Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-26 / 149. szám, kedd
ÚJ szó 3 1984. VI. 26. Jobboldali tüntetés Párizsban (ČSTK) - A francia főváros forró éjszakát élt át vasárnapról hétfőre virradóan. Párizs Latin negyedében, miután végétért „amagániskolák védelmében“ megrendezett kormányellenes tüntetés, szélsőjobboldali fegyveresek súlyos incidenseket provokáltak ki. A zavargásokat követően csak reggelre állt helyre ismét a rend. A negyed utcáin könnyfakasztó gránátok okozta füstben és a közlekedési dugók által is felfokozott leírhatatlan zűrzavarban az utcákon bőrkabátos, leborotvált fejű fiatalok rohangáltak, akik barikádokat emeltek és gyújtottak meg. Kormányellenes jelszavakat hangoztattak, rendőri alakulatokat támadtak meg, majd visszavonultak a környékbeli szűk utcácskákba. Az összecsapásokban nyolc rendőr megsebesült, és 50 személyt letartóztattak. A zavargásokban a résztvevők szerint mintegy 2 millió ember vett részt, a rendőrség állítása szerint viszont nem voltak többen 850 ezernél. Újabb zavargások Indiában (ČSTK) - Az indiai hadsereg vasárnap ismét kénytelen volt beavatkozni Bombayben, ahol újabb zavargások törtek ki a hinduk és a muzulmánok között. Csak vasárnap öten haltak meg az összecsapások során. Az elmúlt hónapban ebben a nyolcmillió lakosú kikötővárosban mintegy 250-en vesztették életüket a két nagy vallási csoport hívei közötti összetűzésekben. Az erőszakhullám megakadályozására a hadsereg gyors beavatkozására volt szükség. Bombayben továbbra is nagy létszámú katonaság tartózkodik. A PTI indiai hírügynökség tájékoztatása szerint az északi határ menti Pandzsáb szövetségi államban sem sikerült úrrá lenni az erőszakon. A biztonsági erők egy tüzpárbaj során lelőttek egy szikh terroristát, egy másik incidens egy hindu pap halálát okozta. Békenagygyűlések, háborúellenes megmozdulások (ČSTK) - Az amerikai Massachusetts szövetségi államban levő Bostonban USA-beli, brit, nyugatnémet, valamint a világ többi országából érkezett békeaktivisták részvételével nagygyűlésre került sor. A küldöttek elsősorban a illető országok háborúellenes mozqalmait és szakszervezeti központjait képviselték. A nagygyűlésen a szónokok bírálták a washingtoni kormányzat militarista politikáját. William Win- pisinger USA-beli küldött elítélte Ronald Reagan kormányának „nukleáris önkényét“, amellyel akaratát a világra próbálja kényszeríteni. Más szónokok rámutattak arra, hogy az egyre gyorsabb ütemű fegyverkezéssel párhuzamosan csökken az életszínvonal. A nagygyűlés résztvevői úgy vélték, hogy ápolni kell azokat a kapcsolatokat, amelyeket a békeakció lefolyása alatt a szakszervezeti képviselők és a békeaktivisták kötöttek. RÓMA - Olaszország Trento nevű autonóm tartományát atomfegyvermentes övezetté nyilvánították. A döntést a tartományi tanács hozta, amely az alkotmány Mit várnak Carringtontól Beiktatták a NATO új főtitkárát (ČSTK) - Brüsszelben tegnap iktatták be új tisztségébe Lord Carrington egykori brit külügyminisztert, aki a NATO új főtitkára lett. Carrington Joseph Lunst váltotta fel ebben a tisztségében. A brüsszeli körökben Carringtontól azt várják, hogy „kifinomult“ diplomáciája útján rábírja a vonakodó holland kormányt, hogy végérvényesen egyezzen bele az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítésébe. További rá váró fontos feladat, hogy meggyőzze a katonai tömb európai tagállamait: fokozzák katonai kiadásaikat, s ezzel vegyék elejét azoknak a washintoni bírálatoknak, hogy a tömb európai tagállamai keveset költenek a közös „védelemre“. Míg Luns eddigi főtitkár hírhedt volt merev antikommunista magatartásáról, addig Carrington új taktikát próbál megvalósítani, melynek célja a nukláris elrettentés doktrínájával párhuzamosan „új differenciált viszonyulás“ a Szovjetunió szövetségeseihez. A Morning Star, a brit kommunisták napilapja a NATO élén lezajlott őrségváltással összefüggésben leszögezte: Lord Carrinton feladata az lesz, hogy összetartsa a tömböt olyan időszakban, amikor egyre élesebbek a paktum nyugat-európai tagállamai és a Washington közötti viták, miközben az Egyesült Államok egyre inkább rá akarja kényszeríteni akaratát partnereire. értelmében különleges jogkörrel bír. A döntés értelmében a tartományban tilos nukleáris fegyverek* elhelyezése, raktározása, gyártása és szállítása. Olaszországban eddig már mintegy ötven város és két kerület területét nyilvánították atomfegyvermentes övezetté. RAMSTEIN - Az NSZK-beli Ramstein melletti amerikai légibázisnál vasárnap háborúellenes tüntetésre került sor. A megmozdulás résztvevői az Észak-atlanti Tömb fokozott ütemű fegyverkezése ellen tiltakoztak, s ugyanakkor élesen elítélték az amerikai kormányzat külpolitikáját. A tiltakozó akcióval párhuzamosan a ramsteini bázison működő amerikai parancsnokság katonai légi seregszemét tartott, amely méreteit tekintve egyedülállónak számít az európai NATO-országokban. A vezérkar és a nyugatnémet rendőrség gondosan készült a várható tiltakozó akciókra, okulva a tavalyi eseményekből, amikor hasonló megmozdulások idején több mint 300 tüntető letartóztatására került sor. Daniel Ortega Budapesten (ČSTK) - A nicaraguai küldöttség, amelyet Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front nemzeti vezetőségének tagja, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora vezet, tegnap befejezte háromnapos lengyel- országi munkalátogatását, és Varsóból az európai szocialista államokban tett kőrútjának újabb állomására, Budapestre érkezett. A küldöttség az MSZMP KB meghívására tesz rövid munkalátogatást a Magyar Népköztársaságban. A legfontosabb feladat a diktatúra megdöntése, a közélet demokratizálása Luis Corvalán cikke a moszkvai Pravdában (ČSTK) - Pártunk kongresszusa, amely Chilében a mély illegalitás körülményei között zajlott le, ismét bebizonyította, hogy a párt megsemmisíthetetlen és szilárdan összeforrott erő - írja egyebek között a moszkvai Pravdában tegnap megjelent cikkében Luis Corvalán, a Chilei KB főtitkára. Corvalán a cikkben emlékeztet rá, hogy első ízben került sor a pártkongresszusra a fasiszta rezsim feltételei közepette. Hangsúlyozza, hogy rendkívül jelentős politikai eseményről van szó, amely beíródik a párt és a fasiszta diktatúra elleni harc történetébe. A kongresszus résztvevői a legfontosabb feladatként Pinochet tábornok eltávolítását és az azonnali demokratizálást jelölték meg. A tanácskozáson áttekintették az országban kialakult helyzetet, s arra a megállapításra jutottak, hogy a gazdasági, politikai, társadalmi és erkölcsi válságot Chilében nem lehet megoldani csupán néhány politikai párt engedélyezésével, « diktátornak szót- fogadó parlamenttel vagy néhány miniszter kicserélésével. A válságot kizárólag a diktatúra megdöntésével, új társadalmi és politikai erő hatalomra jutásával és mélyreható gazdasági és állami szerkezetváltozásokkal lehet megoldani. A rezsim megdöntése a politikai és erkölcsi megújulás szempontjából elengedhetetlen - irja Corvalán, s leszögezi: ez olyan feladat, amelyet nem lehet halogatni. A chilei kommunisták megeroouüiieK, hogy a dolgozók szak- szervezeti egységére, az ellenzéki és demokratikus erők kölcsönös megértésére fognak törekedni a jövőben is. A kongresszus a jelenlegi nemzetközi helyzetet is mélyrehatóan elemezte és síkra- szállt a salvadori, az uruguayi, a brazil, a bolíviai, az argentin és a dominikai néppel, valamint a Nicaraguával és Kubával vállalt szolidaritásáért. A chilei kommunisták támogatásukról biztosították mindazokat a nemzeteket, amelyek az imperializmus, a fajüldözés, az apartheid és a cionizmus ellen harcolnak. A kongresszus nagyra értékelte a Szovjetunió és a többi szocialista ország történelmi szerepét a békéért és a haladásért vívott küzdelemben - irja cikkében Luis Corvalán. Mitterrand moszkvai látogatása ÁTTÖRÉS? H oz-e áttörést az utóbbi években elhidegült szovjet-francia kapcsolatokban Francois Mitterrand szovjetunióbeli látogatása? - ez volt a kérdés a legfelsőbb szintű tárgyalások megkezdése előtt. Nos, a mindkét fél által rendkívül hasznosnak minősített megbeszélések eredményei alapján minden remény megvan erre. A most következő időszak fő feladata, hogy konkrét formát ölt- senek a Moszkvában lefektetett elhatározások. Az a késés, amely az 1981-ben Franciaországban hatalomra jutott szocialista párti kormányzat Szovjetunió iránti politikájában volt tapasztalható, nem használt sem a két ország viszonyának, sem pedig az európai politikai légkörnek. Bár Mitterrand elnök és külügyminisztere, Claude Cheysson rendkívül sokat utazott, Moszkva sokáig kimaradt a párizsi politikusok útitervéből. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is csak három év után kereste fel tavaly szeptemberben (a madridi találkozó záróaktusáról hazatérőben) Párizst. A magas szintű politikai kapcsolatok - mondjuk így - szünetelésének legfőbb okát Francia- ország külpolitikájának ellentmondásosságában kell látni. Miközben Párizs kinyilatkoztatja: igyekszik előmozdítani az európai enyhülési folyamatot, s ellenzi a gazdasági megszorító intézkedéseket a szocialista országokkal szemben, támogatja az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyu- gat-európai telepítését, elődeinél sokkal jobban elkötelezi magát a NATO mellett, s nem utolsósorban maga is jelentős haderőfejlesztésbe kezdett. T ény, hogy a szovjet-francia viszony megért már jobb időket is. De Gaulle tábornok 1966-os moszkvai látogatása után váltak rendszeressé a két ország politikusainak találkozói. A szovjet-nyugatnémet kapcsolatokhoz hasonlóan Moszkva és Párizs együttműködése a hetvenes években alapvetően járult hozzá az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A Szovjetunió és Franciaország kapcsolata mindig is fontos tényezője volt az európai stabilitásnak. Franciaország ugyan szilárd, de kissé kényelmetlen szövetségese volt az Egyesült Államoknak évtizedeken át, a másik oldalon kivételesen jó viszonyt tartott fenn a Szovjetunióval. A nyolcvanas évek elejére ez a kép már változott, s inkább az volt a jellemző, hogy Párizs kevésbé kényelmetlen Washingtonnak, viszont Moszkvával való kapcsolatai megtorpantak - legalábbis politikai téren. Mert az igaz, hogy a két ország gazdasági együttműködésére lényegében a folyamatosság maradt a jellemző. (Szovjet adatok szerint pl. tavaly 16,6 százalékkal nőtt a szovjet-francia külkereskedelmi forgalom; Arhipov első miniszterelnök-helyettes év elején tett párizsi látogatása során 1990ig hosszabbították meg a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodását.) A szombaton befejeződött csúcstalálkozón a fő hangsúly így a politikai párbeszéd elmélyítésére került. A tárgyalások egyik legjelentősebb eredménye, hogy a két fél megállapodott abban: különböző szinten már a legközelebbi időben rendszeres konzultációkat kezd a fontos nemzetközi problémákról. Persze a Szovjetunió tisztában van azzal, hogy a két ország eltérő szövetségi rendszer tagja, s így másként értékeli a kulcsfontosságú nemzetközi kérdéseket. Moszkvában azt is látják, hogy Párizs a Szovjetunió kül- és belpolitikáját ugyancsak elfogultan ítéli meg. (Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője a szombati moszkvai sajtó- értekezleten egyebek között így nyilatkozott Mitterrand csütörtöki pohárköszöntőjéről: „Egyértelmű volt, hogy elsősorban nem a szovjet politika lényegébe akart behatolni az elnök, hanem inkább bizonyos előítéletek és sztereotipiák kerültek túlsúlyba, amelyek a NATO hivatalos köreire jellemzőek".) Tehát már a nézetkülönbségekre való tekintettel is igen fontos a politikai konzultációk bővítése. K onsztantyin Csernyenko és Francois Mitterrand tárgyalásain - amellett tehát, hogy nem titkolták el az eltérő nézeteket pl. az európai atomfegyverzetek kérdésében - az kapta a fő hangsúlyt, amiben közeli vagy hasonló a két fél álláspontja. Az együttműködésre, a párbeszédre nagyobbak a lehetőségek olyan témákban, mint több regionális konfliktus megoldásának lehetősége, az űrfegyverkezés meggátolása és a vegyi fegyverek betiltása. Szovjet részről újra hangsúlyozták, hogy napjaink legfőbb feladata az atomháború elhárítása, amihez hozzájárulna, ha a nukleáris hatalmak - köztük Franciaország - kötelezettséget vállalnának a nukleáris fegyverek elsőkénti alkalmazásáról való lemondásra. Moszkva erre a javaslatára és' számos más kezdeményezésére választ vár a Nyugattól, így Párizstól is. T ovábbi szorgos munkára, sok apró lépésre, de elsősorban a kelet-nyugati párbeszéd folytatására van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi béke és biztonság ügye előre mozduljon. Az ilyen erőfeszítések egyik láncszemeként értékelhetők Francois Mitterrand és Konsztantyin Csernyenko, valamint a két küldöttség további tagjainak tárgyalásai. A szovjet-francia kapcsolatokban tehát már érzékelhetők a felmelegedés jelei. Kívánatos lenne, ha ez minél hamarabb éreztetné hatását az egész nemzetközi légkörre. PAPUCSEK GERGELY Salvador Jackson közvetíteni próbál a hazafiak és a kormány között (ČSTK) - Jesse Jackson tisz- teletes, néger polgárjogi harcos, aki az amerikai demokraták színeiben az elnökjelöltségre pályázik, vasárnap Panamavárosban találkozott a salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front és a Forradalmi Demokratikus Front küldöttségével. A tárgyalásokon elsősorban a salvadori felszabadító mozgalom és a rezsim közötti párbeszéd megkezdésének lehetőségeiről volt szó. Ruben Zamora, a salvadori hazafiak küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy a felszabadító szervezetek készen állnak a konfliktus politikai rendezéséről folytatott tárgyalásokra. Arra van azonban szükség, hogy a Duarte-re- zsim ugyancsak hajlandó legyen erre. Jesse Jackson hangsúlyozta, hogy meg kell oldani a középamerikai helyzetet. Kijelentette, hogy Washingtonnak el kellene ismernie a salvadori felszabadító szervezeteket, amint azt például Mexikó tette. Jackson - közép-amerikai körútját folytatva - tegnap Salvadorban tárgyalt Napoleon Duarte elnökkel. Utjának következő állomása Kuba. Az állami alkalmazottakat tömörítő salvadori szakszervezet vezetői hétvégi tanácskozásukon megállapították, hogy a Duarte-rezsim megsérti az állami és városi alkalmazottak alapvető jogait, s ezért az utóbbiaknak joguk van ahhoz, hogy sztrájkoljanak. Salvadorban már május 28-tól sztrájkolnak a postai alkalmazottak, béremelést és munkakörülményeik javítását követelve. A sztrájkbizottság közölte, hogy amennyiben a kormány nem teljesíti a postai alkalmazottak követeléseit, a postaügyi és távközlési tárcához tartozó 22 szakszervezeti tömörülés fokozatosan lép sztrájkba. Mozambikban a többéves nemzeti felszabadító harc győzelme nemcsak alapvető társadalmi változásokat eredményezett, hanem ezzel párhuzamosan fokozatosan létrejöttek a nők egyenjogúságának feltételei is. Törvényerejű rendeletekkel megtiltották a gyerekesküvőket, a többnejűséget és a kényszerházasságokat. Mozambik az első afrikai ország, ahol a dolgozó nőknek biztosították a fizetett állást szülés előtt és után is. A nők részére tanfolyamokat rendeznek, amelyeken elsajátítják az írást-olvasást és olyan központokat hoztak létre, ahol különböző szakmákra tanítják őket. A Mozambiki Népi Köztársaság tegnap emlékezett a függetlenség elnyerésének kilencedik évfordulójára. (ČSTK - Telefoto)
