Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-16 / 114. szám, szerda

ÚJ szó . 5 1984. V. 16. Céltudatosan, eredményesen Egy helyi nemzeti bizottság munkája a CSKP KB 6. ülése után A CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén elfo­gadott feladatok következetes teljesítésével kap­csolatban alapvetően növekednek az igények a nemzeti bizottságok munkájával szemben. Ez természetes is, hiszen a nemzeti bizottságok adott hatáskörükben intézik: a gazdasági, a szociális és a kulturális ügyeket. Ők gondoskodnak a dolgozók anyagi és egyéb szükségleteinek mind jobb kielé­gítéséről. A nemzeti bizottságoknak nagy részük van azok­ban az eredményekben, amelyeket az ipar, a mező­gazdaság és az szolgáltatások fejlesztése, a dolgo­zók jólétéről való gondoskodás terén értünk el a losonci (Lučenec) járásban az utóbbi években. Ennek köszönhetően befolyásuk és tekintélyük a já­rás dolgozói és lakosai szemében folyamatosan növekszik. Ezt elsősorban az bizonyítja, hogy mind szélesebb tömegek vesznek cselekvően részt mun­kájukban, a választási programok megvalósítá­sában. így van ez járásunk Síd (Šíd) községében is. Bizalmat élveznek Az 1981. évi választások óta a sídi nemzeti bizottság munkája egyre sokoldalúbb, céltudatosabb. Ez annak tudható be, hogy szer­veibe, állandó bizottságaiba a leg­jobb dolgozók, lakosok kerültek, akik a nyilvánosság bizalmát élve­zik. Továbbá a képviselők össze­tétele megfelel a választók össze­tételének és a község fejlődésé­nek. A 25 képviselő közül 10 ipari és mezőgazdasági munkás, 12 ér­telmiségi, 17 párttag, 8 pártonkí- vüli. A képviselők politikai, szociá­lis és korösszetétele lehetővé te­szi a kommunisták és pártonkívüli- ek törekvésének összehangolá­sát, a választók és a helyi nemzeti bizottság kapcsolatának elmélyü­lését, továbbá azt, hogy a válasz­tók ellenőrizhessék képviselőjük munkáját. A képviselők nagy több­sége a választókkal szembeni fe­lelősségtudattal végzi munkáját. Példásan látja el tennivalóit Bújna András, Lakatos Antal, Pupava Erzsébet, Melicher Tibor, Sándor József, Szegecs István, Ondrej Činčura és Nagy József, aki há­rom évtizede áll a helyi nemzeti bizottság élén. Nemcsak látogat­ják választókörzeteiket, hanem ta­nácsokkal is szolgálnak választó­iknak, segítenek kérelmeik elinté­zésében, tájékoztatják őket a helyi nemzeti bizottság munkájáról, in­tézkedéseiről és bevonják őket a választási program teljesítésé­be. A helyi nemzeti bizottság arra törekszik, hogy valamennyi képvi­selő jó munkát végezzen. Bevált munkamódszernek bizonyult a képviselők rendszeres értékelé­se. Ennek keretében az eredmé­nyek mellett rámutatnak a fogya­tékosságokra és a mulasztásokra, valamint kiküszöbölésük módjára. Az értékelésben helyesen alkal­mazzák az erkölcsi elismerést. A helyi nemzeti bizottság taná­csa és plénuma a jóváhagyott munkaterv, valamint a választási program alapján dolgozik. Megtár­gyaljak a választási programból és a munkatervből eredő, valamint az időszerű feladatokat, problémá­kat. A képviselők és a tanácstagok részvétele az üléseken átlag 90 százalékon fel ül i. Az üléseken a na­pirendi pontok alapos megtárgya­lása után konkrét határozatokat fogadtak el és teljesítésüket rend­szeresen ellenőrzik. A sídi nemzeti bizottság a ta­nács- és a plénumüléseken tüze­tesen megtárgyalja, elemzi és ér­tékeli a választási program, vala­mint azon fő feladatok teljesítését, amelyek a CSKP XVI. kongresz- szusának és a CSKP KB 6. ülésé­nek határozataiból következnek. Idejében teljesítik a feladatokat így volt ez az elmúlt év utolsó plénumülésén is, amely megálla­pította, hogy az említett feladato­kat idejében és eredményesen tel­jesítik. Vonatkozik ez például a pénzügyi gazdálkodás feladatai­ra. Száz százalékon felül teljesí­tették a költségvetés bevételi ré­szét, a kiadásokat pedig egyenle­tesen és gazdaságosan használ­ták fel és igazodtak a takarékos- sági intézkedésekhez. Minden ágazatban jövedelmező volt a nemzeti bizottság kisüzemeinek gazdálkodása. Teljesítették a vá­lasztási programban tervezett ak­ciókat. Az új esketési terem és a könyvtár építését 1982 év végén befejezték. Az előző évekhez ké­pest jelentős az előrelépés a la­kásépítésben. A választási program fő felada­tai között szerepel a termőföld vé­delme, megművelése, a termelés fokozása, a csúcsmunkáknál való kisegítés. Az említett feladatokat tavaly teljesítették. A termőföldet megóvták, az állami gazdaságnak segítettek a széna kaszálásánál, a szalma betakarításánál, vala­mint egyéb munkálatoknál. Az ál­lami gazdaság teljesítette, sőt egyes terményekből túlteljesítette feladatát, kivéve a kukoricát, amelynek tervezett hektárhoza­mát a rendkívüli aszály miatt nem tudta elérni. A nemzeti bizottság támogatja a kistermelők munkáját. A választási programban az ivóvíz problémájának megoldása szerepelt, ami a lakosság szem­pontjából igen fontos. Elkészültek a tervek, és azokat az illetékes szervek jóváhagyták. A nemzeti bizottság a CSKP KB 6. ülésének határozatai szellemében gondos­kodik a lakossági szolgáltatások bővítéséről is. A kisüzem keretén belül bővíteni fogják az eddigi szolgáltatásokat. Elsősorban bor­bélyüzemmel, fodrászattal, ruha­gyűjtővel és kiadóval, női szabó­sággal, valamint egy építkezési csoporttal. A nemzeti bizottság nagy figyelmet fordít a tömegpoliti­kai és a nevelő munkára. A kultúra fejlődésére, a testnevelésre és a sportra is. Új sportstadion épül 1 808 000 korona értékben. Eb­ben az évben akarják befejezni. Korszerűsítik a művelődési ház színpadát. A SZISZ-szervezet tar­tósan gondozásába vette a Hő- sök-terét, és annak környezetét, cselekvő részt vállalt a sportstadi­on építéséből. A nőszövetség gondoskodik a község területén a zöldövezetekről és a virágosker­tekről. A Nemzeti Front helyi bi­zottsága a pártszervezet vezeté­sével arra törekszik, hogy a politi­kai-szervező és nevelőmunka összefonódjon a gazdasági, a szociális és a kulturális feladatok teljesítésével. Elkötelezettség és munkakezdeményezés A Nemzeti Front választási programja teljesítésének fontos tényezője a lakosság politikai el­kötelezettsége és munkakezde­ményezése. Megszervezésében és irányításában a nemzeti bizott­ságon kívül részt vesznek a tö­megszervezetek is. A Februári Győzelem 35. évfordulójának tisz­teletére elfogadott kötelezettség­vállalást 629 700 korona értékben teljesítették, sőt november végéig 185 530 koronával túlteljesítették. Ebben az évben is jól szervezett társadalmi munkával akarják telje­síteni az SZNF 40. évfordulójának tiszteletére vállalt községi szocia­lista kötelezettségvállalást 727 500 korona értékben. Síden az elvtársak tudatában vannak annak, hogy a helyi nem­zeti bizottság tevékenysége nagy­mértékben függ a benne dolgozó kommunisták munkájától, a párt­csoport működésétől. A helyi nemzeti bizottság pártcsoportja, amelynek Fehér Gyula a vezetője, céltudatosan és konkrétan dolgo­zik. Azon kívül, hogy megtárgyalja a plénumülés előkészítését és na­pirendjét, fokozott figyelmet fordít arra, hogy minden kommunista képviselő konkrét munkát végez­zen választókörzetében. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a pártcsoportnak Nagy József elv­társ, a pártszervezet alelnöke, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Kuzma Károly elvtárs, a párt- szervezet elnöke. A tapasztalatok és a pártszervezet év eleji taggyű­lése igazolta, hogy a Sídi Helyi Nemzeti Bizottság kommunistái helyesen értelmezik szerepüket. Munkájuk céltudatosabb, eredmé­nyesebb lett. TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára Vásárolni öröm, de... ... nem minden esetben telik örömünk benne. Naponta bosz- szankodhatunk, ha a gyufásdo- bozban csak félig vannak a szá­lak, nagy részüknek hiányzik a „feje“, ha táskánkba folyik a tej, akár diszkosznak használható a kenyér és még sorolhatnám sok ezer bevásárlóval együtt panasza­inkat. Ezek aránylag ,,kis“ dolgok, de sok kicsi sokra megy, s kárt okoz a népgazdaságnak és a vá­sárlóknak egyaránt. Még nagyobb a kockázat, ha tartós fogyasztási cikkeket vásárolunk, melyek nem pár koronába kerülnek. Ezért is fordít pártunk nagy gondot a minő­ség javítására, az ellenőrzés foko­zására. Az egyik legnagyobb gond a la­kás berendezése. Találunk-e ízlé­sünknek és pénztárcánknak meg­felelő bútort? Kapunk-e külön író­asztalt, fotelt, dohányzóasztalkát? Mindig találkozik a gyártó cégek, a kereskedelem és a lakosság igénye? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ a kassai (Košice) Drevovýroba vállalat szepsi (Mol­dava nad Bodvou) üzemében. Gyártmányaikat ismerik határon innen és határon túl. Több ízben nyertek arany- és ezüstérmet a brnói nemzetközi vásáron, s az idén is jól szerepeltek. Ezek az eredmények azonban köteleznek, nem szabad kockáztatni a vásár­lók bizalmát.- Gyártmányaink valóban kere­settek - mondja Magda Schmido- vá, az üzem vezetője. - Havi ter­vünk 1 millió 400 ezer korona értékű áru termelése. Az első ne­gyedévi tervünket maradéktalanul teljesítettük. Legkeresettebbek a „Magda“ és „Modena“ elneve­zésű szobabútoraink, melyek fő­képpen mahagóni és diófából ké­szülnek. Keresettek az egyedi da­rabok is. A piackutatás azt bizo­nyítja, hogy hiány mutatkozik a gyerekszoba-bútorokban. Ezért háromféle bútort gyártunk gyer­mekszobák berendezésére, me­lyek minden igényt kielégítenek. Gyártmányainkat főképpen minta­boltjainkban értékesítjük. A kelet­szlovákiai kerületben nyolc minta­boltunk működik, de kaphatók ter­mékeink az ország minden részé­ben. A legnagyobb megrendelőnk Magyarország. Havonta tizenkét vagon bútort exportálunk a szom­szédos szocialista országba, be­tartva a határidőt, a minőséget és a szállítási-csomagolási előírá­sokat.- Az üzemnek százhuszonkét dolgozója van - folytatja. - Ebből húsz - mind férfi - szakmunkás, a többi betanított munkaerő. A dol­gozók 80 százaléka nő. Tudjuk, hogy a nőkre ma is több munka hárul a családon belül, különösen a háztartási munkák végzésében és a gyermeknevelésben. Ezt a tényt figyelembe veszi az üzem vezetősége, a pártszervezet és a szakszervezet is. Igyekeznek megteremteni a feltételeket ah­hoz, hogy a dolgozó nők munka- beosztása ne menjen a család rovására. A gyerekek betegsége miatt néha elég sokan esnek ki a munkából, a termelésben még­sem mutatkozik lemaradás. Jó munkaszervezéssel, s nem utol­sósorban az összehangolt munka­kollektívák kialakításával igyekez­nek egymásnak segíteni. E téren példát mutatnak és élen járnak a szocialista munkabrigádok. Az üzemben két kollektíva versenyez a jobb eredményekért. Az Éva Flelková és Köteles Imre által ve­zetett szocialistamunkabrigád-ta- gok, már az aranyjelvény váromá­nyosai.- Melyek a leggyakoribb ne­hézségek, amelyek a folyamatos munkát nehezítik?- Az idén már nem voltak ko­molyabb nehézségeink - mondja. - Az elmúlt években a legnagyobb gondot az anyagellátás akadozá­sa, s az alapanyag nem kielégítő minősége okozta. Hibás vagy gyenge minőségű alapanyagból nem lehet kifogástalan terméket gyártani. Ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék a leszállításra kerülő anyagok mi­nőségét. A feldolgozás, fényezés, összeállítás már a mi feladatunk, s ezért vállaljuk a felelősséget. A másik dolog, ami nehezíti a munkát, hogy gépeinket a leg­jobb akarattal sem lehet korszerű­eknek nevezni. Ezeken a gépeken nehezebb a munka, nagyobb fi­gyelmet, szaktudást és több időt igényel.- A termékek minőségének leg­biztosabb fokmérője a reklamáci­ók mennyisége. Mi a helyzet ezen a téren?- A reklamációk a termelés 0,5 százalékát tehetik ki - mondja Magda Schmidová. - Ezen felül már vizsgálat és prémiumelvonás következik - jogosan. Mi jóval ez alatt a százalék alatt állunk. A rek­lamációk nagyon ritkák, az utóbbi időben gyakorlatilag nincsenek. Ez annak is köszönhető, hogy üzemen belül is fokoztuk az önel­lenőrzést. Minden kollektíva érde­kelt abban, hogy kifogástalan munkadarabot adjon ki a kezéből. Az a célunk, hogy szilárdítsuk és növeljük termékeink jó hírét, s mi­nél több örömet szerezzünk vá- sárlóinknak. FECSÓPÁL EGY TÁRCA PANASZINTÉZÉSÉROL A kezmaroki Tatralan Vállalat az elmúlt tíz évben 50 százalékkal növelte a munkatermelékenységet. Ez jelentős mértékben a nem szövött textíliák gyártása bevezetésének köszönhető. A Malimo típusból az idén 12 gépsor segítségével 2,4 millió folyómétert gyártanak, és megtakarítják 100 dolgozó munkáját. Ugyancsak még az idén beindítják a Tatratex típusú textíliát gyártó harmadik gépsort. A képen: a Malimo textília gyártása, amelynek során egy dolgozó évi 800 ezer korona termelékenységet ér el. Ebből a textíliából asztalterítőket és díszítő anyagokat készítenek. (Svätopluk Pisecký felvétele - ČSTK) Panaszok százai futnak be évente az SZSZK Iparügyi Minisz­tériumába és a tárcához tartozó szervezetekbe. Rendellenessé­gek, visszaélések, embereket sér­tő jelenségek sokasága. Azokat késztetik írásra, akik felfigyelnek rájuk vagy saját bőrükön érzik ká­ros hatásukat. Jobbító szándékuk­ról végül is panaszuk megalapo­zottsága tanúskodik. Tavaly pontosan 547 panaszt tartottak nyilván a reszortban, 13 híján valamennyit az év folyamán jegyezték fel. Mindez mégis keve­sebb, mint az előző esztendei mennyiség. Valamennyi panaszból kereken ötszázat elintéztek, tizenöt ké­sőbbre maradt. Érdekes módon az elintézetteknek csak alig a fele bizonyult megalapozottnak, de még így is számuk az előző évhez képest nőtt. Leggyakoribb panaszforrás a különféle szervekben és szerve­zetekben kialakult áldatlan vi­szony, mögötte a munkaszerve­zésben és bérezésben fekbukka- nó visszásságok következnek. Ezek száma ugrásszerűen nőtt a Slovchémia és a Slovakotex ter­melési-gazdasági egységben, másutt az előző év szintjén ma­radt. Társadalmi és politikai szem­pontból a legfajsúlyosabbak azok a panaszok, bejelentések és ész­revételek, amelyek komoly társa­dalomellenes jelenségekre hívják fel a figyelmet. Az ilyen panaszok magas aránya jelzi, hogy az elfo­gadott intézkedések ellenére több vezető dolgozó hozzáállásában s feladatainak teljesítésében nem történt alapvető változás. Nekik főként a káros jelenségek megelő­zésében és azok okainak felszá­molásában kellene hatásosabb munkát kifejteniük. A minisztérium elemzésében kü­lön helyet kapott a megalapozat­lan panaszok taglalása. Számuk tavaly 270 volt, s ez kevesebb, mint az előző évi mennyiség. Be­nyújtásukat döntő mértékben a helytelen szubjektív álláspont felhozása és az érintett terület jogi előírásainak hézagos ismerete idézte elő. Éppen ez utóbbi hozza újból előtérbe a jogi nevelés fon­tosságát. Növekvő tendenciát mutat a névtelen panaszok és bejelenté­sek száma. Ezek leggyakrabban a beosztással való visszaélésre, a pénzeszközökkel való szabály­talan gazdálkodásra, a szocialista vagyon szétlopkodására, a vezető gazdasági dolgozók helytelen vi­selkedésére és tetteire, valamint a dolgozók jutalmazásának fogya­tékosságaira mutatnak rá. És azért névtelenül, mert megfogal­mazóik alighanem félnek bejelen­tésük következményeitől, s attól, hogy észerevételeik a vezető gaz­dasági dolgozókon keresztül bu­merángként juthatnak vissza hoz­zájuk. Az elemzés ezzel kapcso­latban azt jegyzi meg, hogy a mostaninál kedvezőbb légkört kell teremteni a fogyatékosságok nyílt bírálatának, ami végül is a kü­lönböző szinten tevékenykedő ve­zető dolgozók kötelessége. Ide kívánkozik még néhány ál­talánosabb tapasztalat felhozása. A panaszok benyújtásának okai a dolgozók helytelen tetteire és alapvető kötelességeik hiányos tel­jesítésére vezethetők vissza, s többnyire az olyan vezető beosz­tásúak irányítási és szervező mun­kájára vonatkoznak, akik a hibákat csak regisztrálják, benevolens mó­don ítélik meg azokat, nem törőd­nek gyors és hatásos felszámolá­sukkal, és szükséges intézkedése­ket sem foganatosítanak. Kiderült az is, hogy ahol a szervezetben uralkodó viszonyok szinte tűrhetet­lenek, ott alacsony színvonalon van a munkafegyelem és a munkahelyi rend is. Sok vezető dolgozó nem tartja még feladatának az ellenőr­zést. A benyújtott panaszok döntő oka a különböző irányítási szinten dolgozók szubjektív döntéseire mutat rá, ami kirívóbban jelentkezik az irányítás alacsonyabb szférá­iban. Egészében véve: a tárpa hatás­körébe tartozó panaszintézés ja­vult. Mind ez idáig sikertelen vi­szont azoknak a panaszkeltő okoknak a felszámolása, amelyek a jogi szabályoknak, előírásoknak és rendeleteknek, valamint a szo­cialista erkölcs elveinek megsérté­sét idézik elő, leggyakrabban ugyancsak az irányítás alacso­nyabb szintjén. J. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents