Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-19 / 94. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1984. IV. 19. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a gép-, az elektrotechnikai és a kohóipar feladatairól és fejlesztéséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa után A CSKP KB 10. ülésén előterjesztette Josef Haman elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a KB titkára Elvtársak, a párt központi bizottsága 10. ülésének az a feladata, hogy megtárgyalja a gép- az elektrotechnikai és a kohóipar feladatait és fejlesztését, s ellenőrizze, hogy ezek az iparágak miként biztosítják a kongresszusi határozatok teljesítését. Feladata továbbá az, hogy értékelje az idei tervfeladatoknak az eredetihez viszonyított növelésére hozott határozatokat, jóváhagyja a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójával kapcsolatos nyilatkozatot. Ezzel összefüggésben célszerű a dolgozók kezdeményezése és aktivitása további fejlesztésével is foglalkozni. Azok az eredmények, amelyek társadalmunk politikai, szociális-gazdasági és kulturális fejlesztésében a szocialista rendszer és hazánk nemzetközi helyzetének megszilárdítása során elértünk, teljes mértékben igazolják a párt irányvonalának és a központi bizottság gyakorlati eljárásának helyességét. A központi bizottság a pártot és a társadalmat minden területen a XVI. kongresz- szus határozatainak következetes teljesítésére irányítja, emellett nagy súlyt helyez az elért eredmények bíráló és igényes elemzésére, a pozitív irányzatok megerősítésére, a fogyatékosságok gyorsabb leküzdésére, és azoknak a követelményeknek a teljesítésére, amelyeket a nyolcvanas évek fejlődése állít elénk. Elvtársak, a jelenlegi ülésszak előkészítése elsősorban azokból a határozatokból indul ki, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány az elmúlt év eredményeinek értékelése során dolgozott ki. A belső, de főleg a külső gazdasági feltételek folytatódó jelentős bonyolultsága ellenére az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egészében véve teljesítettük és túlteljesítettük a termelési feladatokat, s a népgazdaság hatékonyságának a tervezettnél magasabb fokát értük el. Gyorsult a fejlődés üteme, megszilárdult a belső és külső gazdasági egyensúly. A nemzeti jövedelem 2,7 százalékkal emelkedett, s lényegében elérte a XVI. kongresszus által meghatározott átlagos évi ütemét. Népgazdaságunkban a saját termelési érték 5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés 3 százalékkal, az építőipari termelés pedig 2,7 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés 4 százalékkal növekedett. Ez hozzájárult a hazai piac élelmiszerekkel való ellátásának lényeges javításához. Az állattenyésztésben a magasabb hasznosság és intenzitás irányvonala érvényesül. A közlekedés is folyamatosan teljesítette feladatait, s csökkent a népgazdaság szállítási igényessége. A külkereskedelembe irányuló szállítások tervének teljesítése és túlteljesítése lehetővé tette a szocialista országokkal való külső gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságának biztosítását. Ugyanakkor tovább erősödött a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, kooperáció és gyártásszakosítás. Ami a nem szocialista országokat illeti, a kereskedelmi és fizetési mérlegnek a tervezettnél magasabb aktívumát értük el. Az elmúlt két évben a konvertibilis valutában átszámított tiszta eladósodás a felére csökkent. Az erőforrások magasabb képzésének alapján két százalékkal emelkedett a személyi fogyasztás, s folytatódott a társadalmi fogyasztás gyorsabb növekedése. így váltjuk valóra a XVI. kongresszus fő célját: megőrizni, s a lehetőségek szerint tökéletesíteni az elért életszínvonalat és a nép szociális biztonságát. A gazdasági növekedés az eddiginél nagyobb mértékben az intenzív tényezőkre támaszkodik. Az anyagköltségek csökkentését főleg a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyagok jobb hasznosításával értük el. A tüzelőanyag-, az energia- és nyersanyagfogyasztás csökkenése volt a terven felüli nyereségképzés, a magasabb jövedelmezőség, valamint a költségek csökkentésének fő forrása. Az elmúlt 3 év alatt több mint 20 milliárd koronával csökkentek a költségek. A gazdaság fokozatos szerkezeti átépítése mellett - a XVI. kongresszus határozataival összhangban - megkezdtük az energia- és nyersanyag- igényes ágazatok fejlődési ütemének lassítását, s gyorsítjuk az elektrotechnikai ipar, a gépipar, a vegyipar, a gyógyszeripar és a faipar kiválasztott szakágazatai fejlesztésének ütemét. Fejlesztésüket elsősorban az állami célprogramok határozzák meg. Ezeket a pozitív eredményeket azonban komoly fogyatékosságok gyengítik. Okaik az irányítás és az ellenőrzés színvonalában, a nem megfelelő állami, technológiai és munkafegyelemben, a rutinmunkában, a maradiságban s abban keresendők, hogy az új feladatok teljesítéséhez nemegyszer nem eléggé aktívan fognak hozzá. Erről tanúskodnak az olyan esetek is, amikor a termékeket nem mindig hasznosítják kellőképpen. Erről tanúskodik a készletek terven felüli növekedése, a beruházások terén mutatkozó számos fogyatékosság, az export hatékonyságának nem kielégítő emelkedése és más negatív jelenségek. A múlt év eredményei, amelyek jobbak mint a várt tervteljesítés, egészében véve megmutatják, - amint azt Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 9. ülésén hangsúlyozta-: „Először: népgazdaságunk létrehozott kapacitásai, az emberek tapasztalatai és képzettsége megteremtik a feltételeket és a lehetőségeket ahhoz, hogy a gazdaság a következő években gyorsabb ütemben fejlődjön, és sikerüljön megbirkózni az igényesebb feladatokkal: másodszor: a lehetőségek kihasználása céljából offenzív politikai eljárást kell követni.“ A pártszerveknek az említett offenzív eljárása - főleg a CSKP KB Elnöksége augusztusi határozatának elfogadása és a CSKP KB 9. ülése után - döntő mértékben hozzájárult az elmúlt év pozitív eredményeinek eléréséhez. A szerzett tapasztalatokat teljes mértékben alkalmazni kell az 1984-es és 1985-ös tervfeladatok teljesítése során is. A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának végkövetkeztetése abban az igényben rejlik, hogy a múlt évi eredményeket, amelyek jelentősen megelőzték a terv várt kiindulási alapját, az idei tervfeladatoknak az eredetihez képest történő növelésére használják fel. Nincs okunk arra, hogy ebben az évben az elmúlt évhez viszonyítva alacsonyabb dinamikával számoljunk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hasonlóan, ahogyan augusztusban meghatároztuk, hogy az első félévben kitűzött feladatok teljesítésében szerzett előnyt megtartsuk, ebben az évben is meg akarjuk őrizni- a 7. ötéves tervidőszak valamennyi feladatát illetően - mindazt, amit tavaly terven felül elértünk. Ez megköveteli, hogy a magasabb kiindulási alap mellett a nemzeti jövedelmet minimálisan három százalékkal növeljük, ahogy azt a CSKP KB 9. ülése meghatározta, s hogy az ipari termelést szintén minimálisan három százalékkal gyarapítsuk. Ezzel biztosítanánk - a XVI. kongresszus határozataival összhangban- a gazdaság éves dinamikáját. A nagyobb dinamikára való törekvés lényege - amelyben a fő hangsúlyt elsősorban a nemzeti jövedelem fejlesztésére helyezzük - abban rejlik, hogy jobban és hatékonyabban használjuk ki a népgazdaság erőforrásait és lehetőségeit, hogy gyorsabban térjünk át az intenzív fejlesztésre, biztosítsuk a 7. ötéves tervidőszak minden feladatának teljesítését, s a lehetőségek szerint túlteljesítését. A vállalatok nagy része kezdeményezőterveiben és szocialista kötelezettségvállalásaiban támogatja ezeket a célkitűzéseket. Ha figyelembe vesszük az idei terv lebontását a vállalatokra, valamint a vállalatok kezdeményező terveit és kötelezettségvállalásait, ez már részben az említett mozgósító cél teljesítésének feltétele. A gazdaság hatékonyságának és dinamikájának növekedése biztosításához a tavalyi nagyobb kiindulási alap lehetőséget nyújt és szükségessé teszi, hogy minden termelési-gazdasági egység, vállalat és termelésben dolgozó szervezet az idén kiegészítő feladatokat tűzzön ki a saját termelési értékkel kifejezett munkatermelékenységnek mintegy egy százalékkal való növekedésére. Ezzel együtt mozgósítani fogunk arra, hogy az 1984-es tervhez viszonyítva legalább fél százalékkal csökkentsük az összköltségek, de főleg az anyagköltségek részarányát. A munkatermelékenység növekedésének és a költségek csökkentésének útja együtt vezet a nemzeti jövedelem szükséges növekedésének eléréséhez. Ezzel egyidóben néhány további intézkedést kell elfogadni az idei terv progresz- szív jellegének elmélyítésére. A népgazdaság energiaigényességének gyorsabb csökkentése, valamint a tüzelőanyag- és energiaellátás folyamatosságának biztosítása érdekében az idei évi terv előirányzatát körülbelül egymillió tonna egyezményes tüzelőanyagnak megfelelő mértékben javasoljuk szilárdítani, elsősorban a villamos energia és a kőolajtermékek területén. Ez a nagyon igényes feladat a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelés gyorsabb növekedése mellett is be kell érni azokkal a tü- zelőanyag-energetikai forrásokkal, amelyek mennyisége a 7. ötéves terv előirányzatához viszonyítva 3,2 millió tonna egyezményes tüzelőanyaggal kevesebb. A bányászoktól elvárjuk, hogy megtartják a jö- vesztés eddigi kedvező fejlődését, és legalább kétmillió tonna szén terven felüli jö- vesztésével hozzájárulnak a tüzelőanyagenergetikai helyzet megoldásához. A feldolgozó ágazatokban a terven felüli termelést teljes mértékben az adott nyersanyag- és energiaforrások és keretek jobb hasznosításával kell biztosítani. Ugyancsak szigorú követelmény, hogy csak olyan termékekről lehet szó, amelyek hatékony értékesítése teljes mértékben garantált, elsősorban a Szovjetunióba és a nem szocialista országokba irányuló kivitel számára, a legfontosabb beruházások jobb ellátására, főleg azokon az építkezéseken, amelyeket az idén és a jövő évben kell átadni, továbbá a leginkább keresett áruk terven felüli szállításáról a belkereskedelem számára. Ide tartoznak az olyan termékek is, amelyek az állami célprogramok és az ésszerűsítési programok jobb teljesítésére szolgálnak. A sok nyersanyagot és energiát fogyasztó ágazatokban és szakágazatokban főleg a termelés gazdaságosságának a javítására kell törekedni. A termelésnek a külkereskedelemmel együtt intézkedéseket kell foganatosítania a kiviteli feladatok teljesítésére és kívánt irányú túlteljesítésére, a magasabb kiviteli árak elérésére, valamint a kiviteli és a behozatali árak közötti kedvezőbb arányok kialakítására. A szövetségi kormánynak és a nemzeti kormányoknak, a központi szerveknek és a minisztériumoknak, a termelési gazdasági egységek, a vállalatok és az illetékes szervezetek vezetőségeinek következeteken le kell bontaniuk ezeket a feladatokat, s a párt, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek támogatásával kezdeménye- zően kell irányítaniuk a végrehajtásukhoz vezető munkákat. Hasonló értelemben kell előkészíteni az 1985-ös évi terv előkészítésének szilárdított irányelveit is, amelyekről a szövetségi Elvtársak! A gépipar és az elektrotechnikai ipar a hetedik ötéves tervidőszak első három évében összesítve csaknem 14 százalékkal növelte a termelését. Leggyorsabban az elektrotechnikai ipar termelése növekedett, mégpedig kb. 24 százalékkal, az általános gépiparban mintegy 14 százalékos volt a növekedés. A nehézgépipar nem tudott megbirkózni a feladatokkal. Termelése három év alatt csak 9 százalékkal növekedett, elsősorban a beruházási egységek értékesítésében felmerült problémák megoldatlansága miatt. Az általános adatok mögött azonban - a többi ágazathoz hasonlóan - számos fogyatékosság rejlik a szükséges választék kormány és a CSKP KB Elnöksége májusban fog tárgyalni. Nyíltan meg kell mondani, hogy igényes feladatokról van szó. Helytelen lenne abban bizakodni, hogy teljesítésük könnyen megvalósítható. Ehhez nagy igyekezetre és kiváló szervező munkára lesz szükség. Az idei év első negyedévének eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a feladatok reálisak és hatékony irányítási munkával, valamint a munkakezdeményezés széles körű fejlesztésével teljesíthetők lesznek. Megvalósításuk jelentős mértékben hozzájárul a pártunk XVI. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséhez. Elvtársak! Ezek az igényes követelmények a gépipari-kohászati komplexumra is vonatkoznak, melynek az elektrotechnikai ipar is a szerves részét képezi. Ez a komplexum a népgazdaságban betöltött súlyával, a tudományos-műszaki haladásban érvényesülő szerepével, a kiviteli feladatok teljesítésében, valamint az ország védelmi képességének biztosításában megnyilvánuló részvételével pótolhatatlan helyet foglal el pártunk gazdaságpolitikájának megvalósításában. Ide tartozik a termelési szféra dolgozóink több mint 18 százaléka s a termelési állóeszközöknek csaknem ötödrésze. A nemzeti jövedelem termelésében csaknem egyharmadrésznyi arányban vesz részt s a csehszlovák kivitelnek több mint a felét biztosítja. Ezekben az ágazatokban ennek megfelelő mértékű felelősséget kell tanúsítani céljaink elérésében, s arányos mértékben kell értékelni a munkájukat is. A párt XVI. kongresszusa azt az alapvető feladatot tűzte a gépipar elé, hogy minőségileg magasabb színvonalon gondoskodjon a népgazdaság termelési-műszaki alapjának korszerűsítéséről, a kiviteli feladatok és a belkereskedelmi áruszállítások teljesítéséről. A kongresszus a gépipar és főleg az elektrotechnikai ipar számára - ezen belül az elektronika és a mikroelektronika számára - gyors ütemű fejlődést irányzott elő. Emellett nagy hangsúlyt helyezett a termékek műszaki-gazdasági színvonalának emelésére, az innovációs folyamatok és a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására. Feladatul adta, hogy gépiparunk határozottabban bekapcsolódjon a nemzetközi munkamegosztásba. A XVI. kongresszus a kohászat mennyiségi növekedésének kifejező csökkentése mellett a figyelmet elsősorban fejlesztésének minőségi oldalaira fordította. Az előterjesztett beszámoló a CSKP KB harmadik ülésén, 1976-ban a kohászat és a gépipar fejlesztéséről hozott határozatok teljesítésének ellenőrzéséből, a XVI. kongresszuson hozott határozatok teljesítésének ellenőrzéséből, valamint azokból a határozatokból indul ki, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a gépipar, az elektrotechnikai ipar és a kohászat egyes szakágazatainak fejlesztésével kapcsolatban hozott. Figyelembe veszi továbbá a területi pártszervek és a központi pártbizottság aktívájának az álláspontjait és ajánlásait is. A gépipar és a kohászat elmúlt három évi fejlődésének értékeléséhez - más szakaszokhoz hasonlóan - teljes mértékben figyelembe vesszük a pozitív eredményeket, de bírálóan tekintünk a fogyatékosságokra és a gyengeségekre is. Eközben nem maradhatunk csupán a mai és a hazai mércék mellett, hanem az elért eredményeket a világviszonylatban tapasztalható színvonalhoz viszonyítva kell értékelni. biztosítása, a gazdasági szerződések teljesítése, a termelés egyenlőtlen üteme, valamint a tervezett feladatok teljesítésében tapasztalt jelentős különbségek szempontjából. Például csupán a múlt évben 11 gépipari vállalat nem teljesítette az árutermelésben előirányzott évi tervét, egészében véve csaknem negyedmilliárd korona értékben. Ezekre az ágazatokra teljes mértékben vonatkozik az a követelmény, hogy az idén és a jövő évben megtartsák, számos szakágazatban pedig növeljék a fejlődés ütemét. Ettől függ a hetedik ötéves tervre vonatkozó törvény feladatainak teljesítése, amely 28-33 százalékos növekedést (Folytatás a 4. oldalon) A 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséért a gép- és az elektronikai iparban
