Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-25 / 148. szám, hétfő

JAN FOJTÍK ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) lágközösség országainak népeivel való együttműködési kapcsolatok. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk e nemzetközi közösség családjához tartozik. Ezzel világ- történelmi mű létrehozásába kap­csolódunk be, egy új, a közös tulajdonon és a munka megbecsü­lésén alapuló szociálisan igaz­ságos rend építésébe. Az egység szilárdítása, a gazdaságok integ­rációja és a szocialista közösség államainak koordinált cselekvése reális lehetőséget teremt ahhoz, hogy az emberiség nem csupán megvédje eddigi létét, hanem to­vábbi forradalmi változások útján haladjon előre; lehetőséget nyújt ahhoz, hogy haladó és békeszere­tő erői elhárítsák a háborús ka­tasztrófát; ahhoz, hogy elhárítsa az imperializmus által támasztott más veszélyeket; hogy megaka­dályozza az ökológiai pusztulást, ésszerűen alakítsa szükségleteit, használja ki természeti erőforrá­sait és az emberi szellem gazdag­ságát és a nép létfeltételeinek ja­vítására, az ember javára. Hogy ez a perspektíva nem utó­pia, annak alapja a realitásban rejlik, melyet szocialista közössé­günk fejlődése és növekvő befo­lyása bizonyít. Ezt támasztotta alá a KGST-tagországok legfelsőbb szintű, közelmúltban megtartott tanácskozása is. A moszkvai ta­nácskozás ismét bebizonyította, hogy a szocializmus elválasztha­tatlanul összefonódik a legneme­sebb gondolattal - a béke gondo­latával. És bizonyította azt is, hogy a szocialista világrendszer, mely a viharos háború utáni fejlő­dés törvényszerű terméke, azon jelentős nehézségek és akadályok ellenére is, melyeket le kellett és le kell küzdenie, visszavonhatatlanul magához ragadta a történelmi kezdeményezést: a termelőerők fejlődésében lépésről lépésre utol­éri a legfejlettebb kapitalista álla­mokat és egyre jobban kifejezésre juttatja a társadalom előnyeit. Az imperialista erőszakkal és hábo­rús uszítással, az emberi értékek degradálásával szemben a valódi humanizmus világát állítják - azt a világot, melynek alapelvei közé tartozik a béke, a felszabadított munka, az emberről való gondos­kodás, az ember szüntelen fej­lesztése és társadalmi érvényesí­tése, a civilizáció és a kultúra értékeinek megőrzése, illetve megsokszorozása. Ellenségeink óriási pénzeket fordítanak arra, hogy megzavarják a közvéleményt, s hogy a lehető legkönnyebben manipulálhassák az embereket. Hazugságot ha­zugságra halmoznak, ravaszul fél­igazságokkal operálnak, hogy el­kendőzzék az imperializmus se­beit és betegségeit, emberellenes lényegét és történelmi kilátásta- lanságát, azt a veszélyt, melyet a kapitalizmus általános válsága teremt. Szégyentelenül bepiszkít­ják mindazt, amit a szocializmus eredményez, igyekeznek kétsége­ket támasztani életképességével, kétségtelen előnyeivel szemben. A legkisebb hibánkba, minden fo­gyatékosságunkba belekapasz­kodnak. És be kell látnunk, dema­gógiájuk és bomlasztó munkájuk néhol visszhangra talál. Különö­sen akkor, ha a nacionalizmus a kispolgári önzés húrjait és ha­sonló húrokat pengeti, illetve pen­get. Számolnak azzal, hogy van­nak elmaradott gondolkodásúak és olyan emberek, akik nem értik, hogy a szocializmus az alapjaiban változtatja meg a társadalmi szer­kezetet és határozottan le kell küzdenie a különböző visszahúzó erők ellenállását, a régi rend csö- kevényeit és szokásait. Ellensé­geink rendkívüli módon igyekez­nek elszórni közösségünk egyes országai között a bizalmatlansá­got, megbontani egységünket és gyengíteni dolgozó népünk meg­győződését a szocialista gazda­ság és a szocialista társadalom egészére vonatkozó általános ér­vényű lenini elvekben. És ami Csehszlovákiát illeti, kommunista pártunknak és né­pünknek nem árthatnak. Ez azért van, mert az utóbbi tizenöt évben - vagyis az ellenforradami tervek meghiúsulása, a válság leküzdése után - társadalmunk nem csak hogy nem vesződik „megoldhatat­lan nehézségekkel“, mint ahogy annak előre örültek, s ahogy azt jósolták, hanem ellenkezőleg, so­ha nem látott fejlődést ér el a gaz­dasági életben, szociális téren, életünk minden más területén. És mindenki, aki a szemével lát is, akiből nem hiányzik az ítélőké­pesség, az látja és érti: ennek a sikeres fejlődésnek az alapja az a tény, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja és vele együtt a csehszlovák nép hű a szocializ­mus alapelveihez, a proletár inter­nacionalizmushoz; s hogy a múlt­ban szerzett tanulságok alapján ezekből az alapelvekből indulnak ki, miközben következetesen szem előtt tartják országuk érde­keit, figyelembe veszik szükségle­teit, melyek teljes összhangban vannak a további szocialista or­szágok és a világ haladó erőinek érdekeivel és szükségleteivel. Éppen ez a szálka ellenségeink szemében: az a tény, hogy a kom­munisták és a Nemzeti Frontba tömörülő öntudatos állampolgárok összekapcsolják a hazafiságot az internacionalizmussal, szülőföld­jükhöz való hűségüket a Szovjet­unióhoz való hűséggel, a szocia­lizmus ügyét a haladás ügyével. Csehszlovákia a szocialista vi­lágközösség méltó tagja és az is lesz. Tisztában van kötelességei­vel és azokat becsületesen teljesí­ti. Tudatosítjuk, hogy hazánk gaz­dasági erősödésével és szellemi potenciáljának növekedésével já­rulunk hozzá a legjobban a szocializmus fejlődéséhez és te­kintélyének növekedéséhez. Erőinket a CSKP XVI. kong­resszusa programjának, főleg a hetedik ötéves tervben rögzített gazdaságpolitikai feladatoknak teljesítésére összpontosítjuk. Bí­zunk abban, hogy sikerül megva­lósítanunk a kongresszus szándé­kait és azokat a feladatokat, me­lyeket ebben az ötéves tervben tűztünk ki, bár azok nem könnyű­ek, akár igényességüket, akár a külgazdasági feltételeket vesz- szük figyelembe. Hiszen az impe­rialisták mindent megtesznek azért, hogy nehezebbé tegyék számunkra azt az utat, melyen haladunk. Józan optimizmusunk aTnúlt évi jó mérlegünkön alapszik — és az idei eredmények is emel­lett szólnak. Bizonyára továbbra is sikerül megvalósítanunk tervein­ket. Hiszen nem szándékunk egy csöppet sem lazítani a népgazda­ságunk intenzív fejlesztésére, a munka magas fokú minősége és a gazdaságosság szigorú elveinek megtartására irányuló küzdel­münkben, melynek a szocialista gazdaság sajátjának kell lennie. Igényeseknek kell lennünk „fenn“ is, „lenn“ is. Ha ez így lesz terve­inket maradéktalanul teljesítjük és túlteljesítjük. Akkor még meré­szebb terveket dolgozhatunk ki és valósíthatunk meg a fejlett szocia­lista társadalom építése, annak tökéletesítése során. Állampolgári és munkaaktivitá­sunk növelésére bizonyára ösz­tönző erőként hatnak a CSKP XVI. kongresszusa programjának meg­valósítása során a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának ünnepségei. Az ünnepségek során.fokozato­san, és a Szlovák Nemzeti Felke­léssel kapcsolatban már hamaro­san megemlékezünk annak a küz­delemnek a legfontosabb mérföld­köveiről, melyben népünk legjobb fiai és lányai, köztük elsősorban kommunisták, olyan emberek, mint Julius Fučík, Jan Šverma és sokan mások, hőstetteket hajtot­tak végre, hogy hazánk számára közelebb hozzák a szabadság napját. Elgondolkodunk afölött, hogy e harcosok hagyatéka miben érvényes napjaink számára is. Erre a kérdésre mindenkinek a szocializmushoz fűződő tettre- kész magatartásával, mindennapi munkájával kellene válaszolnia. Ugyanis éppen a mindennapi ál­lampolgári és munkakötelezettsé­geinkhez fűződő tettrekész maga­tartásunkban nyilvánul meg, ki mit tanult a múltból, ki mennyire tudja, mit vár el tőlünk a mai kor, s hogy tudatosítja-e jövőért való felelős­ségét. Védeni, őrizni és fejleszteni a fasizmus ellen küzdők, a fasiz­mus felett győzelmet aratók hagya­tékát ma azt jelenti, hogy védeni, őrizni és fejleszteni kell a szocia­lizmus vívmányait, szilárdítani kell a szocialista közösség országai­nak egységét és teljesítőképessé­gét, biztosítani kell védelmi képes­ségünket. Ez meghatározza min­den lakosunk aktív viszonyulását korunk legjelentősebb feladatához - a békéért folytatott küzde­lemhez. Köztudott, hogy a múlt világhá­borút az imperializmus okozta. Nem valamilyen absztrakt társa­dalmi rendszer, hanem egyszerű­en konkrét erők - mindenekelőtt a hitleri fasiszta Németország által képviselt nagynémet imperializ­mus, melynek létrejöttéért és ter­jeszkedésének ösztökéléséért (abban a tudatban, hogy megvaló­sítják a „Drang nach Osteň“ el­méletet), kitörölhetetlen felelősség terheli a nyugati nagyhatalmakat. Nagyon is jól tudjuk ezt, hiszen szégyentelen politikájuk következ­ményeként az agresszor első ál­dozatai között voltunk. Ma az Amerikai Egyesült Álla­mok imperializmusa az, amely magához ragadta a hitleri fasiz­mus örökségét és atomháborúval fenyegeti a világot. A katonai-stra- tégiai fölény megszerzésére való igyekezetben az USA a múlt év végén a NATO-beli szövetsége­seivel kötött egyezmény alapján Nyugat-Európában megkezdte az elsőcsapásmérő rakéták telepíté­sét, és ezzel az atomfegyverkezés új, nagyon veszélyes fordulóját kezdték meg azzal a céllal, hogy Európában úgynevezett korláto­zott atomháborút szítsanak. Most éppen hasonló szándékkal akar­ják militarizálni a világűrt. Az euró­pai kontinensre nagyon veszélyes vegyi fegyvereket és harcászati eszközöket hoznak. Az a mód, amellyel az amerikai imperialisták azokat az országokat kezelik, amelyek nem akarják ma­gukat alávetni akaratának, arról tanúskodik, hogy semmiben sem különböznek a második világhá­ború kirobbantóitól. Sok minden­ben inkább tökéletesedtek. Világ­uralmi szándékaikat (a második világháború vége óta az USA kö­zel kétszáz intervenciós akciót hajtott végre haditengerészete ál­tal) a „demokrácia és a szabad­ság“ megvédésének szükséges­ségéről való fennkölt szónoklatok­ba burkolják a világ bármely or­szágával kapcsolatban. Ahogy azt Ronald Reagan, az amerikai ex- panzionizmus fő képviselője és szócsöve nemegyszer elárulta, nem is annyira a világ demokráci­ájának és szabadságának megvé­déséről, mint inkább az összes reakciós erő koordinált, Szovjet­unió elleni, a reális szocializmus és a kommunizmus - vagyis a ha­ladás és a béke elleni keresztes hadjáratról van szó. A háborús veszély sötét felhője, mely egyre növekszik, nyugtalaní­tó. Amint azonban látható, életre- hívja a háborúellenes mozgalom harcosait, akik készek keresztül­húzni azoknak a szándékait, akik az erő pozíciójából meg akarnák változtatni a világ folyását. Ezek a tervek sikertelenségre vannak ítélve. A történelem kerekét sze­rencsére már senki sem fordíthat­ja vissza. A Szovjetunió, a szocia­lista közösség országai, a haladás és a béke erői képesek szembe­szállni a militarizmussal, képesek az útjába állni. És ezt az új hábo­rús kalandozások tervezőinek tu­datosítaniuk kellene­A jövő a szocializmusé, mely erősebbé válik következetes bé­kepolitikájával és építő igyekeze­tével. A valóban haladó és béke­szerető erők, az imperialistaelle­nes front összefogója, mely tör­vényszerűen továbbterjed. E ked­vező és esélyes fejlődés fő szava- tolója a Szovjetunió - az az or­szág, amely a háborúhoz fűződő ellenszenvből született, s amely ígéretet tett a békének, mint az ember legalapvetőbb jogának kö­vetkezetes megvédésére. Mély meggyőződésünk, hogy a béke ügye jó és megbízható kezekben van. Ami bennünket il­let, ennek az ügynek a győzelem­re viteléhez a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulunk. Az agrokémia jegyében (Folytatás az 1. oldalról) a szocialista országokba irányuló mennyiség 5 százalékát, a nem szocialista piacra kerülő részének pedig 18 százalékát a vegyipar adja. Együttműködésünk legin­kább a szocialista országokkal bontakozott ki, közülük is elsősor­ban a Szovjetunióval, az NDK-val és Magyarországgal. A Chemapol és Petrimex külkereskedelmi vál­lalatok közreműködésével jó kap­csolatokat tartunk fenn a nyugati világ legnagyobb cégjeivel. Szíve­sen fogadjuk, és továbbra is támo­gatni fogjuk ezt az együttműkö­dést - folytatta a külkereskedelmi miniszter. - Mert eddigi formái beváltak, jó eredményeket hoztak, amelyek közül számos az Inche- bán és a hozzá hasonló rendezvé­nyeken látott napvilágot. A brati­slavai nemzetközi vegyipari vásár nemcsak kereskedelmi esemény, hanem a műszaki fejlesztés és a termelési innováció legújabb eredményeinek konfrontációja is egyben. Az Incheba '84 kiemelt területe az agrokémia. Ezzel a témával foglalkozik a Zupka téri Szakszer­vezetek Házában ma kezdődő Ag- richem nemzetközi kongresszus is. A hét folyamán számos más kísérő rendezvényre is sor kerül. Az idei Incheba nemzetközi vegy­ipari vásár péntekig tart nyitva. J. M. K. Újra hazai földön (Folytatás az 1. oldalról) formálisan a csehszlovák hatósá­goknak az angolai Jamba köz­ségben, majd a hivatalos átadásra a zairei fővárosba, Kinshasába tartó IL 62-es gép fedélzetén ke­rült sor. Az erre vonatkozó doku­mentumokat Stanislav Svoboda csehszlovák külügyminiszter-he­lyettes és Thierry Germond, a Nemzetközi Vöröskereszt képvi­selője írta alá. Az utóbbi biztosítot­ta szervezési szempontból a csehszlovák állampolgárok sza­badon bocsátását. Stanislav Svoboda a múlt hét eleje óta a Nemzetközi Vöröske­reszttel együttműködve zárómeg­beszéléseket folytatott szakem­bereink szabadon bocsátásáról. Mivel a megbeszélések sikeresen haladtak előre, pénteken reggel Prágából különrepülógép indult Kinshasába fedélzetén a Külügy­minisztérium további munkatársai­val és egy orvoscsoporttal. Pénte­ken este szállt le Kinshasában a Nemzetközi Vöröskereszt gépe, fedélzetén a szabadon bocsátott húsz csehszlovák állampolgárral. A zairei hatóságok mindent meg­tettek sima tranzit-tartózkodásuk biztosítása érdekében, amit Svo­boda miniszterhelyettes is pozití­van értékelt interjújában. Az orvosok a gép fedélzetén alaposan megvizsgálták mind Befejeződött a nemzetközi szeminárium (ČSTK) - Szombaton a prágai Kultúrpalotában folytatta tanács­kozását a Hogyan lehet megszi­lárdítani az európai politikai és katonai bizalmat? címmel meg­rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium, melyen 55 szemé­lyiség vett részt különböző politikai pártok, nemzeti mozgalmak képvi­seletében, valamint tudósok, kul­turális dolgozók Európa 22 álla­mából, az USA-ból és Kanadából. Jelen volt az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizott­ságának, a Béke-világtanácsnak és az ENSZ prágai tájékoztató központjának több képviselője is. A szeminárium résztvevői- a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos néhány eltérő véle­mény ellenére - megegyeztek ab­ban: elsőrendű feladatuk, hogy mindent megtegyenek a világbéke megőrzéséért, a háborús veszély elhárításáért. A kétnapos szemi­nárium közlemény elfogadásával zárult. Bebizonyították felkészültségüket (ČSTK) - Észak-Morvaországban szombaton került sor a népi milícia negyedik országos lövészversenyére, melyen egyének és kerületi csapatok versenyeztek a legjobb helyezésekért A milicisták bebizonyították, hogy munkakötelezettségeik példás teljesí­tésén, a párt- és közéleti feladataik ellátásán, valamint az ifjúsági mozga­lomban folytatott tevékenységen kívül mesterien tudnak bánni fegyvereik­kel, és készek népünk forradalmi viv- mámyainak megvédésére. A CSSZSZK népi milíciája főpa­rancsnokának vándorserlegét Miros­lav Novák, a népi milícia főtörzskará- nak parancsnoka adta át a versenyben győztes kelet-szlovákiai csapatnak. Az egyes fegyvernemekben győztesek- pisztoly: Miroslav Volek (észak-mor- vaországi kerület), géppisztoly: Slavo- mir Maciga (kelet-szlovákiai kerület), golyószóró: Karéi Krobath (Prága) a húsz férfit és megállapították, hogy egészségi állapotuk kielé­gítő, tekintettel az átélt megpró­báltatásokra. Sikeresen fejeződött be ezzel a csehszlovák párt- és állami szervek sokirányú erőfeszítése, amely állampolgáraink szabadon bocsátása érdekében megnyilvá­nult. Rendkívül fontos volt e tekin­tetben Gustáv Husák köztársasá­gi elnöknek Javier Pérez de Cu­ellar ENSZ-főtitkárához, Indira Gandhihoz, az el nem kötelezett országok mozgalma elnökéhez, valamint további államfőkhöz, mindenekelőtt afrikai vezetőkhöz intézett üzenete. A csehszlovák állampolgárok hazatérésében fon­tos szerepet játszott a Nemzetközi Vöröskereszt is. A különgép fedélzetén a követ­kező csehszlovák állampolgárok tértek vissza Prágába: Bezeg Ján, Gregor Peter, mérnök, Ivan Alexandr, Havrila Jozef, Jane- ček Ladislav, mérnök, Kubík An­tonín, Krivosudský Dalibor, La- bounek Viktor, Michl Jan, Mi- rovský František, Morava Vác­lav, Novotný Lumír mérnök, Pál Eduard, Paraj Viliam, Sazeček Ľubomír, Smrček František, Studík Jiŕi, Vanda Ondrej, Zlo- cha František, Zwettler Karel. Röviddel a különgép hazatéré­se után Vlastimil Ehrenberger ta­lálkozott Thierry Germonddal és a Nemzetközi Vöröskereszt bizott­ságának további képviselőivel, va­lamint Jean Wolf belga újságíró­val. A csehszlovák kormány nevé­ben köszönetét mondott a cseh­szlovák állampolgárok szabadon bocsátásához és hazájukba való visszatérésükhöz nyújtott támoga­tásért. FRANCOIS MITTERRAND francia elnök szombaton befejezte szovjetunióbeli látogatását és Vol- gográdból visszautazott Párizsba. Moszkvai tárgyalásait értékelve ki­jelentette, hogy nyílt légkörben megvitatták a mindkét felet érdek­lő kérdéseket. A szovjet fél a meg­beszéléseken amellett szállt sikra, hogy váljanak rendszeressé a szovjet és a francia vezetők legfelsőbb szintű találkozói, s a francia fél hasonlóképpen vé­lekedett. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁG Minisztertanácsa, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­ga, valamint a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsa is megvi­tatta a KGST-országok nemrég Moszkvában megtartott csúcsér­tekezletének eredményeit, méltat­ták az ott elfogadott dokumentu­mokat és intézkedéseket hagytak jóvá a gazdasági együttműködés­ről szóló nyilatkozatban foglaltak végrehajtása céljából. A RASID KARAMI vezette liba­noni kormány értesülések szerint, megállapodott az ország belső ka­tonai helyzetének normalizálását célzó egyezményről. Az elfogadott intézkedések értelmében fokoza­tosan egyesítik a régóta folyó pol­gárháborúban megosztott központi hadsereget, amely majd az új ál­lambiztonsági szolgálattal és a rendőrséggel együtt ismét átve­szi az ellenőrzést Bejrútban, ami a fővárost két részre osztó demar­kációs vonal megszüntetésének, a nemzetközi repülőtér és a kikötő megnyitásának az egyik alapfelté­tele is. ÚJ SZÚ 2 1984. VI. 25. Iné hányčÍS gg"SORBANj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents