Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-28 / 151. szám, csütörtök
Óim. VILÁGGAZDASÁG (jS) VILÁGGAZDASÁG ® ..VILÁGGAZDASÁG KOOLAJPIACI KILÁTÁSOK Néhány hét múlva (július 10-én) tartják az OPEC-tagországok kőolajipari minisztereinek évzáró konferenciáját. Ezzel összefüggésben a külföldi sajtó hasábjain gyakran jelennek meg különböző találgatások arról, hogy a kőolajpiacon milyen irányban alakul majd a fejlődés. Az utóbbi hetekben a Perzsa-öbölben kialakult helyzet is jelentősen befolyásolja ezeket a véleményeket. Milyen volt a helyzet a világ kőolajpiacán az év első negyedében? A kőolaj ára nagyon mérsékelten emelkedett, aminek oka többek között az volt, hogy a fejlett tőkés országokban 2,5 százalékkal növekedett a kőolajfogyasztás, s a nem szocialista országokból naponta 1,1 millió barrellel kevesebb kőolajat szállítottak A nemzetközi energiaügynökség közzé tette, hogy a nagyobb fogyasztás és a kisebb szállítások következményeként a kőolaj-világkészletek az első negyedévben naponta 900 000 barrellel csökkentek. A kőolajtermelő országoknak azonban még mindig vannak kihasználatlan kapacitásaik, tehát nem valószínű, hogy a felhalmozódott kőolajfölösleget belátható időn belül felszámolják. Hiszen csupán az USA stratégiai kőolajkészletei 1981-hez képest megnégyszereződtek (május 25-én 400,8 millió barrel volt), és az OECD országok raktárkészletei kőolajból csaknem 100 napos szükségletnek felelnek meg. A következő hónapokra tehát ennek a helyzetnek az alapján tesznek jóslatokat. A prognózisok szerint a Perzsa-öbölben levő feszült helyzet ellenére a kőolajárak aránylag stabilak maradnak. A stabilitás a továbbra is fennmaradó kőolajfölösleg következménye lesz. A Perzsa-öböli helyzetnek ugyanis - úgy tűnik - kisebb hatása lesz a kőolaj-ár alakulására, mint azt feltételezték. A szóban forgó térségből naponta körülbelül 7 millió barrel kőolajat exportálnak, ami a nem szocialista országok kőolajexportjának az ötödé. S amennyiben ez az export jelentősen csökkenne, a világon más forrásokból elegendő mennyiségű Kína bővülő külkereskedelme Gazdaságpolitikájának korszerűsítése óta, 1978-1983-ig Kína megkétszerezte külkereskedelmi forgalmát, amely tavaly 40 milliárd dollárt tett ki, a további cél pedig ennek négyszeresére emelése a század végéig - jelentette ki Csen Mu-hua, a külkereskedelem és a külgazdasági kapcsolatok minisztere. Míg 1978-ban Kína a 31. volt a világ exportőreinek sorában, jelenleg a 18. helyet foglalja el. Tavaly a kivitel 43 százalékát a nehézipari termékek tették ki, míg a textil- és más könnyűipari cikkek részaránya 41 százalék volt, a mezőgazdasági és egyéb cikkeké pedig 16 százalék. Mint a miniszter hangsúlyozta, a külkereskedelem tervezett, dinamikus bővülésének előfeltétele a nyitott gazdaságpolitika folytatása, külföldi tőke és technológia bevonása a gazdaságba, valamint a partner- országok számának bővítése. Utalt arra, hogy 1983 végéig Kína 48 külföldi céggel kötött megállapodásokat tengeri olajlelőhelyek feltárására. Ugyanakkor, Pekingből érkező jelentések szerint a kínai kormánynak szándékában van újabb „különleges gazdasági övezetet“ létesíteni, főleg a keleti parton levő 14 nagyvárosban, hasonlóan a déli tartományokban már meglevő négy ilyen speciális zónához. Az ilyen övezetekben rendkívül kedvező lehetőségeket biztosítanak külföldi beruházók részére, akik nemcsak vegyes vállalat formájában működhetnek, hanem 100 százalékos saját tőkebefektetéssel is. A külföldi beruházásokat - amelyek összege 1983-ban első ízben haladta meg a 100 millió dollárt - adókedvezményekkel is igyekeznek ösztönözni, továbbá azzal, hogy a nyereséget szabadon transzferálhatják. (F) MUNKANÉLKÜLISÉG '84 millió fő 7,7 % A munkanélküliek aránya la munkaképes lakosság százalékában 13,4% 7,5 % | 8,9 % USA Japán NSZK Nagy- Francia- Britannia ország kőolaj állna a vásárlók rendelkezésére. A szakemberek számításai szerint az esetleges kiesést Katar és az Egyesült Arab Emirátusok napi 3 millió barrel szállításával, Nigéria a termelés napi 1 millió barrellel és Venezuela 500 000 barrellel való növelésével pótolná, s hozzájárulna a kiesés pótlásához a termelés növelésével Indonézia, Mexikó, az északtengeri kőolajmező és több más kisebb kőolajtermeló, az USA pedig stratégiai készleteiből naponta 2 millió barrelt meríthetne. A perzsa-öböli tartályhajók elleni támadások után a világpiaci kőolajárak ugyan emelkedtek, az északi-tengeri brenti kőolajlelőhelyen kitermelt olaj ára viszont a barrelenkénti 30,60 dollárról 29,90 dollárra csökkent. (A brenti kőolajat az áralakulás legérzékenyebb mutatójának tartják a kőolajpiacon.) Erich Evared, jelentős amerikai prognóziskészítő elutasította azokat a véleményeket, melyek szerint az Irak és Irán közötti háború az idén az OPEC árak emelkedéséhez vezetne. Ellenkezőleg, azt állítja, hogy a kőolajárak tovább csökkennek. A világpiacon levő kőolajfölösleg szerinte azt eredményezi, hogy az OPEC árak 1986-ra a jelenlegi 29 dollárról 26* dollárra, sőt, 22 dollárra is csökkenhetnek. Megemlíti azt is, hogy a hetvenes években bekövetkezett árrobbanás kedvezőtlenül befolyásolta a kőolajkeresletet. A magas kőolaj-árak ugyanis a kőolajkitermelés növelésére ösztönöztek, miközben a kereslet kezdett elmaradni a kitermelő kapacitástól. Ma tehát egészen fordított helyzet áll fenn. Nem az alacsony szintű kínálat okoz problémát, hanem a kőolajfölösleg. Ezért hangoztatja néhány szakértő, hogy újabb kő- olaj-sokk inkább egy jelentős áresés miatt következhet be. Milyen tehát a helyzet a bécsi konferencia előtt? A tanácskozáson mindenekelőtt a piaci egyensúly megteremtésére fognak törekedni. A tanácskozás napirendjén szerepelnek majd a kiviteli kvóták; az OPEC-tagországok kiviteli kvótájának növelését fontolgatják, a jelenlegi 17,5 millió barrelről 19-20 millió barrelre. Az árat illetően eltérőek a vélemények. A fő exportáló országok képviselői szerint azonban júliusban még nem csökken a kőolaj-ár. DAGMAR TRUNCOVÁ INNEN - ONNAN Újabb olajforrások Irakban Irak olajkészletei jelenleg 65 milliárd hordóra tehetőek, ez 5 milliárd hordóval felülmúlja az egy évvel ezelőtti tartalékokat (egy tonna olaj fajsúlyától függően 5-6 hordóval egyenlő). Olajipari körök közlései szerint az utóbbi hónapokban újabb olajforrásokat tártak fel Irakban. Az OPEC az ország részére legutóbb napi 1,3 millió hordó olaj kitermelését engedélyezte. A jugoszláv vállalatok helyzete Március elején, egy vidéki üzemben tett látogatása alkalmából mondott beszédében Dra- goszlav Markovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke megállapította: a vállalatok gazdasági terhei elérték a maximumot. A kamatláb emelése súlyosbítja helyzetüket, de a stabilizációs politikával összhangban, illetve a külföldi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek miatt elkerülhetetlen a kamatláb emelése. Meg kell szüntetni az „olcsó dinár“ állapotát, hogy ezáltal gazdaságilag megalapozott hitelfelvételre késztessék a vállalatokat. A kormány megfelelő programot dolgoz ki avégből, hogy a kamat emelésével összhangban mintegy öt százalékkal csökkentse a vállalatokra háruló terheket. Az árbefagyasztásról szólva D. Markovics kijelentette, hogy jelenleg vizsgálják megszüntetésének a feltételeit, és lehetséges, hogy erre már a tervezettnél hamarább sor kerül (Tanjug). Francia gazdasági mérleg - dióhéjban Franciaországban a gazdasági növekedés üteme az idén 0,5-1 százalék között lehet, mivel az EGK-országokban az átlagos növekedés eléri a 2 százalékot, s így Franciaország növelheti exportját a társországokba. A takarékossági intézkedéseket egyelőre nem mérsékelhetik, a kormány célja továbbra is az - mint a pénzügyminisztérium egyik magas beosztású tisztviselője közölte hogy enyhítse az inflációt és csökkentse a kereskedelmi mérleghiányt. Hasznos lehet az a körülmény, hogy a dollár pozíciója nemrég gyengült, s emiatt kisebb lett a dollárban számított importköltség. Ha az amerikai valuta árfolyama a frankhoz képest 10 százalékkal csökken, akkor a francia infláció 0,6-1 százalékkal mérséklődhet, a kereskedelmi mérleghiány pedig 16 milliárd frankkal. Tavaly a kereskedelmi passzívum a felére, vagyis 42,3 milliárd frankra csökkent, az éves infláció pedig a legutóbbi két év alatt 9,7 százalékról 9,3 százalékra apadt. (AFP) Új Boszporus-híd Amikor 1973-ban átadták rendeltetésének az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz-hidat, azzal számoltak, hogy mintegy huszonkét évig kielégíti majd a forgalmi igényeket. Napjainkra azonban a több mint egy kilométer hosszú, hatsávos függőhíd már nem képes zökkenőmentesen lebonyolítani a forgalmat, egyrészt a Közel-Keletre haladó kamionok miatt, másrészt azért, mert Isztambul lakossága időközben - kereken megduplázódva - csaknem 4 millióra emelkedett. Ezért csúcsidőkben gyakori a másfél óráig terjedő várakozás a hídfeljáróknál, s változatlanul üzemben van az a tizenhét komp, amelyeket annak idején megszüntetni szándékoztak. így most elhatározták, hogy - mintegy öt kilométerre északra a jelenlegitől - új hidat építenek a Boszporuszon, amely a tervek szerint 1988-ra készül el. Költségei előreláthatóan mintegy háromszorosát teszik ki az első híd 125 millió dollár összegű beruházásának, amely - szemben a tervezett 15 évvel - már öt év alatt megtérült. (F) Munkahelyi közérzet Baj van a munkahelyi légkörrel azokban az üzemekben, szövetkezetekben, iskolákban, ahol az újságírónak csak négyszemközt maradva meri a riportalany kiönteni a szívét, őszintén feltárni a hiányosságokat. Sajnos sokszor kerülünk ilyen helyzetbe. Jólesik, hogy bizalommal vannak irántunk, hogy tájékoztatnak a visszáságokról, de elgondolkodtató, mi készteti egyeseket arra, hogy ne beszéljenek nyíltan a problémákról. Kényes témáról szólva szinte majd mindig hozzáteszik: „de ezt nem tőlem tudja“, vagy - ami még rosszabb: „erről ne tudjon“. A „ne szólj szám, nem fáj fejem“ - féle magata tás meglehetősen gyakori. Nyilvánosság előtt nem merünk, illetve nem akarunk véleményt mondani. Nemtörődömség vagy kényelmesség az oka? Akár az egyik, akár a másik, ez mindenképpen helytelen, helyrehozhatatlan károkat okozhat. Ez a dolog egyik oldala. De az sem érdektelen, mi készteti az embereket a problémák elhallgatására. Kétségtelenül rossz a légkör ott, ahol a bírálat nem kap nyílt fórumot, hanem folyosói suttogássá fajul. Életünk nagy részét töltjük a munkahelyünkön, egyáltalán nem mindegy hát, milyen környezetben, hogy megértő munkatársaink, igazságos főnökeink vannak-e, vagy pedig állandó feszültségben élünk. A kommunisták sokat tehetnek a jó légkör kialakításáért. Elsősorban az ő kötelességük, hogy a visszásságok ellen szót emeljenek - még akkor is, ha vezető dolgozót érintő dologról van szó. A kommunisták ezt a legtöbb esetben meg is teszik. Tudunk olyan vállalatról, ahol a pártbizottság élesen - és nyíltan - megbírálta az igazgatót, sőt pártbüntetés kiszabását javasolta. Történnek azonban olyan esetek is, amikor rosszul értelmezett kollegialitásból próbálnak eltussolni súlyos mulasztásokat. Felesleges hangsúlyozni, milyen rosszat tesznek ezzel a pártnak, s nem utolsósorban annak, aki a hibát elkövette. A magas fluktuáció egyik ismérve lehet nemcsak a kedvezőtlen munkafeltételeknek, hanem a kedvezőtlen légkörnek is. Ott ahol jó a kollektíva, a dolgozók nem mennek más munkahelyre, akkor sem, ha anyagilag előnyösebb beosztásba kerülnének. Mérlegre téve a pénzt és a jó kollektívát - kevés kivétellel - ez utóbbi mellett döntenek. Ott, ahol a kollektíva egységes, tagjai a végzett munka arányában részesülnek anyagi és erkölcsi elismerésben, a teljesítmény is magasabb. Es viszont: ha a kollektívában ellentétek vannak, nemcsak az emberi kapcsolatok sínylik meg, hanem a végzett munka minősége, mennyisége is. Ezért fontos, hogy minden nézeteltérést, véleménykülönbséget őszintén, nyílt fórumon tárgyaljuk meg - a magunk, a munkánk, a jó munkahelyi légkör érdekében. KOPASZ CSILLA A bílinai Julius Fučík Bányavállalatnál új, második nemzedékhez tartozó gépkomplexumot hoznak létre KU 800/19 típusú exkavátorból és ZPD 13 000/1 típusú födrakó gépből. A szerelésben részt vesznek az Unióovi Gépgyár, az Ostravai Kohóipari Szeretővállalat és a Prágai Villanyszerelési Vállalat dolgozói, 20 bányász a leendő kezelőszemélyzet közreműködésével. A képen: Milan Chrastecký a rakodógép csavarjait húzza be. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) ÚJ SZŐ 4 1984. VI. 28. KOMMENTÁLJUK