Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-18 / 93. szám, szerda

ÚJ szú 3 1984. IV. 18. A hatékonyabb ellenőrzésért Beszélgetés František Ondrich miniszterrel, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökével A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány 1982 áprilisában jelentős dokumentumot fogadott el Az ellenőrzés alapelvei a népgazdaságban és az államigazgatásban cím­mel. Felkértük František Ondŕich elvtársat, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának a tagját, minisztert, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökét, hogy nyilat­kozzon az intézkedések teljesítéséről. • Miniszter elvtárs, el lehetne mondani, hogy az alapelveket a vezérigazgatóságok és a válla­latok tevékenységében, valamint az államigazgatásban már min­denhol érvényesítették?- Sajnos nem, ezek végrehajtá­sa eléggé hosszadalmasan és kü­lönböző mértékben halad. Még ma is találhatunk számos termelé- si-gazdasági egységet és vállala­tot, ahol az alapelvek, ahogy azt mondani szokták, csupán papíron maradtak. • Mi ennek az oka?- Én úgy vélem, hogy az irányí­tási munka elválaszthatatlan ré­szét képező ellenőrzést egyes ve­zető dolgozók csak másodrendű, kevésbé fontos feladatnak tekintik. Szerintem számos irányítási dol­gozó nem értette meg teljes mér­tékben az alapelvek célját és értel­mét. Az alapelvek elfogadása nem egy öncélú rendszer kialakítására irányult, hanem annak biztosításá­ra, hogy az ellenőrzés hatékonyan segítse elő a gazdaság kulcsfon­tosságú problémáinak a megoldá­sát, fokozza az irányítás haté­konyságát, eszközként szolgáljon a tervek teljesítéséhez, a gyenge pontok és a fogyatékosságok fel­számolásához, valamint a rend és a fegyelem szilárdításához. Az ellenőrzésnek objektív tájékozta­tást is kellene nyújtania a felada­tok teljesítéséhez szükséges felté­telek és lehetőségek hozzáértő megismeréséhez, a belső tartalé­kok feltárásához, valamint az okok objektív és szubjektív jellegének felismeréséhez. 0A vezető dolgozóknak tehát személyes érdekük is fűződik az alapelvek érvényesítéséhez.-Természetesen, hiszen csak így tudnak helyesen és hatéko­nyan irányítani, s így viselhetnek teljes felelősséget munkájuk ered­ményeiért. De az ellenőrzés lebe­csülését bizonyítja, hogy a vezető dolgozók számos vállalatnál nem érvényesítik azt munkájuk elvá­laszthatatlan részeként. • És milyen a helyzet a szövet­ségi *központi szervekben és a köztársaságok központi szerve­iben?- Megállapításunk szerint itt bi­zonyos haladás tapasztalható. Az ellenőrzés alapjában véve az ága­zatok, a szakterületek és a területi egységek döntő gazdasági prob­lémáira irányul, de még távolról sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Már csak azért sem, mert az ellenőrzés hatékonysága szempontjából különbségek van­nak az egyes minisztériumok és más központi szervek között. • Lehetséges, hogy ezeknek a szerveknek, termelési-gazdasági egységeknek és vállalatoknak az önök segítsége is hiányzott...- Ezzel nem érthetnék egyet. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK népi ellenőrzési bizottsá­gai kölcsönös együttműködésben tanácsadó segítséget nyújtottak a szerveknek és a szervezetek­nek, és sokoldalúan hatottak az egyes reszortokra, hogy minél gyorsabban érvényesítsék az alapelveket. A kerületekben és a járásokban sem volt ez másként. Első tapasztalataink alapján már az 1983-as év folyamán eldöntöt­tük, hogy elvégezzük az alapelvek végrehajtásának az ellenőrzését 16 szövetségi és köztársasági mi­nisztériumban, 30 vezérigazgató­ságon, valamint több mint 360 vál­lalatnál és szervezetben. Különö­sen nagy súlyt fektettünk a mű­szaki ellenőrzés hatékonyságának növelésére vonatkozó intézkedé­sek teljesítésének ellenőrzésére, ami fontos szerepet játszik a ter­mékek minőségének javításában. A központból kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a népi ellenőr­zési bizottságok minden szinten elmélyítsék a munkájukat, s előse­gítsék az egész ellenőrzési rend­szer koordinálását és egységesí­tését. • Ennek ellenére, mint mon­dotta, a belső ellenőrzés színvo­nala és működése különösen a vezérigazgatóságokon és a vál­lalatoknál egyelőre még elégtelen. Tehát mi ennek az oka?- Számos vezérigazgatóságon és vállalatnál az ellenőrzés to­vábbra is többnyire a kevésbé lé­nyeges dolgokra, a részletkérdé­sekre irányul, s nem érinti az alap­vető problémáikat. Mit mondjunk például az olyan esetről, amely nem is egyedülálló, amikor az ellenőrzés a termelési értekezle­tek megtartására, az operatív nor­mák és a munkaidő kihasználásá­nak ellenőrzésére stb. irányult. Habár ezen a szakaszon is rend­nek kell lennie, úgy gondolom, hogy az ellenőrzésnek a köz­ponti problémákra kellene össz­pontosulnia, például arra, hogy a termékek miért nem felelnek meg a tervezett felhasználás cél­jainak, vagy miért fordulnak elő olyan eltérések, amelyek akadá­lyozzák vagy akadályozhatják a terv fő feladatainak teljesítését. Egyszerűen - nem vizsgálják az ilyen jelenségek okait, s nem kere­sik az utakat az ilyen problémák megoldásához. • Hogyan egyeztethető ez össze az irányítással szemben tá­masztott nagyobb igényekkel?- Ha a vezető dolgozók a terv céljaitól való eltéréseket merev, objektív állapotnak tekintik, úgy „nincs is szükségük“ ellenőrzés­re. De ez nincs így. Az eltérések­nek távolról sem csak objektív okaik vannak, többnyire szubjektív jellegű okokról van szó, például az ismeretek hiányáról, vagy az elkö­telezettség csekély mértékéről a belső tartalékok feltárásánál és kihasználásánál. Nem egyedülál­lók az olyan esetek, amikor csök­kentik a feladatok igényességét, könnyítik a teljesítésük feltételeit, s társadalmi forrásokra támaszta­nak igényt. • Tehát olyan döntésekről van szó, amelyeknél előzetesen nem ellenőrizték a tények helyzetét.- Egyszerűen döntést vagy uta­sítást adnak ki, s ha a teljesítése elmarad, nem vizsgálják, hogy mi­ért. Ezt többnyire úgy oldják meg, hogy új utasítást adnak ki. A fel­adatokat ugyanis olykor a terv megváltoztatásával is könnyítik, s ugyanakkor gyakran az eredeti tervet is teljesítik, sót néha túl is teljesítik. Úgy gondolom, hogy a vezető dolgozónak nem szabad így könnyítenie a munkáját, s fel­tételeket teremtenie beosztásának könnyebb teljesítéséhez, a köny- nyebb élethez. 0A gazdasági vezető esetleg azzal védekezhet, hogy a gyakor­lat a valóságban sokkal bonyolul­tabb...- Igen, de mindig meg kell róla győződnünk, hogy kihasználtak minden lehetőséget, s a különbö­ző kivételekkel, változtatásokkal és könnyítésekkel nem a saját munkájuk fogyatékosságait akar­ják leplezni. Az ilyen helyzetek oka, amelyekről beszélek, már ab­ban rejlik, hogy a felettes szervek nem követelik meg eléggé az ellenőrző tevékenységhez való igényesebb viszonyulást. • Mindezzel az ellenőrző tevé­kenységgel foglalkozó személyek szakképzettségének a problémája is összefügghet.- Ezt csak részben ismerem el. Ha egészében vizsgáljuk a belső ellenőrzést, beleértve azt is, amit a vezető dolgozóknak az irányítás részeként kell elvégezniük, a nem kielégítő állapot elsősorban azzal függ össze, hogy hogyan értették meg az alapelveket éppen ók, s milyen felelősen viszonyulnak a megvalósításukhoz. Azonban az is tény, hogy az alapelvek elfoga­dása óta számos vállalatnál és az államigazgatásban nem sikerült javítani az ellenőrzési alakula­tok dolgozóinak szakképzettségi összetételét, ami a munkájuk mi­nőségében és hatékonyságában is megmutatkozik. Ezért nagy gondot fordítunk a továbbképzé­sükre. Mivel tisztában vagyunk a szakképzettség növelésének a fontosságával, oktatási közpon­tunkban az ellenőrzési szervek és alakulatok több mint 3500 tiszt­ségviselőjének és dolgozójának rendeztünk tanfolyamokat. Ezt a munkánkat tovább folytatjuk, s ar­ra törekszünk, hogy a tanfolyamok színvonala állandóan emelkedjen, s még hasznosabb legyen a gya­korlat számára. • Térjünk még vissza az ellen­őrzési alapelvek végrehajtásában szerzett tapasztalatokhoz. Úgy tudjuk, hogy például még nem mindenhol nevezték ki a főellenórt, akinek az lenne a dolga, hogy a termelési-gazdasági vállalatnál, vagy a vállalatnál a belső ellenőr­zési rendszer helyes működését szervezze, s gondoskodjon az ellenőrzés objektivitásáról és ha­tékonyságáról.- Ez így van. Ellenőrzésünk idején a legfontosabb szövetségi reszortokban a vezérigazgatósá­gok és a vállalatok 25 százaléká­nál nem volt kinevezve még főellenör, habár ezt a funkciót már rendszeresítették; ez az arány a CSSZK-ban 35, az SZSZK-ban pedig 16 százalékos volt. A terme- lési-gazdasági egységek igazga­tói és a vállalati igazgatók e funk­ció betöltésére nem fordítottak kellő figyelmet, jóllehet ezt már 1981-ben feladatul kapták. Ezért a kormány olyan határozatot ho­zott, hogy a főellenőrök kinevezé­séről még az idei év első felében gondoskodni kell. 0 Miniszter elvtárs még nem tett említést a népi ellenőrzés üze­mi bizottságairól, valamint a váro­sokban és a központi községek­ben működő népi ellenőrzési bi­zottságokról. Jelenleg hány ilyen bizottságunk működik?- A legfontosabb üzemekben és egyes további szervezetekben jelenleg 412 népi ellenőrzési üze­mi bizottságunk működik, a váro­sokban és a községekben pedig 997 a népi ellenőrzési bizottságok száma. Ezek a népi ellenőrzési rendszer szerves részeit képezik. Fontos szerepet töltenek be a tár­sadalmi ellenőrzésben, növelik a dolgozók és a többi állampolgár részvételét az irányításban és az igazgatásban. 1983-ban 212 új üzemi bizottságot létesítettek, amelyek tevékenysége csak most kezd kibontakozni. 0 És milyen eredményekkel jár a tevékenységük?- Meg kell állapítanom, hogy az eredmények még nagyon külön­bözők. Pozitívan értékelhetjük az üzemi bizottságok nagy részének részvételét a jelentős országos méretű ellenőrzésekben. Alapvető rendeltetésüket azonban abban látjuk, hogy közvetlenül és aktívan reagáljanak a hatáskörükben elő­forduló problémákra és fogyaté­kosságokra, törekedjenek az okok megoldására, valamint a nem kí­vánatos jelenségek megelőzésé­re. Ilyen irányban, valamint a dol­gozók megnyerésében a párt- és a társadalmi szervezetekkel való együttműködésre pótolhatatlan szerepük van. Az ilyen bizottsá­gokban végzett munka nagyon igényes és társadalmi szempont­ból nagy felelősséggel jár. Ezért megkülönböztetett segítséget nyújtunk az üzemi bizottságoknak, elsősorban azoknak, amelyek munkája még nem kielégítő. Ha­sonlóan értékeljük a népi ellenőr­zési bizottságok munkájának eredményeit a városokban és a községekben is, beleértve a ma­gasabb szintű népi ellenőrzési bi­zottságok segítségének szüksé­gességét. 0 Részletesebben is kifejtené a nézetét a dolgozók részvételéről az üzemi bizottságok, valamint a városokban és a községekben működő népi ellenőrzési bizottsá­gok tevékenységében?- Ezzel a részvétellel ugyanis számos olyan negatív jelenség megelőzhető, amelyek kellemet­lenségeket okoznak az emberek életében, legyen szó akár a mun­kahelyi és a környezeti viszonyok­ról, akár pedig az ellátásról, a köz­rendről stb. Ráadásul minden be­csületes állampolgár elítéli a tör­vényszegések különféle formáit, a funkciókkal való visszaélést, a társadalom rovására történő nyerészkedést stb. Meg vagyok róla győződve, hogy a népi ellen­őrzés az állampolgárok széles ré­tegeivel együttműködve ezen a te­rületen is sokat tehet. 0 Amiről itt említést tett, azt az olvasóknak az újságokban közölt levelei is sok esetben bizonyítják. Egyesek ilyen jellegű esetekre és jelenségekre panaszkodnak, ön­nek milyen tapasztalatai vannak a dolgozók által benyújtott pana­szok elintézésének a színvona­láról?- Fontos kérdésről van szó, amely figyelmünk középpontjában áll. Nagyra értékeljük, hogy a CSKP KB Elnökségének a leve­le után, mely a szocialista törvé­nyesség, az erkölcs és a fegyelem alapelveinek megsértése elleni harc hatékonyságának elmélyíté­sére irányult, fokozódott az állam­polgárok aktivitása, akik a társa­dalmi érdekekkel összhangban szélesebb mértékben figyelmez­tetnek a munkaterületükön vagy környezetükben tapasztalt negatív jelenségekre. El kell ismerni, hogy számos szakaszon nagyobb kö­vetkezetességgel oldották meg a fogyatékosságokat, s személye­sen felelősségre vonták a kihágá­sok elkövetőit. Ugyanakkor nyíltan ki kell jelentenünk, hogy nem ritka az olyan eset, amikor inkább elné­zik a negatív jelenségeket, s csak utólagosan intézkednek a helyzet javításáról, amikor már a felsőbb szervek, vagy a külső ellenőrzés is beavatkozott az ügybe. • Ez bizony szomorú...- Ez elsősorban felelőtlenség, ezért határozottan véget kell vetni az ilyen helytelen viselkedésnek és káros liberalizmusnak. Ha ilyen esetekről tudomást szerzünk, le­vonjuk a szükséges következteté­seket. 0 Bocsásson meg, miniszter elvtárs, de nem mindenhol és nem mindenki von le helyes következ­tetéseket. ..- Ezt tudjuk, de éppen ezért mindenhol ugyanolyan igényes szempontokat kell érvényesíteni az értékelésnél. Senkinek sincs ahhoz joga, hogy ezekből enged­jen, legyen szó bárkiről - bármi­lyen személyről, funkcionáriusról, vagy bármelyik üzemről. A párt irányvonala, a törvények és a jogi normák mindenki számára egy­aránt érvényesek. Aki nem visel­kedik ezek szerint, nem igazodik hozzájuk, az határozottan nem használ az irányítási szervek te­kintélyének, még kevésbé a saját tekintélyének, s ráadásul az em­berek bizalmát is gyengíti. Ezt pe­dig, úgy gondolom egyetlen fele­lős dolgozó sem engedheti meg magának. Szeretném még hozzá­tenni, hogy a panaszokkal végzett munkában nem elegendő csupán az egyes konkrét esetek követke­zetes elintézése. Ezekből az irá­nyítás minden szintjén le kell vonni a tanulságokat, s hatékony gáta­kat kell emelni a társadalomelle­nes jelenségekhez, a rendetlen­séghez, a gazdaságosság elha­nyagolásához és más fogyatékos­ságokhoz vezető okokkal és felté­telekkel szemben. 0 Egyes olvasók ezzel kapcso­latban felvethetik - ha vannak ilyen problémák, ez arról is tanús­kodhat, hogy az illetékes népi ellenőrzési bizottság nem teljesíti a kötelességét...- Ha olyan esetekre gondol, hogy valahol helytelenül viszo­nyulnak a panaszokhoz, s erről valamelyik népi ellenőrzési bizott­ságnak tudomása lenne, s nem lépne fel az elkövetővel szemben, ez így igaz is lenne. De ilyen esetről pillanatnyilag nincs tudo­másom. Tény azonban, hogy a nem nagy apparátussal rendel­kező népi ellenőrzési bizottságok nem képviselnek olyan erőt, hogy tevékenységük minden vállalatra és mindenre kiterjedjen. Aláhú­zom, hogy a külső ellenőrzés nincs mindenhol jelen, de minden­hol jelen van az irányítás, és az ahhoz tartozó ellenőrzés. Emellett a vállalatoknál belső ellenőrzési alakulatok is vannak. Csupán arról van szó, hogy az ellenőrzés köte­lességét mindenhol mindenki tel­jesítse, legyen szó akár a tervek következetes teljesítéséről, akár a gazdaságosságról, a becsüle­tességről, vagy a termékek minő­ségéről. Itt nemcsak az előterjesz­tett panaszok elintézésére gondo­lok, hanem foglalkozni kell a többi közismert rendellenességgel, hi­bával is, beleértve a technológiai fegyelemben előforduló fogyaté­kosságokat, amelyek kedvezőtle­nül hatnak a termékek minősé­gére. 0 Abból, ahogy a minőséget említi, talán arra kellene következ­tetnünk, hogy a minőség fejlődé­sében az utóbbi időben nem tör­tént javulás?- Az utóbbi időben bizonyos haladást tapasztalhattunk ezen a területen. A minőség javul, s a rossz minőségű termékekre vonatkozó reklamációk száma is csökken. Egyúttal azonban azt is meg kell mondani, hogy kifejezőbb változásra nem került sor. Számos szakaszon a minőségről való gon­doskodás nem került az irányítási munka figyelmének a középpont­jába. Nem kivételes az olyan eset, amikor egyes vállalatoknál elége­dettség mutatkozik a minőség elért színvonalával. Még akkor is, ha a reklamációkból származó veszteségek aránya magas, a helyzetet állandósultnak tartják, mintha nem lenne mit javítani. Ez az oka annak, amiért a minőség­ben előforduló hiányosságokat nem oldják meg következetesen, s nem látják a szükségességét annak, hogy felszámolják az ilyen helyzetet előidéző okokat. 0 Érdekes lenne arról is tudo­mást szerezni, hogy mi a helyzet a műszaki ellenőrzés területén...-A műszaki ellenőrzés szaka­szán végrehajtott felmérésünk ki­mutatta, hogy a felelős dolgozók nem kielégítő hozzáállása miatt sok esetben még nem alakultak ki olyan feltételek a műszaki ellenőr­zés tárgyilagossága és célszerű­sége számára, hogy a technoló­giai fegyelem és általában a minő­ség javítása ezen a területen hatá­sosabban járuljon hozzá a hiá­nyosságok megszüntetéséhez. • És milyen a helyzet a techno­lógiai fegyelem területén, ponto­sabban mondva hogyan működik a belépési, a műveletközi és a ki­lépési műszaki ellenőrzés? Mit észleltek ezen a területen?- A belépési ellenőrzéseket rendszertelenül végzik, ez csupán a szállítások teljességének és a kirívó hibáknak az ellenőrzésére korlátozódik. Olyan esetek is vol­tak, amikor csak kivételesen ellen­őrizték a termékek működési és minőségi paramétereit. Ez aztán nem járul hozzá a szállítói-meg- rendelői kapcsolatok és a gazda­sági fegyelem szilárdításához. 0 Talán helyes lenne ezt konk­rét eseteken is bemutatni...- Például a týneci Jawa válla­latnál a motorkerékpárokhoz szál­lított motorok belépési ellenőrzé­sét csak vizuálisan végzik, ezért nem lehet rajta csodálkozni, hogy (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents