Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-19 / 143. szám, kedd

Levelezőink írják KÉT JÁRÁS ÉLETÉBŐL Visszatérítik a munkabéradó túlfizetését? K. J.: Három kisgyermekéről és feleségéről gondoskodik. Csak a májusi elszámolásnál (április hó­napra) tudatosította, hogy arány­talanul magasabb a munkabér­adója a tavalyinál. A vállalat bér­osztályán kiderült, hogy ez év elejétől tévedésből úgy vezették mint nőtlent és ennek megfelelően magasabb munkabéradót vontak le a fizetéséből. A bérosztályon azzal mentegetőztek, hogy nem kapták meg az önre vonatkozó adókedvezményes nyilatkozatot. (A bérosztály ugyanakkor folyósí­totta a 3 gyermekre a családi pót­lékot). Ezt a nyilatkozatot ön a fe­lettesének még januárban, idejé­ben átadta, de valamilyen módon elkallódott, ön igényelte a négy hónapra az adókülönbözet vissza­térítését. A bérosztályon azt a vá­laszt kapta, hogy erre igénye nincs, mivel már több mint három hónap telt el. Kérdi: mire van még igénye? A munkáltató vállalat bérosztá­lyának álláspontja téves. A mun­kabéradó törvényt végrehajtó 24/1967 sz. rendelkezés 12. cik­kelye 3. bekezdése értelmében ugyanis, ha megállapítást nyer, hogy a dolgozó béréből magasabb adót vontak le, a túlfizetést megté­rítik neki, ha nem telt el három évnél hosszabb idő a kérdéses béridószaktól. Az említett rendelkezés 4. be­kezdése értelmében a munkáltató vállalat a túlfizetést a folyó év folyamán tartozik a dolgozónak visszafizetni, legkésőbb a követ­kező év elejéig, amikor az adóel­számolást a pénzügyi igazgató­ságnak beterjeszti. Ezen időpont után a pénzügyi igazgatóság a dolgozó kérelmére legkésőbb három éven belül téríti meg a bér­adó túlfizetést. (A háromhavi el­évülés az ellenkező esetre vonat­kozik, arra, ha a dolgozótól ala­csonyabb összegű béradót vontak volna le). Tovább dolgozó efsz-tag táppénzigénye N. N.: Efsz-ben dolgozik öreg­ségi nyugdíjasként, eddig minden évben kivette a részét a munkából (tavaly) 132 ledolgozott napja volt). Ez évben március 2-án állt újból munkába, de március 17-én megbetegedett és tíz napig volt betegállományban. A táppénzét erre az időre az orvosi igazolás ellenére sem fizették ki arra való hivatkozással, hogy a megbetege­dés előtt több mint három hónapig nem dolgozott. Kérdi, helyes-e ez az álláspont? Az efsz álláspontja helyes, mert a 103/1964 sz. (51/1976. sz. a) szövegezésben) törvény 12. §-a értelmében az öregségi, a rok­kantsági vagy a személyi nyugdí­jakban levő továbbdolgozó efsz- tagoknak csak akkor van igényük betegállományuk alatt táppénzre, ha közvetlenül a betegállományuk előtt legalább három hónapon át dolgoztak az efsz-ben. Egyébként összesen hatvan munkanap idejére jár a táppénz egy naptári évben. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a betegállomány üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Helyes-e a földadó kiszámítása? T. J.: Tizenhárom ár nagyságú háza melletti kert és kilenc ár régi öntermő szóló tulajdonosa és használója. Nehezményezte a hnb-én és a jnb-én is, hogy a kertből nem számítanak le 800 négyzetmétert adómentes terület­ként. A szőlőjét illetően pedig azt kifogásolta, nem vették tekintetbe azt a körülményt, hogy rossz mi­nőségű öntermő szőlőről van szó, amelynek hozama csak a töredé­ke az egészséges fiatalabb nemes szőlőtőkékkel beültetett terület ho­zamának. Olvasónk véleménye az első kérdésben téves. Az érvényes 103/1974 sz. földadótörvény sze­rint ezen adó alól a ház melletti kertek (telkek) akkor mentesülnek, ha területük nem haladja meg a 800 négyzetmétert, a ház által beépített rész leszámítása után. Az üdülőház (hétvégi ház) mel­letti telkek pedig akkor mentesül­nek a földadó alól, ha a beépített rész leszámítása után a telek terü­lete nem nagyobb 400 négyzet- méternél. A földadó alól mentesülnek az olyan ház melletti kertek is, ame­lyek beszámítódnak a háztáji föld­be, feltéve, ha területük nem ha­ladja meg a 800 négyzetmétert. Amenyiben az említett földterü­let nagyobb 800, illetve 400 négy­zetméternél, akkor az egész terü­let után földadót kell fizetni, tehát nemcsak az említett terjedelmet meghaladó terület után. Mivel a törvény kimondottan így rendel­kezik, ezt tudomásul kell venni. A másik kérdés a szakosított termelést (szőlőtermelést) terhelő földjövedelmi adót illeti. Ezt az adót az elmúlt év tényleges tiszta bevétele alapján kell kiszámítani és megfizetni. Ha a*szőlőtermelő nem tudja a ráfordított kiadások összegét hitelt érdemlő módon igazolni, a szőlőtermelés eseté­ben a termés értékének 40 száza­lékát ismerik el ráfordított költség­nek. Az ilyen ráfordítás leszámítá­sa utáni összeg esik tiszta bevé­telként földjövedelmi adó alá. Ennek az adónak a kulcsa 3000 korona tiszta bevétel után 5%, 3000 és 6000 korona közti jövede­lem után 150 korona, plusz 7 szá­zalék a 3000 koronát meghaladó összeg után (az adó a magasabb alap után fokozatosan növekszik). A szakosított termelésből szár­mazó bevételt az előző naptári évben elért tényleges gazdasági eredmény alapján kell megadóz­tatni. Az adóvallomást legkésőbb minden év február 15-ig kell bead­ni. Az adót maga az adózó köteles kiszámítani és ennek 20 százalé­kát április 30-ig, 30 százalékát augusztus 31 -ig és 50 százalékát november 30-ig köteles befizetni. Ha a termelő nem adna be adóval­lomást, az adót kezelő hnb az adót a rendelkezésére álló adatok alap­ján veti ki. Amennyiben évi adója 241 korona, beleértve a földadót is, akkor feltehető, hogy a hnb és a jnb is tényleg a minimális jöve­delemből indult ki. Kell-e jövedelmi adót fizetni az eladott bor után? K. R.: Olvasónk ezen kérdésére is vonatkozik a fenti válasz. A saját termelésből eladott bor árának összege szintén szőlőtermelésből származó jövedelem és a fenti jövedelmi földadó alá esik. Az ilyen jövedelmet is be kell vallani az említett adóvallomásban. Vagyonjogi rendezés F. E.: A nagyapja utáni hagya­ték rendezése ügyében ajánljuk, még egyszer keresse fel az ügyre vonatkozó irataival a lévai (Levice) ügyvédi tanácsadó irodát, hogy újra vizsgálják meg az iratokat. Nézetünk szerint a bíróság felte­hetően helyt adhatna a nagyszü­lők tulajdonjogának megállapítá­sát indítványozó keresetnek. Még­pedig azon az alapon, hogy az 1958. évi adásvételi szerződést a nagyszülők és a hnb között ér­vényesnek kell tekinteni a régebbi illeték szempontjából előírt re­gisztráció hiányában is. A tulaj­donjog átszállásához csak 1964. április 1-től volt szükség állami jegyzői regisztrációra. A korábbi regisztráció a 26/1975 sz. törvény szerint csak az átruházási illeték szempontjából volt kötelező. (Mi­vel az állam volt az eladó, nem volt szükség a jnb jóváhagyó döntésé­re a 65/1951 sz. tör. 2 §, 3. pontja értelmében). Dr. F. J. Kétéves fennállása alatt a nyitrai (Nitra) Interhotelban tíz munkacsoport százötvennyolc tagja gondoskodik a vendégek kényelméről. A mosodában dolgozó Mária Kučerová vezette hattagú kollektívát a vendégek csak az elvégzett példás munkán keresztül ismerik. Naponta a szállodai részlegből százötven ágynemű-garnitúrát, az étteremből pedig háromszáz abroszt s konyharuhát vesznek át. A felvételen Margita Dubcová és Emília Trnková a kimosott, kivasalt konyharuhákat rakja össze. Pavol Matis felvétele Tevékeny kertbarátok Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a rozsnyói (Rož­ňava) járásban a kertbarátok szá­ma. Míg 1979-ben a járásban a Szlovákiai Kertbarátok Szövet­ségének hat alapszervezetében 630 tag tevékenykedett, addig je­lenleg már 20 alapszervezetben 2330 tag van. A közellátásnak 1982-ben egymillió korona értékű, 1983-ban pedig félmillió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt adtak. Évente ősszel rendszere­sen zöldség- és gyümölcskiállítá­sokat szerveznek, s most tavasz- szal pedig Szádalmáson (Jablo- nov nad Turnou) megrendezték a mezőgazdasági termékek bor­kóstolóval egybekötött kiállítá­sát. Tóth Rozália Ügyes kezű nők A Szlovákiai Nőszövetség lo­sonci (Lučenec) járási bizottsága a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére több napon át nyitva tartó, virágbemu­tatóval egybekötött kézimunka-ki­állítást rendezett Losoncon, ame­lyen a járás 36 alapszervezete ügyes kezű asszonyainak sok tu­catnyi szebbnél szebb munkáit - csodálatos horgolásokat, hímzé­seket - mutatták be. A városi mű­velődési házban megnyíló rendez­vény iránt a járási székhelyen és környékén nagy volt az érdeklő­dés, s ez a vezetőség lelkes tagja­inak jó szervező munkáját dicséri. Aratás előtt — A losonci járásban is közeledik a nyár legnagyobb munkájának, az aratásnak az ideje. Sok egyéb mellett erről tanúskodik az is, hogy Az Alacsony-Tátrában nagyon sok olyan látnivaló van, ami igazi él­ményt nyújt a hazai és külföldi turis­táknak egyaránt. A természeti szép­ségen kívül egyes falvak lakói gon­doskodnak arról, hogy ez az élmény még fokozódjon. Čertovica mellett, Vyšná Bocában színben és formai­lag is a környezetbe illő faházak épülnek. Farkas Ottó felvétele Több mint ezren nézték meg Jó visszhangja és több mint ezer látogatója volt annak a kiállí­tásnak, melyet a Rokkantak Szö­vetségének prešovi városi bizott­sága és a mozgássérültek városi intézete rendezett. Nagy tetszést váltott ki a környező iskolák tanulói körében a sok szép kivarrás, hor­golás, a különböző technikával ké­szített abroszok, térítők, képek, szőnyegek, fafaragások és rajzok, melyeket az intézet lakói készítet­tek. Bartos Lászó már megtartották Losoncon a Ze­nit ifjúsági verseny járási forduló­ját. A SZISZ járási bizottsága által már negyedszer rendezett verse­nyen hét mezőgazdasági nagy­üzemből tizenkét fiatal szakember adott számot elméleti és gyakorlati tudásáról, arról, hogy kombájnja­ikkal jól felkészültek az idei ara­tásra. Losoncról Moszkvába Nagy érdeklődést keltett a szakemberek körében az a UNK 320-as jelzésűn gép, mely a lo­sonci nehézgépipari üzem termé­keként részt vett a szovjet fővá­rosban megrendezett mezőgaz­dasági kiállításon. Az üzem ha­sonló típusú gyártmányainak is legnagyobb vásárlója a Szovjet­unió. Saját hasznukra Szakköri tevékenység fejleszté­sére fordítják a podkriváňi Cseh­szlovák-Szovjet Barátság pionír­csapatának tagjai a másodlagos nyersanyagok gyűjtésével szer­zett pénzt. Az alapiskolások az idei tanév alatt 1,4 tonna textilhul­ladékot, 210 kilogramm mákfejet, 1,65 tonna papírt és mintegy 2 tonna ócskavasat gyűjtöttek. Virágnemesítők , A Rovňanyi Növénynemesítő Állomás dolgozói 59 hektáron gazdálkodnak. Kísérleteik főként a hagymás és gumós virágok ter­mesztésére, szaporítására és jó minőségű vetőmag és palánta elő­állítására irányulnak. Gladiolából például 33 fajtát termesztenek. Céljuk minden virágnál - viola, tátika, szőnyegvirág - új fajtákkal gazdagítani a választékot, nagy­üzemi termelésre is alkalmas jó minőségű vetőmagot előállítani. Újdonság, hogy gladiolákat az idén először már magántermelők is vásárolhatnak a virágnemesí- tőknél. Kanizsa István Paradicsomtermesztők A galántai járás Nyugat-Szlová­kia legnagyobb paradicsomter- mesztói közé tartozik. Az idén a já­rás földművesszövetkezetei és ál­lami gazdaságai 68 hektáron ter­mesztenek paradicsomot és 2664 tonnányi termés eladását tervezik. A legnagyobb paradicsomter­mesztő a Peredi (Tešedíkovo) és a Nagyfödémesi (Veľké Úľany) Efsz. A mezőgazdasági üzeme­ken kívül paradicsomtermesztés­sel a kertbarátok is foglalkoznak. A Zelenina Zöldségértékesító és Felvásárló Vállalat az idén a nagy­termelőktől és a kistermelőktől ét­kezésre 2272 tonna, ipari feldol­gozásra pedig 659 tonna paradi­csom felvásárlását tervezi. A pa­radicsom első tonnányi szállít­mánya már nemcsak a galántai járás, hanem más járások fo­gyasztóinak az asztalára is került az üzem dolgozóinak jóvoltából. Több tonna friss zöldség A galántai zöldségfelvásárló nagyraktár Knapp Tibor vezette kol­lektívája a kis- és nagytermelőktől felvásárolt zöldséget és gyümöl­csöt csaknem az ország minden járásába szállítja. Az elmúlt hó­napban a raktár dolgozói 260,8 tonna friss zöldséget - 210 072 fejes salátát, 128 724 köteg retket, 103 318 köteg zöldhagymát és 42 595 karfiolt - vásárolt fel. Gyökérfélék termelői A járás legnagyobb zöldségter­mesztői közé tartozik a farkasdi (Vlčany) Haladás Efsz. A kerté­szetben dolgozó Kovács Gyula vezette kollektíva elsősorban a gyökérfélék termesztésével fog­lalkozik. Az idén 470 tonna sárga­répát, 125 tonna petrezselymet, 425 tonna vöröshagymát és más zöldségfélét termelnek majd. A ki­termelt zöldségmennyiségből 995 tonnát a galántai felvásárló üzem­be szállítják. Oláh Gyula Falufejlesztés Füss (Trávnik) lakossága és a társadalmi szervezetek tagjai szívesen támogatják a képviselők és a nemzeti bizottság kezde­ményezéseit. A céltudatos szerve­ző munka hatására jó eredménye­ket érnek el a nem beruházásos akciók megvalósításában. Bre- zovszki József, a hnb elnöke el­mondta, hogy a lakosság példás tenni akarásának és összefogásá­nak köszönhető a kötelezettség­vállalások évről évre való teljesíté­se. A 892 lakosú kisközség 11 kollektív és 164 egyéni vállalással köszönti a Szlovák Nemzeti Felke­lés 40., illetve a mezőgazdaság kollektivizálásának 35. évforduló­ját. Vállalták, hogy faluszépítés során 5800 órát dolgoznak, ebből az év első öt hónapjában csupán a nőszövetség tagjai 710, a sport- szövetség tagjai pedig 400 órát dolgoztak, de a többi tömegszer­vezet is aktív munkával segítette a választási program teljesítésé­nek meggyorsítását. Társadalmi munkában rendbe hozták a sport­pályát, a temetőt és az útszéli árkokat, felújították a zöldövezete­ket és a virágágyásokat. Krascsenics Géza Amfiteátrum-avatás Felejthetetlen emlék marad mindenkinek a szepsi (Moldava1 nad Bodvou) városi amfiteátrum átadása. Az avatóünnepélyen a világhírű, hetvenöt tagú moszk­vai Rosszija népi táncegyüttes lé­pett fel nagy sikerrel. A nézőtéren több mint kilencszázan tolongtak, hogy az együttes kilencven perces pergő, színvonalas, felejthetetlen műsorát végignézzék. Kis-Csáji Árpád M lilWIilTOM ÚJ SZÚ 6 1984. VI. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents