Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-31 / 127. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ SZÚ ^5 1984. V. 31. EREDMÉNYEK ★ ★ ★ PROBLÉMÁK ★ ★ ★ TAPASZTALATOK ★★★ JAVASLATOK Növekvő aktivitással A mosti Ležáky Bányavállalat Šmeral bánya­üzemében a helyszínen sze­relik össze a KU 300-as típu­sú bányagépet az Uničovi Gép­gyár dolgozói. A gép összesze­relését novem­berben kezdték meg, és már kész az egész alsó része. A szerelést jú­niusban fejezik be, s a gépet azonnal próba­üzembe helye­zik. A képen: a félig kész gép. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) VISSZAPILLANTÁS ÉS ELŐRETEKINTÉS Az év eleji párttaggyűléseken számos, cselekvésre serkentő észrevétel, javaslat hangzott el, melyeket pártszervezeteink jól ka­matoztatnak munkájukban. Gon­doskodnak a termelés folyamatos­ságának megőrzéséről, dinamiká­jának felgyorsításáról. Azokban az ágazatokban, ahol a politikai mun­ka a tudományos-műszaki isme­retek érvényesítését segítette, jó eredményekről adhatnak számot. Járásunk gépipari üzemeiben - a korábbi tervidőszak utolsó évéhez viszonyítva - az utóbbi három év folyamán 55,3 százalék­kal növekedett a termelés Gyorsítani a minőségjavítást A mennyiségi mutatók mellett azonban figyelembe kell vennünk a minőségi követelményeket is. Gyártmányainknak mindössze 13 százalékát sorolták be az első mi­nőségi osztályba, ezért jogos az igény, hogy jelentősen növeljük a jó minőségű termékek arányát. De ez nagymértékben attól függ, milyen hatásfokkal valósítjuk meg a tudományos-műszaki fejlesztés terveit a gyakorlatban, mennyiben válik az új technika és a korszerű technológia bevezetése a párt­munka szerves részévé. Nem ki­csi a tét, az bizonyos. A štúrovói Cellulóz- és Papírgyárban például a fa feldolgozásának korlátozásá­val párhuzamosan kell megbirkóz­ni a kartonpapír-gyártás új techno­lógiájával. Korszerűbb megoldá­sokat igényel az Elektrosvitben a klimatizációs- és a napfényener­giát hasznosító berendezések gyártásfejlesztése is, hogy csak a legfontosabb feladatokat em­lítsem. Sokat várunk ezenkívül a fej­lesztési-, a konstrukciós-, vala­mint a termeléselőkészító munka­helyek dolgozóitól, főleg olyan in- novált és perspektivikus termékek gyártástechnológiájának előter­jesztését illetőleg, melyek teljes mértékben megfelelnek a piac és az export igényeinek. A hetedik ötéves tervidőszakban a járás iparvállalatai 106 fajta új árucikk gyártását kezdeményezték, ami össztermelésünk terjedelmének 20,1 százalékát teszi ki. Persze nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, az irányítás és a műszaki gazdaságvezetés dol­gozóit arra serkentjük, hogy ezen a területen is biztosítsák a határo­zottabb előrelépés feltételeit. Cél­jaink elérését nagyban segítheti az újítók és a komplex racionalizá­ciós brigádok mozgalmának fej­lesztése, követendő példáival szá­mos munkahelyen találkozhatunk. A štúrovói papírgyárban Hruboň, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben Hubina és Konečný elvtársak találmányai 2 millió 160 ezer korona értékű társadalmi hasznot eredményeztek. De a mozgalom tömegbázisának ki­építésében felbecsülhetetlen érde­meket szereztek az érsekújvári Tesla, a Novodev, a konzervgyár, az Agrokomplex palárikovói gaz­dasága, az udvardi (Dvory n/Žita- vou), a garamkövesdi (Kamenica n/Hronom), a szímői (Zemné) és más földmúvesszövetkezetek kommunistái is. A gépipari ágazat­ban 133 szocialista munkabrigád mintegy 2109 tagja versenyez a címért, ugyanakkor a már 266 nyertes brigád 4579 tagja közül 1556-an megkapták az ezüst-, 201 -en pedig az aranyjelvényt. Jóllehet, az értékelő taggyűlé­sek a névre szóló és konkrét párt­megbízatásokkal meggyorsították a kezdeményezések lendületét, a gazdasági vezetőknek, a szak- szervezet üzemi bizottságainak hatékonyabb támogatást kell nyújtaniuk a kollektíváknak, a munkabrigádoknak tapasztala­taik rendszeres és kölcsönös ki­cseréléséhez, ideológiai nevelé­sükhöz. Szeretnénk elérni, hogy a munkások versenymozgalma, kezdeményezése növelje a vállal­kozó szellemet, a teljesítményekre alapozott anyagi érdekeltséget, nem utolsósorban pedig segítse a belső irányítás tökéletesítését és a munkafegyelem javítását. örvendetes jelenség, hogy a dolgozók egyre nagyobb szám­ban vesznek részt A mindennap teljesítjük a termelési feladatokat és az egynapi termeléshez ele­gendő nyersanyag és energia megtakarítására kibontakoztatott mozgalomban. Részben ennek köszönhető, hogy az utóbbi három év alatt 38 517 ezer kW/ó villany­árammal kevesebbet használtunk fel a termelésben. De a takarékos gazdálkodást - amint azt a CSKP KB 10. ülésének határozata egyértelműen hangsúlyozta - a li­mitált folyékony fűtőanyag fel- használására is ki kell terjeszteni. Nem csekély feladatot kell járá­sunknak teljesítenie exportképes­ségének fokozásában. Tény, hogy a kivitel terjedelme az utóbbi há­rom év alatt 58,5 százalékkal nö­vekedett, 6,3 százalékkal túlha­ladtuk az 1980-as év színvonalát. Üzemeink azonban többre képe­sek. A šuranyi Elitex, az érsekúj­vári Tesla, a konzervgyár tovább bővítheti az áruszállítás tervét leg­inkább a szocialista közösség or­szágaiba. Ám az iparvállalatok kommunistái azt ígérték, hogy idén a tőkés országokba irányuló exportot is legalább 2,2 százalék­kal túllépik, s a minőség fokozásá­val kedvezőbb árbevételt biztosí­tanak gyártmányaiknak. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok következtében a mezőgaz­daság járásunkban sem érte el a kitűzött célt. Az állami gazdasá­gok, szövetkezetek pártszerveze­tei figyelmüket - különös tekintet­tel a gabona- és szarvasmarha­program megvalósítására - a nö­vénytermelés fejlesztésére össz­pontosítják. Politikai-szervező munkájukban a termőföld védel­mét és ésszerű hasznosítását eredményező anyagi-műszaki alapok erősítését tűzték célul. A növénytermelés összetételében már az idén 15 százalékra növek­szik az évelótakarmányok részará­nya, mely pozitívan befolyásolja nemcsak a szántóföldek termőké­pességét, de gazdagítja a tö­megtakarmányok fehérje tartalmát is. Együttes erővel A mezőgazdasági üzemek tiszt­ségviselőinek, szakágazati veze­tőinek ugyancsak többet kell ten­niük azért, hogy járásunkban is áttérjünk a másutt már meghono­sodott és bevált gabona, kukorica, a cukorrépa- és általában a hüve­A buzitai (Buzica) Május 1-e Efsz 1973-ban öt kis egységes földművesszövetkezetnek, az al- sóláncinak (Nižný Lanec), a buzi- tainak, a komárócinak (Komárov- ce), a resteinek (Rešica) és a szesztainak (Cestice) a társulá­sával jött létre, s a mostani 5330 hektáros területével a Kassa (Ko- šice)-vidéki járás legnagyobb me­zőgazdasági üzemei közé tartozik. Persze, nemcsak ezért tartozunk a járás élvonalába, hanem dolgo­zóink becsületes munkájának, igyekezetének köszönhetően a termelési eredményeink is feljo­gosítanak bennünket erre. A növénytermesztésben, az ál­lattenyésztésben, a termelés anyagi-műszaki feltételeinek meg­teremtésében, s a dolgozókról va­ló általános gondoskodásban is az elsők közé tartozunk. Bizonyításul sorolhatnám az új létesítmények tucatját - köztük a szarvasmarha­istállókat, az alsólánci és a restei sertéstelepet, a kocsiszíneket, a műhelycsarnokokat, a termény­tisztító és -szárító gépsorokat, a nagy teljesítményű gépeket és műszaki berendezéseket, a közel­múltban kiépített mezei utakat, a családi házakat és a községi középületeket és még sok-sok to­vábbi tényt. Fejlődésünk legkézenfekvőbb bizonyítékai a termelési eredmé­lyesek termesztési rendszerére. Ez a rendszer természetesen nemcsak a technológiai folyama­tok komplex módszereinek érvé­nyesítését és a jobb anyagellátott­ságot biztosítja, hanem a szakirá­nyítás korszerűsítését, a termelési fegyelem szilárdítását is elősegíti. A múlt évben sok gondot oko­zott a takarmányhiány. Pártszer­vezeteink úgy igyekeztek enyhíte­ni a gondokon, hogy ragaszkodtak a sertés- és a szarvasmarha-állo- mányterv szigorú betartásához és a takarmányok hasznos adagolá­sára mozgósították az etetőket. Járásunk pártszervei és -alap­szervezetei komoly segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üze­mek termeléséhez szükséges be­rendezések vásárlásához, raktár- helyiségek, silóárkok, szénatáro­lók, valamint mezei trágyatelepek létesítéséhez. Időszerű kérdés azonban az öntözőrendszerek építésének és olyan vízgazdálko­dási feltételek megteremtésének követelménye is, melyek az adott időszakban biztosítják a növények fejlődését. Nem titok, ezen a téren sok mulasztást kell pótolnunk, fő­leg az aszály sújtotta vidékeken. Az élelmiszeripari pártszerve­zetek kommunistáinak sajátos fel­adata a mezőgazdasági termé­nyek jó minőségű értékesítése, a lakosság áruellátásának zavar­talan biztosítása. Nem sajnáljuk a fáradságot annak érdekében sem, hogy mind a nagyüzemekben, mind a kistermelőknél lényegesen javuljon a gyümölcs- és a zöldség­felvásárlás, hogy választékos áru­kínálat legyen a boltokban és a piacokon. Szilárd alapokon Az igényes feladatok teljesítése végső soron azt követeli, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdasá­gi ágazat minden üzemegységé­ben javítsák, tökéletesítsék a párt­munkát. Bár eredményeink önmagukért beszélnek, nem tagadjuk, hogy egyes alapszervezetek munkája, aktivitása között nagyok az eltéré­sek. Ezeken a helyeken rendsze­rint felülről várják a helyben is orvosolható problémák megoldá­sát. Az értékelő taggyűlések né­mely helyen javították a bizottsá­gok káderösszetételét, ezzel együtt a járási pártbizottság meg­különböztetett segítsége is hozzá­járult az alapszervezetek pártéle­tének fellendítéséhez. JAROMÍR VALENT, az érsekújvári járási pártbizottság vezető titkára nyék. Egyebek között az, hogy a feladatainkat a 7. ötéves tervidő­szakban is teljesítjük, mind a nö­vénytermesztésben, mind az állat- tenyésztésben. Az utóbbi években a gabonafélékből például rend­szerint elérjük a 4 tonnás átlagos hektárhozamot (tavaly 4,14 tonna volt az átlagunk) így teljesítettük a tervezett 12 000 tonna termés- mennyiséget is. Egyre jobb ered­ményeket érünk el a szemes ku­korica termesztésében is. Arány­lag jó a zöldségtermesztés, s a tö­megtakarmányok termesztésében is sokat javultunk az elmúlt évek során. Az állattenyésztés szintén jól fejlődik. Ezt talán a tejtermelés alakulása igazolja a legszemlélte- tőbben: 1977-ben 2621 liter volt az egy tehénre eső évi fejési átlag, 1979-ben már 2935 liternél tartot­tunk, 1983-ban pedig 3192 litert értünk el. Marhahúsból évente 500 tonnányit adunk az ország közös asztalára, a sertéshúsból pedig tavaly közel 900 tonnát ad­tunk el. Az idén nem tartjuk lehe­tetlennek az 1000 tonna eladását sem, főleg ha a közelmúltban üzembe helyezett restei sertéshiz­laldánk beváltja a hozzá fűzött reményeket. Fokozatosan növek­szik az egy dolgozóra eső teljesít­mény is. Ez 1982-ben 206 ezer korona volt, tavaly 218 ezer koro­nán felüli, s ha minden jól megy, az idén eléri a 223 ezer koronát. Amikor az elmúlt hetekben érté­keltük az 1983-as év eredményeit és mérlegeltük az idei év tervfela­datait, tudatában voltunk annak, hogy a szükséges fordulat a ter­melésben mennyire igényes fel­adat. Ahogy az a terv irányszámaiból kitűnik, a hetedik ötéves tervidő­szak utolsó előtti évére egyes te­rületeken még igényesebb felada­tokat tűztünk ki célul. E célok kitű­zésekor reálisan értékeltük erőin­ket és lehetőségeinket, figyelem­be véve a dolgozók aktivitását és kezdeményező kötelezettségvál­lalásait a párt gazdasági és szo­ciális politikájának megvalósítá­sában. A tervteljesítés biztosításához még jobban hozzájárulnak azok a felajánlások, amelyeket szövet­kezeteink és az állami gazdasá­gok dolgozói tettek hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 39., illetve a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 40. és az egységes földmű­vesszövetkezetek X. kongresszu­sa tiszteletére. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése és a terv sikeres teljesítése méltó tiszteletadás lesz az említett év­fordulók megünnepléséhez. Társadalmunk életében fontos határkövet jelentett a CSKP 1949- ben megtartott IX. kongresszusa, mely meghatározta mezőgazda­ságunk szocialista átalakításának fö irányelveit. A kongresszusi ha­tározatok megfelelő kiindulási ala­pot jelentenek a nevelő és agitá- ciós munka kibontakoztatásához, a szocialista mezőgazdaság nagy­A mezőgazdasági termeles in­tenzív fejlesztése mindannyiunk érdeke, közös ügye. Amint azt az 58 tagú pártszer­vezet év eleji tagsági gyűlésén, valamint a nyilvános pártgyűlésen és a tavalyi évet értékelő zár­számadó közgyűlésen is egyhan­gúlag leszögeztük: mi az idén is előbbre akarunk lépni a fejlődés útján. Tudjuk, nem lesz könnyű, de bízunk önmagunkban, közös munkánkban. Azt is tudjuk, hogy a közös cél érdekében az eddigi­nél még többet és még jobban kell dolgozni, színvonalasabbá kell tenni a tömegpolitikai munkát és tökéletesíteni az irányítást, az ellenőrzést. Növelni kell a tömeg- takarmány-termelést, még szak­szerűbben, még nagyobb felelős­ségérzettel kell megművelni a ter­mőtalajt, ápolni a növényzetet, gondozni az állatokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gépek és a műszaki berendezések karban­tartására, a munkaversenyek szervezésére és az anyagi ösz­tönző rendszer tökéletesítésére, a dolgozók munkakezdeményezé­sének az eddiginél még erőtelje­sebb, kibontakoztatására, a rend­re, a közös vagyon védelmére és gyarapítására. TÓTH ERNŐ, a buzitai Május 1 -e Efsz pártalapszervezetének elnöke üzemi termelésre való áttérésé­hez. A IX. kongresszus óta eltelt harmincöt év eredményei bizo­nyítják az akkori elképzelések he­lyességét, s annak a céltudatos munkának a sikereit, amelyeket szövetkezeteink és állami gazda­ságaink pártunk vezetésével elér­tek. Az elmúlt évek tapasztalatai viszont arra is figyelmeztetnek, hogy vannak komoly fogyatékos­ságaink is, sokszor nem vesszük eléggé figyelembe a tényleges le­hetőségeket és tartalékokat. Eb­ben a felfogásban kezdtünk hozzá járásunkban a földmúvesszövet­kezetek kongresszusa előtti vita megszervezéséhez. E vita kereté­ben nemcsak emlékezni akarunk, hanem a tegnapi és mai hibákból okulva, holnap már többet aka­runk, jobb eredményeket elérni, s ezért minden dolgozótól maga­sabb teljesítményeket várunk el, hogy valóra váltsuk a pártunk XVI. kongresszusán kitűzött igényes feladatokat az 1984-es és az 1985-ös év folyamán. Minden törekvésünk arra irá­nyul, hogy a központi párt- és állami szervek felhívása alapján a szóban forgó vita keretében minden dolgozóhoz eljussunk. Ki­kérjük és meghallgatjuk minden dolgozó véleményét a munkánk javítása és a jobb eredmények elérése érdekében. Ehhez viszont meg kell teremtetnünk a szüksé­ges feltételeket a munka haté­konyságának és minőségének ja­vításához, valamint a tudomány és a technika vívmányainak na­gyobb mérvű alkalmazásához. Az első negyedév eredményei­nek kritikai szellemű értékelése és a dolgozóknak jól áttekinthető és megvalósítható program megha­tározása az egész munkakollektí­va aktivizálásának a legmegfele­lőbb útja-módja. Már eddig is megállapítást nyert, hogy van mit javítanunk minden mezőgazdasági üzem te­vékenységén. A jó eredmények persze maguktól nem születnek, csakis erőfeszítések árán, áldoza­tos és odaadó munkából fakadnak és közös célhoz, a nép jólétének emeléséhez vezetnek. Ezért nyíltan kell beszélnünk az égető kérdésekről, főleg az irányí­tásban gyakran mutatkozó hiá­nyosságokról, és arról, hogy mi­képp váltsuk valóra azokat a hatá­rozatokat, amelyeket a hetedik ötéves terv teljesítése érdekében dolgoztunk ki. A szocialista jelenhez vezető út nem volt sem egyszerű, sem könnyű. Megkövetelte a múltból örökölt gazdasági, társadalmi, po­litikai nehézségek leküzdését, s hogy eltávolítsuk azokat az aka­dályokat és nehézségeket, ame­lyek a harmincöt év alatt időnként fékezték a munkánkat. Azonban a megtett útra való visszatekintés mellett az elért eredményeink ál­landó fokozása és a jövőbe vetett bizalmunk egészséges optimiz­musra jogosítanak. LŐRINCZ GYULA, a rozsnyói (Rožňava) járási pártbizottság titkára Közös ügy és közös érdek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents