Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-22 / 146. szám, péntek

Örömök és veszélyek A XI. Dunamenti Tavasz báb játszó versenyéről A bábu egy adott pillanatban azonos a gyermekkel, és a gyer­mek azonos a bábuval. Ha ez nem így lenne, akkor annak, amit az idei Dunamenti Tavaszon láthat­tunk a két kategóriában versenyző hét bábcsoporttól, szinte semmi értelme nem lenne. Ha csak az nem, hogy a pedagógusok és az iskolák bizonyították: valami meg­határozatlan elvárásnak is eleget tudnak tenni. Márpedig a legfon­tosabb elvárás az, amit maguk a gyermekek játékvágyukban fe­jeznek ki. Ebben felismerhető mind­az, amit a mese segítségével a belső világukról és az őket körül­vevő valóságról a mese segítsé­gével közölnek. Ez egyben birtok­bavétel is, a világ megismerésé­nek a módja. Ezért sem mindegy, hogy a bábegyütteseinket irányító pedagógusok mennyire mélyülnek el mindabban, ami ezzel a munká­val összefügg. Az egyes előadásokat látva szembetűnő volt az a különbség, ami a több éves múltra visszate­kintő együttesek között is érezhető volt. Nem akarok itt külön szólni a Dunamenti Tavaszon először szereplő együttesek játékáról, hi­szen ezekben általában hosszabb ideig eltart, míg megfelelő kéz­ügyességre szert tesznek a gyer­mekek, és a pedagógusok sem minden tekintetben birtokolják a szükséges elméleti, illetve gya­korlati ismereteket. Kár, hogy a vi­szonylagos jó eredményeik elle­nére is, többen még mindig úgy tekintik az értékelést, mint valami rosszakaratú gáncsoskodást. Pe­dig éppen ezeken lehet a legtöbb szakmai fogásról szóló bővebb is­meretekhez jutni. Nem szólok itt azokról a pedagógusokról, akik több éves gyakorlattal a hátuk mö­gött, tekintélyes elméleti tudással a tarsolyukban a csoportjuk válto­zó tagságával is újrakezdik. Az ő esetükben ideje lenne már eze­ken az értékeléseken csak a látott produkciókról beszélni. így nem tör­ténhet meg az ideihez hasonló eset, hogy a legkülönbözőbb szempontok alapján is az azonos színvonalú játékot bemutató mar- cellházai (Marcelová) Prücsök a versenyben a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Százszorszép mögé kerülve, csalódottan tért haza. Az sem egészen tisztázott még báb­játszó mozgalmunkban, hogy a pre­cízen és pontos vizuális világot teremtő képzőművészeti forma mellett a tartalom, a mesének a ját­szók által előttünk, és természete­sen a paraván mögött megélt vilá­ga mikor elsődleges. Ez termé­szetesen álkérdés, hiszen nem le­het vitatéma, mert akkor a gyer­mekek bábjátékának a nevelés­ben betöltött komplex szerepét vonnánk kétségbe. Ebből a néző­pontból is differenciáltabban kelle­ne a bíráló bizottságnak mérlegel­ni, elegendó-e a Százszorszép hi­bátlan vizualitása, és gyakorlatilag egyszerű bábmozgatást igénylő játéka, egy másik csoportnak az összetettebb dramaturgiai munkára épített, rendezői ötleteket is felvo­nultató, de a gyermekek képessé­geit is komplexebben fejlesztő já­tékát látva. Tévedés lenne azt hin­ni, hogy itt csupán az idei Duna­menti Tavasz két élegyüttesének gondjairól értekezem. Az a tole­ranciát nem mindig ismerő szem­Tartalmas kínálat A CSEH KULTÚRA BARÁTI KÖRÉNEK NYÁRI PROGRAMJÁRÓL Néhány nap múlva a bratislavai Pionírpalota előtti téren tartandó hangversennyel kezdődik a Kultu-, rális Nyár 84 elnevezésű, augusz­tus végéig tartó rendezvénysoro­zat. A cseh kultúra barátainak köre társrendezője ennek az akciónak, amely az idén is, a cseh zene évébe, a Szlovák Nemzeti Felke­lés évfordulós ünnepségein is az összetartást, a szellemi, művé­szeti értékek közös megbecsülé­sét kívánja hangsúlyozni és erősí­teni. A zenei napok rendezvénye so­rában július 17-én Milan Matoušek gitáregyüttese, július 21-én Pavel Steidel ad hangversenyt. Augusz­tus 15-én, a vár hangversenyter­mében Jaroslav Tuma, az orgo­nista, másnap, augusztus 16-án, a várudvaron a prágai Színház több szólóénekese lép fel. A dolgozók filmfesztiválja mű­sorában, július utolsó hetében, a Mier moziban négy, eddig még nálunk be nem mutatott, cseh fil­met vetítenek. Természetesen, a rendezők és a szereplő színé­szek közül többen is bemutatkoz­nak a közönségnek. Tartalmas a cseh kultúra baráti körének kínálata az irodalmi és színházi rendezvények tekinteté­ben. Jan Neruda születésének 150. évfordulójára emlékezve júni­us 27-én, a Nová scéna színpa­dán „Egyszerű motívumok“ cím­mel prágai színészek adnak iro­dalmi műsort. Július 4-én a Vörös Rák szabadtéri olvasóterembe fia­tal ostravai költők találkoznak ol­vasóikkal. Az „Egyszemélyes Színház'1 vendégszereplése, au- gusztás 20-án, a Politikai Nevelés Háza nagytermében kerül sor. Gabriela Wilhémová mutatja be Brnóban és Prágában is nagy si­kert aratott műsorát. A Cseh és Szlovák Műépíté­szek Szövetsége közös rendezé­sében kedden a Laco Novomeský kiállítótermében Dušan Kuzma mérnök, érdemes művész, a Kép­zőművészeti Főiskola tanára nyi­totta meg Zdenka Nováková mér­nök kiállítását. Az „Építészet és festészet, mint műalkotás“ elne­vezésű kiállítás júliusban is nyitva tart. Első ízben rendezte meg a cseh kultúra barátainak köre a Pedagógiai Intézet dolgozóinak közreműködésével és segítségé­vel a cseh versek szavalóinak és a cseh próza előadóinak verse­nyét. Két korcsoportban, a brati­slavai középiskolák tanulóinak részvételével. Egyébként a Kulturális Nyár 84 programjában, mind a négy város­kerületi művelődési házban ren­deznek úgynevezett cseh napo­kat. A Film- és Színművészeti Fő­iskola meghívására július 3-án Bratislavában yendégszerepel a brnói Mrštík-fivérek Színháza. A főiskola udvarán mutatják be P. Doležal „A három testőr avagy a hatalom szórakozása“című víg- játékát. HAJDÚ ANDRÁS lélet, amely mértékig uralja a báb­mozgalmunkat, sok tekintetben ki­zárólagos. Ha mindenki alávetné magát a bíráló bizottság - hang­súlyozom - nem a vitathatatlan szakmai véleményről szólok - oly­kor csak rendezői és művészi fel­fogást firtató elvárásainak, akkor aligha tudhatnánk olyan csoportról szólni, mint a második kategória idei első díjasa, a komáromi (Ko­márno) Napsugár. Ennek a veze­tője mert szuverén módon alkotni, tudott egyéni is lenni anélkül, hogy a csoportban játszó gyermekek szolgálatát egy pillanatra is felad­ná. Tegyem hozzá, az előbbiek­ben említett két együttes is ezen a szinten dolgozik. örülhetnénk is, hogy a hét ve­télkedő bábegyüttes közül három­nak vitathatalanul sajátos játékstí­lusa van. Ez olyan eredménye a mozgalomnak, amelyet a gyen­gébben dolgozó csoportok is hasznosíthatnak. Csupán az egyiknek a másikkal szembeni preferálását, a pedagógiai célkitű­zések megőrzése mellett, más­más művészi törekvéseik fel- vagy leértékelését kifogásolom. A kö­zeljövőben sorra kerülő bábcso­portvezetői szemináriumokon azt kellene tisztázni, hogy az élegyüt­tesek esetében már ne a „kinek volt kevesebb hibája“ nézőpont érvényesüljön, hanem a „kinek a játéka volt kiteljesedettebb“ kri­térium. DUSZA ISTVÁN önerőből Bár a Füleki (Fiľakovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola honis­mereti szobáját éppen (átrende­zik, a látogatót így is hatalmába keríti a felhalmozott tárgyak látvá­nyának varázsa. A Vass János pedagógus irányította néprajzi gyűjtőmunka meghozta a gyümöl­csét; az egykori használati tár­gyak, eszközök összeszedésével olyan kincseket halmoztak fel a ta­nulók az iskolában, melyekre egy múzeum is büszke lehetne. A palóc világ sajátos hangulatát idézik fel a fából, agyagból, fémből századokkal ezelőtt készült tár­gyak, köztük például a menyegző­kön használt hatalmas levesestál, vagy a törökjárás idejéből szárma­zó fegyverek. A gyűjtemény egyik érdekes darabja az iskola első, ma is érce­sen szóló kisharangja, továbbá az a palatábla, melyet hitetlenkedve forgat a kezében korunk embere: lám, a pedagógia is milyen mér- földes léptekkel haladt előre a fej­lődés útján! A Füleki Magyar Tanítási Nyel­vű Alapiskola hatvanhat tagú tan­testülete és ezer tanulója nem­csak a honismereti szoba létreho­zásáért érdemel dicséretet. Ugyancsak önerőből épült az isko­lákért szép üvegháza és a sport­pálya, bizonyítva, hogy az itt élők napjainkban is tettrekész, szorgal­mas és lelkes emberek. BATTA GYÖRGY A zene ünnepe Jegyzetek az idei Prágai Tavaszról Prága, az arany város minden év májusában-júniusában a zene városává változik. Ekkor rendezik meg legrangosabb nemzetközi zenefesztiválunkat, a Prágai Ta­vaszt, amely egyben a legna­gyobb méretű és legmagasabb színvonalú zenei rendezvényünk is. Mi szükséges mindehhez tulaj­donképpen? Változatos, körülte­kintő, különböző igényeket kielé­gítő, színvonalas dramaturgia, művészi pályájuk csúcsán levő előadómúveszek, nagynevű zene­karok, karmesterek, operatársula­tok vendégszereplése. Ha mindez jó szervezéssel (és kellemes kör­nyezettel) párosul, a közönség is elégedett lesz. Az a közönség, melynek soraiban meglepően sok a külföldi zenekedvelő. A csaknem egy hónapig tartó fesztivál valamennyi rendezvényét lehetetlen végigkísérni márcsak azért is, mert naponta két-három, esetenként ennél is több hangver­senyt tartottak, sokszor egyidő- ben. Oly sok viszont a kimagasló teljesítmény, hogy a fesztivál bár­mely szakaszában érkező ven­dég, több olyan világhíresség kon­certjén részt vehet, aki jóvoltából felejthetetlen élményekkel gazda­godva távozhat. Milyen is volt az idei fesztivál? Legfőbb jellemzője az volt, hogy műsorát a cseh zene évének je­gyében állították össze. Hadd hangsúlyozzuk annak a jelentősé­gét, hogy a Prágai Tavaszon részt vett egész sor világhírű külföldi előadóművész mutatott be cseh zeneművet. (Említsük itt meg La­zar Berman Suk- és Janáček-kreá- cióját, Angelica Mav Dvorák-tol- mácsolását, továbbá Salvatore Accardo, Alexander Gibson, Lovro Matacic, Dmitrij Kitajenko nevét, hogy csak a leghíresebbekről szóljunk.) Ezáltal természetesen szerte a világban még jobban megismerik a cseh zenét, szá­munkra pedig külön érdekesség a cseh művek újszerű meglátása, interpretálása. A fesztivált hagyományosan Bedrich Smetana halálának évfor­dulóján nyitják, a Hazám című szimfonikus költemény-ciklussal. A nyitány ezúttal különös hang­súlyt kapott, hiszen Smetana halá­lának 100., az UNESCO által is jegyzett évfordulóján került rá sor. Ebből az alkalomból a Vyšehra- don a zeneszerző sírjánál emlék­ünnepség volt, munkásságának külön hangverseny tisztelgett, s az évfordulóra bélyeget bocsátottak ki. A fesztivál 24 napján hetvenöt koncert hangzott el, melyeken megközelítőleg hetvenezren vet­tek részt. Ehhez persze még hoz­zá kell számítanunk a rádió és a televízió egyenes adását, amely révén milliók hallgatták otthonuk­ban a Prágai Tavasz egy-egy hangversenyét. Az 1984-es fesztivál emlékeze­tes élményeiből kiemelkedik a zongorapoéta Szvjatoszlav Richter csodálatos hangversenye, Félelem nélkül a matematikáról Főiskolára jelentkező diákjaink közül legnagyobb félelmük azok­nak van, akiknek felvételizniük kell matematikából. Rajtuk és a többi felvételire készülőn igyekezett segí­teni Zalabai Zoltán tanszékvezető tanár és Anna Krajňáková mate­matikus akkor, amikor a Nyitrai Agrártudományi Főiskola kiadói központjában megjelentették a Matematika - követelmények a Nyitrai Agrártudományi Főisko­lán való tanuláshoz című jegyze­tüket (Požiadavky z matematiky pre štúdium na VSP v Nitre). A kiadványban összefoglalták a gimnáziumi matematika-tan­anyagot, oly módon, hogy a könyv mind a 27 fejezetének elején köz­ük a fontosabb tudnivalókat, jelölé­seket, képleteket, összefüggése­ket. Ezek után megoldott példák, megoldásra kitűzött feladatok kö­vetkeznek. Hasznos, hogy a meg­oldáshoz útmutató is található, s a megoldás ellenőrzésére min­den feladat után zárójelben közlik a végeredményt is. Az említett kiadványt különö­sebb tanári segítség nélkül ha­szonnal forgathatja minden jövőre érettségiző fiatal is. Mivel diákjaink a tankönyveket csak egy-egy tan­évre kapják, így az érettségire való felkészüléskor nem állnak rendelkezésükre az előző évfolya­mok tankönyvei, némely diáknak a tanórákon készített jegyzetei, fü­zetei hiányosak, tán el is vesztek. A kiadványok 260 oldalán levő sok-sok példa és feladat megoldá­sa természetesen rengeteg időt igényelne, de nem is ez a cél, hanem ki-ki a maga hiányosságai­nak pótlására, ismereteinek felele­venítésére, feladatmegoldó jártas­ságának fokozására használhatja a példatárt. Kár, hogy olyan témakörök, mint a halmazok, matematikai lo­gika, kompex számok, hiányoznak a kiadványból. Ennek ellenére a kiadvány hasznos és csakis saj­nálhatjuk, hogy csupán egyetlen könyvesboltban, a Nyitrai Agrártu­dományi Főiskola jegyzetellátó boltjában szerezhető be. KALACSKA JÓZSEF továbbá két énekes-világnagyság, a kultivált amerikai Barbara Hend­riks és a hat ráadást „ajándéko­zó“ elegáns spanyol Teresa Ber­ganza dal- és áriaestje. De folytat­hatnánk a sort Lazar Berman szovjet zongoraművész, a kiváló s hazánkban rendszeresen fellépő Peter Schreier és Vlagyimir Szpi- vakov szovjet hegedűművész ne­vével, beleértve hazai élvonalbeli művészeink: Jozef Suk, Zuzana Ružičková, Václav Hudeček, Mag­daléna Hajóssyová vagy Peter To- perczer fellépéseit is. Emlékeze­tes marad a Moszkvai Állami Fil­harmónia és Dmitrij Kitajenko két hangversenye Václac Hudeček és Ránki Dezső nagyszerű közremű­ködésével (Sibelius, Liszt), a lon­doni BBC, a Tokyo Philharmonic Orchestra és a Varsói Filharmónia estje. Feltétlenül említést érdemel Václac Neumann, Libor Pešek, Václav Smetáček és Bystrí k Re- žucha karmester neve, akik hazai zenekarok élén álltak feladatuk magaslatán. Szép sikert mondhat magáénak a Szlovák Filharmónia, amely két egymást követő estén adott hangversenyt a Smetana- koncertteremben - először Bystrík Režucha vezényletével és Peter Toporczer (Novák, Ravel, Moy- zes), majd az osztrák Hans Gráf karmesterrel és Magdaléna Ha­jóssyová énekesnő (Kardos, Beet­hoven) közreműködésével. A szólisták és zenekarok csak egy, de fontos részét képezik a hangversenysorozatnak. Ezen­kívül azonban kamarazenekarok, triók, énekkarok és más művészi együttesek gazdagították a hang­versenyek sorát. A Prágai Tavasz azonban nem korlátozódik csupán koncertekre. Figyelemre méltó művészi tett volt a Smetana ope­ráit többnyire új betanulásban be­mutató ciklus, Zdenék Košler ve­zényletével, s nagy érdeklődést keltett a leningrádi Kirov Színház operatársulatának vendégszerep­lése is (Csajkovszkij, Petrov). A világ minden tájáról érkeztek ifjú művészek a fesztivál kereté­ben megrendezett nemzetközi versenyre, melyen ez alkalommal az orgonamúvészek és vonósné­gyesek vetélkedtek. Nemzetközi zenetudományi konferenciát is rendeztek, mely a cseh és szlovák zeneszerzőknek az európai zenei klasszicizmus fejlődésében ját­szott szerepét vizsgálta. A Prágai Tavaszt minden évben Zenével a békéért, a nemzetek közti barátságért és megértésért! jelszó jegyében bonyolítják le. E szép - és különösen - nap­jainkban időszerű - felhívás legméltóbb zenei kifejezője a zá­róhangversenyen hagyományo­san felcsendülő Beethoven-mű, a IX. d-moll szimfónia Schiller Örömódájával. A 39. Prágai Tavasz méltó foly­tatása volt az eddigi nagyszerű fesztiváloknak, sok-sok kimagasló és néhány egészen rendkívüli mű­vészi vallomással gazdagítva azo­kat. A magas művészi nívó meg­tartása mellett sikerült bemutatni a hazai zeneszerzés és elöadó- müvészet eredményeit, ugyanak­kor az egyetemes zeneirodalom kincseiből is bőven hallhattunk ha­zai és világhírű külföldi művészek tolmáncsolásában. VAJDA GÉZA ÚJSZI>~ 6 1984. VI. 22. A komáromi Napsugár bábegyüttes, amely a második kategória győz- tese volt az idei Dunamenti Tavaszon (Gyökeres György felvétele) Peter Toperczer is nagy sikert ara­tott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents