Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-08 / 108. szám, kedd

Szovjet vezető testületek ÚJ SZÚ 3 1984. V. 8. üdvözlő távirata (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából távira­tot intézett Gustáv Husákhoz, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárá­hoz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökéhez és Ľubo­mír Štrougal szövetségi miniszter- elnökhöz. A távirat szövege a kö­vetkező: Kedves elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepe - a fa­siszta megszállók alóli felszabadí­tásának 39. évfordulója - alkalmá­ból a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége és Miniszterta­nácsa, az egész szovjet nép szí­vélyes üdvözletét és jókívánságait küldjük önöknek és az önök köz­vetítésével Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és az egész testvéri csehszlovák népnek. Az 1945-ös év emlékezetes ta­vasza meghozta a csehszlovák népnek a sokáig várt szabadságot és nemzeti függetlenséget, új feje­zetet nyitott történetében, megnyi­totta az utat az alapvető társadal­mi átalakulások és a társadalmi haladás előtt. Csehszlovákia dol­gozói az elmúlt évtizedekben a kommunista Párt vezetésével kiemelkedő eredményeket értek el az új társadalom építésében, a gazdaság, a tudomány és a kul­túra fejlesztésében. Csehszlová­kia szocialista állam, a világ egyik gazdaságilag legfejlettebb orszá­ga lett. Aktív elvi külpolitikájának kö­szönhetően a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság megérdemelt (Folytatás az 1. oldalról) azon több mint 140 ezer szovjet hős emlékének, akik hazánk fel­szabadítása során életüket ál­dozták. Csehszlovákia népének győz­tes nemzeti felszabadító harca és Csehszlovákia felszabadítása ha­zánkban megnyitotta az utat az új társadalom építése előtt. A szocializmus építése során né­pünk mindig a Szovjetunióval való barátságból, szövetségből és együttműködésből merített erőt és biztonságot. Ennek rendíthetetlen alapját kommunista pártjaink azo­nos eszméi, nézetei és céljai ké­pezik, amelyek a marxizmus-leni- nizmus és a szocialista internacio­nalizmus elvein alapulnak. Az 1970. évi csehszlovák-szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés szellemében továbbra is min­dent megteszünk a kapcsolatok elmélyítéséért, amelyekben ha­zánk békés fejlődésének zálogát látjuk. Nagyra értékeljük azokat a si­kereket, amelyeket a szovjet nép lenini kommunista pártjának veze­tésével az SZKP XXVI. kongresz- szusán elfogadott határozatok megvalósítása terén ér el. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjet­unió elvhü külpolitikáját és béke­(ČSTK) - Konsztantyin Cser­nyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke tegnap Moszkvában Czinege Lajos hadseregtábor­noknak, az MSZMP KB tagjának, magyar honvédelmi miniszternek átnyújtotta a Lenin-rendet, melyet 60. születésnapja alkalmából ítél­tek oda neki a szovjet és a magyar fegyveres erők harci szövetségé­nek fejlesztéséhez és megszilár­dításához való személyes hozzá­járulásának elismeréseként. Konsztantyin Csernyenko a ki­tüntetés átnyújtásakor hangsú­lyozta, hogy Czinege Lajos már 24 éve tölti be a honvédelmi miniszter tekintélyre tett szert a nemzetközi porondon. Jelentősen hozzájárult a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságá- nak szilárdításához, a szocialista államok összehangolt külpolitiká­jának megvalósításához és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretében a munka haté­konyságának növeléséhez. A szo­cialista Csehszlovákia, amely a Varsói Szerződés szilárd tagja, a többi testvérországgal együtt mindent megtesz azért, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben, amely az imperializmus hibájából lett bonyolult, elháruljon a nukleá­ris háború fenyegető veszélye és fennmaradjon a béke. A Szovjetunióban mélységes megelégedéssel vesszük tudomá­sul, hogy a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus megrendíthetetlen elvein ala­puló, az SZKP és a CSKP, az országaink és népeink közötti va­lóban testvéri kapcsolatok szilár­dulnak és gyümölcsözően fejlőd­nek a barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, amelynek 14. évfordulójára ezek­ben a májusi napokban emléke­zünk. A szovjet-csehszlovák ba­rátság nagy vívmánya a Szovjet­unió és Csehszlovákia népeinek, megbízhatóan szolgálja a szocia­lizmus nemzetközi pozícióinak szilárdítását, a béke és a bizton­ság erősítését Európában és az egész világon. Kívánunk önöknek, kedves ba­rátaink, a szocialista Csehszlová­kia valamennyi kommunistájának és dolgozójának boldogságot és felvirágzást, további sikereket a CSKP XVI. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósításában, a fejlett szocialista társadalom építésében. kezdeményezéseit, a Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke által előter­jesztett javaslatokat, amelyek az Egyesült Államok uralkodó körei­nek agresszív politikája következ­tében bonyolulttá vált jelenlegi nemzetközi helyzetben a nemzet­közi feszültség enyhülésének, az atomháború veszélye elhárításá­nak és az emberiség békés jövője megteremtésének reális útját mu­tatják. A Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal szilárd egység­ben Csehszlovákia továbbra is ak­tívan hozzájárul a békéért és a nemzeti haladásért vívott közös harchoz, előmozdítja a Varsói Szerződés tagországai összefor- rottságának szilárdítását és védel­mi képességük erősítését, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagállamai sokoldalú együttműködésének fejlesztését. Népeink életének ezen a jelen­tős napján őszinte szívből új sike­reket kívánunk önöknek kedves elvtársak, valamint a szovjet kom­munistáknak és a testvéri szovjet népnek a Szovjetunió felvirágoz­tatásáért végzett munkájukhoz, a tartós békéért, a szocializmusért és a nemzeti haladásért folytatott küzdelmükhöz. hazafi, kommunista és internacio­nalista nagy erőfeszítéseket tesz a baráti szövetséges országok ka­tonai szervezetének, a Varsói Szerződésnek a megszilárdítása érdekében. Ismét leszögezte, hogy a Varsói Szerződés célja a szocialista vívmányok, a béke és a biztonság megvédése. Válaszában Czinege Lajos kö­szönetét mondott a magas kitün­tetésért és azt a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt politikája megvaló­sítása érdekében kifejtett tevé­kenysége elismerésének minősí­tette. (ČSTK) - A Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériuma tegnap a NATO-tagállamok Bu­dapesten akkreditált nagyköve­teinek átadta a Varsói Szerző­dés tagállamainak felhívását az Észak-atlanti Szövetség orszá­gaihoz a katonai erő alkalmazá­sáról való kölcsönös lemondás­ról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozóan. A felhívás szövege a következő: A jelenlegi bonyolult nemzetkö­zi helyzetben, amelyet az jelle­mez, hogy az államok között, főleg Európában, tovább növekszik a feszültség, s ugyancsak nő a há­borús veszély, a Varsói Szerződés tagállamai - a Bolgár Népköztár­saság, -a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, á Német Demokratikus Köztársa­ság, a Román Szocialista Köztár­saság, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság - azzal a felhívással fordul­nak a NATO valamennyi tagálla­mához, hogy egyesítsék erőfeszí­téseiket az enyhülés, a politikai légkör javítása, a bizalom meg­erősítése és a béke megszilárdítá­sa, valamennyi nép jóléte érde­kében. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy ennek a célnak megfelelne az 1983. január 5-i prágai Politikai nyilatkozatban elő­terjesztett javaslat közös megvita­tása, nevezetesen, hogy kösse­nek szerződést a katonai erő al­kalmazásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kapcsola­tok fenntartásáról. E javaslat értelme ismeretes. A Varsói Szerződés tagállamai ja­vasolják az Észak-atlanti Szövet­ség tagországainak: a kölcsönös­ség alapján és szerződés formájá­ban vállaljanak kötelezettséget ar­ra, hogy elsőként nem alkalmaz­nak egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket, tehát elsőként nem alkalmaznak egymás ellen semmilyen katonai erőt. Ez a kötelezettségvállalás vonatkozna a szerződés vala­mennyi aláíró országának terüle­tére, továbbá a katonai és polgári személyzetre, hajókra, repülőgé­pekre és űrhajókra s az ó birtokuk­ban levő más objektumokra, bár­hol is vannak. A szerződésben le lehetne fek­tetni azt is, hogy a két szövetség tagállamai nem alkalmaznak erőt harmadik országok ellen sem, akár olyan államok, amelyekkel (ČSTK) - Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnök, aki vasárnap óta hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodik a Líbiai Arab Népi Szocialista Államban, hétfőn megkoszorúzta az Al-Hani melletti csatában elesett líbiai hősök em­lékművét. Ezt követően látogatást tett a tripoli Maitiga légitámasz­ponton levő pilótaiskolában, ahol Farandzs Sarif ezredes, az iskola parancsnoka üdvözölte. Ľubomír Štrougalt tegnap Tri- poliban fogadta Moamer Kadhafi, líbiai államfő. A megbeszélés so­rán véleményt cseréltek a cseh- szlovák-líbiai kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi helyzetről. Kiemelték az imperialistaellenes erők egységes fellépésének szük­ségességét és jelentőségüket a nemzetközi feszültség enyhülé­séért, a leszerelésért, valamint az eltérő társadalmi berendezkedésű országok békés együttműködésé­nek fejlesztéséért folyó harcban. Abdas Szalam Ahmed Dzsal- lud, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam forradalmi vezetőségének tagja vasárnap díszvacsorát adott Ľubomír Štrougal csehszlovák szövetségi kormányfő tiszteletére. A líbiai vezető pohárköszöntő­jében kifejezte meggyőződését, hogy a két ország közti kapcsola­tok minden területen sikeresen fognak fejlődni. Kiemelte az 1982- ben kötött barátsági és együttmű­ködési szerződés jelentőségét, amely magába foglalja a fő felada­tokat és irányelveket a két ország közti politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködés elmélyítése terén. kétoldalú szövetségi szerződés­ben állnak, akár el nem kötelezett, ill. semleges államok. A szerződés lényeges részét alkothatná az államoknak az a kö­telezettségvállalása, hogy nem veszélyeztetik azon nemzetközi tengeri, légi és űrútvonalak bizton­ságát, amelyek olyan területeken haladnak keresztül, ahol nem ér­vényesül egyetlen állam jogi fenn­hatósága sem. A szerződésben le lehetne fek­tetni a résztvevők azon kötelezett­ségvállalását is, hogy a fegyverke­zési verseny megszüntetésére, a fegyverzet korlátozására és csökkentésére, a leszerelésre fog­nak törekedni. Ez kell, hogy vonat­kozzon mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetre. A szerződés tartalmazhatná azt a kötelezettségvállalást is, hogy közösen vitatják meg a hirtelen támadás veszélyének elhárítását célzó gyakorlati intézkedéseket. Célravezető lenne, ha a szerző­dés kifejezné a felek együttműkö­dési szándékát az ENSZ haté­konyságának megerősítésében - a világszervezet alapokmányá­val összhangban. A szerződés természetesen nem korlátozná aláíróinak elvitat­hatatlan jogát az egyéni vagy a kollektív önvédelemre, az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyével összhangban. A szerződés kezdettől fogva nyitva állna minden olyan állam előtt, amely részéről hasonló óhaj nyilvánul meg. Ezek és a szerződés megköté­sére irányuló javaslattal összefüg­gő más kérdések jelentős helyet kaptak azokon a konzultációkon, amelyekre az elmúlt időszakban került sor kétoldalú alapon egyfe­lől a Varsói Szerződés tagállamai, másfelől számos NATO-ország, valamint néhány más ország kö­zött. Ezek a konzultációk hozzájárul­tak a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának jobb megértéséhez. Ezek a kérdések ugyanakkor te­kintetbe veszik, hogy ami a javas­latot mint egészet, illetve annak egyes elemeit illeti, olyan különbö­ző nézetek és elképzelések van­nak, amelyeket felelősen meg kel­lene vitatni. Mindez arról tanúsko­dik, hogy el kell mélyíteni a párbe­szédet a szerződés megkötésére vonatkozó javaslatról. A Varsói Szerződés tagállamai készek erre. A szerződésjavaslat megvitatá­sa felé vezető új lépésre szólíta­nak fel - konzultációk megkezdé­Dzsallud őrnagy figyelmet szentelt a jelenlegi kiélezett nem­zetközi helyzetnek, és elítélte az imperialista körök törekvéseit, hogy politikai erőszakkal és konf­rontációval oldják meg a problé­mákat. Részletesen beszélt azok­ról az eredményekről, amelyeket Líbia ért el a társadaom forradalmi megváltoztatása során az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális ellátás fejlesztése te­rén. Hangsúlyozta, a líbiai nép hálás azért, hogy az imperializmus és a cionizmus ellen vívott harcá­ban számíthat a szocialista orszá­gok erkölcsi és anyagi támogatá­sára, élükön a Szovjetunióval, amely önzetlenül védelmezi a sza­badságra, függetlenségre és tár­sadalmi haladásra törekvő fejlődő országok érdekeit. Ľubomír Štrougal pohárköszön- tőjében leszögezte, hogy a cseh­szlovák-líbiai együttműködés az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös tisz­telet és előnyösség elveiből indul ki. Úgyszintén kiemelte az 1982- ben kötött szerződés jelentőségét és rámutatott arra, hogy a két ország egyező politikai állásfogla­lásai tükröződnek a gazdasági té­ren folytatott sikeres együttműkö­dés fejlődésében is. Csehszlovákia büszke arra, hogy jelentős mér­tékben részt vállalhatott Líbia ipa­rosításában s úgyszintén az or­szág védelmi rendszerének kiépí­tésében. A csehszlovák kormányfő a to­vábbiakban emlékeztetett arra, sét javasolják többoldalú alapon. Meggyőződésük, hogy épp a többoldalú fórumon lehet a leg­alaposabban megvitatni e fórum valamennyi résztvevőjének véle­ményét, közösen fontolóra venni mind a javaslat gondolatához, mind annak egyes részeihez való hozzáállást. A többoldalú fórumok egész sorának - amelyeken az európai biztonság bonyolult prob­lémái voltak és vannak napiren­den - tapasztalatai ezt meggyőző­en erősítik meg. Az ilyen konzultációk résztvevői lehetnének a Varsói Szerződés tagországai és a NATO tagállamai, valamint az összes többi érdekelt európai állam. A konzultációk tár­gya lehetne akár a javasolt szer­ződésnek maga a gondolata, akár a szerződés alapvető összetevői. A konzultációk folyamán egye­bek között figyelmet lehetne fordí­tani olyan kérdésekre, mint a szer­ződésből eredő lehetséges kötele­zettségek tartalma és terjedelme, viszonyuk az ENSZ Alapokmányá­ból, a helsinki Záróokmányból és más két- és többoldalú megálla­podásokból és szerződésekből eredő kötelezettségekhez, továb­bá arra, hogyan lehetne együttmű­ködni a szerződésből eredő köte­lezettségek teljesítésének biztosí­tása során. Ami a többoldalú konzultációk jellegét illeti, a Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a résztvevők azonnal megkezdhet tik az elvi kérdések megvitatását, vagy, ha a NATO tagállamai előnyben részesítik a fokozatos tárgyalásokat, ezeket lehetséges lenne a kérdések további megvita­tása keretének és módjának meg­ítélésével kezdeni. Ami a többoldalú konzultációk megvalósításának módját illeti, beleértve a konzultációk helyszí­nét, a Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, erről különösebb nehézségek nélkül meg lehet álla­podni. A Varsói Szerződés tagállamai természetesen készek folytatni a véleménycserét javaslatukról a stockholmi konferencián, illetve kétoldalú alapon valamennyi érde­kelt állammal. Európa népei, a világ népei reá­lis tetteket várnak a béke, a biz­tonság, a nukleáris katasztrófa ve­szélyének elhárítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai épp ebben a szellemben fordulnak ezzel a felhívással az Észak-at­lanti Szövetség tagállamaihoz, és bíznak a pozitív válaszban. hogy a látogatásra olyan időszak­ban kerül sor, amikor az imperia­lizmus erői fel akarják borítani a katonai egyensúlyt, világméretű nukleáris konfliktussal fenyege­tőznek és az újkori ágyúnaszád- politikával akarják visszaszerezni elveszített világuralmukat. Közöl­te, hogy hazánk a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagál­lamával együtt megfelelő válasz- intézkedéseket fogadott el a szocialista közösség védelmé­nek biztosítására. Ezzel együtt azonban megerősítették, hogy to­vábbra is érvényben vannak ja­vaslataik a nukleáris fegyverek korlátozására és csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján. Ľubomír Štrougal a továbbiak­ban a közel-keleti fejleményekkel foglalkozott és kijelentette, hazán­kat rendkívül nyugtalanítja a baráti arab népek fegyegetettsége. Az USA közösen Izraellel a durva erő alkalmazásával akarja elérni he- gemonikus és újgyarmatosító cél­jait. Azt kívánjuk, mondotta, hogy megszilárduljon a haladó arab erők egysége, ami előfeltétele az igazságos és tartós közel-keleti béke elérésének. Habár realisztikusan ítéljük meg a jelenlegi világ nehézségeit, ugyanakkor hisszük, hogy a hala­dás és a szocializmus ügye végül győzedelmeskedik. Ebben a szel­lemben kezdtük meg és folytatjuk tárgyalásainkat, amelyek oly fon­tosak a csehszlovák-libiai együtt­működés számára - mondotta vé­gül Ľubomír Štrougal. A csehszlovák-szovjet együttműködés békés fejlődésünk záloga Konsztantyin Csernyenko átadta a Lenin-rendet Czinege Lajosnak felelősségteljes tisztségét. Mint Ľubomír Štrougal és Moamer Kadhafi megbeszélése DÍSZVACSORA TRIPOLIBAN A CSEHSZLOVÁK KORMÁNYFŐ TISZTELETÉRE A Varsói Szerződés felhívása a NATO-tagállamokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents