Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-18 / 93. szám, szerda
ÚJ szú 3 1984. IV. 18. A hatékonyabb ellenőrzésért Beszélgetés František Ondrich miniszterrel, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökével A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány 1982 áprilisában jelentős dokumentumot fogadott el Az ellenőrzés alapelvei a népgazdaságban és az államigazgatásban címmel. Felkértük František Ondŕich elvtársat, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának a tagját, minisztert, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökét, hogy nyilatkozzon az intézkedések teljesítéséről. • Miniszter elvtárs, el lehetne mondani, hogy az alapelveket a vezérigazgatóságok és a vállalatok tevékenységében, valamint az államigazgatásban már mindenhol érvényesítették?- Sajnos nem, ezek végrehajtása eléggé hosszadalmasan és különböző mértékben halad. Még ma is találhatunk számos termelé- si-gazdasági egységet és vállalatot, ahol az alapelvek, ahogy azt mondani szokták, csupán papíron maradtak. • Mi ennek az oka?- Én úgy vélem, hogy az irányítási munka elválaszthatatlan részét képező ellenőrzést egyes vezető dolgozók csak másodrendű, kevésbé fontos feladatnak tekintik. Szerintem számos irányítási dolgozó nem értette meg teljes mértékben az alapelvek célját és értelmét. Az alapelvek elfogadása nem egy öncélú rendszer kialakítására irányult, hanem annak biztosítására, hogy az ellenőrzés hatékonyan segítse elő a gazdaság kulcsfontosságú problémáinak a megoldását, fokozza az irányítás hatékonyságát, eszközként szolgáljon a tervek teljesítéséhez, a gyenge pontok és a fogyatékosságok felszámolásához, valamint a rend és a fegyelem szilárdításához. Az ellenőrzésnek objektív tájékoztatást is kellene nyújtania a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek és lehetőségek hozzáértő megismeréséhez, a belső tartalékok feltárásához, valamint az okok objektív és szubjektív jellegének felismeréséhez. 0A vezető dolgozóknak tehát személyes érdekük is fűződik az alapelvek érvényesítéséhez.-Természetesen, hiszen csak így tudnak helyesen és hatékonyan irányítani, s így viselhetnek teljes felelősséget munkájuk eredményeiért. De az ellenőrzés lebecsülését bizonyítja, hogy a vezető dolgozók számos vállalatnál nem érvényesítik azt munkájuk elválaszthatatlan részeként. • És milyen a helyzet a szövetségi *központi szervekben és a köztársaságok központi szerveiben?- Megállapításunk szerint itt bizonyos haladás tapasztalható. Az ellenőrzés alapjában véve az ágazatok, a szakterületek és a területi egységek döntő gazdasági problémáira irányul, de még távolról sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Már csak azért sem, mert az ellenőrzés hatékonysága szempontjából különbségek vannak az egyes minisztériumok és más központi szervek között. • Lehetséges, hogy ezeknek a szerveknek, termelési-gazdasági egységeknek és vállalatoknak az önök segítsége is hiányzott...- Ezzel nem érthetnék egyet. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK népi ellenőrzési bizottságai kölcsönös együttműködésben tanácsadó segítséget nyújtottak a szerveknek és a szervezeteknek, és sokoldalúan hatottak az egyes reszortokra, hogy minél gyorsabban érvényesítsék az alapelveket. A kerületekben és a járásokban sem volt ez másként. Első tapasztalataink alapján már az 1983-as év folyamán eldöntöttük, hogy elvégezzük az alapelvek végrehajtásának az ellenőrzését 16 szövetségi és köztársasági minisztériumban, 30 vezérigazgatóságon, valamint több mint 360 vállalatnál és szervezetben. Különösen nagy súlyt fektettünk a műszaki ellenőrzés hatékonyságának növelésére vonatkozó intézkedések teljesítésének ellenőrzésére, ami fontos szerepet játszik a termékek minőségének javításában. A központból kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a népi ellenőrzési bizottságok minden szinten elmélyítsék a munkájukat, s elősegítsék az egész ellenőrzési rendszer koordinálását és egységesítését. • Ennek ellenére, mint mondotta, a belső ellenőrzés színvonala és működése különösen a vezérigazgatóságokon és a vállalatoknál egyelőre még elégtelen. Tehát mi ennek az oka?- Számos vezérigazgatóságon és vállalatnál az ellenőrzés továbbra is többnyire a kevésbé lényeges dolgokra, a részletkérdésekre irányul, s nem érinti az alapvető problémáikat. Mit mondjunk például az olyan esetről, amely nem is egyedülálló, amikor az ellenőrzés a termelési értekezletek megtartására, az operatív normák és a munkaidő kihasználásának ellenőrzésére stb. irányult. Habár ezen a szakaszon is rendnek kell lennie, úgy gondolom, hogy az ellenőrzésnek a központi problémákra kellene összpontosulnia, például arra, hogy a termékek miért nem felelnek meg a tervezett felhasználás céljainak, vagy miért fordulnak elő olyan eltérések, amelyek akadályozzák vagy akadályozhatják a terv fő feladatainak teljesítését. Egyszerűen - nem vizsgálják az ilyen jelenségek okait, s nem keresik az utakat az ilyen problémák megoldásához. • Hogyan egyeztethető ez össze az irányítással szemben támasztott nagyobb igényekkel?- Ha a vezető dolgozók a terv céljaitól való eltéréseket merev, objektív állapotnak tekintik, úgy „nincs is szükségük“ ellenőrzésre. De ez nincs így. Az eltéréseknek távolról sem csak objektív okaik vannak, többnyire szubjektív jellegű okokról van szó, például az ismeretek hiányáról, vagy az elkötelezettség csekély mértékéről a belső tartalékok feltárásánál és kihasználásánál. Nem egyedülállók az olyan esetek, amikor csökkentik a feladatok igényességét, könnyítik a teljesítésük feltételeit, s társadalmi forrásokra támasztanak igényt. • Tehát olyan döntésekről van szó, amelyeknél előzetesen nem ellenőrizték a tények helyzetét.- Egyszerűen döntést vagy utasítást adnak ki, s ha a teljesítése elmarad, nem vizsgálják, hogy miért. Ezt többnyire úgy oldják meg, hogy új utasítást adnak ki. A feladatokat ugyanis olykor a terv megváltoztatásával is könnyítik, s ugyanakkor gyakran az eredeti tervet is teljesítik, sót néha túl is teljesítik. Úgy gondolom, hogy a vezető dolgozónak nem szabad így könnyítenie a munkáját, s feltételeket teremtenie beosztásának könnyebb teljesítéséhez, a köny- nyebb élethez. 0A gazdasági vezető esetleg azzal védekezhet, hogy a gyakorlat a valóságban sokkal bonyolultabb...- Igen, de mindig meg kell róla győződnünk, hogy kihasználtak minden lehetőséget, s a különböző kivételekkel, változtatásokkal és könnyítésekkel nem a saját munkájuk fogyatékosságait akarják leplezni. Az ilyen helyzetek oka, amelyekről beszélek, már abban rejlik, hogy a felettes szervek nem követelik meg eléggé az ellenőrző tevékenységhez való igényesebb viszonyulást. • Mindezzel az ellenőrző tevékenységgel foglalkozó személyek szakképzettségének a problémája is összefügghet.- Ezt csak részben ismerem el. Ha egészében vizsgáljuk a belső ellenőrzést, beleértve azt is, amit a vezető dolgozóknak az irányítás részeként kell elvégezniük, a nem kielégítő állapot elsősorban azzal függ össze, hogy hogyan értették meg az alapelveket éppen ók, s milyen felelősen viszonyulnak a megvalósításukhoz. Azonban az is tény, hogy az alapelvek elfogadása óta számos vállalatnál és az államigazgatásban nem sikerült javítani az ellenőrzési alakulatok dolgozóinak szakképzettségi összetételét, ami a munkájuk minőségében és hatékonyságában is megmutatkozik. Ezért nagy gondot fordítunk a továbbképzésükre. Mivel tisztában vagyunk a szakképzettség növelésének a fontosságával, oktatási központunkban az ellenőrzési szervek és alakulatok több mint 3500 tisztségviselőjének és dolgozójának rendeztünk tanfolyamokat. Ezt a munkánkat tovább folytatjuk, s arra törekszünk, hogy a tanfolyamok színvonala állandóan emelkedjen, s még hasznosabb legyen a gyakorlat számára. • Térjünk még vissza az ellenőrzési alapelvek végrehajtásában szerzett tapasztalatokhoz. Úgy tudjuk, hogy például még nem mindenhol nevezték ki a főellenórt, akinek az lenne a dolga, hogy a termelési-gazdasági vállalatnál, vagy a vállalatnál a belső ellenőrzési rendszer helyes működését szervezze, s gondoskodjon az ellenőrzés objektivitásáról és hatékonyságáról.- Ez így van. Ellenőrzésünk idején a legfontosabb szövetségi reszortokban a vezérigazgatóságok és a vállalatok 25 százalékánál nem volt kinevezve még főellenör, habár ezt a funkciót már rendszeresítették; ez az arány a CSSZK-ban 35, az SZSZK-ban pedig 16 százalékos volt. A terme- lési-gazdasági egységek igazgatói és a vállalati igazgatók e funkció betöltésére nem fordítottak kellő figyelmet, jóllehet ezt már 1981-ben feladatul kapták. Ezért a kormány olyan határozatot hozott, hogy a főellenőrök kinevezéséről még az idei év első felében gondoskodni kell. 0 Miniszter elvtárs még nem tett említést a népi ellenőrzés üzemi bizottságairól, valamint a városokban és a központi községekben működő népi ellenőrzési bizottságokról. Jelenleg hány ilyen bizottságunk működik?- A legfontosabb üzemekben és egyes további szervezetekben jelenleg 412 népi ellenőrzési üzemi bizottságunk működik, a városokban és a községekben pedig 997 a népi ellenőrzési bizottságok száma. Ezek a népi ellenőrzési rendszer szerves részeit képezik. Fontos szerepet töltenek be a társadalmi ellenőrzésben, növelik a dolgozók és a többi állampolgár részvételét az irányításban és az igazgatásban. 1983-ban 212 új üzemi bizottságot létesítettek, amelyek tevékenysége csak most kezd kibontakozni. 0 És milyen eredményekkel jár a tevékenységük?- Meg kell állapítanom, hogy az eredmények még nagyon különbözők. Pozitívan értékelhetjük az üzemi bizottságok nagy részének részvételét a jelentős országos méretű ellenőrzésekben. Alapvető rendeltetésüket azonban abban látjuk, hogy közvetlenül és aktívan reagáljanak a hatáskörükben előforduló problémákra és fogyatékosságokra, törekedjenek az okok megoldására, valamint a nem kívánatos jelenségek megelőzésére. Ilyen irányban, valamint a dolgozók megnyerésében a párt- és a társadalmi szervezetekkel való együttműködésre pótolhatatlan szerepük van. Az ilyen bizottságokban végzett munka nagyon igényes és társadalmi szempontból nagy felelősséggel jár. Ezért megkülönböztetett segítséget nyújtunk az üzemi bizottságoknak, elsősorban azoknak, amelyek munkája még nem kielégítő. Hasonlóan értékeljük a népi ellenőrzési bizottságok munkájának eredményeit a városokban és a községekben is, beleértve a magasabb szintű népi ellenőrzési bizottságok segítségének szükségességét. 0 Részletesebben is kifejtené a nézetét a dolgozók részvételéről az üzemi bizottságok, valamint a városokban és a községekben működő népi ellenőrzési bizottságok tevékenységében?- Ezzel a részvétellel ugyanis számos olyan negatív jelenség megelőzhető, amelyek kellemetlenségeket okoznak az emberek életében, legyen szó akár a munkahelyi és a környezeti viszonyokról, akár pedig az ellátásról, a közrendről stb. Ráadásul minden becsületes állampolgár elítéli a törvényszegések különféle formáit, a funkciókkal való visszaélést, a társadalom rovására történő nyerészkedést stb. Meg vagyok róla győződve, hogy a népi ellenőrzés az állampolgárok széles rétegeivel együttműködve ezen a területen is sokat tehet. 0 Amiről itt említést tett, azt az olvasóknak az újságokban közölt levelei is sok esetben bizonyítják. Egyesek ilyen jellegű esetekre és jelenségekre panaszkodnak, önnek milyen tapasztalatai vannak a dolgozók által benyújtott panaszok elintézésének a színvonaláról?- Fontos kérdésről van szó, amely figyelmünk középpontjában áll. Nagyra értékeljük, hogy a CSKP KB Elnökségének a levele után, mely a szocialista törvényesség, az erkölcs és a fegyelem alapelveinek megsértése elleni harc hatékonyságának elmélyítésére irányult, fokozódott az állampolgárok aktivitása, akik a társadalmi érdekekkel összhangban szélesebb mértékben figyelmeztetnek a munkaterületükön vagy környezetükben tapasztalt negatív jelenségekre. El kell ismerni, hogy számos szakaszon nagyobb következetességgel oldották meg a fogyatékosságokat, s személyesen felelősségre vonták a kihágások elkövetőit. Ugyanakkor nyíltan ki kell jelentenünk, hogy nem ritka az olyan eset, amikor inkább elnézik a negatív jelenségeket, s csak utólagosan intézkednek a helyzet javításáról, amikor már a felsőbb szervek, vagy a külső ellenőrzés is beavatkozott az ügybe. • Ez bizony szomorú...- Ez elsősorban felelőtlenség, ezért határozottan véget kell vetni az ilyen helytelen viselkedésnek és káros liberalizmusnak. Ha ilyen esetekről tudomást szerzünk, levonjuk a szükséges következtetéseket. 0 Bocsásson meg, miniszter elvtárs, de nem mindenhol és nem mindenki von le helyes következtetéseket. ..- Ezt tudjuk, de éppen ezért mindenhol ugyanolyan igényes szempontokat kell érvényesíteni az értékelésnél. Senkinek sincs ahhoz joga, hogy ezekből engedjen, legyen szó bárkiről - bármilyen személyről, funkcionáriusról, vagy bármelyik üzemről. A párt irányvonala, a törvények és a jogi normák mindenki számára egyaránt érvényesek. Aki nem viselkedik ezek szerint, nem igazodik hozzájuk, az határozottan nem használ az irányítási szervek tekintélyének, még kevésbé a saját tekintélyének, s ráadásul az emberek bizalmát is gyengíti. Ezt pedig, úgy gondolom egyetlen felelős dolgozó sem engedheti meg magának. Szeretném még hozzátenni, hogy a panaszokkal végzett munkában nem elegendő csupán az egyes konkrét esetek következetes elintézése. Ezekből az irányítás minden szintjén le kell vonni a tanulságokat, s hatékony gátakat kell emelni a társadalomellenes jelenségekhez, a rendetlenséghez, a gazdaságosság elhanyagolásához és más fogyatékosságokhoz vezető okokkal és feltételekkel szemben. 0 Egyes olvasók ezzel kapcsolatban felvethetik - ha vannak ilyen problémák, ez arról is tanúskodhat, hogy az illetékes népi ellenőrzési bizottság nem teljesíti a kötelességét...- Ha olyan esetekre gondol, hogy valahol helytelenül viszonyulnak a panaszokhoz, s erről valamelyik népi ellenőrzési bizottságnak tudomása lenne, s nem lépne fel az elkövetővel szemben, ez így igaz is lenne. De ilyen esetről pillanatnyilag nincs tudomásom. Tény azonban, hogy a nem nagy apparátussal rendelkező népi ellenőrzési bizottságok nem képviselnek olyan erőt, hogy tevékenységük minden vállalatra és mindenre kiterjedjen. Aláhúzom, hogy a külső ellenőrzés nincs mindenhol jelen, de mindenhol jelen van az irányítás, és az ahhoz tartozó ellenőrzés. Emellett a vállalatoknál belső ellenőrzési alakulatok is vannak. Csupán arról van szó, hogy az ellenőrzés kötelességét mindenhol mindenki teljesítse, legyen szó akár a tervek következetes teljesítéséről, akár a gazdaságosságról, a becsületességről, vagy a termékek minőségéről. Itt nemcsak az előterjesztett panaszok elintézésére gondolok, hanem foglalkozni kell a többi közismert rendellenességgel, hibával is, beleértve a technológiai fegyelemben előforduló fogyatékosságokat, amelyek kedvezőtlenül hatnak a termékek minőségére. 0 Abból, ahogy a minőséget említi, talán arra kellene következtetnünk, hogy a minőség fejlődésében az utóbbi időben nem történt javulás?- Az utóbbi időben bizonyos haladást tapasztalhattunk ezen a területen. A minőség javul, s a rossz minőségű termékekre vonatkozó reklamációk száma is csökken. Egyúttal azonban azt is meg kell mondani, hogy kifejezőbb változásra nem került sor. Számos szakaszon a minőségről való gondoskodás nem került az irányítási munka figyelmének a középpontjába. Nem kivételes az olyan eset, amikor egyes vállalatoknál elégedettség mutatkozik a minőség elért színvonalával. Még akkor is, ha a reklamációkból származó veszteségek aránya magas, a helyzetet állandósultnak tartják, mintha nem lenne mit javítani. Ez az oka annak, amiért a minőségben előforduló hiányosságokat nem oldják meg következetesen, s nem látják a szükségességét annak, hogy felszámolják az ilyen helyzetet előidéző okokat. 0 Érdekes lenne arról is tudomást szerezni, hogy mi a helyzet a műszaki ellenőrzés területén...-A műszaki ellenőrzés szakaszán végrehajtott felmérésünk kimutatta, hogy a felelős dolgozók nem kielégítő hozzáállása miatt sok esetben még nem alakultak ki olyan feltételek a műszaki ellenőrzés tárgyilagossága és célszerűsége számára, hogy a technológiai fegyelem és általában a minőség javítása ezen a területen hatásosabban járuljon hozzá a hiányosságok megszüntetéséhez. • És milyen a helyzet a technológiai fegyelem területén, pontosabban mondva hogyan működik a belépési, a műveletközi és a kilépési műszaki ellenőrzés? Mit észleltek ezen a területen?- A belépési ellenőrzéseket rendszertelenül végzik, ez csupán a szállítások teljességének és a kirívó hibáknak az ellenőrzésére korlátozódik. Olyan esetek is voltak, amikor csak kivételesen ellenőrizték a termékek működési és minőségi paramétereit. Ez aztán nem járul hozzá a szállítói-meg- rendelői kapcsolatok és a gazdasági fegyelem szilárdításához. 0 Talán helyes lenne ezt konkrét eseteken is bemutatni...- Például a týneci Jawa vállalatnál a motorkerékpárokhoz szállított motorok belépési ellenőrzését csak vizuálisan végzik, ezért nem lehet rajta csodálkozni, hogy (Folytatás a 4. oldalon)
