Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-10 / 86. szám, kedd

Anyanyelvi őrjárat Jegyzetek a XV. Kazinczy Nyelvművelő Napokról ,,A nyelvet, mely eleven, folyton változó és fejlődő folyamat, soha­sem lehet véglegesen rendbehoz­ni, kisöpörni és fényesre kefélni, de annyit igenis elérhetünk, hogy az öntudat résen álljon, és csönd­ben rejtetten munkálkodjék“ - írta egyhelyütt Kosztolányi Dezső. Nagy költőnk és kiváló stílusmű- vészünk fönti megállapítása tuda­tában rendezik meg évről évre nyelvművelésünk legrangosabb fórumát, a Kazinczy Nyelvművelő Napokat, örömmel nyugtázzuk, hogy a március 29-31-e között megrendezett, immár XV. Ka- zinczy-napokon talán még több pedagógus, könyvkiadó és lap- szerkesztő, közművelő és diák vett részt, mint az előző években, mintegy, tanúsítván hogy a cseh­szlovákiai magyarság fokozódó nyelvromlása mind több embert tölt el aggodalommal, s mind több azoknak a száma, akik nem csu­pán aggódnak a szaporodó nyelvi vadhajtások láttán, hanem cselek- vöen készek részt is venni a fattyú kinövések kitartó nyesegetésé- ben, anyanyelvűnk tisztaságának megőrzésében. A rendező szer­vek mindent megtettek azért, hogy a háromnapos nyelvészeti tanács­kozás több mint 200 résztvevője minél tartalmasabban tölthesse el idejét, minél több szakmai isme­rettel, módszer- és lélektani tudni­valóval felvértezve térhessen visz- sza sokirányú közművelő tevé­kenységének színhelyére. Mindjárt az elején bízvást leszö­gezhetjük, hogy sikeres, szakmai­lag színvonalas és minden tekin­tetben igen hasznos rendezvény volt az idei nyelvművelő szeminá­rium, még akkor is, ha az első napon a szép magyar beszéd ver­senyének országos döntője nem is hozott olyan kimagasló eredmé­nyeket, mint amilyeneket a szak­emberek és a bíráló bizottság várt. Tény viszont, hogy a döntő mind a húsz résztvevője - és az őket felkészítő valamennyi pedagógus - értékes, tiszteletet és elismerést érdemlő, általában jó színvonalú munkát végzett. (A pedagógusok és a szép magyar beszéd verse­nyének a döntőig el nem jutott résztvevői, a nyelvművelő tevé­kenységünk letéteményesei, jövő­jének biztosítói elsősorban az akti­vitást, többek között a szövegalko­tásban kifejezésre jutott teremtő megnyilatkozásért is megérdemlik elismerésünket.) Azsüri úgy találta, hogy a szövegalkotásban az alap­iskolások, a szép kiejtésben a kö­zépiskolások nyújtottak többet. A Kazinczy-napokon az idén is értékes előadásokat hallhattak az érdeklődők szlovákiai és magyar- országi nyelvtudósoktól, nyelvmű­velőktől és stíluskutató szakem­berektől. Dr. Rácz Endre arról adott átfogó képet, hogyan alakult, fejlődött a magyar nyelv az utóbbi évtizedekben, dr. Bencédy József. A magyar nyelv fejlődésének tük­röződése a csehszlovákiai magyar sajtóban, Montágh Imre Beszéd- művelésünk időszerű kérdései, dr. Bertók Imre kandidátus A kont­rasztív nyelvi elemek vizsgálata a magyar és a szlovák nyelvtan­könyvekben, dr. Zsilka Tibor kandi­dátus A műfordítás stilisztikai vo­natkozásai címmel tartott előadást. Dr. Rácz Endre jobbára a ma­gyar hírközlő eszközök nyelvhasz­nálatát elemezve világította meg a magyar nyelvben tapasztalható mozgásokat, változásokat, azok okait és irányát. A különféle nyelvi jelenségeket vizsgálva többek kö­zött rámutatott, hogy a hatalmas társadalmi átrétegezódés az egyik legfőbb változtató tényező a rap- szodikus nyelvfejlódésben. Bizo­nyos külső és belső hatásokra a grammatikai szerkezet elmozdu­lása is megfigyelhető, új fogalmak megjelenésével, idegen kifejezé­sek beáramlásával a szókincs is számottevően változik. A nyelvhe­lyességi hibák nagyon gyakran negatív magatartásformákat ta­karnak. A trágár kifejezések elha- rapódzása mögött ott munkálkodik az érzelmi sivárság és az esztéti­kai igénytelenség. Dr. Bencédy József előadásá­ban - főként az Új Szó, az Új Ifjúság, a Nő, a Hét és a Szabad Földműves nyelvhasználatából sorakoztatva fel bőséges példa­anyagot - elsősorban a szóválasz­tás és a szókapcsolatok, valamint a mondat- és szövegszerkesztés problémáival foglalkozott. Elem­zése nyomán bebizonyosodott, hogy sajtónkban szinte burjánza- nak - a nekünk sokszor föl se tűnő - bürokratikus közhelyek, sok ater- jengősség, a fölöslegesen szájba- rágó, túlmagyarázó nyelvi megol­dás, túl gyakran használunk elkop­tatott szavakat, kifejezéseket, tü­körszókat stb. Mozdulatok a Nap felé Maxon Edit tárlata A Szlovákiai írók Szövetsége bratislavai kiállítótermének nagy üvegfalai mögött fedeztem fel ezt a kiállítást. Már kintről is vonzott Maxon Edit néhány szobra, intar­ziás, színes reliefje, szecessziós vonalakkal izgató grafikája. És vonzott maga az alkotó, aki 1934- ben született Kassán (Košice) és a napokban ünnepelte 50. szüle­tésnapját. A művésznő az ötvenes évek végén fejezte be a képzőművé­szeti főiskolát. Kezdetben jó szín­vonalú arcképeket készített. Bee­thoven összeszorított ajkú portréja akár a szobrásznő „önarcképe“ is lehetne a tartalmát és mondaniva­lóját tekintve. A későbbi fluoresz­káló és színes objektumok, ková- csolt-vasreliefek, kerámiafalak, a kiállításon is szereplő grafikák és a pácolt hársfából formált szob­rok sem szokványos alkotások. Sok bennük az újként ható, isme­retlen elem, sajátos mondanivaló­val. Milyen áramlatok és hagyo­mányok határozták meg Maxon Edit művészetét? Talán a születési helye az, ahonnan el kell indulnunk. Kassa - ahová a főiskola befejezése után még visszatér vagy féltucat esz­tendőre. Nyilván táplálkozott itt a város erős képzőművészeti ha- gyonányaiból és életéből. Méltá­nyolni kell bátorságát, mellyel al­kalmazta is művészetében a kas­sai tapasztalatokat. Szobrász­egyénisége mögött ott van a vá­gyakkal teli, álmodozó rtó, amit a szecessziós grafikáin kívül a Nap a fejünk felett, a Mozdulatok a Nap irányába és a Kis álom a zárt ablak mögött című ciklusok mutatnak. Mutatják - a nő lírai monológja, Nő a fantáziaképek tükrében című alkotásaival együtt -, hogy magányos, álmodozó, tö­rékeny lény vetíti ki a képeket, készíti a szobrokat, objektumokat, melyek izzig-vérig maiak, egyben filozófikusak. Az említett alkotások mellett az Orchomenosz, Prokrusztész, Clau­dius című szobrai arról is tanús­kodnak, hogy a művésznő a gö- rög-római kultúra forrásaiból is bőven merít, évezredeket átfogva. Maxon Edit - ahogy a katalógus­ban is olvashatjuk - legjelentő­sebb szobrászaink egyike, van mondanivalója nemcsak a nők, hanem az erősebb nem számára is. Röviden: izgalmas egyéni­ség. NÉMETH ISTVÁN Maxon Edit: A nő lírai monológja Riportjainkban sokszor nincs a mondatoknak hírértékük, mon­danivalójuk. Lapjainkban sok a za­varos, érthetetlen és homályos mondat. Mondatszerkesztésünk­ben nagy problémát jelentenek az ún. mélyszerkezetek, a több szintű gubancos mondatok. Az előadó arra ösztönözte a nyelv használóit (írókat, beszélőket egyaránt,) hogy ne féljenek a mondatszer­kesztésben a mellékmondatok al­kalmazásától, a mellérendelt mon­datszerkesztés ugyanis segíti a mondanivaló világos kifejtését. A felidézett bőséges „bizonyító“ példaanyag határozottan tanúsír totta, hogy egyes (sokszor bizony­talan műfajú) írások nemegyszer „a keresztrejtvény benyomását“ keltik. Az elég sűrűn előforduló „csalimondatok“ eltájolják az ol- vasót-hallgatót, minthogy a mon­dat eleje másról szól, mint a vége. Montágh Imre nem kifejezetten csehszlovákiai magyar nyelvhasz­nálati gondokról beszélt, hanem általában az emberi kommunikáció­ról, annak fázisairól, a gesztus­ról, a mimikáról, a hangszínröl, a közlemény és a személyiség viszonyáról, a beszédhibák külön­böző típusairól', azok keletkezésé­nek mechanizmusáról s eltávolítá­suk lehetőségeiről, módjairól. Elő­adása - főként kötetlen, érdekes előadásmódja lebilincselő volt. Dr. Bertók Imre előadásában hangsúlyozta, hogy az anyanyel­vet - minthogy nyelvi didaktikai közvetítő rendszer, azonfelül álta­lános nyelvi ismereteket is hordoz - nem lehet kizárni az idegen nyelv tanításából. Az ismert szak­embertől egyébként tudományos alapossággal, szakszerűen és precízen megkomponált érteke­zést hallhatott az ekkorra már saj­nos megcsappant számú kö­zönség. Dr. Zsilka Tibor magyarra átül­tetett cseh (pl. Jaroslav Hašek) és szlovák (Martin Kukučín, Ladislav Ballek), valamint a szlovákra fordí­tott magyar szerzők (Kosztolányi Dezső, Kertész Ákos) műveinek szövegvizsgálata közben mutatta be az egyes műfordítói eljárásokat (historizáló, modernizáló, egzoti- záló, naturalizáló stb. eljárást) és a műfordításban adódó nehézsé­geket. Megállapította, hogy a for­dításnál általában stiláris eltolódá­sok állnak be. Kár, hogy Ladislav Ballek A segéd című regényének magyar fordításán kívül a többi, példaként felhozott fordított mű esetében csupán leírta az alkal­mazott fordítási fogásokat, eljárá­sokat, s nem foglalt állást a mód­szerrel, az alkalmazott formákkal, megoldásokkal kapcsolatban. Az előadásokat követett élénk vita azt tanúsítja, hogy általában van érdeklődés a nyelvhelyességi' kérdések iránt. A vitában egyebek között terminológiai nyelvhelyes­ségi kérdésekről és - az előző évekhez hasonlóan tankönyveink nyelvi-stilisztikai állapotáról fordí­tásuknak (és általában kiadásuk­nak) több fontos kérdéséről volt szó. A XV. Kazinczy Nyelvművelő Napok kísérő rendezvényei (A csermely kórus nyitókoncertje, a Szép Szó Irodalmi Színpadnak A Kalevala 51. éneke című pro­dukciója, Gálán Géza színművész önálló Petőfi-estje) színesebbé tették a műsort és emelték a sze­minárium színvonalát. Az idei Kazinczy-napok számos tanulsággal szolgáltak rendezók- résztvevők számára egyaránt. Az egyik legfőbb tanulság továbbra is az marad, hogy rendületlenül foly­tatnunk kell a munkálkodást anya­nyelvűnk tisztántartásán, nyelvi kultúránk pallérozásán. Ne feled­jük: az anyanyelv ereklye, melyet őriznünk, védenünk kell, annak tu­datában, hogy általa az emberiség egyik legbecsesebb vívmányát, az emberi kapcsolatteremtés alapve­tő eszközét, végső soron kulturális higiéniánkat, gondolkodás és be­szédkultúránk jövőjét óvjuk. Hadd kérdezzük újra Kosztolányival: ,,Vajon nem közös érdekünk-e, hogy ez az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zen- góbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?“ KOVESDI JÁNOS- UJ FILMEK­Nővérkék (cseh) Egy fiatal ápolónő pályakezdé­sének, beilleszkedésének gondja­ival foglalkozik Karéi Kachyňa leg­újabb filmje, a Nővérkék. Az alko­tás Adolf Branald novellagyűjte- ményének egyik darabja alapján készült. A népszerű cseh rendező nem először merített ötletet ebből a kötetből. Két évvel ezelőtt bemu­tatott filmjét, a Jön a vizit!-eX szin­tén e kiadvány egyik elbeszélése nyomán forgatta. Karéi Kachyňa mostani munkájá­nak története az öt­venes évek végén játszódik. Mariét, a kezdő ápolónőt büntetésből egy ha­tármenti egészség- ügyi körzetbe helye­zik; komoly megpró­báltatások várnak rá, hiszen itt találko­zik elqször az élet nehézségeivel, a szakma buktatói­val. A zord viszo­nyok szinte elvisel­hetetlenek számára, kétségbeejtő hely­zetében azonban nem marad magára: egy idősebb kollé­ganője segítő kezet nyújt neki; nemcsak szakmailag karolja fel, hanem emberileg is átsegíti re­ménytelennek látszó helyzetén. Életbölcsessége, hivatásszerete- te, emberismerete s mélységes embersége azok a tulajdonságok, amelyek jótékonyan hatnak Marié­ra, s a kezdetben önfejű, dacos, a feladatait csak kényszerből telje­sítő fiatal nővér lépésről lépésre felnőtté válik, megbízható és köte­lességtudó ápolónővé, aki megta­lálja munkája értelmét, tudja, mit akar, s érez is elég erőt ahhoz, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Erénye az alkotásnak, hogy Szerelmi lázálom Marie nővérré és emberré érésé- nek-nevelésének folyamatát nem didaktikusán, hanem humorosan ábrázolja. Megmosolyogtató epi­zódok, bizarr jelenetek sokaságá­ból rajzolódik ki a kép - az ötvenes évek végének világa, az isten háta mögötti településekre jellemző el­maradottsággal, az emberek tu­datlanságával és bizalmatlansá­gával. A-rendező sajátos stílus­ban, könnyedén pergeti az ese­Alena Mihulová és Jiŕina Jirásková a cseh film egyik jelenetében ményeket, jelenetei életszagúak, figurái élettel telítettek és mélysé­gesen emberségesek. Jellemáb­rázolása meggyőző. Az alkotás hitelességéhez nagy mértékben hozzájárultak'a színé­szi alakítások. A fiatal Mariét meg­személyesítő Alena Mihulová kulturáltan és árnyaltan játssza szerepét. Jiŕina Jirásková az. idő­sebb nővér alakjában színészi eszközeinek gazdagságát, sok­színűségét csillogtatja meg. Ha kell, dühös, ha kell, vidám vagy éppen szomorú, hol szeszélyes, hol bosszantó, de mindig megértő és emberséges. (olasz) Megtévesztő ez a film, a néző és a recenzens a moziból kijövet tanácstalan, nem tudja eldönteni, mit látott: lélektani drámát, horror elemekkel átszőtt szerelmi törté­netet vagy lidércnyomásos láto­mást. Persze, a kisebb baj az lenne, ha ezt a különös történetet nem tudná valamilyen műfaji ska­nem tud mihez kezdeni ezzel a rejtéllyel. Megadja magát, vállalja megtagadott szerelmét, belépve vele egy új világba... A találkozás után a film története félúton halad tovább a valóság és a lidércnyo­másos látomások között, amíg a szerelem újraéledése utén eljut a tragédiáig. tulyába besorolni. A nagyobb baj az, hogy egyáltalán nem tud mi­hez kezdeni a sztorival, a monda­nivalóval. Mert miről is szól a film. Nino Monti, a meglett korú, jómódú ügyvéd egy nap, amikor éppen autóbusszal utazik haza irodájá­ból, találkozik egy furcsa, hervadt asszonnyal, aki így szól hozzá: Anna vagyok, nem ismersz meg? A találkozás után a tisztes úriem­ber élete különös fordulatot vesz. Harminc éve elfeledettnek hitt szerelme újraéled Anna iránt. Pe­dig az asszony már három éve halott. Ó mégis találkozik vele, látja ót, felidézi ifjú éveiket, szen- vedelyes szerelmüket. Az ügyvéd E különös filmben az egyik jele­net tagadja a másikat, sosem le­het tudni, hogy álom vagy valóság tanúi vagyunk-e. A fantázia vilá­gában játszódó jeleneteket is az alkotó úgy ábrázolja, mintha reáli­sak lennének, s mivel mindvégig realista hangvételben pergeti az eseményeket, a nézőt nemcsak megtéveszti, hanem türelmét pró­bára is teszi. Fenntartásaink elle­nére is el kell ismernünk, hogy Dino Risi, a rendező mesterség­beli tudással készítette a filmet, s gyakran még a legvalószínútle- nebb jeleneteket is elfogadtatja a nézővel. Persze ebben nagy érdeme van Marcello Mastroianni- nak és az azóta elhunyt Romy Schneidernek. -ym­Romy Schneider és Marcello Mastroianni, az olasz film főszereplői ÚJ SZÓ 4 1984. IV. 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents