Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-17 / 115. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG | ............................. KOMMENTÁLJUK --------- — Az árfolyam szerepe a nemzetgazdaságban Az árfolyam (devizaárfolyam) tulajdonképpen egy mennyiségi viszony, amely szerint a nemzet­közi fizetéseknél az egyik ország pénznemét egy másik ország pénznemére cserélik be. Azt mondhatnánk, hogy az árfolyam egy ország pénznemének az ,,ára“ más országoknak a pénz­nemében kifejezve. Teoretikusan az árfolyam alapja az aranypari­tás, azaz a pénzegység törvényes színaranytartalma. Ez azt jelenti, hogy eredetileg az árfolyam a kü­lönböző pénzegységek törvényes viszonya - egy ország pénzegy­ségének egy másik ország pénz­egységében kifejezve aranytar­talmuk összehasonlítása alapján számított értéke. Azonban meg kell jegyezr,. hogy a mai modern gazdaságok­ban az aranyparitásnak már nincs meg a jelentősége, ami többek között az arany demonetizációs tendencióival függ össze. A szo­cialista országok pénznemeinek az alapja ugyan az aranyparitás, de az árfolyamszámításoknál többféle kiegészítő pénzügyi esz­közt is figyelembe vesznek, me­lyek tulajdonképpen módosítják az árfolyamot. Ezek a pénzügyi esz­közök differenciáltak a kereske­delmi fizetéseknél (ezen belül ru- bel- és dollárviszonylatban is) és a nemkereskedelmi fizetéseknél.17 Az utóbbi években azonban több fejlett kapitalista ország pénznemének az alapja már nem az aranyparitás, hanem a valuta­kosár.2'' Ez a változás összefügg a hivatalos rögzített aranyárnak a megszüntetésével, amelyet az US dollárban fejeztek ki, valamint az arany demonetizációjával és a Nemzetközi Valutaalapnak azzal az 1976. évi elhatározásával, mi­szerint az aranykészletek egy ré­szét szabad árakon aukciókon eladják, ami aztán meg is történt. Az említett valutakosár, amely eredetileg a különleges lehívási jogok?' alapjául szolgált, az utóbbi években többször módosult. A rögzített aranyár megszünteté­sével több iparilag fejlett tőkés ország a különleges lehívási jogo­kat, s ezzel tulajdonképpen a valu­takosarat vette alapul. 1981. január 1-től 5 pénznem van a különleges lehívási jogok valutakosarában: US dollár, a nyugatnémet márka, francia frank, japán yen és az angol font. Az egyes pénznemek előre meg­egyezett arányban szerepelnek a valutakosárban: US dollár 42%, nyugatnémet márka 19%, francia frank 13%, japán yen 13%, angol font 13%. Ezek a százaléklábak tükrözik az egyes pénznemeknek a jelentőségét a Nemzetközi Valu­taalapban, melyet a nemzetközi kereskedelemben és a nemzetkö­zi fizetéseknél képviselnek. Ami a szocialista országok árfo­lyamait illeti, említettük, hogy ezekben az országokban különbö­ző kiegészítő pénzügyi eszközö­ket használnak, melyek által az árfolyam reálisabbá válik. Ha­zánkban már 1967 óta - különbö­ző módosításokkal ugyan - az úgynevezett belső reprodukciós árkiegyenlítőt használjuk. Ez az árkiegyenlítő kizárólag kereske­delmi fizetésekre vonatkozik, s kö­zöttük is jobbara csak kivitelre. A behozatali fizetési forgalomnál a belső reprodukciós árkiegyenlí­tőt kizárólag akkor használjuk, ha a behozatal nem vonatkozik bizo­nyos nyersanyag és félkészáru­csoportra, melyek a csehszlovák népgazdaság részére különösen fontosak. Ez az elhatározás azon alapul, hogy vannak nyersanya­gok és félkészáruk, melyeket kapi­talista országokból importálunk, és a nyersanyagok és félkészáruk árrobbanása begyűrűzödhetne, a gyártási költségeken keresztül kihatással lenne a hazai árakra, ami inflációs tendenciókhoz vezet­ne. A kapitalista világpiaci árak változása ugyanis gyakran speku­lációs elgondolásokból fakad és diszkriminációs törekvésekkel is párosulhat. A belső reprodukciós árki­egyenlítőt tehát a külkereskedelmi fizetéseknél differenciált rubel-, dollár-, illetve nemszocialista pénznem viszonylatban alkalmaz­zuk. Segítségével azokat az átla­gos népgazdasági költségeket fe­jezzük ki nagykereskedelmi árak­ban, amelyek szükségesek arra, hogy a kivitellel megkeressünk 1 US dollárt (vagy ennek megfele­lő más konvertibilis valutát), vagy 1 rubelt. A hivatalos árfolyam és a belső reprodukciós árkiegyenlítő segítségével aztán a kereskedel­mi és a fizetési mérleget koronára számítjuk át. Ezenkívül nagyon fontos ténye­ző exportunkban az úgynevezett különbözeti mutató. Ez adja meg a választ a kivitelre gyártó üzem részére, hogy az export nyeresé­ges és hatékony volt-e vagy sem. Az idáig leírtak már magában foglalják az árfolyam, azaz az ár­folyam különböző kiegészítő pénzügyi eszközei reális voltának a fontosságát a szocialista nép­gazdaságban. A mai modern gaz­daságban nem lehet nemzetközi munkamegosztás nélkül létezni, ami azonban magával hozza a külkereskedelmi kapcsolatokat. Külkereskedelmi kapcsolat pedig csak olyan árfolyampoliíŕikával le­het nyereséges és hatékony, ha a spekulációs és diszkriminációs tendenciókat kizárjuk és az árfo­lyam a maga kiegészítő pénzügyi eszközeivel egy objektív realitást tud felmutatni. GEORGINA MARTINOVA mérnök, docens, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára 1 / Ebből a praxisból kivétel - tudomá­sunk szerint - az európai szocialista államokban Magyarország, ahol az 1981. október 1-én megvalósított egységes árfolyam és a konvertibilis valuták heti árfolyamjegyzése való­sult meg. Módszerükben a nemzet­közi valutakosarat használják. 2/ 1974-ben a Nemzetközi Valutaalap tagállamainál már számos árfo­lyam-megállapítási gyakorlat léte­zett egymás mellett, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap nem is­mert el. 1975-ben 11 ország szaba­don lebegtette valutájának árfolya­mát, a legtöbb államban egy valutá­hoz rögzített, 19 országban valuta­kosárhoz rögzített árfolyam volt ér­vényben, 4 ország egyéb módon tartotta fenn a rögzített árfolyamot, 7 állam pedig a közös lebegtetés (valutakígyó) módszerét választotta. A rögzített árfolyamokat fenntartó országok többnyire US dollárhoz, a francia frankhoz és a fontsterling­hez kapcsolták fizetési eszközük ár­folyamát. Ez azt jelentette, hogy a hivatalos árfolyamot akkor módo­sították, ha pénzük piaci árfolyama a kiválasztott valutákhoz viszonyítva nagyobb mértékben megváltozott. A valutakosárhoz rögzített árfolya­mok között körülbelül egyharmad volt a különleges lehívási jogok (SDR)-hoz rögzítés aránya. Ezek az országok arra törekedtek, hogy ex­portjuk versenyképességét önma­gában egyik konvertibilis valuta se befolyásolhassa, ezért az interven­ciókat a valutakosárban szereplő valutákban és a valutakosár szerinti súlyarányban hajtották végre. 3/ A Nemzetközi Valutaalap 1974 júni­usában abszolút számokká alakítot­ta át a standard értékarányokat, hogy meg lehessen állapítani az egyes fizetési eszközök különleges lehívási jogokban belüli részesedé­sének megfelelő napi dollártartal­mát. Az abszolút szám azt jelenti, hogy az SDR-ben hány egység US dollár, hány egység nyugatnémet márka stb. van. A műveletet úgy hajtották végre, hogy az 1974 júniu­sát megelőző három hónapban ho­gyan alakult az egyes valuták repre­zentatív piaci, átlagos dollárárfolya­ma. Ezeket az árfolyamokat össze­sítették, a súlyok szerint felosztották és megnézték, hogy a kapott dollár­összegeknek az adott valuták hány egysége felel meg. Az SDR-nek a valuták napi reprezentatív árfo­lyam szerinti dollártartalmát tehát nem egy valutaegységre vonatkoz­tatva veszi figyelembe az Alap, ha­nem mindig annyi egységgel szá­mol, ahány egység az SDR-en belül az adott fizetési eszközből szerepel. INNEN — ONNAN Eredményes igazgyöngy-termelés Az elmúlt évben jelentős meny- nyiségú (223 ezer karát) igaz­gyöngyöt „takarítottak“ be a bur- mai állami kagylótelepek dolgozói. A szakemberek nem véletlenül lé­tesítették a telepeket éppen az Andam-tengerben és a Bengáli- öbölben. Sokéves kísérletezések során megállapították, hogy az áramlatok és a víz hőmérséklete, valamint vegyi összetétele nagyon kedvez a kagylók testében képző­dő gyöngyök kifejlődésének. f A telepek halászai egyre ki­emelkedőbb eredményeikkel öregbítik a burmai igazgyöngy jó hírét. Egyre nagyobb méretű és változatosabb színárnyalatú gyöngyszemeket termelnek. Ed­dig a legnagyobbnak több mint 4 centiméter volt az átmérője. (Azija i Afrika) NÉPESSÉG 4,18 milliárd (1979) Fejlődő országok Fejlett országok TELEFONÁLLOMÁNY 508 millió (1981) Ázsia 3% Afrika 0,4% Európa 19% Latin-Amerika 4 Dél-Afrika 0,6 Európa 38 % USA 5% Japán 11% Japán 3% Óceánia 2 Ázsia 52 Kanada 1 % Óceánia 1 % Dél-Afrika 11 Kanada 3 A világ népessége és a telefonállomány megoszlása USA 38 % (HVG) Számvetés a hétéves terv végén A KNDK-ban 1984-ben zárul a--második hétéves tervidőszak, így természetes, hogy ez az év a számvetések jegyében telik el. A hétéves terv alatt az ipari körzetekben több mint 11 800 új termelő objektum kezdte meg mű­ködését. Köztük olyan nagyüze­mek létesültek, mint a Taean ne- hézgépgyártó vállalat, a Namhung vegyészeti kombinát, a Kim Csaek vasmű új hideghengerdéje, vagy a vinalonkombinát modern üzem­részlege. Korszerű gyorsforgalmi utakat építettek, s újabb 1400 kilométer­nyi vasútvonalat villamosítottak. Az elmúlt években több mint 300 ezer újítás és találmány szü­letett az országban. (BUDAPRESS-KCNA) Közös kínai-amerikai olajkutatás A Kínai Nyílttengeri Olajkutató Vállalat (CNOOC) és két amerikai cég, az Occidental Petroleum tu­lajdonában levő Occidental Equip­ment and Services, továbbá a SEDC elhatározta, hogy Nanhai -SEDCO elnevezéssel a kínai Csiangszu tartomány menti, ten­geri olajkutatáshoz szükséges szolgáltatások biztosítása céljából közös vállalatot létesít, 1,5 millió dollár tőkével, előreláthatólag 10 évre. 1980 és 1983 között a kínai cég amerikai, brit, francia és nor­vég cégekkel már hét közös vállal­kozást szervezett. v (Uj Kína) A munkahelyi érdekekkel összhangban Már hagyomány, hogy jelentős események, nevezetes évfordulók alkalmával dolgozóink felajánlásokat tesznek, amelyekben a legfontosabb termelési feladatok túlszárnyalá­sára, a hatékonyabb és gazdaságosabb munkára kötelezik magukat. így van ez ezúttal is. Nincs nap, amikor az újságok hasábjain, rádió és televízió híradásaiból ne értesülnénk egyének és kollektívák értékes munkateljesítményeiről, ame­lyekkel méltóan köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját. Ennek bizonyítására a példák sokasága kínálkozik, hiszen nem kis fáradságba kerülne olyan üzemet, szocialista mun­kabrigádot vagy munkahelyi kollektívát találni, ahol ismeret­len a munkaverseny és semmiféle felajánlást sem tettek. A galántai (Galanta) járásban például valamennyi egységes földművesszövetkezetben tettek üzemi felajánlást és az aktí­van dolgozó tagok több mint nyolcvan százaléka egyéni vállalásával is részese a munkaversenynek. Mindenki aktív részvételével teljesítik vállalásukat a partizánskéi Augusztus 29-e Cipőgyár nemesócsai (Zemianská Olča) részlegén. A részleg valamennyi dolgozója brigádtag, is a brigádok kivétel nélkül értékes felajánlásokat tettek. Hasonló példákat említhetnénk a Tesla Holešovice érsekújvári (Nové Zámky) üzeméből, vagy a nagysallói (Tekovské Lužany) Haladás Egységes Földművesszövetkezetből is, ahol a tagok az év jelentős jubileumait és az egységes földművesszövetkezetek X. országos kongresszusát közel egymillió korona értékű vállalással köszöntik. Hibát követnénk el, ha a vállalásokat és a munkaversenyt csak egyoldalúan, a számok tükrében értékelnénk. A tartalmi elemzésről sem szabad megfeledkezni, s nagyon rosszul tesznek, ahol ezt nem tudatosítják. A vállalás önmagában ugyanis még nem jelenti törvényszerűen, hogy az egyéni és kollektív kezdeményezések szoros egységet alkotnak az adott üzem és munkahely érdekeivel. A Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége galántai járási bizottságának előadója mondta: „A formális munkaverseny ideje véglegesen lejárt, hitelét vesztette. Ügyeltünk arra, hogy a földművesszövetke­zetek vállalásaiban a múlttól eltérően már ne egyszerűen a bruttó tervek túlteljesítésére kötelezzék magukat, hansm a termelés embertől függő hátterének minőségi részeit is igyekezzenek javítani. Ügyeljenek a műtrágyák és a növény­védő szerek ésszerűbb felhasználására, a tej minőségi muta­tóinak javítására, a hatékonyabb takarmányozásra stb. És az is jellemzője a versenynek, hogy a munkahely jellegéhez igazodik. Például ott, ahol az lehetséges, a kollektíva kötele­zettséget vállalt, hogy naponta teljesíti a termelési felada­tokat.“ Hasonlókat tapasztaltunk az Elektrosvit várkonyi (Vrakúň) üzemében. A gépkocsivezetők brigádja vállalásával össz­hangban az üzemanyaggal való takarékoskodásra ügyel, míg a bakelitelemeket formáló részlegen elsődleges szempont a selejtmentes munka, a szerelőműhelyben a napi feladatok teljesítése, a szerszámkarbantartó részlegen pedig a hosz- szabbított műszakok vállalása és az újítómozgalomban való részvétel. Folytathatnánk a sort és a példákat, de a tanulság levoná­sára, megértésére és elfogadására talán ennyi is elég. A meg növekedett és egyre nehezebb termelési feladatok teljesítésében nélkülözhetetlen a munkaverseny ösztönző ereje. Nem szabad lemondani mindarról, amivel csak az alkotó, igyekvő ember képes gazdagítani a munkát. Értéke, hitele azonban csak akkor van a munkaversenynek, ha az feladataival és céljaival szorosan a munkahely jellegéhez igazodik és így konkrét tettekre ösztönöz. EGRI FERENC A Sokolovi Vegyipari Művekben, ahol már megkezdték az akrilsav gyártását hazai propilénből, az első negyedévben a Vysoké Mýto-i Karosa dolgozói tűzoltóberendezéseket szereltek fel. Ez a vegyipari termelés védelmét szolgálja, különösen a raktárakban, ahol gyúlékony anyagokat tárol­nak. A képen: Miroslav Kunca (baloldalt) és Jan Macháček mérnök a nyolc fecskendő egyikét próbálja ki. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) ÚJ SZÓ 4 1984. V. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents