltakoznak Botha nyugat-európai körútja miatt (ČSTK) - Az el nem kötelezett országok mozgalma elítélte a nyugat-európai országokat amiatt, hogy lehetővé tették Pieter Botha dél-afrikai kormányfő látogatását a térségben. Az el nem kötelezettek koordinációs irodája New Yorkban kiadott közleménye rámutat arra, hogy Botha kőrútjával próbálja aláásni az apartheidrezsim elszigetelését célzó nemzetközi törekvéseket. A dél-afrikai miniszterelnök már járt Nagy-Britanniában, Portugáliában, az NSZK-ban, Svájcban és Belgiumban, és a legközelebbi napokban Ausztriába, Spanyolországba, Olaszországba és Franciaországba várják. A nyilatkozat leszögezi, hogy a fajüldöző rezsim miniszterelnöke kőrútjával próbál támogatást szerezni apartheid-politikájához, amelynek része a szomszédos afrikai országok gazdasági és társadalmi helyzetének az aláásása és Namíbia törvénytelen megszállása. Az el nem kötelezett országok rámutatnak arra, hogy Botha látogatása nyilvánvalóan szöges el' lentétben áll az el nem kötelezettek, az Afrikai Egységszervezet és az ENSZ alapokmányával és nyilatkozataival. (ČSTK) - Washington kiadós támogatásával a múlt hónapban megválasztott Jósé Napoleon Duarte salvadori elnök elszenvedte első vereségét a parlamentben. A salvadori törvényhozás nem hagyta jóvá jelöltjeit a fóállam- ügyészség, a legfelsőbb bíróság és további jogi intézmények vezető tisztségeibe. Az úgynevezett alkotmányozó gyűlés az említett tisztségekbe a Nacionalista Republikánus Szövetség (ARENA) és más szélső- jobboldali pártok tagjait választotta, míg az elnök pártjának, a kereszténydemokrata pártnak a jelöltjei nem jártak sikerrel. A parlamenti szavazás eredménye arról tanúskodik, hogy az országban a hatalom változatlanul a szélsőségesen reakciós erők, elsősorban az oligarchia és a magas beosztású katonatisztek kezében van. Duarte a választási kampányban burzsoá-demokratikus programját próbálta népszerűsíteni, most viszont nem képes azon intézkedések következetes keresztülvitelére sem, amelyek Washington óhajának megfelelően a jelenlegi salvadori rezsim „homlokzatának“ a megszépítését szolgálnák. Ezt támasztja alá a kormány szerdai nyilatkozata is, miszerint nem várhatók változások a hadsereg vezérkarában. A több mint 20 magas rangú katonatisztből, az úgynevezett halálbrigádok, a fasiszta félkatonai csoportosulások vezetői közül csak hármat váltottak le. Egyiküket - Reynaldo Lopez Nuila ezredest épp ellenkezőleg, megtették a hadügyminiszter helyettesévé. Duarte elnök változatlanul nem hajlandó párbeszédet kezdeni a forradalmi erőkkel. Ez az elutasító magatartása igazolja, hogy a polgárháború elhúzódását és az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozásához vezető demagóg politikát fog folytatni. Ezt szögezi le az a nyilatkozat, amelyet a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) San Jóséban tett közzé. Albékeszólamok újabb adagja A MOSZKVAI PRAVDA REAGAN DUBLINI BESZÉDÉRŐL Folytatódnak a nyugatnémet sztrájkakciók (ČSTK) - A nyugatnémet nyomdaipari és papíripari dolgozókat tömörítő ágazati szakszervezet tegnap újabb nyomást próbált gyakorolni a munkáltatókra azzal, hogy az NSZK területén levő 160 vállalat mintegy 16 ezer nyomdászát figyelmeztető sztrájkra hivta fel. Azt követően, hogy már szerdán bekapcsolódott a megszakítás nélküli sztrájkakcióba mintegy 180 cég 13 500 nyomdásza és szedője, tegnap az NSZK-ban ismét nem jelent meg a lapok nagy része, és több napilap csak korlátozott példányszámban volt kapható. Elsősorban Bréma, Alsó-Szászország és Bajorország maradt sajtó nélkül. A sztrájkolok a több hete tartó munkabeszüntetéssel próbálják munkaadóikat rábírni a munkanélküliség enyhítését eredményező heti munkaidő-csökkentésre. Folytatódik a fémipari sztrájk is, amely gyakorlatilag a legnagyobb nyugatnémet autógyárakban veszélyezteti a folyamatos termelést, és Észak-Rajna-Vesztfália, a Saar-vidék és a Ruhr-vidék legnagyobb autógyárai a termelés leállítására kényszerültek. A helyzetet tovább élezi az a körülmény, hogy a munkáltatók folytatják alkalmazottaik tömeges kizárását a munkából. Uruguayi politikai pártok felhívása (ČSTK) - Az uruguayi politikai pártok felszólították a jelenlegi reakciós rendszert, hogy tegye lehetővé a novemberre kiírt általános választások szabad lefolyását és biztosítsa a politikai pártok tevékenységének feltételeit a választási kampányban. A három polgári párt, a Colorado, a Polgári Liga és a Nemzeti Párt, valamint a Széles Front elnevezésű baloldali koalíció képviselői szerdai ülésükön visszautasították a hatóságok fenyegetőzését, miszerint, ha az ellenzék ragaszkodik követeléseihez, nem tartják meg a választásokat, vagy elhalasztják azokat. Az ellenzéki pártok képviselői bejelentették, hogy az ország demokratizálásáért folyó harc hatékonyságának növelése érdekében közös fellépésről fognak tanácskozni a szakszervezetekkel. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában szerkesztőségi cikkben foglalkozott Ronald Reagannak az ír parlamentben a közelmúltban elhangzott beszédével. A cikk többek között megállapítja: Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke másodízben jár Európában. Első európai útja alkalmából a brit parlamentben elhangzott beszédében szólított fel a szocializmus elleni „keresztes hadjáratra“. Most, amikor az ír parlamentben beszélt, azt a látszatot próbálta kelteni, hogy olajágat lenget. Az amerikai kormányzat vezetője hitet tett amellett, hogy állítólag minden gondolata a tartós béke biztosítását, a háborús veszély elhárítását és a fegyverzetellenőrzést szolgálja. Egy szóval sem említette viszont azt, hogy Washington miért szánja Nyugat-Euró- pát az atomháború színterének, miért gyárt sorozatban újabb és újabb elsőcsapásméró eszközöket, miért költ dollármilliárdokat a világűr militarizálására, és miért utasít vissza mindennemű olyan tárgyalást, amely elsősegítené a lázas fegyverkezés korlátozását. Egyszóval: a nyugat-európaiak az amerikai választókhoz hasonlóan ál- békeszólamok újabb adagját kapták ezúttal az amerikai elnöktől. A NATO-propaganda most minden eszközzel Reagan Dublin- ban elhangzott beszédét úgy próbálja feltüntetni, mint az amerikai kormányzat politikájának új fontos határkövét. Többek között azt állítja, hogy a Fehér Ház ura valamiféle „új kezdeményezést tett a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozásának kérdésében, és hajlandónak mutatkozott az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének a leállítására. Ez a propaganda hallgat azonban arról, hogy az amerikai elnök valójában változatlanul ugyanazt a nótát fújja: a tárgyalásokat azonnal fel kell újítani az amerikai rakéták telepítésének folytatása mellett és ha már mindenben sikerül megállapodni, az USA esetleg leállítaná rakétáinak európai elhelyezését. Az elnök arról inkább nem beszél, hogy mit ért a „mindenről megállapodni“ kifejezésen. Vajon miért? Azért, mert amint a NATO-tanács közelmúltban megtartott ülése is igazolta, semmi sem változott az európai nukleáris fegyverek kérdésével kapcsolatos washingtoni magatartáson. Változatlanul ugyanazok a „nullamegoldások“ és „ideiglenes megoldások“ vannak a napirenden, amelyeket a Fehér Ház arra használt ki, hogy zsákutcába juttassa a genfi tárgyalásokat, és hogy megkezdhesse a Pershingek és más közepes hatótávolságú nukleáris eszközök európai telepítését. A kommentár a továbbiakban felteszi a kérdést, vajon milyenek is lennének ezek a megbeszélések? Az ilyen tárgyalásokon nem a fegyverzetek kölcsönös csökkentése lenne a téma, hanem a „NATO pótfegyverkezése“, az, hogy hol, mennyi amerikai rakétát helyeznének el Nyugat-Európá- ban. A Szovjetunió ilyen tárgyalásokra nem hajlandó. Az elnök nyilvánvalóan azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalni az erő alkalmazásáról való lemondásról. Ez azonban csak a látszat. Valójában az amerikai illetékesek Stockholmban nem hajlandók erről a mai napig sem tárgyalni. Reagan elnök új „európai beszédének“ nyilvánvaló célja a nyugat-európaiak megnyugtatása volt és az, hogy az amerikai kormányzat állítólagos békés szándékait demonstrálja. Ez a kormányzat azonban csak önmagához, saját militarista politikájához és a lázas fegyverkezéshez hű. Ez nagy kár... A jelekből ítélve Washington változatlanul kitart a békét veszélyeztető lépései mellett.