Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-28 / 101. szám, szombat

Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) csolva a munkásosztály társadalmi vezető szerepével. Ezzel összefüggésben ki kell emelnünk azt az alapelvet, hogy az iskola megadja az ismeretek alapját, de ezek elmélyítését az oktatás más különféle formái keretében kell megszervezni, az egyes szakemberek munkahelyi besorolásának és életpályájá­nak megfelelően. A szakemberek állandó képzése megte­remti a feltételeket, hogy a termelést előké­szítő szakaszban és a termelésben elsajá­títsák az új, magasabb szintű rendszerek kezelését. Ezen a téren döntő szerep hárul a főiskolákra. Nagyra értékeljük munkáju­kat. Főleg a Bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola és a koáicei Műszaki Főiskola munkáját, amely rugalmasan reagál a fejlő­désre, a robotika, az automatizálás, a szá­mítótechnika, a mikroelektronika stb. terü­letén. A tudományos-műszaki haladás és a gyakorlat szempontjából rugalmasnak kell lennie a szakemberek egész képzésé­nek úgy, hogy elegendő szakemberünk legyen a gépipar, az elektrotechnika és a kohászat számára. Fejlesszék mindenütt a dolgozók kezdeményezését Elvtársak! A dolgozók stabilizálásának, teljesítmé­nyük ösztönzésének fontos eszköze a ja­vadalmazás, amelynek mindig és minde­nütt az egyének és a munkakollektívák által elért eredményektől kell függnie. A tel­jesítmény objektív értékelése mindenek­előtt a munkanormák színvonalától függ. Ezeket a normákat tovább kell tökéletesí­teni. A normák egyik előfeltételét képezik an­nak, hogy gazdasági gyakorlatunkban megvalósítsuk a bérrendszerek hatékony­sága növelése programjának második sza­kaszát. E program előkészítését politikai­lag teljes támogatásban részesítjük, hogy a következő évtől fokozatosan alkalmaz­hassák. A javadalmazással kapcsolatban újra hangsúlyozom, hogy lényegében már megteremtettük az eredmények szerinti differenciáltabb díjazás előfeltételeit. Hiá­nyát érezzük azonban a gyakorlati megva­lósításért folytatott mindennapos erélye­sebb harcnak. Ez azután néha konfliktuso­kat idéz elő, amelyeket a vezető dolgozók­nak meg kell oldaniuk, hogy jobbap ösztö­nözzenek a becsületes, jó, színvonalas, eredményes munkára. Meggyőződésünk, hogy a becsületes, munkaszerető emberek megértik ezeket az intézkedéseket, amelyek előnyben része­sítik azokat, akiknek érdemeik vannak a jó minőségű munkavégzésben és ezzel szemben sújtják az elégtelenül, avagy a rosszul végzett munkát. Ennek a feladatnak a teljesítése magas fokú elkötelezettséget igényel a párt- és a szakszervezeti szervezetektől. Meg kell teremtenünk a szükséges politikai légkört, hogy eleget tehessünk ennek a helyes és felette humánus követelménynek, amely a szocializmusban a javadalmazás gazda­sági törvényéből indul ki. A gép-, az elektrotechnikai és a kohó­ipar eredményei teljes mértékben a csak­nem 8400 kollektíva és a több mint 163 ezer dolgozó munkakezdeményezésének köszönhetők. Elkötelezetten segítik a terv­feladatok teljesítését, a gyártmányok minő­ségének javítását és nem utolsósorban részt vesznek a fejlett szocialista társada­lom építése szakaszában élő új, modern ember nevelésében. A szocialista munkaverseny különféle formái lehetővé teszik a dolgozók részvéte­lét az irányításban. Ezáltal szorosabbá vá­lik a termelőeszközök tulajdonosainak kap­csolata munkájuk eredményeivel. A dolgozók kezdeményezése kibontako­zásában helyettesíthetetlen szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom­nak, amely élenjáró szervezője lett a szo­cialista munkaverseny különféle formáinak és népszerűsítője az új, főleg a szovjet tapasztalatoknak. Az élenjáró szervezők számos jelentós sikert értek el, amit elis­meréssel kell nyágtáznunk és pozitív pél­daként megfelelő formában népszerűsíte­nünk. A másik oldalon látnunk #kell, hogy egyes munkahelyeken még sok a formaliz­mus, a helytelen rutin, amely csökkenti a dolgozók egy részének a verseny egyes formái iránti érdeklődését. A szakszerve­zetek elsőrendű feladatainak egyike az ilyen negatív jelenségek kiküszöbölése. A dolgozók szocialista munkaversenye és kezdeményezése kérdéseinek komple­xumát nem értelmezhetjük öncélúnak, ha­nem olyan eszköznek, amelynek segítsé­gével növelnünk kell gazdaságunk teljesí­tőképességét. Ezért elsősorban a kollektí­vák eredményeiért felelős vezető gazdasá­gi dolgozóknak kell törekedniük a kezde­ményezés különféle formáinak hatéko­nyabbá tételére, megfelelő szabályozására és felhasználására. A beruházások területén csakúgy, mint a munka minőségének javításában a bo­nyolult problémák megoldása során nagy segítségünkre vannak a közös szocialista kötelezettségvállalások. E kötelezettség­vállalások megvalósítása jó tapasztalatai­nak felhasználása nyilván hozzájurulna a műszaki fejlesztés fontos feladatainak megoldásához is. Ezt nagymértékben elő­segítik a jól szervezett komplex racionali­zációs brigádok, valamint az irányítás és a javadalmazás brígádrendszerű formái is. Ezekkel kedvezőek a tapasztalatok a Szovjetunióban és további szocialista országokban. Támogatjuk a munkának ezeket a kol­lektív formáit s az irányítástól elvárjuk, hogy szélesebb körű érvényesítésükhöz megteremti a szükséges előfeltételeket. Igy az elért eredmények is nagyobb mér­tékben járulnak hozzá nemcsak a tervtelje­sítéshez, hanem elsősorban a gyártmá­nyok és a szolgáltatások minősége javítá­sához. A gép- és az elektrotechnikai ipar dina­mukus fejlődése nagy lehetőségeket te­remt a fiatal nemzedék érvényesülésére. Szükséges, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség kezdeményezően patronálja a legfontosabb korszerű termelési szak­ágazatoknak, pl. a robotok és a mikroszá­mítógépek gyártásának és gyakorlati alkal­mazásának fejlesztését. Ezzel összefüg­gésben értékeljük a SZISZ-tagok kezde­ményezését az SZSZK-ban 150 robotizált munkahely kijelölésében és kifejlesztésé­ben. A vezető gazdasági dolgozók feladata megfelelőképpen támogatni ezt a kezde­ményezést. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak az a szerepe a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipar fejlesztésé­ben, hogy a műszaki dolgozókkal jobban ismertesse a tudomány és technika hazai és világszerte előforduló vívmányait, hoz­zájáruljon a haladó tapasztalatok cseréjé­hez és népszerűsítéséhez, a gyártmányok minőségének javításához, az új technoló­giák és konstrukciós megoldások alkalma­zásához és tagállományát cselekvően be­vonja az állami célprogramok feladatainak megvalósításába. Fontos feladat segítsé­get nyújtani a feltalálóknak és az újítóknak az ügykezelési gátló körülmények leküzdé­sében és a benyújtott javaslatok gyorsabb gyakorlati alkalmazásában. A tömegkommunikációs eszközök is fontos szerepet töltenek be az új szervezé­si formáknak, valamint az élenjáró kollektí­vák és egyének eredményeinek népszerű­sítésében. Számolunk azzal, hogy publi­cisztikánk még jobban és felette tárgyilago­san fogja népszerűsíteni a feladatok telje­sítésében elért munkasikereket. A másik oldalon pedig kipellengérezi a feladatok nem teljesítését, a rossz minőséget, a ter­melési folyamatban még mindig tapasztal­ható visszás jelenségeket. A CSKP KB­nak, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának és a szövetségi kormány­nak felhívása a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és ha­zánk szovjet hadsereg általi felszabadítá­sának 40. évfordulója alkalmából, a dolgo­zóink kezdeményezését fejlesztő fontos ösztönzéseket foglal magába. A kommu­nisták, az FSZM- és a SZISZ-tagok, illetve a Nemzeti Front további szervezetei tagsá­ga aktivitásának mércéje az, hogy mennyi­re lesz tettrekész a hozzáállásuk ehhez a felhíváshoz és miképp jut ez kifejezésre a nemzeteink dicső évfordulói tiszteletére vállalt és teljesített konkrét felajánlá­sokban. ÚJ SZÚ 5 1984. IV. 28. Mostani feladataink növelik a pártszervek és -szervezetek munkájával szemben támasztott igényeket is Elvtársak, a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipar mostani feladatai növelik a pártszervek és -szervezetek munkájával szemben tá­masztott igényeket is. Tevékenységükben hathatósabban kell alkalmazniuk a párt­munka fő láncszemét. Ez jelenleg azt je­lenti, hogy a figyelmet minden munka haté­konyságának ós minőségének javítására összpontosítsák. A feladatok gyarapodá­sával egyidejűleg szüntelenül növekszik a társadalmi és a gazdasági folyamatok összetettsége, melyet a pártnak, mint a tár­sadalom vezető erejének befolyásolni és irányítani kell. Ennek érdekében tovább kell javítani és elmélyíteni a megismerő és az elemző tevékenységet. Szüntelenül erősíteni kell a párt kapcsolatát a néptöme­gekkel, a kommunisták széles körű aktívá­jával, az élenjáró munkásokkal, mesterek­kel, újítókkal, ésszerűsítőkkel, mérnökök­kel, irányító és tudományos dolgozókkal. A megismerés, az ötletek és indítványok gazdag forrását képezték a pártalapszer­vezetek év eleji taggyűlései. Szükséges, hogy ezeket felhasználják a párt gazdasági politikája teljesítésének elősegítésére. Az év eleji taggyűlések tárgyalásai igazolták a kommunistáknak az 1984. évi feladatok sikeres megvalósítására irányuló szilárd elhatározását. Ennek az igyekezetnek a hatása kedvezően megmutatkozott az év kezdete óta az állami tervfeladatok teljesí­tésében. A kitűzött feladatok eredményes teljesí­tése a népgazdaság továbbfejlesztésének, a dolgozók szociális vívmányai erősítésé­nek, államunk védereje szilárdításának fő feltétele. Ezért az alapszervezetek munká­ját a gazdaságban a párt hatásának rend­szeres erősítésére kell irányítani. Szüksé­ges, hogy céltudatosan erősítsék vezető szerepét valamennyi munkahelyen, s az eddiginél még következetesebben törőd­jenek azzal, hogy a kommunisták képez­zék a munkakollektívák magvát, s példát mutassanak a többieknek. Nyilvánuljon ez meg abban az igyekezetben, hogy egyet­len kollektíva se maradjon el a feladatok teljesítésében, s a kiválóak nyújtsanak se­gítőkezet a gyengébbeknek, hogy velük azonos szintre emeljék őket. A minőségben és a hatékonyságban tapasztalható egyes nem kielégítő ered­mények arra a meggyőződésre vezetnek bennünket: elsősorban a párt céltudatos és rendszeres politikai-szervező és ellenőrző tevékenységével érhető el az a cél, hogy a népgazdaság, a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipar intenzív fejlesztésének szük­ségességét ne csak megértsék, hanem ezt a ma és a holnap kimondottan forradalmi feladataként meg is valósítsák. A pártszer­veknek és -szervezeteknek valamennyi szinten rendkívül nagy figyelmet kell fordí­taniuk ebben az irányban a további fejlesz­tés, a termelés szerkezeti módosítása programja, a termelési alap átépítése és korszerűsítése koncepciójának kidolgozá­sára és megvalósítására, az állami cél­programok következetes realizálásával egyidejűleg. Az ebből következő feladato­kat konkretizálni kell a párt tagjainak és tagjelöltjeinek kötelességeire, s ezek telje­sítését felelősen ellenőrizni kell. Általában offehzívebb eljárásra van szükség a gazdasági vezetés pártellenőr­zésének elmélyítésében és következete­sebb alkalmazásában. Ennek meg kell mu­tatkoznia a kommunistákkal, a tisztségvi­selőkkel és a gazdasági vezetőkkel szem­ben támasztott igények növelésében. Mun­kájuk objektív értékelésével idejében fel kell ismerni a negatív tendenciákat, fel kell tárni a fogyatékosságokat és a problémá­kat, meg kell kívánni ezek haladéktalan megoldását, az egész társadalmat érintő követelmények elsődleges kielégítésének biztosítását. Hasonlóképpen felelősen kell elbírálni a szocialista gazdasági integráció és szakosítás feladatainak teljesítését. Gazdaságunk eredményessége kétség­kívül függ a hatékony külkereskedelmi for­galomtól. Elsősorban a minőség, az erede­tiség, az esztétikai és a felhasználási tulaj­donságok döntenek a nemzetközi piaco­kon termékeink magasabb értékesítéséről, úgyszintén állampolgáraink szükségletei­nek megfelelő kielégítéséről. Ezek elérésé­re összpontosítsák figyelmüket a pártszer­vek és -szervezetek. Lenárt elvtárs szavait idézem, amelyeket a pártlapok főszerkesz­tőivel folytatott beszélgetés során mondott: nagyon fontos és ma már szükségsze­rű, hogy az összes pártszerv és szervezet rendszeresen értékelje az első osztályú, il­letve a magas műszaki és gazdasági szín­vonalú termékek részarányának alakulá­sát. E részarányt az egész termelési volu­menhez viszonyítva kell megállapítani, és alakulásából konkrét következtetéseket kell levonni. Számunkra ez kiemelt felada­tot jelent, ennek szokássá, munkastílusunk alkotóelemévé kell válnia." • Mindenkinek meg kell értenie, hogy min­den munka javításának, gazdaságunk in­tenzifikálásának, a tudomány és a technika eredményei gyakorlati alkalmazása meg­gyorsításának követelménye nem divat és nem kényszerhelyzet megoldása, hanem a fejlett szocialista társadalom építésének egyik alapvető feltétele és jellemvonása. A gyakorlat meggyőzően bizonyítja, hogy ha az egyéneket és a kollektívákat követ­kezetesen megismertetjük konkrét felada­taikkal, ez növeli aktivitásukat és az adott feladatok teljesítéséért személyes érdeklő­désüket. Az egyénekkel és a munkakollektívákkal való kapcsolatban előnyben kell részesíte­nünk az élő munkát, le kell küzdenünk az adminisztratív-bürokratikus módszereket, amelyek gyengítik a párt hatását, felesle­gesen elrabolják az emberek Idejét, s az élő munkát papirosmunkával helyettesítik. A gazdasági-politikai célokkal, a straté­giai feladatok megoldásával összhangba kell hoznunk a tagállomány további minő­ségi javítása folyamatának irányítását. A számbeliség és az összetétel szempont­jából az eddigi eredmények a dinamikus fejlődést bizonyítják, amely megfelel a gaz­daság döntő fontosságú ágazatai előnyben részesített megerősítése céljainak. Sikere­sen erősödnek a pártsorok .és a párt befo­lyása a párt gazdasági politikájának valóra váltása érdekében. A tagállomány fejlesztésében elért egé­szében kedvező eredmények ellenére a belső összetétel, a kommunisták szak­mai ós munkaterületek szerinti összetétele nem felel meg teljes mértékben a jelenlegi ós a jövőbeni követelményeknek, amelyeket gazdasági politikájában a párt elvár a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipartól. Kiváltképpen fontos megerősíteni a párt sorait a politikai munka általános javításá­val egyidejűleg a termelést előkészítő sza­kaszokon, főképpen a fejlesztési, a konst­rukciós munkahelyeken, a termelési tech­nológiai és tervezési előkészítésének osz­tályain, hogy ezeken a szakaszokon a párt lényegesen növelje befolyását. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy a párt befolyása lényeges elmélyítésének és a kommunisták munkája színvonala növelésének szempontjából nemcsak a mennyiség, hanem elsősorban a tagállo­mány minősége, a kommunisták aktivitása, kezdeményezése, harckészsége, forradal­misága és a kitűzött feladatok teljesítéséért viselt felelősségtudata a döntő. A kommu­nistákat erre nevelje a taggyűlés, a párt­csoport és az egész párton belüli élet. A káderekkel való munkának helyettesít­hetetlen szerepe van a pártmunkában. Ez­zel összefüggésben a pártszervek és -szervezetek az osztálykövetelményekből, a kommunista eszmeiségből, az erkölcsi kvalitásokból, a párt iránti odaadásából, a munkában tanúsított áldozatkészségből és a szakmai adottságokból induljanak ki. A pártnak arra kell törekednie, hogy a lenini munkastílus egész sokoldalúságában és gazdagságában minden egyes vezető dol­gozó tevékenységének helyettesíthetetlen eszközévé váljon, amint azt Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára mondotta a moszkvai választási gyűlésen: ,,... semmi sem rosszabb, mint a gőg és a túlzott magabiztosság... A vezető ereje abban van, hogy önmagában egyesíteni tudja hivatali és személyes tekintélyét." Minden vezetőnek érzékenyen kell hoz­záállni a dolgozók javaslataihoz ós bíráló megjegyzéseihez és nem szabad megtűr­nie a kritika bármiféle elnyomását. A párt­szerveknek és -szervezeteknek a vezetők­től meg kell kívánniuk a párt politikájának mély megértését, a szakmai képességet, a kollektíva vezetésének művészetét, a személyes kezdeményezést, a politikai és a gazdasági feladatok következetes teljesítését. A növekvő feladatokkal összhangban kell lennie a kádertartalékokkal való mun­kának is. A gazdasági vezetők a pártszer­vek és -szervezetek vezetésével az eddigi­nél céltudatosabban válasszák ki a politi­kailag és szakmailag alkalmas, perspektív dolgozókat, tegyék színvonalasabbá felké­szítésüket és arra vezessék őket, hogy minden káderváltozás új ötleteket, és prog­resszív gondolatokat eredményezzen, hogy alkotó módon kapcsolódjon az elért eredményekhez, növelje a munkakollektí­vák kezdeményezését és igényességét a feladatok teljesítéséért. Elvtársak, pártunk a dolgozó néppel együtt a fejlett szocialista társadalom építésének útján egész sor komoly feladatot oldott meg és valósított meg, többek között Szlovákia iparosítását, a mezőgazdaság kollektivizá­lását és másokat, s kétségkívül ezek közé tartozik a társadalmi-politikai válság leküz­dése is. Ez a válság a hatvanas évek végén érte el tetőfokát társadalmunkban. A mostani időszakban emlékezünk meg a CSKP Központi Bizottsága történelmi jelentőségű 1969 áprilisi üléséről, amelyen a központi bizottság a párt vezetőségének élére Gustáv Husák elvtársat, elvhű kom­munistát, igazi marxistát-leninistát, öntu­datos hazafit és internacionalistát válasz­totta meg. Gustáv Huáák elvtárs teljes mértékben összekapcsolta sorsát, életútját (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents