Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-25 / 122. szám, péntek

ÚJ szú ■ 7 1984. V. 25. Sportvezetők tanácskozása Prágában Az USA megszegte az Olimpiai Alapokmányt (ČSTK) - Találkozót tartottak csütörtökön Prágában a szocialista országok sport- és testnevelési szerveze­teinek képviselői. A bolgár küldöttséget Trendafil Mar- tinszki, a csehszlovák küldöttséget Antonín Himl, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségét Ri Csang Szón, a kubai küldöttséget Carlos Galvan Vila, a lengyel küldöttséget Marian Renke, a magyar küldöttséget Budai István, a mongol küldöttséget Tug- jeegijn Toivgoo, az NDK küldöttségét Manfred Ewald, A találkozó végén a szocialista or­szágok sport- és testnevelési szerve­zeteinek képviselői közleményt adtak ki, amely megállapítja:- A tanácskozást azért hívtuk össze, hogy áttekintsük a Los Angeles-i olim­piai játékok körüli helyzetet, amely az amerikai kormányzatnak és a játékok szervezőinek olimpiaellenes akcióinak kövekeztében alakult ki. A találkozó résztvevői hangsú­lyozták; a szocialista országok sportszervezetei aktívan felkészítet­ték sportolóikat az olimpiai játékok­ra abban a meggyőződésben, hogy e játékok a barátság és vendégsze­retet légkörében, minden küldöttség számára azonos feltételeket között zajlanak le. A Reagan-kormányzat sajnos nem tett hatékony lépéseket a szo­cialista országok sportolói biztonsá­gának szavatolására, és sok tekin­tetben megszegte az olimpiai alap­okmányban foglaltakat. Ezzel kapcsolatban a szocialista országok nemzeti olimpiai bizottsá­gai - a Román Nemzeti Olimpiai Bizottság kivételével - arra kény­szerültek, hogy lemondják sportoló­ik részvételét a XXIII. Olimpaii Játé­kokon. A találkozó résztvevői egyetértet­tek abban, hogy gondosan kell meg­választani az olimpiai játékokat a román küldöttséget Haralambie Alexe, a szovjet kül­döttséget Marat Gramov, a vietnami küldöttséget pe­dig Ta Huang Hien vezette. A tanácskozáson részt vettek Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpi­ai Bizottság elnöke, Alexander Siperc, a NOB alelnöke, Monique Berliox, az NOB igazgatója, Mario Vasquez Rana, a Nemzeti Olimpai Bizottságok Szövetségének elnöke és Primo Nebiolo, a Nyári Olimpiai Sportágak Szövetségének elnöke. szervező városokat, s ennek során figyelembe kell venni minden ország nemzeti olimpiai bizottságának és a nemzetközi sportszövetségeknek az álláspontját. Aggodalmunkat fe­jezték ki azzal kapcsolatban, hogy a következő, 1988-as olimpiai játé­kokat Szöulban tartják. Minden küldöttség és a nemzetközi olimpiai mozgalomnak az ülésen jelen levő képviselői biztosítottak arról, hogy a szocialista országok sportszervezetei ugyanúgy, mint eddig, hatékonyan együttmüködnek a Nemzetközi Olim­pai Bizottsággal, a nemzetközi szövet­ségekkel és a Nemzeti Olimpiai Bizott­ságok Szövetségével, s ezzel sokolda­lúan hozzájárulnak az olimpiai mozga­lom egységének erősítéséhez. 25. Pravda-Televízió-Slovnaft Világ- és olimpiai bajnokok parádéja Zajos ez a hét a hazai atlétikai pályákon. Alig fejeződött be az ostravai Arany Futócipő versenye, tegnap már átköltözött a mezőny a szlovák fővárosba, ahol a 25. jubileumi P-T-S rendezvényen folytatják a versengést. Ma és holnap 28 ország atlétái mutatkoznak be az Inter stadionjában, közöttük számos világ- és Európa-bajnok. Reméljük, a sportok királynőjét sze­rető közönség számára elegendő vonz­erő volt az ostravai verseny és itt is minél nagyobb számban kilátogat a rendezvényre. Kedvcsinálónak min­denesetre jó volt Éva Murková nagy­szerű új országos csúcsa a távolugrás­ban. Mint újdonsült rekorderünk és edzője, Eibner Iván ígérte, a jubileumi P-T-S-en - amennyiben az idő is így akarja - még nagyobb ugrásra készül. Az ostravai volt Murková első idei nem­zetközi rajtja, s ő köztudottan az olyan ugrók közé tartozik, aki versenyről ver­senyre egyre jobban formába lendül, így nem lenne meglepetés, ha ezúttal jócskán túlszárnyalná a hét métert. A bratislavai eseményen évek óta csemegének számítanak az ugrószá­mok, s ez alól az idei sem lesz kivétel. Az előző napokban már jeleztük: nagy­szerű lenne, ha a negyedszázados jubileumot világcsúccsal ünnepelhet­nénk. Nos, az ostravai tapasztalatok alapján erre főként a rúdugrásban van kilátás. A tv-kamerák jóvoltából az egész ország közönsége meggyőződ­hetett róla, milyen nagyszerű formában van a szovjet Szergej Bubka. A világ­bajnok hajszál híján világrekorder is lett. A verseny után edzőjével együtt ecsetelte, mint dőlt dugába a kísérlet, a lécet tartó állványt az utolsó kísérlet előtt valamicskével hátrább tolta, s a kellő magasság ugyan megvolt és át is vitte a lécet, de emiatt a leérke­zésnél hozzáért. Talán a P-T-S-en sikerül javítania, nem is szólva arról, hogy kitűnő ellenfelet is kap a lengyel olimpiai bajnok Kozakiewicz szemé­lyében. A többi ugrószám közül a magasug­rás tartogat sok-sok izgalmat. Nyilván még sokan emlékeznek a kubai Cen­telles és a szovjet Szereda tavalyi párharcára és az új rendezvénycsúcs­ra. Nos, ők ketten az idén is folytathat­ják a versengést, s hozzájuk csatlako­LABDARÚGÁS + (ČSTK) - Székesfehérvárott 5000 néző előtt az NDK-beli Scheu- rell játékvezetésével bonyolították le a Magyarország-Norvégia barátsá­gos mérkőzést, amely gól nélküli döntetlennel végződött. A magyar együttes Disztl P. - Sallai, Disztl L., Csuhay, Varga - Hannich, Nagy, Csongrádi - Bodonyi, Nyilasi, haj­szán összeállításban kezdett. Szü­net után Nyilasi helyett Szokolai, Csongrádi helyén Mészáros, Haj­szán helyett Dajka szerepelt. Csak küzdelem volt s a kemény norvég játékosok meg tudtak akadályozni minden magyar gólszerzési kísérle­tet. Mezey szövetségi kapitány sze­rint csak a gólhelyzetek kihagyása miatt érheti bírálat a csapatot. + Londonban 50 000 néző előtt ját­szották az UEFA Kupa döntőjének visszavágóját a Tottenham Hots­pur-Anderlecht mérkőzést, amely a rendes játékidőben és a kétszer 15 perces hosszabbítás után is 1:1-re végződött. A kupavédó kilétét 11 -esek rúgásával döntötték el. A Tottenham négyet, az Anderlecht csak hármat értékesített és ezzel az angol csapat lett a serleg védője. + A szovjet bajnokságban két mérkőzést játszottak: CSZKA Moszkva-Harkov 1:3, Alma-Ata -Dnyepropetrovszk 1:2. A jobbik csapaté a kupa Inter-Sparta 2:4 (0:1) Bratislava, 4747 néző, játékveze­tő: Stiegler. Góllövők: Tomčák és Brezik, ill. Griga (2) és Berger (2 - mindkettőt 11-esből). (Munkatársunktól) - Nagy lendület­tel kezdett az Inter, s a találkozó első komoly helyzetét Tomčák hagyta ki. A Sparta a 10. percben az Inter védel­mének megingását Griga góljával bosszulta meg. A félidő további részé­ben az Inter csapata nem tudott szaba­dulni a sokktól. Jurkemik szabadrúgá­sa mintegy 40 méterről nem okozott problémát, majd újabb, 20 méteres lövése ugyancsak a kapus zsákmánya lett. Szünet után sem talált magára a bratislavai csapat. Az 58. percben Griga kapura tört, Jurkemik szerelni akarta, s közben a csatárt is megrúgta. A megítélt tizenegyest Berger értéke­sítette. Az előretörő Chovanec félma­gas lövését Maluniak másodszorra ka­parintotta meg. A 64. percben Kopča egy bedobás után kezezett a 16-oson belül, ismét Berger volt a büntető vég­rehajtója. A nagy hátrány felrázta az Inter csapatát. A 71. percben Tomčák futtában lőtt az ellenkező sarokba. A Sparta folytatta kombinatív játékát, a 81. percben Jarolim könnyen fakép­nél hagyta Kopčát és átadását Griga közelről a hálóba továbbította. Már csak két perc volt hátra, amikor Brezik szinte ugyanarról a helyről, mint előbb Tomčák, félmagas lövéssel beállította a végeredményt. Lényeges különbség volt a döntő két csapatának teljesítménye között. A bajnokság éllovasának együttesé­ben, ha Bergernél volt a labda, min­den társa mozgásban várta az áta­dást, s mindig volt kinek kapnia a labdát. Az Internéi viszont, ha Jur­kemik vezette a labdát, társai együtt nézték, mit müvei vele. Mindvégig egységesebb, határozottabb, takti­kailag érettebb volt a Sparta, amely még ilyen arányban is rászolgált a győzelemre. Az Interben határo­zottan több van, mint amennyit ezen a mérkőzésen nyújtott, ezt sajnos csak akkor igyekezett igazolni, ami­kor már behozhatatlan hátrányba került. Summázásképpen megálla­píthatjuk, hogy az országos labdarú­gó kupát méltán szerezte meg a Sparta Praha együttese. Az Inter­nek nem marad más hátra, mint szur­kolni a Sparta bajnoki címéért, így juthat hozzá saját veresége ellenére a KEK-szerepléshez. Inter: Maluniak - Hrotek (Ducký, 60. p), Barmoš, Jurkemik, Kopča - Šebo, Mráz, Brezik - Režnák (Koník, 60. p), Moravec, Tomčák. Sparta: Stejskal - Bielík, Straka, Hašek, Ščasný - Ber­ger, Denk, Chovanec - Griga, Calta, (Jarolim, 78.p), Lavička (Beznoska, 82.p). (za) zik további 230-on felüli ugró, a világ­bajnok Avgyejenko és a lengyel Byczisko. A nőknél elsősorban a világ­bajnok és világrekorder Bikova telje­sítményét várjuk kíváncsian, aki az edzéseken könnyedén vitte a két mé­tert. Hat 17 méteren felül tudó hármas­ugró érkezett Bratislavába. A hazai válogatottak mellett a fedettpályás Eu- rópa-bajnok, a szovjet Jemec, a kubai Betancourt és az angol Herbert is előkelő helyen áll a világranglistán. A férfi távolugrásban a két régi isme­rős, a hazai Leitner és a magyar Szalma csatája ígérkezik érdekesnek, hiszen mindketten jócskán nyolc méte­ren felül tudnak. Utoljára hagytuk a futószámokat, de ez ne csökkentsen értékükön. A két nagyágyú, Kratochvílová és Kocem- bová a hírek szerint a 200 méteren áll rajthoz. Kettejük párharcából csak a közönség és az időmérő kerülhet ki győztesen. Véglegessé vált, hogy a ki­tűnő etiópiai hosszútávfutók is jelen lesznek az Inter stadionjában, s főleg a 10 000 méterre készülnek. A 110 méteres gátfutásban ott lesz a me­zőnyben az olimpiai bajnok Műnkéit, valamint a magyarok vb-döntőse, Bakos. A dobószámok közül természetesen a diszkoszvetésre irányul a fő figyelem, hiszen Bugár Imre és Valent társasá­gában ismét pályára lép a kubai Del is és Martinez. Valamennyi nevet és versenyszá­mot lehetetlen lenne felsorolni. Úgy hisszük, az említettek is illusztrálják, hogy ismét van minek örülnünk a pén­teken és szombaton 19.00 órakor kez­dődő versenyen. URBÁN KLÁRA Reagan elnök „meséi Az amerikai sajtó nagy terjedelemben ír a szocialis­ta országok olimpiai részvé­telének meghiúsulásáról, s bár a kommentárokhoz az anyagot igen nagy mérték­ben a Fehér Ház „igyekszik“ szolgáltatni, mind gyakrab­ban látnak napvilágot józan elemzések, amelyekben a visszalépés valóságos okai tükröződnek. Miközben a „Tiltsák el a szovjeteket“ koalíció tovább küldözgeti röpiratait és az újságkivágásokat az USA minden szerkesztősé­gébe és a kormányzat foly­tatja a felkészülést a „A rab nemzetek hete“ megtartásá­ra, mind kevesebben adnak hitelt a Fehér Ház szavainak az olimpiai résztvevők „tel­jes biztonságáról“, valamint annak, hogy a távolmaradó országok „hamis“ érvekkel indokolták döntésüket. Davis S. Broder, Washing­ton legtekintélyesebb belpo­litikai hírmagyarázóinak egyike a „nagy mítoszcsiná­ló“ címmel megjelent cikké­ben alaposan lehordja Rea­gan elnököt, akinek a „meséi senki mást nem ragadnak magukkal annyira, mint saját magát“. Ezek a mesék - írja Broder - általában „happy and“-del végződnek, de csak mesék. „Reagan aztán mindig meglepettnek tűnik, amikor a valóságban más­képpen sül el, s ilyenkor egyszerűen odébbáll“. Bro­der szerint mindez csupán színlelés, mert „bőven elég jele volt annak, hogy a szov­jet-amerikai kapcsolatok ve­szélyesen romlanak; jelek, amelyeket Reagan inkább nem vett észre, mert azok nem illettek bele az ő hurrá- optimista meséibe“. Más amerikai kommentá­torok abszurdnak tartják azo­kat a hivatalos amerikai hi­vatkozásokat, amelyek sze­rint az USA kormánya nem tudja ellenőrizni és mérsék­letre bírni saját polgárait, amikor azok más országokra sérelmes cselekedetekre ké­szülnek. James Reston, a New York Times főszerkesztője azt foglalja össze, hogy mi­ért nem töri magát a wa­shingtoni kormányzat az olimpiai légkör megteremté­sére és miért jelenti ki Rea­gan elnök a nyilvánosság előtt, hogy „semmit sem te­het“ a szocialista országok részvételének útjában álló akadályok elhárításáért. „Ószintén szólva, kissé ag­gódtunk - írja Reston hogy a szovjet és az NDK- beli atléták mindenki másnál több aranyat gyűjtenek Los Angelesben. A televíziót nézve szerte a világon sokan okkal gondolhatták volna: ezek a kommunisták nagy­szerű fiatal fiúkat és lányo­kat is nevelnek.“ Lehetetlenné tették a részvételt Kuba sem indul az olimpián (ČSTK) - A Kubai Olimpiai Bi­zottság szerdán úgy döntött, hogy sportolói nem vesznek részt a Los Angeles-i nyári olimpiai játékokon. A nyilatkozatot Manuel Gonza­lez Querra, a Kubai Olimpiai Bi­zottság elnöke ismertette az új­ságírókkal. Ebben a többi között az áll, hogy márciusban egy kubai delegáció Los Angelesbe látoga­tott és meggyőződhetett az Olim­piai Charta megszegéséről. Erre figyelmeztette a szervező bizott­ságot, és annak a reményének adott kifejezést, hogy orvosolják a hiányosságokat, s így megfelelő feltételeket teremtenek a kubai sportolók számára.- Elsősorban arra figyelmez­tettük a rendezőket, hogy a szo­cialista országok sportolóinak nincs garantálva megfelelően a biztonsága és ez megkönnyí­tené az ellenforradalmi és terro­rista csoportok provokációit az említett országok sportolói el­len. Bíráltuk azt a hatalmas pro­paganda kampányt, amely a szocialista országok ellen irá­nyult volna az olimpián. A szer­vezők Kubával szemben is elfo­gadhatatlan és megalázó intéz­kedéseket akartak foganatosí­tani. A Kubai Olimpiai Bizottság le­szögezi; a fentebb említett körül­mények idővel nemhogy javultak volna, hanem ellenkezőleg, rosz- szabbodtak. Mindez azt a hisztéri­át eredményezte, melynek célja az volt, hogy tiltsák meg a szocia­lista országok és más nemzetek részvételét a játékokon. A nyilat­kozat hangsúlyozza, hogy a Los Angeles-i diszkriminációs feltéte­lek eredményeképpen mondták le indulásukat a nyári játékokon a Szovjetunió és a szocialista or­szágok sportolói. Az I. női kézilabda-liga befejezése után Izgalom volt — de színvonal...?! Nem mondunk semmi újat azzal, ha megállapítjuk: a várakozástól messze elmaradt az I. női kézilabda­liga színvonala. Őszintén szólva nem is vártunk egetrengető dolgo­kat a klubcsapatoktól, ám hogy eny- nyire „nézőszomorítók“ lesznek a mérkőzések, arra nem számítot­tunk. Némi vigasz, hogy izgalom azért akadt, hiszen a bajnoki cím sorsa csak az utolsó rájátszásos tornán dőlt el. De hát a sportot sze­rető nézőket a játék is érdekli, nem­csak kedvenc csapatuk pontszerzé­se. Mivel ilyen tekintetben a minimu­mot kapták, inkább otthon maradtak vagy elmentek túlórázni, kocogni. Halva született dolognak tűnik az I. ligás mezőny nyolc csapatra való csök­kentése, a hétvégi kettős fordulók. Hiá­ba tiltakoztak az edzők és a szakveze­tők, a szövetség ment a maga útján. Mert hogy is zajlott le a bajnokság? (Jövőre is ilyen lebonyolításban rende­zik.) A hétvégeken ugyanazok a csa­patok kétszer játszottak egymás ellen és a legjobbak a négy rájátszásos torna eredményeképpen még nyolc­szor! Hangsúlyozzuk: egy bajnoki idény alatt tízszer! Micsoda unalom, érdektelenség! A lebonyolítási rend­szer következtében bonyolulttá vált a felkészülés, az egyes rájátszásos tornák mezőnyének kialakulásakor csaknem minden mérkőzésen idege­sen játszottak a csapatok, mert a „len­ni vagy nem lenni“-röl volt szó, a fiatal kézilabdások alig-alig kaptak lehetősé­get. Nemzetközi szempontból pedig logikátlan a bajnokság: sehol Európá­ban nincs ilyen kevés részvevője, mégis a legtöbb mérkőzést vívják. Állí­tólag takarékossági szempontokra hi­vatkozva csökkentették a mezőny lét­számát. De ha a bírók Plzeňból, Prá­gából mennek Prešovba, Topoľníkyba, a csapatok pedig Prešovban, Bratisla­vában és másutt játsszák a tornákat. Ez is utazással jár. Mennyivel egysze­rűbb lenne, ha újra tíz csapat küzdene az I. ligában. Persze az életképtelen lebonyolí­tási rendszer nem mentesíti az edzők és a vezetők munkáját. To­vábbra is hiányzik a céltudatos kon­cepció és felkészülés és ami még elszomorítóbb, nincsenek edzői egyéniségek, a klubvezetőkről, nem is beszélve. Ilyen összefüggésben is kell keresni a csapatok szürke, kö­zépszerű, helyenként a kézilabda­sportot megcsúfoló játékát. Az „erős négyes“ sorrendje tornáról tornára változott. Ugyanis minden részvevő csaknem maximálisan ki­használta a hazai pálya előnyét. (Saj­nos a bírók teljesítményét még mindig befolyásolja a környezet.) A Start nem tudta megvédeni tavalyi és tavaly- előtti elsőségét. Laco Gross edző távozása után kiesésre állt a csapat, amelyet a játékos edző, Jana Kut'ková irányított. Naív felfogásban, tervszerűt- lenül kézilabdáztak a bratislavaiak, já­tékukban sok volt az ösztönösség. Ké­sőbb Zdeno Jašek lett a csapat edzője, átálltak a kultivált, fegyelmezett játékra, de már csak a negyedik helyre futotta erejükből. Á bajnok Prešov (először lett el­ső) is rapszodikusan kézilabdázott, távolról sem volt szuverén, ám vi­szonylag a legkiegyensúlyozottabb tel­jesítményt nyújtotta. Megérdemelten lettek bajnokok a kelet-szlovákiaiak, de nyilvánvaló: a kisebb konkurrencia is hozzájárult sikerükhöz. A nemzetközi porondon való szereplés során való­színűleg hátrányban lesznek, mivel já­tékosuk többsége alacsony termetű. Legnagyobb riválisuk a Partizánske, a kölcsönös meccsen alárendelt szere­pet játszott, nemcsak nem szólhatott bele az elsőségbe, hanem a második helyet is kénytelen volt átengedni a nyilvánvalóan jobb nyárasdi (Topoľ­níky) lányoknak. A Partizánske gyorsa­ságban, technikában, improvizációs készségben gyengébb ellenfeleinél. Nagyon hiányzott a csapatból az átlövő Brezányová. Az I. liga előtt sokan a nyárasdia- kat tartották a bajnokság legesélye­sebbjének. A lányok gyors, harcos kézilabdát produkáltak, jó erőnléttel rendelkeztek, ám a kultivált, variábilis támadójáték távolról sem a kenyerük. Játékosságban egy árnyalattal gyen­gébbek voltak, mint tavaly. A nemze­dékváltás itt sem ment zökkenőmente­sen, elég sok konfliktus volt a csapat és Németh Pál edző között. Néha olyan elementáris hibákat követtek el a játé­kosok nyerésre álló helyzetben, hogy az edző legszívesebben világgá ment volna. Hiába, nem könnyű 15-20 évig irányítani egy női csapatot! Amint már említettük, jövőre is ha­sonló lesz a lebonyolítási rend; nincs sok remény a színvonalemelkedésre. Ez jó alibinek ígérkezik az edzők és a vezetők számára. De azért meg kellene próbálni jászani is a kézilabdát - magasabb színvonalon. (T.V.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents