Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-04 / 130. szám, hétfő

* ÚJ szú 5 % 1984. VI. 4. Bepillantás a bratislavai élsportközpont tevékenységébe Új edzésmódszerek - jobb teljesítmények Ha a sportolók eredményére pillantunk, akaratla­nul is elkezdjük összehasonlítani a ráfordított mun­kát és a teljesítményt. S valljuk be, ez nem minden esetben egyenlően arányos. Annak ellenére, hogy a sportoló szorgalmával, erős akaratával, edzésvi­szonyával nincs baj. Ehhez a néhány összetevőhöz egy nagyon fontos motívum kapcsolódik, egy kap­csolat, az edző-sportoló kapcsolata, amely két ember alkotó érdekeit, közös célkitűzését fejezi ki. Kettejüket egybeköti az új edzésmódszerek fárad­hatatlan kutatása, a lehető legjobb teljesítmény elérése utáni vágy. :::::: úszóvilág *84::::::: Forrt a víz Magdeburgban... A CSSZTSZ bratislavai él­sportközpontjának vezetője, Jozef Zápražný mérnök az előző sza­vakhoz a következőket fűzi hozzá: - Az edzésterv teljesítésekor vég­zett munkát szigorúan kell elbírál­nunk. Az integrált terveket rend­szeresen értékeli központunk ve­zetősége. A figyelem középpontjában ért­hetően az olimpiai felkészülésbe besorolt sportolók állnak, valamint a kitűzött célok elérése. A bratisla­vai élsportközpont az elmúlt évben valamennyi mutatóban túlszár­nyalta az említett teljesítménycé­lokat olimpiai pontszám, továbbá éremszerzés tekintetében. Az élsportközpont vezetője így folytatja: - A fő feladatokat meg­valósítottuk. Ennek bizonyítéka, hogy közös erővel hatottunk az edzésfolyamatra. Példának hoz­hatom föl Jozef Sabovčík esetét: műkorcsolyázónk az elmúlt év áp­rilisától augusztusig térdsérüléssel bajlódott, kérésünkre MUDr. Jozef Mračna kezelte öt. Módszertani felelősünk és Sabovčík edzője, Agnesa Bufilová az orvossal kar­öltve egyéni edzéstervet dolgo­zott ki számára, amely csaknem kompenzálta nála az elveszett időt. Végeredményben aztán Sa­bovčík olimpiai érme igazolta, hogy az egyéni hozzáállás helyes. Az idei hazai, sót az európai versenyeken is bemutatkozott a párosok versenyében induló Ko­váŕová-Komár kettős. Az EB-n szerzett 7. helyükkel szép sikert értek el. El kell mondanunk, hogy a páros - férfi tagja már évek óta az élvonalba tartozik - csak egy éve korcsolyázik együtt, s ezalatt már igazolta, hogy perspektivikus. A sífutásban elmaradtak a kitű­zött céloktól. Egyedül Kepeiiová teljesítette az elvárásokat, A Lip­tovský Hrádok-i klub versenyzője a téli Universiaden 4. lett az 5 km- en. A 10 km-en és a 3x5 km-es váltóban ezüstérmet szerzett. A másik kihelyezett egyesületben, Jasnán már három éve a legsike­resebb kollektívák közé sorolják az alpesi sízóket. Közülük néhá­nyan a felnőtt csapatba is bekerül­tek (Pacák, Hojstričová, Medzi­hradská, Petrová). Milánóvá és Jurko pedig a junior válogatott tagja lett, s itt ugyancsak szép sikereket értek el. A torna számára sikerült na­gyon jó körülményeket kialakíta­nunk. Detván és Bratislavában is speciális tornaterem áll a verseny­zők rendelkezésére. A központi előírásoknak e sportágban főként a válogatott Labáková és Gajdo- šová jóvoltából tettünk eleget. A két lány tagja volt a budapesti VB-n 6. helyet szerzett csapatnak, az egyéni összetett versenyben Labáková a 17. lett. Az EB-n ugyanez a tornászlány bronzér­met vívott ki a felemáskorláton, 8. lett a gerendán s ugyanilyen he­lyezést ért el az összetettben is. Az Universiaden Gajdošová és Marečková képviselte élsportköz­pontunkat szép sikerrel. Az asztalitenisz központjában a tagok 75 százaléka a junior, s 22 a felnőtt kategóriába tartozik. A versenyzőket a topoľčanyi kihe­lyezett ifjúsági részlegen képezik, s el kell mondani, nagyon jól. El­lentétben a Lokomotíva Bratisla- vával és a Dunaszerdahellyel (D. Streda), ahol nem sikerült biz­tosítani az edzésfolyamat kellő színvonalát. Az idén már megtet­tük a lépéseket ennek javulására. A teniszezőknél új ismereteket igyekeznek kamatoztatni az edzésfolyamatban. A téli időszak­ban valamennyi bratislavai fedett csarnokot kihasználnak, nyáron pedig a Slovan pályáin folyik a munka. Az erőnléti felkészülés felváltva tornatermekben és a ter­mészetben folyik. A legnagyobb nevű teniszezőjük Miloš Mečíŕ. In­dult az amatőr EB-n, az egyesben bajnoki címet, a párosban 3. he­lyet szerzett. A Galea Kupára ké­szülő tágabb keretben két ver­senyzőjük is volt, Vajda és Mečíŕ, a tornán viszont csak az utóbbi kapott lehetőséget, s a csapattal a 3. helyen végzett. A 18 évesek csapat Európa-bajnokságán ugyancsak Vajda, valamint Stan- kovič képviselte színeinket, s bronzéremmel tértek haza. Stankovič az egyéni EB-n is in­dult, s bajnoki címet vívott ki. Ne feledkezzünk meg a Davis Kupá­ról sem, ahol Mečíŕ képviselte az élsportközpontot. Két egyesületben, Bratislavá­ban a Dunahajózási Vállalat, Prie- vidzán pedig a Baník sportegye­sületében folyik a birkózók képzé­se. Mindkettő jeles osztályzatot érdemelt ki, tagjai közül pedig Lohyňa az, akit említenünk kell. Az országúti kerékpározásban eddig csak Jurčo kapott helyet a válogatottban, az idén már No- vosadot, Regecet és Chebeňt is besorolták. Az élsportközpont elmúlt évi te­vékenysége során szerzett ta­pasztalatokat az idei terv összeál­lításánál kamatoztatták. A téli olimpián szerzett bronzérem (Sa­bovčík) igazolta, hogy a műkor­csolyasportban megtalálták a he­lyes utat, s a többi sportágakban is ezen igyekszenek. (zpá) Szokatlanul korán, már május végén került sor az idén a világ elsőszámú úszónagyhatalmának számító NDK idei országos baj­nokságára. A Magdeburgban ren­dezett jubileumi 35. bajnokság eredményei még azokat is meg­leptél, akik hozzászoktak az elmúlt években az NDK úszóinak nagy­szerű szerepléséhez. Az ötnapos verseny mérlege önmagáért be­szél: 2 világ, és 7 Európa-csúcs. Ha összehasonlítjuk az eredmé­nyeket az amerikai úszók nemré­gen Miesson Viejóban rendezett nemzetközi versenyével, akkor a mérleg egyértelműen szomszé­daink javára billent. A győztesek szinte minden számban jobb időt értek el, mint a tengerentúliak. Csúcsok futószalagon... A rekordok sorát Bernd kezdte, aki a 400 méteres férfi vegyes­úszásban 4:19,61 perccel 0,17 másodpercet faragott le a brazil Prado eddigi világcsúcsából. A 21 éves versenyző tavaly óta sokat javult, hisz a római EB-n még mindkét vegyesúszó-számban a győztes hazai Franceschi mögé szorult. A másik világcsúcs az egykori hátúszó, Ott nevéhez fű­ződik, aki végleg átpártolt a gyors­úszókhoz - és úgy tűnik, nagy sikerrel hisz a kétszázméteres nói gyorsúszásban 1:57,75 perces idővel alaposan megjavította az amerikai Woodhead 1:58,23 per­ces rekordját. A 200 méteres férfi •hátúszásban az Európa-bajnok Richter kontinensünkön elsőként jutott a 2 perces határon belül; az új rekord 1:59,80 perc. Richter ráadásul a rövidebb távon kétszer is csúcsot javított. Először 55,45 mp rekorddal nyert bajnoki címet,' majd a vegyes váltó első embere­ként ebből az időből még további 0,15 mp-et lefaragott. A bajnokság legnagyobb meglepetését a fiatal Dressier szolgáltatta, aki a tavalyi bajnokságon még a dobogó köze­lébe sem jutott. A 100 méteres férfi pillangóúszásban teljesen vá­ratlanul 53,84 mp-re javította a nyugatnémet Gross 54,00 má­sodperces rekordját. Ez a szám egyébként az egyik legszínvona­lasabb versenyt hozta a bajnoksá­gon, hiszen a második helyezett Ott is túlszárnyalta - 53,91 -el - az eddigi csúcsot és a bronzérmes Drobni 54,06 másodperces ideje is világszínvonalú. Az Európa- csúcsok sorát Andrea Strauss zár­ta, a 800 méteres női gyorsúszás­ban 8:28,36 percre javította az általa tartott rekordot. A többi számban is világraszóló eredmé­nyek születtek. A nói mellúszás­ban pedig a világbajnok Gewenige a 200 méteres távon 2:29,52 perc­cel minden idők harmadik legjobb eredményét érte el. Az NDK úszói tehát alaposan feladták a leckét a világnak. A kérdés, milyen lesz a válasz? Szlovákia Nagydíjáért Bratislavában A legjobb csehszlovák úszók az elmúlt hetekben külföldön szere­peltek - váltakozó sikerrel. A leg­színvonalasabb verseny Rómá­ban és Bécsben zajlott, ahol Gé- ryéknek több helyezést sikerült elérniük, de az országos rekordo­kat nem veszélyeztették. Lehet, hogy a mostani hétvégére tartalé­kolták erejüket. Június 9-én és 10- én, tehát szombaton és vasárnap kerül sor Bratislavában a Szlová­kia Nagydíjáért rendezett hagyo­mányos nemzetközi versenyre, mely az idén is a legrangosabb úszórendezvénynek Ígérkezik ha­zánkban. A múltban már számos világraszóló eredmény született a pasienkyi fedett uszodában. A csehszlovák élgárda legkomo­lyabb ellenfelei az NDK utánpótlá­sának tagjai lesznek, de akad né­hány „nagy“ név a román, len­gyel, bolgár stb. csapatban is. Dél­előtt rendezik az előfutamokat, es­te a döntőkre kerül sor. A verseny­nek nagy tétje van a csehszlová­kok számára, hisz az itt elért ered­mények alapján állítják össze a különböző korú válogatott csa­patokat, melyek a következő he­tekben külföldön szerepelnek. Mi lesz tovább? Szlovákia Nagydíja után a két legjobb csehszlovák úszó Marcel Géry és Josef Hladký edzőjük kí­séretében kéthetes magaslati edzőtáborozásra utazik a francia- országi Font Romeau-ba. Július 7 -én és 8 -án az angliai Leices- terben rajtolnak a hazai élgárda tagjai. Az idei nyári országos baj­nokságra Prágában kerül sor júli­us 19 -e és 22 -e között. Ezt köve­tően fontos erőpróba vár a legfia­talabb korosztályra. A legjobb juni­orok a luxemburgi EB-n rajtolnak (július 23.-29.). Az idei IBV ver­seny színhelye Havanna lesz au­gusztus 12.-20. között. Esemé­nyekben gazdagnak Ígérkezik az idei úszónyár. Remélhetőleg nem­csak eseményekben, hanem jó eredményekben és csúcsokban sem lesz hiány... (-tics) Az alpesi sízók nyáron is szorgosan készülnek az idényre (Derčalík felvétele) Olimpia a terror országában? A szocialista országok sportvezetőinek prágai tanácskozásáról kiadott közlemény a többi között megállapította: ,,A találkozó részvevői egyetértettek abban, hogy gon­dosan kell megválasztani az olimpiai játé­kokat rendező városokat, s ennek során figyelembe kell venni minden ország nem­zeti olimpiai bizottságának és a nemzetközi sportszövetségeknek az álláspontját. Ag­godalmunkat fejezzük ki azzal kapcsolat­ban, hogy az 1988-as olimpiai játékokat Szöulban tartják.“ Jogos az aggodalom. 1981-ben nem kis visszatetszést keltett, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Baden Baden-i konresz- szusa Dél-Korea fővárosának ítélte a nyári játékok rendezési jogát. Már akkor felvető­dött a kérdés: ugyan milyen célt tartva szem előtt szavazott a NOB 81 jelenlevő tagja közül 52 Szöulra? A kérdésre sokan keresik a választ. Egy dolog már akkor világosnak látszott: a sportolók világtalálkozója - a dél-koreai főváros kijelölésével - várhatóan súlyos politikai problémák kereszttüzébe kerül. Ha egy politikailag olyan reakciósán orientáló­dó lap, mint a Frankfurter Allgemeine Zei­tung azt írta, hogy „a NOB gondoskodott napjaink és a távolabbi jövő problémáiról", akkor nyilvánvaló, milyen következményei lehetnek és lesznek a szavazásnak. Itt jegyezzük meg: a NOB vezérkara megfe­ledkezett arról, hogy 1978-ban a röplabdá- zónők, majd 1979-ben a kosárlabdázónók világbajnokságát sem tudták a legjobbak részvételével megrendezni Dél-Koreában, mivel a politikai feltételek lehetetlenné tet­ték a szocialista országok indulását. Az első pillanatra talán meggyőzően hatott a dél-koreai küldöttség Baden Ba­den-i agitációja. A NOB tagjainak és újság­íróknak levetített film egy gyorsan fejlődő nyolcmilliós világvárost mutatott be, gaz­dag kulturális értékekkel és sportlétesítmé­nyekkel. Az 50 ezres szállodai kapacitással és az országban évente megforduló egy­millió turistáról szóló adatok váltogatták egymást a modern stadionokról és sportlé­tesítményekről készült felvételekkel. Soka­kat meglepett, hogy Szöul „mesésen be­rendezett“ két hatalmas sportközponttal rendelkezik. Arra kevesen és csak a figyel­mesebbek jöttek rá, hogy a városi sport­park csak mintegy 60 százaléka kész, míg a nemzeti sportközpont - beleszámítva a 100 000 férőhelyes olimpiai stadiont - „az olimpia idejére biztosan elkészül“. A NOB több tagjának valószínűleg im­ponált, hogy a 22 nemzetközi sportszövet­ség közül 21 a japán Nagoya elé helyezte Szöult, csak az evezős szövetség tiltako­zott, mivel Dél-Koreában nem művelik a ví­zisportokat. Nem kis szerepet játszott a nemzetközi szövetségekben működő dél-koreai vezetők aktivitása sem. Nem árt ismét megjegyezni: ennek az országnak a sportvezetői nagy buzgalommal tevé­kenykedtek a Santa Clarában - Carter amerikai elnök kezdeményezésére - ren­dezett úgynevezett Világjátékok megszer­vezésében, s ezzel „megszerettették“ ma­gukat az ismert nyugati sportszergyártók­kal és más cégekkel. És már el is jutottunk a szöuli pályázás nagyon is fontos tényezőjéhez. A dél-ko­reai ipar az amerikai és a nyugat-európai monopoliumok hatása és ellenőrzése alatt áll, melyek itt nagyobb részt vállalhatnak majd az olimpiai üzletből, mint mondjuk tehették volna azt a japán Nagoya eseté­ben. Hogy éppen a sportszereket és be­rendezéseket gyártó nagy nyugati cégek­hez közel 41*6 körökből hangzottak el örömkiáltások („végre először kapott olim­piai rendezési jogot fejlődő ország“) nem a véletlen müve volt. Jól jön az újabb „biznisz“, jól jönnek az újabb dollármilliók a nyugati világ minden hájjal megkent ügyeskedő üzletembereinek. De ez csak az érem egyik oldala. Már említettük: a NOB tagjainak többsége telje­sen apolitikusan szavazott Szöulra, meg­elégedett a szöuli küldöttség tagjainak ama rövid nyilatkozatával, hogy kormányuk minden vezető, sportoló és néző számára biztosítja a játékokon való részvétel jogát. Nem nagyon izgatta őket, hogy a NOB 151 tagországa közül mindössze 37-nek van diplomáciai képviselete Szöulban. Sokan csak a szavazás után (?) tudták meg: a jövő olimpia városában még nemrég is kijárási tilalom volt éjféltől reggel 4-ig. És már egyáltalán nem foglalkoztak a szöuli rezsim politikai jellegével, azzal, hogy a CIA és a Pentagon támogatásával hata­lomra került Csőn Tu Hvan tábornok fa­siszta módszerekkel uralkodik a 25 millió lakosú országban. Olyan véres és szadista tevékenység áll mögötte, mint a kvangdzsui mészárlás, ahol az ejtőernyősök és a rendőrök beavat­kozása eredményeképpen 5000 tüntető vesztette életét; száz és száz ellenzékit kínoztak halálra középkori inkvizíciós mód­szerekkel a dél-koreai börtönökben; több hónapra bezárattak 65 egyetemet és főis­kolát, amelyekről a tüntetések miatt eltávo­lítottak 6000 diákot és még jelenleg is száz „különleges“ rendőri alakulat gondoskodik a felsőoktatás „nyugalmáról“; brutálisan elnyomták a tvangoni bányászsztrájkot, a rezsim ellen szót emelő polgárok száz­ezreit ítélik el évente. Csaknem 500 000 embert számlál a rendőri állomány, 20 000 „speciálisan“ kiképzett ejtőernyős áll ké­szenlétben a diktatúra ellenzői elleni beve­tésre, több mint 600 börtönben és munka­táborban sínylődnek a politikai foglyok. Az amerikai Nancy Turbyfill újságírónó nemrég a következőket írta Dél-Koreáról: /.Itt csakugyan nyomorúságos a nyomor, valóság a kínzás, az üldöztetés. A terror légköre, a reménytelenség érzése uralko­dik az országban. Dél-Korea egy koncent­rációs tábor...“ Ezeket a tényeket nem vette tudomásul az az 52 NOB-tag, aki Szöulra adta le szavazatát. Nemcsak olimpiai felelősség terheli őket. Hogyan képzelik el egy konflik­tusoktól mentes, a békét és barátságot szimbolizáló olimpia lebonyolítását Dél- Koreában?! (T. V.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents