Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-20 / 95. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének beszámolója a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipar feladatairól és fejlesztéséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa után A CSKP KB 10. ülésén előterjesztette Josef Haman elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a KB titkára (A beszámoló első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) A kohászatban a gépek és berendezések átlagos kora tavaly 18 évre emelkedett és a gépiparban (beleértve az elektrotechnikai ipart is) meghaladta a 17 évet. Ugyanakkor az átlagok jelentős eltéréseket is takarnak. A gépi állóeszközöknek körülbelül az egynegyede már leírt. A gépipari és elektrotechnikai ipari berendezések élettartama 23 év, a kohászatban pedig 29 év. 1982-ben a csehszlovák kohászatban a teljesen automatizált gépek részaránya nem egész 9 százalékot tett ki, a gépiparban, az elektrotechnikai iparban pedig csak 12 százalékot. A gépipari-kohászati komplexum számára is éppen ezért teljes mértékben érvényes a XVI. pártkongresszuson kitűzött követelmény: ,,Az eszközök túlnyomó részét a korszerűsítésekre és rekonstrukciókra kell összpontosítani.“. A korszerűsítések keretében főleg a teljes gépsorok és vonalak technológiájának korszerűsítése a feladat. Nem engedhető meg ezért a termelési területek extenzív bővítése, hanem elvszerűen növelni kell a gépi-technológiai beruházások részarányát. A beruházás ilyen értelmezése természetesen nemcsak a gépiparra és a kohászatra érvényes. És ezt az értelmezést a XVI. pártkongresszus határozataival összhangban ki kell vetíteni a 8. ötéves tervidőszakra meghatározott beruházási koncepció előkészítésébe is. Ugyanakkor a nagyobb felelősséggel együtt növelni kell a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok döntési és aktív részvételét a rekonstrukciók és a korszerűsítések során. Ennek az irányvonalnak az érvényesítése érdekében 1985-től célszerű lesz a beruházások meglevő osztályozásának módosítása, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok saját jogkörükben dönthessenek a korszerűsítési és rekonstrukciós akciókról a tervben meghatározott beruházási kereteken belül, illetve a fejlesztési alapban képzett kereteken belül, mégpedig az eddigi 2 millióról 20 millió koronára növekszik ez az összeg. Ugyanakkor azonban feltételként kell megszabni, hogy a beruházások építkezési része nem lépi túl az előirányzott összeg egyötödét. Eközben egyértelműen hangsúlyozzuk, hogy nem engedhető meg az előirányzott eszközök más célokra történő felhasználása. A gépipari szakágazatoknak és terme- lési-gazdasági egységeknek jobban kell irányítaniuk a beruházási politikát, és ügyelniük kell arra, hogy az teljes mértékben összhangban legyen a terv teljesítési szándékaival, megfeleljen a tudományosE ívtársak! Pártunk gazdaságpolitikájának stratégiai kérdései közé tartozik az ipari vasak gyártása további növelése és szerkezetének fejlesztése. Ez abból következik, hogy gazdaságunkban rendkívüli szerepet tölt be, és jelentős az import-, beruházási, szállítási és ökológiai igényessége. Ezen okoknál fogva a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a kohászatnak szüntelen figyelmet szentel. A 7. ötéves tervidőszak kezdetétől kohászaink - összhangban a XVI. pártkongresszus határozataival - arra törekednek, hogy kielégítsék népgazdaságunk szükségleteit, miközben mérsékelten csökken a nyersvas- és acéltermelés. Ezen az úton kell haladnunk a jövőben is, mégpedig az eddiginél sokkal határozottabban. Közismert, hogy Csehszlovákia az egy lakosra jutó ipari vasak termelésében és fogyasztásában is az élenjáró országok közé tartozik. A kohászat használja fel az elsődleges energiaforrásaink több mint 15 százalékát. Ugyanakkor mind energiából, mind pedig ércekből a jelentős importőrök közé tartozunk, miközben beszerzésük gazdasági feltételei nagyon rosszabbodtak. Ahhoz, hogy népgazdaságunk intenzív fejlesztésében továbblépjünk, hogy behozzuk lemaradásunkat az élenjáró országokhoz viszonyítva a korszerű kohászati technológiák alkalmazásában, a kohászati termékek minőségében és a kohászati termelés hatékonyságában, a kohászati termelés mostani túlméretezett választékát szűkítenünk kell. A XVI. pártkongresszus ezért célul tűzte ki, hogy a kohászatot elsősorban a termemüszaki fejlődés meggyorsításával kapcsolatos követelményeknek. A jövő évtől kezdve a szövetségi kohászati és nehézgépipari minisztérium szervezeteiben is egységes beruházási alapot kell bevezetni. A gazdasági felelősség növeléséért a beruházások finanszírozása során erősíteni kell a vállalatok saját erőforrásainak és a bankhiteleknek a szerepét. A 8. ötéves tervidőszakra az irányítási rendszerben korlátozni kell a gazdaságilag nem indokolt eszközújraelosztást. Ez érvényes a leírásokra is, melyeket az egyszerű újratermelés alaptételeként lényegében az illetékes termelési-gazdasági egységeknek kellene meghagyni. A termelési-gazdasági egységeken belül érvényesíteni kell a leírások felhasználásának gazdaságilag indokolt szabályzóit az egyes vállalatok korszerűsítési akcióinak finanszírozására. Ki kell majd használni az adott lehetőségeket azoknak a berendezéseknek a gyorsabb leírására is, melyek a műszaki haladás hatására gyorsabban elavulnak. A gépipari vállalatoknak azonban az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben kell biztosítaniuk az elavult gépek és berendezések kiselejtezését. Szükség lesz néhány további intézkedésre, főleg a tervezést megelőző és a tervezési előkészítés egyszerűsítésére, elsősorban a korszerűsítési és rekonstrukciós beruházási akciók során. Nagyobb lehetőségeket kell teremteni a gyorsan megtérülő beruházási akciók megvalósítására is, mégpedig a deviza- visszafizetésű hitelek útján is. Nagy igényességgel és a nagyfokú gazdaságosságra való törekvéssel kell kidolgozni a fokozatos rekonstrukciós és korszerűsítési programokat, és ügyelni kell arra, hogy a korszerű technikát a kulcsfontosságú kérdések megoldására összpontosítsuk, valamint az egyes ágazatok és szakágazatok termelési bázisai problémáinak megoldására csakúgy, mint az ipari aglo- merációk fontos feladatainak teljesítésére. Főleg Prágában, ahol jelentős számú tapasztalt és képzett munkás és műszaki káder összpontosul, elő kell készíteni a fokozatos korszerűsítés és rekonstrukció programját a kiválasztott gépipari és elektrotechnikai vállalatok termelési bázisának vonatkozásában. A következő években növelni kell a szén-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítését célzó beruházások részarányát, valamint a feldolgozó ipari ágazatok olyan beruházásainak részarányát, melyek a tudományos-műszaki fejlesztés és a népgazdaság intenzív fejlesztése meggyorsításának alapját kell, hogy képezzék. lés minőségi szempontjainak figyelembe vételével kell irányítani. A fejlesztési szándékok teljesítése szempontjából ezért szükségesnek tartjuk a feltételek megteremtését ahhoz, hogy a népgazdaság tervezett hengereltanyag- és csőszükségletét úgy biztosítsuk, hogy 1990-ig a nyersvas éves felhasználása fokozatosan 0,5-1 millió tonnával csökkenjen, és ezzel arányosan csökkenjen a nyersacél-felhasználás is. E cél elérése érdekében a kohászaton belül, valamint a gépiparban és az építőiparban elő kell készíteni az intézkedések átfogó programját, fordulatot kell elérni a fémekkel való gazdálkodásban, hiszen eddig a fémek felhasználása nem kielégítő és e téren gyakori a pazarlás. E cél elérése jelentős koksz-, energia- és ércmegtakarítást eredményezne. Az a véleményünk, hogy a szükséges ésszerűsítési intézkedések és a tudomá- nyos-műszaki haladás bátrabb kihasználása alapján az ilyen feladat végrehajtható. Bízunk abban, hogy a kohászok a magukénak fogadják ezt a feladatot, és kezdemé- nyezóen kezdik meg teljesítését. A kohászok jól tudják, mennyit hozhat és mennyit kell hoznia a kohászati termékek használati tulajdonságai szüntelen javításának, az acél minősége stabilizálásának, az acélfajták célszerű módosításának, beleértve a kiváló minőségű acél gyártásának bevezetését is, főleg az atomenergetikai és a vegyi gépészeti célokra gyártott acélokra gondolunk. Arról van szó, hogy a hengereltanyag-gyártási programokat gazdaságos profilokkal egészítsék ki, s hogy számolják fel a hengerelt áruk negatív toleranciájának és méreteik stabilizálásának érvényesítése körüli problémákat. Meg kell oldani a dinamó- és transzformátor-lemezek gyártását is a magasabb minőségű osztályokban, valamint a kiváló minőségű tűzálló anyagok gyártására szolgáló kapacitások építésének kérdését. Jelentős tartalékok vannak a kohászati anyaggal való ellátásban is. Az eddigi helyzet, amikor is számos esetben nem szállítják le a szükséges időben, az optimális választékban és méretekben, illetve kivitelezésben a kért anyagot, jelentős veszteségeket okoz a megrendelőknél. A vaskohászati vezérigazgatóság elsődleges feladatai közé tartozik, hogy javítson ezen a helyzeten. Itt nincs idő és hely részletesen elemezni ezeket a követelményeket, de célszerű hangsúlyozni a központi bizottság ülésén jelentőségüket, mivel ezek is nagy fémmegtakarítási lehetőségeket takarnak. A kohászat korszerűsítésének és intenzív fejlesztésének vezérfonalává kell válnia a folyamatos acélöntési kapacitások gyorsabb építésének, összefüggésben a konverterekben és az elektromos kemencékben gyártott acél részarányának növelésével. A Trineci Vasműben, a Klement Gottwald Új Kohóban, valamint Koši- cében, Hrádekban, Kladnóban és Vítkoví- cében való fokozatos építésük lehetővé teszik, hogy évente ily módon mintegy 7 millió tonna acélt önthessünk, aminek köszönhetően évente 700 ezer tonnával csökkenthetnénk az acélgyártást. Az a véleményünk, hogy a kohászati vállalatok munkakollektíváinak kezdeményezően e feladat teljesítésének élére kellene állniuk, saját javító kapacitásaikat is ki kellene használniuk a folyamatos acélöntő részlegek építésére, érvényesíteniük kellene a saját beruházási akciók sikeres megvalósítása során szerzett gazdag tapasztalataikat. Hiszen számukra elsősorban kohóink műszaki színvonala magasabb szintre emelése a cél. A kohók rekonstrukcióját és korszerűsítését össze kell kötni az elavult gépcsoportok energikusabb kiselejtezésével. Az eddigi számítások szerint 1990-ig célszerűnek mutatkozik az elavult martinkemencék 20 százalékának és az elavult hengersorok 19 százalékának a kiselejtezése. Az egész gépipari kohászatban, az ön- tészetben és kovácsoló kapacitásokban is nagyobb mértékben kell érvényesíteni Elvtársak! Növekszik a jelentősége a belkereskedelembe irányuló gépipari áruk szállításának, az ipari árucikkek kiskereskedelmi forgalmának ezek adják mintegy a 20 százalékát. Ezek a termékek lehetővé teszik a háztartások korszerűsítését és jobb felszerelését, a háztartási munkák további gépesítését és a kulturális élet gazdagítását. E téren is döntő jelentőségű az elektronika széles körű alkalmazása. Lehetővé teszi a megbízhatóság javítását és az üzembiztonság fokozását, új funkciók érvényesítését, valamint az energiafogyasztás erőteljes csökkentését. Megkezdtük a színes televíziók gyártását, amely lehetővé teszi a fogyasztók ez irányú igényeinek kielégítését. Erőteljesebben kell gazdagítani a rádiókészülékek választékát is. A háztartási szükségletek kielégítése céljából növelni kell a mélyhűtők gyártását és bővíteni kell számos más termék választékát. Nézetünk szerint lehetséges és szükséges viszonylag gyorsan, jelentősebben előrelépni a gépipari fogyasztási cikkek minősége, választéka, külalakja és műszaki színvonala tekintetében. A feladat nemcsak az, hogy gyorsan megszüntessük egyes gyártmányok indokolatlan hiányát, hanem egyben mag kell teremtenünk annak előfeltételeit is, hogy meggyorsuljon az innováció üteme és az olyan új gyártmány- fajták szállítása, amelyek mindmáig hiányoznak a belpiacon. A belpiaci szállítás nem mellékes dolog és nem is lehet az, hanem a gépipari gyártmányok hasznosításának egyik fontos, perspektív és politikailag jelentős területe. Ezért ügyelni kell a gépipari létesítmények folyamatos korszerűsítésére is. Ebben az évben 1983-hoz képest 60 ezerrel több mélyhűtőt szállítanak a belpiacra, összmennyiségben tehát csaknem 160 ezer darabot. Ehhez hasonlóan a szía fémfogyasztás ésszerűsítésének módjait. Ezek a szakágazatok eddig számos esetben elavult berendezésekkel, továbbá anyagigényes technológiákkal termelnek, szétforgácsoltak ezek a kapacitások és általában az egyes vállalatok szükségleteit elégítik ki. Eddig még nem kielégítő az alkalmazása a pontos- és centrifuqálöntvé- nyek készítésének, a hibás acélöntvények helyettesítésének, a formázott öntvények és a pormetallurgia kihasználásának. Ezért a kérdés megoldása nem további kapacitások építésében rejlik, hanem abban, hogy korszerűsítsék a meglevőket, jjn ég pedig robotok és manipulátorok kihasználásával, hogy felszámolják a nehéz fizikai munkát és, hogy kifejezőbben növeljék a munkatermelékenységet. A korszerűsített kapacitásoknak a célja, hogy hatékonyabban szolgálják a megrendelők nagyobb táborát. Jelentős figyelmet kell fordítanunk a színesfémkohászat intenzív fejlesztésére is. Arról van szó, hogy szüntelenül javítani kell az ágazat termékeinek minőségét, növelni kell a keményfémek és a gyémántszerszámok gyártását és főleg biztosítani kell az elektrotechnika számára szükséges új anyagokat. Ehhez számos termelőkapacitás rekonstrukciójára és korszerűsítésére lesz szükség, továbbá szakosított mikroko- hók és mikrohengerművek építésére. A korszerű technológiák érvényesítése során a színesfémkohászatban az energia- igényesség 20 százalékkal csökkenthető, illetve ennyivel kell csökkenteni. Nagy jelentősége van a szükséges nem fém anyagok biztosításának is. Hiszen jó minőségű gumiipari termékek, mázolóanyagok, vegyi, kerámiaipari és textilipari, illetve más termékek nélkül nem kompletti- zálható lényegében egyetlen termék sem. Éppen ezekből az okokból sok a panasz gépipari termékeinkre. Főleg az elektronizálás követeli meg a speciális nagy tisztaságú vegyi és kohászati termékek növekvő gyártását; ezeket eddig gyakran nem szocialista országokból kell behoznunk. Az illetékes minisztériumoknak a gépipari és elektrotechnikai ipari minisztériumokkal együtt hatékony intézkedéseket kell foganatosítaniuk a fémet helyettesíthető műanyagokból való ellátás jobb biztosítása érdekében, beleértve ezek minőségének javítását is. nes tévékészülékek szállítása 53 ezerrel növekszik, s így összesen 160 ezer darab kerül a piacra. Ebben az évben csaknem 600 ezer kerékpárt kap a belpiac, ami 1980-hoz képest a felével több. A múlt esztendőhöz viszonyítva a lakosságnak kb. 20 ezerrel több személygépkocsit adnak el. Az idei terv túlteljesítését célzó igyekezet keretében törekedni kell a fogyasztási cikkek, főleg a hiánycikkek szállításának növelésére is. A kezdeti habozás után csak lassan bontakozódik ki a gépipari fogyasztási cikkek kiegészítő termelése azokban a termelési-gazdasági egységekben, amelyek ilyen cikkeket korábban nem gyártottak. A lehetőségek és a szükségletek viszonylatában csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Ezért e tekintetben növelni kell az igyeke- zetet, a munkát jobban kell irányítani és egyeztetni, az útban álló különféle módszertani és szervezési problémákat cselek- vőbben kell megoldani. A gépipari és az elektrotechnikai fogyasztási cikkek választékának bővítése és minőségének javítása megkívánja a nemzetközi munkamegosztás további ki- terjesztését, két- és sokoldalú egyezmények megkötését a gyártmányok szakosított termeléséről a KGST keretében. A kivitel növekedésével párhuzamosan növekednie kell az importnak is. Bíráló szemszögből kell megítélni a termelési ágazatok, illetve a kül- és a belkereskedelmi tárca együttműködését a piackutatásban, a termelés és a szállítások tervezésében, a kereskedelmi-műszaki szolgáltatások tökéletesítésében és a változó keresletre való rugalmas reagálásban. Egyelőre az ügy kárára még gyakori a nehézkesség, amelynek helyébe a nagyobb vállalkozó szellemnek és rugalmasságnak kell lépnie. (Folytatás az 5. oldalon) A kohászat intenzív fejlesztésének feladatai és irányai Javítsuk a fogyasztási gépipari cikkek gyártását ÚJ SZÚ 4 1984. IV. 20.
