Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-19 / 117. szám, szombat

ÚJ szó 3 1984. V. 19. NICARAGUA Washington áll az újabb ellenforradalmi akció hátterében Az amerikai közvélemény nagy többsége helyteleníti a kormányzat közép-amerikai politikáját (ČSTK) - Nicaraguai ellenforradalmárok Costa Rica területéről újabb támadást hajtottak végre Nicaragua határ menti községei ellen. Egyelőre nem tudni, mennyi áldozatot követelt a fegyveres akció. A managuai kormány ezzel kapcsolatos nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az Egye­sült Államok újabb provokációjáról van szó, melynek célja meghiú­sítani a Nicaragua és Costa Rica közötti feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítéseket. Ismeretes, a héten a két ország felügyelő bizottságot hozott létre a határincidensek megakadályozása céljából. A New York Times amerikai kongresszusi képviselőkre és kü­lönböző kormánydokumentumok­ra hivatkozva közölte, hogy a CIA jóval több fegyvert és berendezést szállított a nicaraguai ellenforra­dalmároknak, mint amennyit a tör­vényhozás engedélyezett. A lap megállapítja, hogy a szállítmányok valódi értékét nem lehet pontosan meghatározni: Annyi azonban biz­tos, hogy a CIA egymillió dollár­ral túllépte a megengedett kvótát. Néhány kongresszusi képviselő nyomására vizsgálat indult an­nak kiderítésére, milyen mérték­ben vett részt a CIA a hírhedt salvadori halálbrigádok tevé­kenységében. A Christian Sci­ence Monitor című lap szerint a CIA tagadja az ellene felhozott vádakat. A Harris közvélemény-kutató intézet által közölt adatok szerint az amerikaiak többsége bírálja Reagan elnök közép-amerikai po­litikáját. A felmérés szerint a meg­kérdezettek 61 százaléka elutasít­ja, 33 százaléka jóváhagyja Wa­shington politikáját ebben a tér­ségben. A legélesebb kritika Reagan címére (ČSTK) - Walter Mondale, az USA volt alelnöke, aki a Demokra­ta Párt színeiben pályázik az el­nökjelöltségre, San Franciscóban megtartott beszédében felhívta a figyelmet a „decemberi megle­petés“ veszélyére. Véleménye szerint ez a veszély abban rejlik, hogy ha Reagant ismét elnökké választják, „halálba küldi az ame­rikai katonákat Közép-ameri- kában“. Megválasztása esetére Monda- Je az ígérte, hogy végét vet az amerikai hadsereg jelenlegi és jö­vőbeni hadgyakorlatainak Latin- Amerikában, hazarendeli az ame­rikai egységeket Hondurasból, és beszünteti a nicaraguai ellenforra­dalmi csoportok támogatását és az amerikai titkos hadműveletek folytatását Nicaragua ellen. Ez a beszéd volt az eddig leg­élesebb bírálat Reagan katona- politikája címére. Mondale ezzel LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke tegnap befejezte bulgáriai tárgyalásait. A kétoldalú megbeszélésekről közleményt ad­tak ki. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára az NDK Ál­lamtanácsának elnöke Berlinben fogadta Mihail Szolomencevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a pártellenőrzési bizottság elnökét. DRAGOSZLAV MARKOVICS- NAK, a JKSZ KB Elnöksége elnö­kének vezetésével pártküldöttség utazott tegnap hivatalos látogatás­ra Kínába, a Kínai KP KB meghí­vására. FRANCOIS MITTERRAND francia államfő Olof Palme svéd kormányfővel Stockholmban foly­tatott tárgyalásain elutasította az európai atomfegyvermentes öve­zetek létrehozására irányuló svéd javaslatot. Kijelentette, hogy Fran­ciaország tovább építi nukleáris potenciálját. HELMUT KOHL, az NSZK kan­cellárja Madridban tárgyalásokat kezdett Felipe González spanyol kormányfővel, elsősorban a NATO megszilárdításáról és Spanyolor­szág belépéséről a nyugat-euró­pai gazdasági közösségbe. MIGUEL DE LA MADRID mexi­kói államfő befejezte egyesült álla­mokbeli látogatását. Elutazása előtt hangsúlyozta, hogy a két or­szág közti kapcsolatokban felme­rült problémák napról napra bo­nyolultabbak és mélyebbek. BOGOTÁBAN csütörtökön za­vargásokra került sor az állami egyetemen, amelyekre az adott okot, hogy Cali városban meggyil­koltak egy diákot. A rendőrség és a diákok összecsapásai során egy diákot lelőttek, kb. 40 ember meg­sebesült, és több mint százat le­tartóztattak. A letartóztatottak többségét katonai bíróság elé ál­lítják. a beszéddel reagált az éppen köz­zétett Pentagon-jelentésre a Kongresszus számára. A jelen­tésben az USA hadügyminisztéri­uma közel 150 millió dollárt köve­tel az amerikai katonai támasz­pontok közép-amerikai és karibi hálózatának tökéletesítésére. Felvételünkön az izraeli csapatok csütörtöki újabb terrortá­madásáról készült a dél-libanoni Ain El-Helua palesztin menekülttábor ellen. Mint ismeretes az izraeli megszálló csapatok szerdára virradóan nagyszabású terrortámadást hajtottak végre a Szidón közelében levő Ain El-Helua palesz­tin menekülttábor ellen. Előbb körülzárták, majd húsz lakóhá­zat felrobbantottak. A bejrúti állami rádió jelentése szerint több halottja és 39 sebesültje volt a „tisztogató akciónak“! A megszállók 150 politikai foglyot elhurcoltak. A bejrúti falangista rádió arról is beszámolt, hogy a megszállók kész lista alapján hajtották végre a letartóztatásokat. A genfi-pa­lesztin ENSZ képviselet szerint jobboldali libanoni milicisták több menekültet megöltek a táborban. A megbízhatónak minősített forrásokra hivatkozó közlés szerint a fegyveresek az izraeli csapatokkal együtt érkeztek és azok távozása után hatoltak be a táborba. Itt csütörtökön a tábor lakóinak ezrei tüntettek az izraeli „tisztogató akció“ ellen, mire az izraeliek ismét behatoltak a táborba, hogy feloszlassák a tüntetést, s eközben tüzet nyitottak a tömegre. Egy asszony meghalt és heten súlyosan megsebesültek. (Telefoto - ČSTK) Kim lr Szén Moszkvába utazott (ČSTK) - Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Minisz­tertanács meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­ge Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt KB főtitkárának, ál­lamfőnek a vezetésével. BEJRÚT Kemény harcok a zöld vonal mentén (ČSTK) - Legalább 13 ember halt meg azokban a kemény har­cokban, amelyek tegnapra virra­dó éjszaka a Bejrút keleti és nyu­gati szektorát elválasztó ún. zöld vonal mentén törtek ki. Rasid Karami libanoni minisz­terelnök kijelentette: a tűzszüneti egyezmény megsértéséért a fele­lősség az Izrael érdekeit kiszolgá­ló ún. ötödik hadoszlopot terheli. Jeruzsálemben csütörtökön hi­vatalosan megnyitották az ún. li­banoni erők és afalangisták „kap­csolatteremtő“ irodáját. Politikai megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy állandóan szilárdulnak a libanoni szélsőjobb- oldali erők és az izraeli kormány kapcsolatai. Gazdagok elnöke Ronald Reagan újraváiasz- tási bizottsága közölte, hogy magánszemélyek már 15 millió dollárral járultak hozzá válasz­tási alapjához. A szövetségi választási alap összegével együtt az elnöknek most már 40 millió dollár áll rendelkezé­sére. Ez a tény is bizonyítja, hogy Reagan valóban a gazdagok elnöke, ahogyan gyakorta ne­vezik őt az amerikai hírközlő eszközök. A közelmúltban Reagan és kormánya számos tagja Wa­shingtonban részt vett a Repub­likánus Párt híveinek ebédjén. Csak ezen az egy ebéden 5 millió dollár ütötte az elnök markát, pontosabban ennyivel gyarapodott választási kasszá­ja. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a rendezvényre a belé­pőjegy ..csak“ 1500 dollárba került... (ČSTK) Luns bírálta Hollandia vonakodását a rakétaügyben A NATO-főtitkár nyilatkozata megrökönyödést váltott ki Hágában (ČSTK) - A holland kormány úgy véli, hogy Joseph Luns NATO-főtitkár csütörtöki brüsszeli sajtókonferenciáján tett kijelenté­sei enyhén szólva udvariatla­nok. Luns a NATO katonai terve­ző bizottságának ülése után nyil­vánosan bírálta Hollandiát amiatt, hogy „határozatlan“ az új ameri­kai közepes hatótávolságú raké­ták befogadása ügyében, s élesen támadta Jacob de Ruiter holland hadügyminisztert. A holland kormány szóvivője kijelentette, hogy Luns nyilatkoza­ta megrökönyödést váltott ki Há­gában, mivel a NATO történeté­ben első ízben forduJt elő, hogy a tömb főtitkára a nyilvánosság előtt támadja a szövetség vala­mely tagállamának kormányát. A szóvivő kijelentette, hogy Luns- nak vállalnia kell a felelősséget szavaiért. A hágai kormány külö­nösen azt sajnálja, hogy a főtitkár a katonai tervező bizottság zárt ülése után tett ilyen nyilatkozatot, márpedig azon maga Luns kérte, hogy a résztvevők ne hozzanak nyilvánosságra részleteket. Jacob de Ruiter - akit Luns úgy jellemezett, mint „teljesen hallgató minisztert“ - a holland televízió­nak nyilatkozva a főtitkár meg­jegyzéseit tiszteletleneknek minő­sítette, és azzal vádolta őt, hogy viszályt akar szítani Hollania és partnerei között, sőt magában a hágai kormányban is. A példa nélkül álló botrány után most az a kérdés, lehet-e szó még egyáltalán arról, hogy Hollandia „elvitathatatlan joga“ e az ameri­kai rakéták telepítésére vagy visz­szautasítására vonatkozó dönté­se. A NATO-miniszterek brüsszeli ülése ismét megmutatta, valójá­ban mi is a helyzet azoknak az országoknak a szuverén jogaival, amelyek vonakodnak alárendelni magukat az amerikai diktátumnak. Ronald Reagan amerikai elnök az USA legmagasabb állami kitün­tetését - a Szabadság Érdemér­met - adományozta Joseph Luns- nek. Az indok: Luns „rendkívüli érdemeket“ szerzett az alatt a 13 év alatt, amíg a NATO főtitkára volt. Szavazás a kongresszusban „Nem“ a vegyi fegyverek, „igen“ a Trident-2-k gyártására A BOLÍVIAI ELNÖK GAZDASÁGI LÉPÉSEI (ČSTK) - Hernán Siles Zuazo bolí­viai elnök több fontos gazdasági intéz­kedést hozott azzal a céllal, hogy meg­előzze a szociális feszültség újabb fo­kozódását, s arra szólította fel a lakos­ságot, ne engedje meg a demokratikus rendszer destabilizálását. A bolíviai kormány kész folytatni a tárgyaláso­kat a szakszervezetekkel, amelyek az áprilisban meghirdetett takarékossági intézkedések ellen tiltakoznak. Az újonnan életbe lépő intézkedé­sek között szerepel a bérek százszá­zalékos emelése, s több olyan fontos intézmény munkájának felújítása, amelyek az utóbbi időben sztrájkok következtében zárva tartottak. Minde­nekelőtt a központi bank és az állami kőolajipari társaság munkájának szü­netelése okozott komoly gondokat az ország gazdaságának. A hadsereg úgy reagált a jelenlegi feszült helyzetre, hogy nyilatkozatban biztosította támogatásáról a demokrati­Diákincidensek Szöulban (ČSTK) - A kwangzsui kormányelle­nes felkelés 4. évfordulójára a dél­koreai diákok ezrei úgy emlékeztek, hogy Szöul utcáin tiltakozó menete­ket tartottak. A rendőrség könnyfa­kasztó gázzal és gumibotokkal zavarta szét a felvonulókat. A főváros gyakor­latilag minden főiskoláján incidensekre és összecsapásokra kerül sor a bizton­sági erők és a diákok között, melyek során 113 ember megsebesült és több tucat tüntetőt letartóztattak. A diáktün­tetések tegnap is folytatódtak. Ismét diákok ezrei vonultak az utcákra Szöul­ban és más dél-koreai városokban, követelve Csőn Tu Hvan diktátor le­mondását és a demokrácia helyreállí­tását. kus folyamatot. Ugyanakkor azonban aggodalmát fejezte ki a jelenlegi álla­potok miatt. A nyilatkozatot abban az időben adták ki, amikor az országban hírek keringenek egy lehetséges puccsról. Hivatalos helyen ezt azonban cáfolták. (ČSTK) - Az amerikai Kong­resszus képviselőháza 247 sza­vazattal 179 ellenében elutasí­totta 95 millió dollár folyósítását a vegyi fegyverek gyártásához szükséges komponensek vá­sárlására. Az elmúlt 3 évben ez volt a harmadik eset, amikor a képviselők többsége szembehe­lyezkedett a Reagan-korrnány ún. bináris vegyi fegyverek gyártásá­nak megkezdésére irányuló törek­vésével. Közvetlenül ezután a képvise­lők azonban 319 szavazattal 93 ellenében beleegyezésüket adták ahhoz, hogy az elkövetkező költ­ségvetési évben 2,2 millliárd dol­lárt költsenek az új Trident-2 stratégiai rakéta fejlesztésére. A D-5 jelzés alatt is ismert rakétá­val 1989-től szerelnék fel a tenge­ralattjárókat. Hatótávolsága 9650 kilométer, ami 240 kilométerrel több, mint a Trident-1 rakétáé. Javaslat a pershingek telepítésének a leállítására SPD-kongresszus Essenben (ČSTK) - Essenben tegnap folytatta munkáját a nyugatnémet ellen­zéki Szociáldemokrata Párt (SPD). A tanácskozás csütörtök este nyílt meg, s Helmut Schmidt volt kancellárnak, a párt leköszönő alelnökének megnyitó szavai után Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti frakció­jának elnöke terjesztette elő a főbeszámolót. Vogel határozottan elítélte a kormányzó jobboldal politikáját, amely az egyszerű emberek élet- színvonalának jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett, viszont a vállakozói körök jövedelmei megnövekedtek. Ugyancsak bírá­lóan szólt arról, hogy a bonni kormány külpolitikai téren telje­sen aláveti magát az Egyesült Államoknak. A kongresszus tegnapi, máso­dik napján ugyancsak a kormány politikáját bírálták a felszólalók. Teljes támogatásukról biztosítot­ták a sztrájkoló fémmunkásokat, akik a munkanélküliség csökken­tésére irányuló hatékony intézke­déseket követelnek. A kongresz- szus első határozata is ezzel kap­csolatos, s felszólítja a párttag­ságot, hogy segítse a tömeges munkanélküliség elleni küz­delmet. Az ötnapos kongresszus hatá­rozatait érdeklődéssel várják, mi­vel a párt első ízben tanácskozik ilyen szinten azt követően, hogy ellenzékbe kényszerült. A katona- politikai kérdéseket illetően né­hány határozati javaslat azt indít­ványozza, hogy a Nyugat mondjon le agresszív stratégiájáról, amely a nukleáris fegyverek elsőként va­ló alkalmazását feltételezi. Az SPD azt javasolja, hogy szüntes­sék meg az új amerikai nukleáris rakéták NSZK-beli telepítését, s számolják fel a már rendszerbe állított rakétákat. A párt ugyancsak készül állást foglalni a nukleáris fegyverek teljes befagyasztása, valamint a Varsói Szerződés és a NATO közötti, a katonai erő kizárására vonatkozó szerződés megkötése mellett. Felháborodás Chilében az új törvény miatt (ČSTK) - Chilében hatalmas felháborodást váltott ki az ún. ter­roristaellenes törvény bevezeté­se. A rezsim új népellenes eszkö­zét több politikai, szakszervezeti, kulturális és egyházi szervezet is elítélte. Valamennyien hangsú­lyozzák, hogy egy ilyen törvény elfogadásához a kormánynak sem erkölcsi, sem alkotmányos joga nincs. Ricardo Lagos, a Demokrati­kus Szövetség nevű ellenzéki ko­alíció egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az új törvény rendkívül veszélyes, mivel nincs világosan megfogalmazva, s így a rendőrség és a bíróságok úgy alkalmazhatják, ahogy akarják. Az emberi jogok chilei bizottsá­ga jelentést tett közzé, miszerint tavaly a különböző rendőri beavat­kozások során több mint 1180 személy megsebesült, 15 078-at letartóztattak és 434 személyt a titkosszolgálat kínzásnak vetett alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents