Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-03 / 80. szám, kedd
ÚJ szú 5 1984. IV. 3. Pártmunka a téglagyárban Javítják a minőséget • Érdemes jól és többet dolgozni EGY ÚJÍTÓ PORTRÉJA Belső kényszer A fiatalabb korosztályhoz tartozik. Mindössze tizenhárom éve, hogy a Galántai (Ga- lanta) Gép- és Traktorállomás vágsellyei (Šaľa) részlegének dolgozója. Munkahelyéhez és szakmájához máig hű maradt. Életében azóta több említésre méltó esemény történt. Időközben átvette a tejszállító tartályokat gyártó részleg vezetését, ahol húsz ember munkáját irányítja. Két évvel ezelőtt benyújtotta első újítását, s ezt követte a többi. Elnyerte a Gép- és traktorállomások legjobb újítója kitüntetést, 1982-ben pedig ötödik lett az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumához tartozó vállalatok és üzemek legaktívabb újítóinak versenyében, s megkapta a SZISZ szlovákiai KB oklevelét. A neve Ladislav Belovič. Szemtől szemben ülünk egymással és a sikerek, elismerések hátterét elemezzük. Olyan a modora és természete, akivel percek alatt jó kapcsolatot lehet teremteni. Elért újítói sikereit nem becsüli túl, de mesterkélt szerénységből sem ismételgeti, hogy az semmi, kicsiség, természetes dolog, egyszerűen csak úgy jött. Amit újítóként elért s amit csinál, azt kommunistához méltó tárgyilagossággal értékeli.- Minden munkahelyen vannak termelési problémák, amelyeket egyéni kezdeményezéssel kell megoldani. Azt sem mondhatnám, hogy tizenegy éven át csukott szemmel dolgoztam, s aztán egyszeriben minden javítanivalót felfedeztem. Azelőtt is láttam a problémákat és módosítottam gyakran a munkán, csak éppen a bátorság hiányzott, hogy elszánjam magam s a dolgot újításként is benyújtsam. Ehhez segítség, bátorítás kellett, ösztönző szó, amit idejében megkaptam. A többi pedig már szinte törvényszerű. Amikor látta, hogy hasznát veszik ötletének, jobbító szándékú tettét elismerik s kellően méltányolják, mintegy belső kényszer űzte, hajtotta, hogy a munka javításának és a gyártás olcsóbbá tételének további lehetőségein törje a fejét. Nem tér ki a felelet elől, s nem is tagadja, természetesen az újításokért kapott pénz is szerepet játszik. De az is tény, hogy amikor nekilát egy újszerű eljárás részleteinek kidolgozásához sosem azt számolja, hogy arra hány órát és napot kell rászánnia szabad idejéből, s mennyi lesz érte a fizetség. Az elsődleges szempont mindig az, hogy mennyit nyert a műhely. Egy fából készült szérű alá vezet utunk, ahol hatalmas medencében az elkészült tartályokat „fürdetik“, szaknyelven mondva: lúgozzák.- Korábban spricceléssel csináltuk, s a tömlőt tartónak ugyancsak kijutott a káros gőzökből. De az sem mellékes, hogy az évi másfélszáz hordó sav helyett az áztatáshoz két évre így hat is elég. Útközben visszafelé még megmutatja a kész tartály belsejét, hogy lássam további újításának lényegét. A belső hullámtörő és feszítő falat a korábbi egy darab helyett már több részből készítik. így kevesebb anyag kell, de az össze-. roppant tartály is kevesebb, mivel a hegesztett fal merevebb.- És a további újítás?- Szeretnénk megoldani, hogy a jelenlegi technológiával nagyobb tartályokat gyárthassunk. Meglep, s szóvá is teszem, hogy többes számban beszélt.- Nincs ebben semmi különös, hiszen újításaimnak közel fele közös munka eredménye.- így viszont esetenként a dicsőség és a jutalom is közös...- Ez is természetes- mondja határozott hangon.- Az újításnak mindig elsősorban a termelést kell szolgálnia, s esztergályosok, hegesztők összefogásával gyorsabban lesz az ötletből valóság. És ez az elsődleges. Az egyéni érdemek és jutalmak csak ez után következnek. EQR| FERENC A minőség szerepe a tejtermelésben Minden dolgos hétköznapon egyenletes a munkaütem a most is újnak látszó Zlaté Moravce-i 2- es téglagyárban. A baggerkezelő széles sorokba rakja az agyagos földet, amely hosszú szállító szalagon jut a keverőbe. Itt nedvesítik, formázzák a masszát, s szárítás után kiégetik a magas hőmérsékletű kemencében.- Ennyi az egész - magyarázza félig tréfásan Pavel Komár, a fűtő- mester. De nem mulasztja el hozzátenni, hogy huszonnégy év alatt az alagútszárító bizony eléggé elhasználódott, gyakran kell javítgatni, s emiatt akadozik a termelés, sokszor bosszankodnak a munkások.- Az- ismétlődő üzemzavarok ellenére a múlt évben 35,7 millió téglát égettek ki, 105 ezerrel többet a tervezettnél. Hogyan érték ezt el?- Megértettük a munkásokkal, ha teljesítjük a tervet, sót, ha túlteljesítjük, ez az üzemnek, de nekik is jó, többet kereshetnek... így a szabad napokon is bejöttek dolgozni - mondja Jozef Divinec művezető. - Igaz - folytatja, hogy a rendkívüli műszakok alatt rendszerint a szárítóberendezés nem működik, így a félszáraz masszából - bárhogy is vigyáznak - sok a selejtes tégla.- A múlt évben - a korábbihoz viszonyítva - 211 ezer koronával csökkent a selejtes téglák aránya. A pártszervezet értékelő és nyilvános taggyűlésén mégis bírálták a minőséget.- A falazótéglára nem volt panasz - mondotta Darina Bugáro- vá, az alapszervezet elnöke. - Annál több kifogás hangzott el az előregyártott elemek minőségével kapcsolatban. A PKCD2 típusú tartógerendáinkat például a gyakori deformálódás miatt - nem használhattuk. Ezzel függ össze az is, hogy év közben 195 reklamáció érkezett a megrendelőktől.- Mennyiben befolyásolja a minőséget a szárítóberendezés?- A deformálódás elsősorban a rossz szárítás következménye Folyóvizeink tisztaságáért A nyitrai (Nitra) járás vízügyi igazgatósága szigorúan ellenőrzi a folyóvizek tisztaságát és kihágások esetén megteszi a szükséges lépéseket. Az igazgatóság felügyelő szolgálata több hatékony intézkedést foganatosított, többek között tavaly hat vállalatot 125 803 korona pénzbírsággal sújtott. Közülük legnagyobb büntetést a nyitrai cukor- és konzervgyár fizetett. Mártonvölgyi László Ján Koreň 29 éves bolgáromi (Bulhary) lakos fiatal kora ellenére már igen sok munkát adott a bűnüldöző szerveknek. Alig több mint egy évtized alatt öt bűnügyét tárgyalták a bíróságok. Elsőízben 1972. március 1-én hirdetett ítéletet ügyében a Losonci (Lučenec) Járásbíróság. Akkor testi bántalmazás bűntettének kísérlete miatt tizenöt hónapig tartó szabadságvesztéssel sújtották. Nem sokkal kiszabadulása után újabb szándékos bűncselekmény elkövetésére vetemedett. Az Ostravai, Járásbíróság közrendbontásért vonta felelősségre, és mint visszaesőt egy évi szabadságvesztésre ítélte. Ezt a büntetését letöltve megint csak rövid ideig fért a bőrébe. Prágában hatósági közeget támadott meg, és ezért 20 hónapra kellett bevonulnia a börtönbe. Bár 1982. február 27-én - amikor harmadszor szabadult a rácsok mögül - sokat ígérgette, hogy végre rendes életet kezd, néhány hónappal később ismét büntető eljárás kezdődött ellene. A Mosti Járásbíróságon közrendbontással vádolta őt az ügyész, de még mielőtt sor került volna az ítélethozatalra, tavaly február hetedikén Füleken (Fiľakovo) egy további bűncselekmény elkövetésétől sem riadt vissza. Aznap az esti órákban a Centrál vendéglőben a maga módján ittas állapotban szórakozott. Egymás után ürítgette a poharakat, és közben- válaszolta a művezető. - Viszont a mérethibákért kizárólag a fejlesztési osztály dolgozói a felelősek. Bár sikerült lényegesen csök- kentenünk a selejtet, mégis legalább 227 ezer korona az ebből származó veszteség. A párt és a gazdasági vezetők rugalmasságát dicséri, hogy tavaly augusztusban megszűnt a hibás elemek gyártása. A gondok azonban nem szűntek meg teljesen, hiszen egyidejűleg biztosítaniuk kellett az árutermelésben keletkezett kiesések pótlását és a munkások foglalkoztatottságát is.-Volt-e eredménye a fáradozásuknak?-A kiesések ellenére - válaszolta Eliáš Slavomír igazgató- 1,5 millió korona nyereségtöbblettel zártuk a múlt évet. Ugyanakkor a fegyelmezetlenek és a rosz- szul dolgozók talpa alá útilaput kötöttünk, a jó munkásokat pedig bevontuk a tégla szállítását köny- nyítő paletták készítésébe. Noha a dolgozók létszáma a múlt évihez viszonyítva 30 fővel csökkent, nálunk a termelés folyamatos. Az első negyedévre szóló tervünket is a kívánt szinten teljesítettük. Bizakodva tekintünk a jövőbe, mivel rövidesen megkezdődik a szárító- kemence rekonstrukciója.- Milyen a késztermékek szállíFebruárban a magasépítészet vállalatai Szlovákiában 103 százalékra teljesítették az építőipari termelés időarányos tervét, miután 22 millió korona értékű többlet- munka elvégzésével zárták a hónapot. A komplex lakásépítés feladatait azonban nem teljesítették: a lakások és a műszaki létesítmények építésében tovább nőtt az építők adóssága. Két hónap alatt az építőipari termelés évi volumenének 13,5 százalékát, vagyis több mint egy- nyolcadát teljesítették, a komplex lakásépítésben kisebb ez az arány: az évi tennivalóknak csupán valamivel több mint egytizedét teszik ki. Kivitelezői formában mindössze 552 lakást fejeztek be. Csak március 23 munkanapján dől el, hogy az első negyedévben sikerült-e 21-22 százalékra teljesíteni az építőipari termelés mutatóját és javítani a lakásépítés eddigi mérlegét. Kedvezően alakul a kiemelt járulékos létesítmények építése, amelyet mind az irányítószervek, mind a közvélemény - főként az érintett lakótelepek - különös figyelme kísér. Ebben az évben Szlovákiában eddig 13,5 millió koronával többet használtak fel erre a célra. Legnagyobb „előnye“ egyre többet háborgatta a vendégeket. Amikor megpróbálták rendre utasítani, verekedni kezdett. Előbb a vendéglőben, majd az utcán osztogatta az ököl- csapásokat. Ott első ellenfele után az 57 éves Július D.-t támadta meg, aki ütéseitől a földre esett. Koreň viszont nem elégedett meg „csak“ ennyivel. Alaposan meg is rugdalta a védekezésre már képtelen, járdán fekvő embert. Július D. több sérülést szenvedett, amelyek gyógykezelése huszonegy napig tartó munkaképtelenséggel járt. Támadója mint különösen veszélyes visszaeső bűnöző került ismét a vádlottak padjára. Legutóbbi ügyében első fokon a Losonci Járásbíróság ítélkezett. A büntetőtanács az eset összes körülményeinek mérlegelése után hatálytalanította a Mosti Járásbíróságon időközben kihirdetett 20 hónapi szigorított börtönbüntetésről szóló döntést, és halmazati büntetést szabott ki rá. Ennek értelmében Ján Koreňnek két és fél évi szabadságvesztést kell letöltenie a legszigorúbb - III. kategóriába tartozó - büntetóintézetben. Július D. polgári per útján érvényesítheti kártérítési igényeit. A vádlott enyhítésért benyújtott fellebbezését a napokban a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróságon dr. Viliam Varga tanácsa megalapozatlannak véleményezte és elutasította. Az ítelét jogerős. -|ytásának a lehetősége? Hiszen úgy tudom, hogy az udvaron több mint egymillió tégla vár az elszállításra. Ez sok helyet foglal el, sőt, a további gyártást is kedvezőtlenül befolyásolja.- Valóban, sok az eladatlan téglánk. Jelenleg bármilyen megrendelést naprakészen ki tudunk elégíteni. Persze, gyéren jönnek a vevők, s ezt azzal magyarázhatom, hogy az utóbbi években csökkent mind a beruházási, mint pedig az egyéni családi lakások építésének a száma. A vállalati igazgatósággal és a külkereskedelmi vállalattal közösen természetesen ezt a problémát is haladéktalanul meg kell oldanunk. A szállítással és a pártmunkával összefüggő kérdésekről beszéltem Godány Edmunddal, az alapszervezet alelnökével, aki egyben a gyár iparvágányára betolatott vasúti teherkocsik rendezője is.- Több mint húsz éve dolgozom itt, de arra én sem emlékszem, hogy ennyi eladatlan tégla heverjen az udvaron. Szerintem ez csak átmeneti jelenség. Tavaly is majdnem így kezdődött az év, végül mégis 2102 vagon teljes és üreges téglát sikerült eladnunk. SZOMBATH AMBRUS a Bratislavai Magasépítő Vállalatnak van, de a poprádi, a trnavai és a prešovi magasépítők is többet merítettek ki a járulékos létesítmények építésére szánt összegből. Mit mutat a tételes feladatok teljesítése? A befejezett lakások száma valamennyi kivitelezési formában eddig közel 1600. Ennek döntő hányada (több mint ezer) egyéni házépítési, illetve magánerős szövetkezeti formában készült el. A nagyvállalatok által kivitelezett lakások közel felét (256) a Bratislavai Magasépítő Vállalat fejezte be, Szlovákia fővárosának Petržalka-Dvory lakótelepein. Ókét a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat követi a sorban, 76 lakásegységgel. Március második felében Szlovákiában több tucatnyi lakás vár átadásra, amivel némileg javulhat építésük nem éppen kedvezőnek mutatkozó első negyedévi mérlege. IVAN SCHWARZ emelni a gazdálkodás színvonalát. Ma már nem egy gondozónk többet tud az állategészségügyről és az élelmezésről, mint tizenegyné- hány évvel ezelőtt a zootechnikus. És ismereteiket félévenként felfrissítjük, gyarapítjuk. Természetesek, s ma már nélkülözhetetlenek a havi termelési értekezletek, a hetenkénti értékelő megbeszélések is. így aztán mindenki tisztában van feladataival és jogaival is. Az elmúlt évben például a tej 85 százalékát kívántuk értékesíteni első osztályban. A gondozókat ebben úgy tettük érdekeltté, hogy a kiváló minőségért 4 fillér prémiumot fizettünk ki literenként, ám ugyanilyen összegű levonást alkalmaztunk minőségromlás esetében. Nem utolsósorban a progresszív javadalmazással értük el, hogy a gondozók utánfejéssel növelték a zsírtartalmat, s ez odavezetett, hogy az eladott tej 95,2 százalékát első kategóriába sorolták. Kedvező tapasztalataink birtokában az idén a prémiumösszeg magasságát 6 fillérre emeltük, s ezáltal lehetővé tesszük, hogy dolgozóink csupán a minőségi norma teljesítésével 4-500 korona többletjövedelemhez jutnak havonta. Elért eredményeinkben jelentős szerepe van a növénytermesztési üzemág jó teljesítményének, a folyamatos és egyenletes takarmányozásnak. A legutóbbi évben az ágazat 118 százalékra teljesítette feladatát, s hasonlóan eredményes volt a szárítmányt és granulátumot előállító üzemrész tevékenysége is. Törzstenyésztő vállalat lévén természetesen megkülönböztetett figyelem kíséri a tenyészmunkát, a fajtanemesítést is. Kilencszázöt- ven darabos fejósállományunknak csaknem egyharmada, háromszáz szlováktarka fajta tartozik a nemesített törzsállományba. Országos viszonylatban már jónak tartják a 3600-3700 literes fejési szintet, ami nálunk már évek óta 4300 liter fölött van. Természetesen ennél jóval nagyobb tejelóké- pességű fajtákat is tartunk. A Bá- bahídon (Babín Most) levő istállónkban már tavaly 5365 liter tejet fejtek egy tehéntől, s az ottani szocialista munkabrigád tagjai körében mind gyakrabban merül fel a hatezer literes „álomhatár“ ledöntése is. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak első esztendejében még csak 4170 liternél tartottunk, a következő évek tervszámai valóban merészek, ám egyáltalán nem elérhetetlenek. § A TÁRGYALÓTEREMBŐL § Visszaeső bűnözőt ítéltek el A •kirk'kif'kickick A-k ifk'kirkirkir-kidckifKUtrft'trtffcn NEM ÉPPEN KEDVEZŐ MÉRLEG A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Törzstenyésztő Vállalat a tejtermelésben ma már országos viszonylatban is az élenjárók közé tartozik. A legutóbbi esztendőben elért tehenenkénti ötezer literen felüli tejhozam éppoly tiszteletet parancsoló, mint az előállítási költségek csökkentésére és a minőség javítására tett erőfeszítések. Álljunk meg egy pillanatra a minőségnél, amely a gazdálkodás vezérelve lett az utóbbi egynéhány esztendőben. Minderről, s a kiváló termelési eredményekről az egyik legilletékesebb, Ľubomír Benda zootechnikus mondta a következőket:- Vállalatunk megalakulásának körülményei, gazdálkodásunk kezdeti stádiumának nehézségei több éven keresztül csak a „túlélést“, legfeljebb az intenzív fejlesztést tették lehetővé. Ebben a nehéz időszakban sem mondtunk azonban le távlati céljaink megvalósításáról. Egy évtizede immár az intenzív fejlesztés került előtérbe, s ebben meghatározó szerepe lett az irányító-szervező és a tenyészmunka javításának. A küzdelem középpontjában az ember állt. Tudatosítottuk, hogy megfelelően képzett vezetők, technikusok és gondozók nélkül nem tudjuk magasabb szintre
