Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-08 / 108. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Békénk és szabadságunk H arminckilenc éve, hogy Európában elhallgattak a fegyverek és a hatéves borzalmas világégés utolsó zsarátnokai is kihunytak. 1945. május 9-ét az európai fasizmus fölött aratott világtörténelmi jelentőségű győzelem s a béke első fényes napjaként tartja számon a történetírás és őrzi az emberiség emlékezete. Mindamellett, hogy csak három hónap múltán, a militarista japán imperializmus fasiszta hadigépezetének szétzúzásával vált világméretűvé az antifasiszta koalíciós erők győzelme és egyetemessé a béke. S hogy mégis május 9-ét nevezzük ünnepélyesen nagybetűs Győzelem Napjának s emlékezünk meg róla minden évben, annak több oka is van. Lássuk előbb a mindennél meggyőzőbb adatokat. A második világháború, amelyet köztudomásúan a világimperializmus leg- reakciósabb és legagresszívebb csoportja, a tengelyhatalmak néven hírhedté vált fasiszta tömb robbantotta ki - élén a hitleri Németországgal az emberiség történelmének eddigi legvéresebb háborúja volt. Arányait az alábbi számszerúségek is elég szemléletesen kifejezik. Földünk lakosságának mintegy négyötöde szenvedte közvetlenül, a világ 72 állama került hadiállapotba, amelyek közül 40 állam területén folytak hadműveletek, s a harcoló államok fegyveres erőinek létszáma meghaladta a 110 millió főt. A közvetlen katonai kiadások elérték a közel 1 400 milliárd dollárt, a háborús pusztítások pedig csupán Európában jócskán meghaladták a 260 milliárd dollár értéket, s ennek majdnem a felét a Szovjetunió területén. Ez a harctereken, a náci haláltáborokon és a hátországok különféle vesztőhelyein végigviharzott apokaliptikus háború több mint 50 millió halálos áldozatot szedett - csak magának a háborúnak legnagyobb terheit viselt Szovjetuniónak 20 millió halottja volt az eltűntek, a sebesültek és a rokkanttá váltak millióiról már említést sem téve. S arról a tengernyi szenvedésről, nyomorúságról és a rettegés, a halálfélelem földrészekre kiterjedő szorításairól, amit semmiféle statisztika sem fejezhet ki, mivel az emberi élet belső tartalmai nem rubrikázhatók. Természetesen ebből a tragikus történelmi időszakból nekünk is megvannak a saját súlyos tapasztalataink és kimutatható veszteségeink. Az emberi önérzetbe gázoláson és a nemzeti megaláztatáson, a tetemes és jóformán felbecsülhetetlen anyagi károkon túlmenően a második világháború, illetve a fasiszta barbarizmus a feldúlt Csehszlovák Köztársaság 360 ezer állampolgárának az életét követelte, akik közül csak a Gestapo börtöneiben, kínzókamráiban vagy a náci koncentrációs táborokban 195 ezren vesztek oda - köztük 25 ezer kommunista. De minden üldöztetés, a náci, valamint a hazai kiszolgálóik legféktelenebb terrorja és vérengzése ellenére mégis az illegalitásba kényszerített kommunista párt volt a Csehszlovák területeken kibontakozott ellenállási mozgalmak, majd az antifasiszta fegyveres harcok legfőbb szervezője. Nagyarányú tevékenységét a Klement Gottwald vezette külföldi pártvezetőség irányította a hazai illegális központi bizottságok hatékony közreműködésével. E nagy jelentőségű tényezők sikeresen járultak hozzá mind a Szlovák Nemzeti Felkelés, mind a cseh nép 1945 tavaszán kirobbant antifasiszta nemzeti felkelés, nem utolsósorban a szovjet hadsereg s oldalán Ludvík Svoboda vezetésével a Szovjetunióban megalakult önálló csehszlovák hadtest hazai földön folytatott felszabadító harcainak diadalához. Ilyenkor - a megemlékezések ünnepi alkalmaival - nem feledkezhetünk meg szabadságunk közel negyvenéves útjának áttekintéséről sem, szorítkozzék bár csak a legalapvetőbb tények felmutatására. íme: a háború előtti időszakkal összehasonlítva egész köztársaságunkban tizenháromszorosára növekedett az ipari termelés. Ebben a nagy horderejű gazdasági fellendülésben elég meghatározó szerepe volt Szlovákia rendkívül felgyorsult szocialista iparosításának, ahol már 1948-hoz viszonyítva is a huszonhétszeresére nótt az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés volumene pedig 50 százalékkal nagyobb a háború előttinél. A második világháború, a fasizmus óriási jelentőségű szétzúzása, az utána bekövetkezett nagy hatású és nemzetközi méretekben végbement társadalmi átalakulások s változások - azok minden tanulságával együtt - nem csupán történelem. Sokkal inkább sorsunkká és sok más nép sorsává sűrűsödött történelem. Ez abból a sajátságos tényből következik, hogy a hatéves gigászi küzdelemből, amelyben nemcsak hadseregek, fegyverek, hadi- technika és gazdasági erők szegültek szembe egymással, hanem mindenekelőtt társadalmi eszmék és rendszerek, a szocializmust megtestesítő Szovjetunió került ki politikailag és morálisan is igazán győztesen - mint az emberi haladás akkor is, ma is legfőbb ereje. Ezt a megváltoztathatatlan kemény tényt és egyenes következményeit az azóta eltelt évtizedek világpolitikai fejleményei is cáfolhatatlanul tanúsítják. A nemzetközi események pozitív befolyásolásában, az egyetemes emberi, végső soron a történelmi haladás elősegítésében mindig meghatározó szerepet töltött és tölt be ma is. Elsősorban a szocialista világrendszer létrejöttében a szilárdulásában, minden imperializmusellenes mozgalom szüntelen ösztönzésében, internacionalista támogatásában - nem kevésbé a ma már az egész földkerekségre kiterjedt s mindinkább erősödő békemozgalmak kibontakoztatásában és további emélyítésében. Az európai béke leghosszabb időszaka, felszabadulásunk és szocialista fejlődésünk minden eredménye összefüggő kategóriák, történelmi folyamatosság és megváltoztathatatlan valóság. A mostai jubileum alkalmával ezek az összefüggések kerülnek egész társadalmunk érdeklődésének homlokterébe. MIKUS SÁNDOR KEDD 1984. május 8. XXXVII. évfolyam 108. szám Ára 50 fillér Miroslav Boroš rajza Csehszlovák vezetők üdvözlő távirata a Szovjetunióba A csehszlovák-szovjet együttműködés békés fejlődésünk záloga (ČSTK) - Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Ľubomír Štrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Konsztantyin Csernyenkónak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a szovjet nép által a fasizmus felett aratott győzelemnek és Csehszlovákia felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából. A távirat szövege a következő: Kedves Elvtársak! A Szovjetunió által a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelemnek és Csehszlovákia felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és népe nevében, valamint saját nevünkben is forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a testvéri szovjet népnek. A népek emlékezetében mindörökre megmarad a szovjet népnek és dicső hadseregének hősiessége, amely 39 éve győzelmet aratott a fasiszta agresszor fölött, és meghozta a szabadságot Csehszlovákia népének és más európai nemzeteknek. Mély hálával emlékezünk arra az áldozatra, amelyet a Szovjetunió nemzetei hoztak az emberiség fasizmustól való megmentéséért. Kegyelettel adózunk (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
