Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-29 / 152. szám, péntek

Szépülő városrész KOMMENTÁLJUK ------­A kétszáztizennyolcezer lakosú Kassa (Košice) öt városkerülete közül a 4-es számú a legnagyobb. Nemcsak területre, hanem a la­kosság tekintetében is. A Tóhát-, a Turgenyev-, a Železníky-, a Fel­szabadítók- és a Schönherz lakó­telepeken, valamint az azokat összekötő, alacsonyabb épületek­ből álló régebbi városrészekben, meg a közelmúltban közigazgatá­silag Kassához csatolt Bárcán, Hernádszéplakon (Krásna nad Hornádom) és Zsebesen (Šebas- tovce) összesen több mint hat­vanezer ember él. Ebben a kerü­letben található a Hernád parti város ipari üzemeinek zöme - köztük a Nehézgépipari Müvek, a Tatrasvit textilipari üzem, né­hány építőipari és közlekedési vál­lalat, a tejüzem, a húskombinát, a kenyérgyár, a városi fűtőmű és még egy seregnyi kisebb-nagyobb más üzem. Itt van a város egyet­len belterületi tava, Kassa régi, de továbbra is üzemelő kórháza, s a városi köztemető is. A hatvanas és a hetvenes évek­ben ez a városkerület gyors ütem­ben terebélyesedett, a szolgálta­tások fejlesztése, a közterületek rendezése már viszont lassúbb volt. Az utóbbi években - vagyis amióta az új lakótelepek építése nagyjából befejeződött - ezen a téren esztendőről esztendőre, esetenként pedig hónapról hónap­ra szemmel láthatóan változik, ja­vul a helyzet. Ezt igazolja az is, hogy a nemzeti bizottságok verse­nyében ez a városkerület a tavaly elért eredményekért elismerésben és ugyanakkor százezer korona jutalomban részesült. Štefan Daňónak, a városkerüle­ti nemzeti bizottság titkárának a kíséretében a minap a helyszí­nen győződtünk meg a változá­sokról, a fejlődésről. Körutunk so­rán számos olyan létesítményt lát­tunk, amelyik másfél évvel, vagy akár néhány hónappal ezelőtt még nem létezett. A legszembetűnőbb átalakulás a legforgalmasabb úton, a Szovjet Hadsereg sugárú­ton történt. Nem a házak sora változott meg, hanem az úttest lett szélesebb, rendezettebb. Sokat javult a helyi tömegközlekedés azáltal, hogy az elmúlt év decem­berében megindult a villamosjárat a belváros és a Tóhát lakótelep boltjának az építése, s új cukrász­da is nyílik ott. Hogy ebben a városkerületben a szolgáltatások javításáról nem­csak beszélnek, azt az utóbbi év­ben megnyílt szabóság, gumiab- roncs-szerviz, cipő-, ruha- és er­nyőjavító műhelyek és borbélyüz­let igazolják. A legnagyobb lakóte­lepen, vagyis a Tóháton 20 millió korona ráfordítással már építik az újabb szolgáltatóházat. Ugyanakkor épült és épül né­*, v fVW •» "* I ** f’> •» * ' WW'&’OľYf J5 ” '0 Egyre több a zöld terület a lakótelepeken között, s a minap befejeződött a Bárcára vezető villamosvasút felújítása. Amint az terepszemlénk során is kiderült, az üzlethálózat a közel múltban a Cottbus üzletközponttal és néhány kisebb bolttal gyarapo­dott, a közeljövőben pedig újabb féltucatnyi üzlettel - köztük a Tur­genyev lakótelepen épülő bevá­sárlóközponttal - bővül. A Tóhát lakótelepen megkezdődött egy ci­pőboltnak és egy háztartási cikkek hány játszótér, sportpálya, torna­terem, lakóház, vendéglátó üzem, étkezde, az illetékesek gondos­kodnak a nyugdíjasokról, a rászo­ruló öregek és betegek ápolásáról, s a lakóházak és az üzemek körül is egyre több a gondozott zöld­övezet. Ha a régi épületek karbantartá­sa és felújítása egy kicsit rugalma­sabb lenne, akkor a városkerület még szebb, még otthonosabb lenne... Persze, a választási program­ban szereplő építkezések és más városfejlesztési munkálatok mind­egyikét nem tekinthettük meg, hi­szen rengeteg van belőlük. A körút befejeztével viszont a városkerü­leti nemzeti bizottságon még meg­tudtunk néhány adatot, tényt. így például azt is, hogy a kerület la­kossága és üzemei a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójá­nak tiszteletére tett kötelezettség­vállalásaik teljesítésével közel 35 millió korona értékű, társadalmi munkában létrehozott művel akar­ják gazdagítani lakóhelyüket, vá­rosukat és az országot. GAZDAG JÓZSEF Szövetkezeti lakások Huszonöt évvel ezelőtt alakultak meg az első lakásszövet­kezetek Szlovákiában- azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a lakáskérdés mielőbbi megoldásához. A szerény kezdet után fokozatosan indult fejlődésnek az építkezés. Az érdeklő­déssel párhuzamosan növekedett a tagok száma, mely ma már meghaladja a 332 ezret, a lakásoké pedig a 263 ezret. Szövetkezeti lakásokban él ma már Szlovákia lakosainak több mint 20 százaléka, s a távlati elképzelések szerint 1990- ben részarányuk túllépi a 30 százalékot. A hatvanas évek elején azt feltételezték, hogy egy jó évtized alatt sikerül megoldani hazánkban a lakáskérdést. Hogy ez nem így történt, annak több társadalmi, demográfiai és gazdasági oka van. Az új családok többségének önállósu­lási vágya és a válások számának növekedése befolyásolta leginkább, hogy a korábban egy lakásban élők új lakásokat igényeltek. Kisebbek lettek a családok: 3,37-ről 3,07-re csök­kent a családtagok átlagszáma. A házasságok felbontása után több mint 136 ezer csonka család maradt és 231 978-an egyedül élnek. A szanált házak lakóinak is lakást kellett adni. Mindezek a tények negatívan hatottak az eredetileg megvaló­síthatónak látszó terv teljesítésére. Manapság területenként eltérő várakozási idő után elégítik ki a tagok igényét. A szövetkezetekben még mindig 64 ezer lakásigénylöt tartanak nyilván, azonban ez a szám magasabb a reális helyzetnél. Sokan nem a jelenlegi helyzetük miatt, hanem a majdani körülmények javításáért szerepelnek a név­sorokban. Az új otthonokba költözők gyakran nem elégedettek laká­suk minőségével: joggal várnak el megfelelőbbet a befektetett összegért. A szövetkezetek dolgozói, akik ezeket a nem mindig kifogástalan lakásokat az építőktől átveszik, tudnak a fogyatékosságokról. Az építők azonban azzal érvelnek, ők csak ilyet tudnak készíteni a gyakran hibás panelek­ből, a nyílásszerkezetek gyártói, akiket legtöbbször a tökélet­len hőszigetelés miatt bírálunk, azzal védekeznek: amilyen a nyersanyag, olyan a késztermék. De nem mindig alkalmaz­zák a jobb technológiát, s az újítási javaslatokat sem valósít­ják meg idejében. A lakók sokszor felvetik az olyan apróság­nak tűnő, de a jó közérzetet nagyban befolyásoló kérdést, mint például a tapéták egyformasága egész lakótelepeken. Megoldatlan kérdések ezek, melyeknek a Szlovákiai Lakásszövetkezetek Szövetsége IV. kongresszusa után foko­zott figyelmet szentelnek. Elsősorban azt akarják elérni, hogy az építőipari vállalatoktól az eddigi gyakorlattól eltérően ne vegyék át az év végi hajrában tessék-lássék módon elkészült félkész lakásokat. Ehhez azonban a szövetkezetek kezdemé­nyezése nem elegendő. A minőség kérdését valamennyi érintett félnek tisztáznia kell, hisz az elégedettségnek ez az egyik legfőbb meghatározója. A lakásszövetkezeteknek nem mindegy, hogy tagjaik milyen lakásba költöznek. Az eddigi tapasztalat szerint a javításokra fordított összeg az első öt évben a legnagyobb. Pedig logikusan azzal kell számolni, hogy a régebbi lakásállomány felújítása, karbantartása egyre nagyobb összegeket követel majd. A lakásszövetkezetek feladata tehát nem szűkíthető le a lakások átadására: kiterjed a szövetkezeti vagyon gondo­zására, a lakóknak nyújtott szolgáltatásokra és a bizalmikon keresztül a közösségi élet megszervezésére is. DEÁK TERÉZ ORVOSI TANÁCSADÓ Folyik a Triton strandfürdő felújítása. Az építők szerint az egyik medencében már ezen a nyáron is fürödhetünk (Gazdag felv.) A kommunista és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Régi tagja a pártnak Emílián Kubiš, s a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomban is hosszú évek óta tölt be fontos tisztséget: a Trenčíni Járási Szakszervezeti Tanács elnökségének tagja, a Trenčíni Magasépítő vállalat 2-es számú üzeme üzemi szakszerve­zetének elnöke s az építőipari dol­gozók szakszervezete járási bizott­ságának elnöke. Kubiš elvtárs a tisztségeiből eredő feladatait kö­vetkezetesen és lelkiismeretesen teljesíti. Idejét és munkáját úgy szervezi, hogy minden összejöve­telen, értekezleten részt vehes­sen, a feladatok teljesítésének biztosításában kifejthesse véle­ményét. Az eredményeket hozzá­értéssel értékeli. De előfordulnak olyan esetek is, hogy a tervet nem teljesítik. Ilyen esetben megbírálja a lemaradókat, figyelmeztet, ugyanakkor tanáccsal is szőlgál, hogyan lehet a hiányosságokat pótolni s a felmerülő problémákat megoldani. Munkájában jó hasz­nát veszi sokévi tapasztalatainak, amelyeket népbíróként szerzett. Ügyel rá, hogy a munkahelyek jelentései, beszámolói konkrétak legyenek, a valóságot" ne torzít­sák, hűen tükrözzék a valós hely­zetet. Figyelemmel kíséri a szak- szervezeti tagok és funkcionáriu­sok felszólalásait, azt is, hogy mi­lyen célt szolgálnak, s minden esetben válaszol a megjegyzé­sekre. Főleg a kritikus észrevéte­lek mielőbbi kiküszöbölését sür­geti. A bratislavai Eduard Petrako- vič, az Otex vállalati igazgatóság főellenőre - aki nemrég töltötte be hatvanadik évét - nemcsak a szakmájában kiváló, szakszer­vezeti és pártfunkcióit mindig be­csülettel teljesítette. A fiatalok problémáit különös gonddal kezeli - a vállalatnál ismert arról, hogy szívesen segít nekik, bizalommal fordulhatnak hozzá. A vállalat egyik SZISZ-szervezetének mint lektor is segít, előadásokat tart, de a szakmai továbbképzésüket ugyanolyan fontosnak tekinti, mint politikai fejlődésüket. A fiatalok szeretik nyíltságáért, hogy min­denkinek a szemébe mondja az igazat, akkor is, ha kellemetlen dologról van szó. Eduard Petrakovič sokévi politi­kai és szakmai tevékenységét a felsőbb szervek több kitüntetés­sel jutalmazták, többek között megkapta a Zápotocký emlékér­met, legutóbb pedig a nyugat­szlovákiai kerületben végzett ál­dozatkész tevékenységéért a ke­rületi pártbizottság emlékérmét. MIKULÁŠ MAŤASEJE Az emésztő csatorna kivezető, utolsó szakasza a végbél. Izom­szerkezetével és az anatómiai fel­építésével megakadályozza a széklet spontán kiürülését a vas­tagbélből. A végbél érellátása na­gyon bő. Ezért a végbél érzéke­nyen reagál a mechanikus sérülé­sekre (kemény, rendszertelen széklet, végbélkörnyéki repedé­sek stb.) a különböző fertőzések­re, könnyen vérzik, főleg a higié­niai követelmények elhanyagolá­sakor. Az aranyér keletkezését előse­gíti az örökölt csekélyebb értékű érfal, s az érfal gyengesége. Kifej­lődését meggyorsíthatja az ülő életmód, s ahogy már említettük, a kemény rendszertelen széklet. Másodlagos tünetként kialakulhat az aranyér némely betegségeknél, így bizonyos szívelégtelenségnél, súlyos májbetegségeknél, a kis medencében elhelyezkedő tumo­roknál stb. Az aranyérnél az úgynevezett aranyeres csomó a leggyakoribb, észrevehető elváltozás. A csomó­kat vénatágulatok (viszerek) képe­zik, felületük gyulladt vagy hám­fosztott, fájdalmas a nyálkahártya. A friss csomó visszanyomható, alig érzékeny, puha, később gyul­ladt, fájdalmas, felszíne hámfosz­tott, kis vérszivárgással, idült eset­ben vissza már nem helyezhető, kemény. Az aranyér Az aranyeres csomók képződé­se vagy a végbélnyílás vénáiból- ez a „külső aranyér“, vagy a végbél felső és alsó vénáiból indul ki - ez a „belső aranyér“. Esetenként a csomók egyszerre mind a három véna csoportból is képződhetnek. Ebben az esetben az úgynevezett „átmeneti“ arany­érről van szó. Az aranyérnél a fertőzésnek nagy szerepe van. A külső arany­érnél nehézségeket okoznak főleg a gyulladásos szövődmények és a trombózis képződése. Ebben az esetben rendszerint nincs vérzés, viszont nagyon nagy fájdalmai vannak a betegnek. A belső arany­ér gyakran vérzik, könnyen ki­csúszhat a végbélnyíláson, nehe­zen hozható helyre, ha infekció vagy trombózis keletkezett, sót sokszor elgennyesedik. Viszketés, váladékképződés, infekció, a vég­bélnyílás berepedése, vérzés- ezek az aranyér leggyakoribb klinikai tünetei. Az aranyeret a végbél közvet­len kivizsgálásával állapíthatja meg a szakorvos. Az aranyércso­mókat ki kell tapintani, figyelembe kell venni a végbél bőrét valamint nyálkahártyáját, nincsenek-e rajta kóros elváltozások. A szakszerű kivizsgáláshoz tar­tozik a rektoszkópikus kivizsgálás a végbél mélyebb részein. Ezzel meggyőződhetünk, hogy vannak-e a végbélben, esetleg a környé­kén kóros folyamatok, magasab­ban elhelyezett polipok, rákos da­ganatok, gennyes vastagbél-gyul­ladás stb. Ez nagyon fontos a he­lyes, hatásos terápia beállításá­hoz. Annak ellenére, hogy az aranyérből nem szokott rákos da­ganat kifejlődni, nem szabad azt állítani, hogy a fennálló esetleges vérzés az aranyérből ered anélkül, hogy ne vizsgálnánk ki a végbél vérrendszerét. Tudniillik elég gya­kori elváltozás a végbél nyálka­hártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, amely széles alapú, nem mozgatható, egyenetlen felszínű, vérzékeny. A végbéldaganatok főleg a 40 éves életkor után képződnek. Ezért ajánlatos rendszeresen vég­bél vizsgálatot végeztetni a 40 éven felüli egyéneknél. Az aranyér gyógyítását konzer­vatív kezeléssel végezzük. Sebé­szeti beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha a konzervatív keze­léssel nem értünk el eredményt. Ülőfürdőket, kúpok használatát, borogatásokat és más gyógysze­res kezelést a szakorvos rendeli el és a kezelés eredményét rendsze­resen ellenőrzi. Az aranyér prevenciója a testi higiénia szigorú megtartásából, a negyvenedik életév után rend­szeres végbél kivizsgálásokból, továbbá a rendszeres székletürí­tésből áll. Azonnal forduljunk or­voshoz, ha bármilyen tünet, főleg vérzés áll be, tekintet nélkül élet­korunkra. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÚ 4 1984. VI. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents