Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-13 / 62. szám, kedd

A stockholmi konferencia munkája nem korlátozódhat katonaknűszaki kérdésekre Viktor Afanaszjev felszólalása a svéd fővárosban folyó fórumon A Szovjetunió az enyhüléshez való visszatérést sürgeti (ČSTK) - Vasárnap óta nem­zetközi értekezlet folyik Stock­holmban az európai biztonság és leszerelés problémáiról. Résztve­vői már az első napi vitában iga­zolták, hogy tevőlegesen hozzá kívánnak járulni a stockholmi biz­tonsági és leszerelési konferencia sikeréhez. Az értekezleten 37 or­szág politikai pártjainak, szakszer­vezeteinek, vallási és békeszerve­Kelet-Szlovákia kulturális életéről (ČSTK) - Munkaülést tartott tegnap Banská Bystricában a Szlovák Kulturális Minisztérium vezetősége Miroslav Válek mi­niszter vezetésével és a Közép­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság vezetőségével. Jelen volt to­vábbá Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője. A tanácsko­zás résztvevői értékelték Közép- Szlovákia kulturális életének fejlő­dését s a Szlovák Kulturális Mi­nisztérium és a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság szer­vezésében a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteleté­re tartandó rendezvények tervét. Munkalátogatás (ČSTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége tegnap mun­kalátogatást tett a kelet-szlovákiai kerületben. Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Krocsány De­zső és Anna Kretová, az SZNT alelnökei találkoztak Ján Pirő- csel, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárával és Ivan Goňkóval, a kerületi nemzeti bizottság elnökével, akik tájékoz­tattak az idei gazdasági és szociá­lis feladatok teljesítéséről, vala­mint a közoktatás fejlődéséről és a CSKP XVI. kongresszusa utáni időszakban elért eredményeiről. sán kitűzött feladatokat. Sikerült biztosítani a népgazdaság folya­matos és egészében kiegyensú­lyozott fejlődését, megőrizni az elért életszínvonalat, és megte­remteni a feltételeit annak, hogy* a jelenlegi ötéves tervidőszak hát­ralevő éveiben helyreálljon a gyor­sabb gazdasági növekedés. Az eredmények mérlegelése alapján azonban nem állíthatjuk, hogy a hatékonyság terén teljes fordulatot értünk el az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés­ben. Ezzel kapcsolatban Ľubomír Štrougal emlékeztetett a népgaz­daság irányításának és teljesítő- képességének fogyatékosságaira és gyengéire. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedések e téren fontos lépésnek tekinthetők, hoz­zájárulnak a gondolkodás megvál­tozásához és jobb eredmények eléréséhez a termelés és a gazda­ságosság növelése terén. De sok olyan terület van, ahol ezek az intézkedések még nem hatnak kellőképpen. A szövetségi miniszterelnök gazdaságunk innovációs képes­ségével, a termékek minőségével és a külgazdasági kapcsolatok ha­tékonyságával is foglalkozott, amely jelentős mértékben függ a termelés és a külkereskedelem szorosabb kapcsolatától. Ki­emelte, hogy már tavaly kísérletek kezdődtek a külkereskedelmi és a termelő vállalatok gazdasági és néhány esetben szervezési egy­bekapcsolásával összefüggés­ben, és a gazdasági kötelékeket az idén még szorosabbra fűzik. Az p'gész újratermelési folyamat hatékonyságáról szólva rámutatott arra, hogy ezzel kapcsolatban ésszerűbben kell elosztani és új­raelosztani az erőforrásokat, meg­felelően kell jutalmazni a munkaeredményeket, mégpedig úgy, hogy az anyagi és az erkölcsi jutalmazás megfeleljen a munka mennyiségének és minőségének, zeteinek mintegy 100 képviselője vesz részt. A csehszlovák küldött­séget Bedŕich Švestka akadémi­kus, a Csehszlovák Békebizottság elnöke vezeti. Viktor Afanaszjev, a Békeerők Nemzetközi összekötő Irodája szovjet bizottságának elnöke, a moszkvai Pravda főszerkesztő­je rámutatott azoknak a javasla­toknak a fontosságára, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista or­szágok terjesztettek elő Stock­holmban. Élesen bírálta a NATO- államok magatartását, amelyek igyekeznek elérni, hocjy a stock­holmi leszerelési értekezlet szűk katonai-technikai kérdésekkel fog­lalkozzék elsősorban. Ily módon is szeretnének információkat sze­rezni a Varsói Szerződés tagálla­mainak katonai adatairól, hangsú­lyozta. KÖZÉLET- Vratislav Vajnar szövetségi belügyminiszter tegnap baráti munkalátogatásra a Lengyel Nép- köztársaságba utazott. A látoga­tásra Czeslaw Kiszczak tábornok, a Lengyel Népköztársaság bel­ügyminisztere hívta meg.- Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Cseh­szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke tegnap ha­zaérkezett a Szíriai Arab Köztár­saságból, ahol részt vett az Általá­nos Szíriai Nőszövetség kong­resszusán.- Abdasz Szalam afgán keres­kedelmi miniszter vezetésével tegnap Prágában, a Külkereske­delmi Minisztérium székházában megkezdődtek az 1984-es keres­kedelmi évre vonatkozó csehszlo­vák-afgán megbeszélések, ame­lyek péntekig tartanak. A cseh­szlovák küldöttséget Jaroslav Ja- kubec külkereskedelmi miniszter- helyettes vezeti. valamint társadalmi súlyának. Egyaránt vonatkozik ez a dolgo­zók, valamint a termelési ágak és a közületek értékelésére. Arra is figyelmeztetett, hogy a kormány szükségesnek tartja az anyagi tár­sadalmi fogyasztás kiadásai, va­gyis a nem termelő ágazatok nyersanyag-, energia- és alap­anyag-fogyasztására fordított kia­dások hatékonyságának növe­lését. Ugyancsak fontos probléma, amelynek már ma nagy figyelmet kell szentelni, az életszínvonal mi­nőségének javítása - mondotta a miniszterelnök. Az emberek szükségleteinek kielégítése köz­vetlenül összefügg a szocialista életmód alakításával és a szocia­lista termelési viszonyokra gyako­rolt befolyásával. Olyan változá­sokra kell törekedni a fogyasztás szerkezetében, amelyek törvény­szerűen megfelelnek a nemzetkö­zi fejlődésnek. Ide tartozik a foglal­koztatottság és a beruházások nö­vekedése a terciális szférában, amely ma a leggyorsabban fejlő­dik, és nagyon fontos a lakosság jelenlegi szükségleteinek kielé­gítése szempontjából. Beszédének végén Ľubomír Štrougal gazdaságunk távlati fela­dataival foglalkozott. Szólt a tudo­mány és a technika fejlesztéséről, a beruházási célokról és Prága továbbfejlesztéséről. Kiemelte, hogy már készül Csehszlovákiá­nak az 1995-ig terjedő időszakra szóló hosszú távú gazdasági és szociális fejlesztési terve, és a nyolcadik ötéves terv irányelvé­nek javaslata. Egyidejűleg a kor­mány megbízta a Csehszlovák Tudományos Akadémiát a tudo­mányos-műszaki, a gazdasági és a szociális fejlődés összegező prognózisának kidolgozásával. Ezzel kapcsolatban kiemelte a kö­zépiskolák és - főleg - a felsőok­tatási intézmények szerepét, mert a társadalom további fejlődése az emberek felkészültségétől, mű­veltségétől, fejlettségi színvonalá­tól függ. Folytatódnak a szovjet-szír tárgyalások (ČSTK) - A szíriai fővárosban, Damaszkuszban hétfőn folytatód­tak a megbeszélések Hafez Asz- szad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke és Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese között. Gejdar Alijev rövid munkaláto­gatáson tartózkodik Szíriában. Megnyílt a Libanon-konferencia (ČSTK) - A svájci Lausanne- ban szigorú biztonsági intézkedé­sek közepette tegnap megkezdő­dött a libanoni nemzeti megbé­kélési konferencia második for­dulója. A megbeszéléseken első­sorban a Libanonban kialakult helyzet normalizálásáról, tüzszü- neti megállapodás eléréséről, va­lamint a konfliktus rendezése álta­lános alapelveinek meghatározá­sáról és nemzeti egységkormány megteremtéséről lesz szó. A Lausanne-i konferenciát Amin Gemajel libanoni elnök nyi­totta meg és reményét fejezte ki, hogy az értekezlet hozzájárul a vérontás megakadályozásához és új korszak nyitányát jelenti Li­banon történetében. Papandreu az amerikai bázisok jövőjéről (ČSTK) - Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök az ITV brit televíziós társaságnak adott interjújában megerősítette, hogy kormánya öt év múlva fel akarja számolni a görög területen levő valamennyi amerikai támasz­pontot. Hangsúlyozta: a görögországi támaszpontok használatára vonat­kozó, tavaly megkötött görög -amerikai szerződés aláírásakor „egész egyértelműen közöltük az amerikaiakkal, hogy az ötéves időszak végén a támaszpontokat ki kell üríteni“. A görög kormányfő ezenkívül azt mondotta, hogy a NATO, amelyben az Egyesült Államok játssza a főszerepet, nem szolgálja Görögország érdekeit. Vizet szivattyúznak az űrállomásra (ČSTK) - Leonyid Kizim, Vlagyi­mir Szolovjov és Oleg Atykov szovjet kozmonauták a múlt hét folyamán át­rakták az űrállomásba a Progressz-19 teherűrhajó rakományát, és most eb­ben helyezik el a használt berendező-’ seket. Ezenkívül a Rodnyik rendszer­rel átszivattyúzták a vizet az űrállo­más tartályaiba. Több kísérletet hajtottak végre az Iszparityel készülékkel; elpárologtatott és ismét kondenzált fémet vittek fel vele vékony rétegben különböző min­tákra. További orvosi vizsgálatot végeztek a szív és az érrendszer tevékenységé­nek ellenőrzésére. Az űrhajósok közér­zete jó, az űrkomplexum fedélzeti mű­szerei rendeltetésszerűen működnek. Grenada népe maga döntsön sorsáról (ČSTK) - A grenadai nép elidege­níthetetlen joga, hogy maga dönt­sön a saját sorsáról, és egyetlen más államnak sem szabad beavat­koznia belügyeibe - állapítja meg az a határozat, amelyet tegnap hagyott jóvá Genfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága. A határozat ugyancsak megerősíti az ENSZ-közgyűlés legutolsó üléssza­kán kifejezésre juttatott követelést, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg Grenada megszállását. A Szovjet Latin-amerikai Szolidaritá­si Bizottság nyilatkozatot tett közzé, amelyben a szovjet nép nevében kife­jezi szolidaritását a grenadai nép igaz­ságos ügyével. A dokumentum elítéli az Egyesült Államok Grenada elleni imperialista agresszióját és határozottan követe­li, hogy az agresszor vonja ki csapa­tait Grenada területéről. (Folytatás az 1. oldalról) réről és ezzel kapcsolatban a szovjet-amerikai kapcsola­tokról beszélt. Megállapította, hogy az Egyesült Államok kormá­nya, sajnos, az igyekezet legki­sebb jelét sem mutatja a nukleáris fegyverek korlátozására és csök­kentésére irányuló egyezmény megkötésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. Az Egyesült Államoknak és a NATO- nak arra irányuló kísérleteire, hogy pótlólagos stratégiai veszélyezte­tettségünket teremtsék meg első- csapásmérő amerikai nukleáris fegyverek telepítésével Nyugat- Európában, érthetően azzal vála­szolunk, hogy nem adjuk fel pozí­cióinkat, hanem megtesszük a szükséges védelmi ellenintézke­déseket. A Szovjetunió, úgy mint koráb­ban, kész a stratégiai s ugyanígy az európai nukleáris fegyverek problémájának konstruktív és köl­csönösen elfogadható alapon való megoldására. A tárgyalásokat bármikor fel lehet újítani - de az Egyesült Államoknak kell elháríta­nia az akadályt, amit új rakétáinak nyugat-európai telepítése jelent. Akkor aztán a mi ellenintézkedé­seinkre sem lesz szükség. A megelőző állapothoz való visszatérés szükségességét távol­ról sem presztízsokokból hangsú­lyozzuk. Egyszerűen nem akarjuk, hogy Európában és az egész vilá­gon tovább fokozódjék a háborús veszély. Más szóval a béke meg­szilárdításának érdekéből indu­lunk ki. Konsztantyin Csernyenko pozi­tívan értékelte azt az álláspontot, amelyet az SPD 1983 novemberi kongresszusa az amerikai raké­táknak az NSZK területén történő telepítése kérdésében elfoglalt, és erőfeszítéseit, hogy csökkentse az NSZK-nak a nukleáris konfliktus­ba való berántása kockázatát, és kifejezte meggyőződését, misze­rint a nyugati országok békeszere­tő közvéleményének lehetősége van arra, hogy jelentősen hozzájá­ruljon a nukleáris háború fenyege­tő veszélyének elhárításáért folyó harchoz. Az SZKP KB főtitkára biztosítot­ta vendégét, hogy a Szovjetunió továbbra is a fegyverkezési hajsza megállítására, az enyhüléshez va­ló visszatérésre, az összes állam­mal való békés együttműködésre fog törekedni, s ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett a Szovjetunió több konkrét javaslatára, köztük azokra is, amelyeket az utóbbi időben terjesztettek elő. Hans-Jochen Vogel kifejtette az SPD álláspontját a biztonsággal és a fegyverkezés ellenőrzésével kapcsolatban. Mint mondotta, az (ČSTK) - Az utóbbi időben nyugtalanító hírek érkeznek a Per­zsa-öböl térségéből, amely nincs messze az Afgáni Demokratikus Köztársaságtól. Ezek a hírek azt igazolják, hogy a térségben hábo­rús konfliktus veszélye állt elő az Egyesült Államok fegyveres erői­nek részvételével. Az Egyesült Államok kormá­nya, amely kezdettől fogva szí­totta a testvérgyilkos háborút Irán és Irak között, kihasználja a két ország fegyveres akcióinak fokozódását és demagóg módon a Hormuzi-szoroson történő sza­bad hajózás biztosításának szük­ségességéről és az öböl térségé­ből a világpiacokra történő olaj- szállítás elé tornyosuló akadályok­ról beszél. E koholt ürügyre hivat­kozva nagy mennyiségű amerikai hadihajót összpontosítottak az öböl térségében, s ezek az ameri­kai légierők gépeivel szolgálatot teljesítenek a körzetben. Az amerikai fél bejelentette, hogy az öböl térségének nagy részében „különleges szabályo­kat“ vezet be a hajók és repülőgé­pek haladása számára, figyelmez­tetve, hogy erőszakot fog alkal­mazni azokkal szemben, akik nem tartják tiszteletben ezeket a sza­SPD sikraszáll az európai eny­hülési folyamat elmélyítéséért és a békés együttműködésért, a nukleáris fegyverkezési haj­sza ellen és a kelet-nyugati partneri kapcsolatokért a biz­tonság területén. Kifejezte azt a nézetét, hogy az új szovjet béke­javaslatok, amelyeket egyebek között Konsztantyin Csernyenko választási beszéde is tartalmazott, beható tanulmányozást érde­melnek. Mindkét fél síkraszállt a kölcsö­nösen előnyös szovjet-nyugat­német együttmüködés további fejlesztéséért a legkülönbözőbb területeken. Konsztantyin Cser­nyenko hangsúlyozta, hogy ennek nagy lehetőségei vannak, ameny- nyiben nem zavarják meg, hanem elősegítik ezt. Nem kis szerepe van e tekintetben az NSZK maga­tartásának a területén elhelyezett nukleáris fegyverekkel kapcsolat­ban. A Szovjetunió és az NSZK gyümölcsözően együttműködhet­ne gazdasági és politikai kérdé­sekben. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy az NSZK-nak az Egyesült Államok előretolt nukleá­ris támaszpontjává változtatása reálisan veszélyezteti a Szovjet­unió és szövetségesei biztonsá­gát, és ebből le fogjuk vonni a szükséges következtetéseket. Konsztantyin Csernyenko és Hans-Jochen Vogel hangsúlyoz­ták, hogy kívánatosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését az SZKP és az SPD között, minde­nekelőtt a háborús veszély csök­kentéséért és a béke szilárdításá­ra irányuló erőfeszítésekben. A találkozón részt vettek: szov­jet részről Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság tit­kára, Andrej Alekszandrov, a KB tagja, a KB főtitkárának tanács­adója, Vagyim Zaglagyin, a KB tagja, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese, Ge- orgij Arbatov, a KB tagja, Szer­gej Ahromejev marsall, a KB tag­ja, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnökének első helyettese, Georgij Zsukov, a KB póttagja, valamint Alekszandr Jakovlev, a Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazga­tója; nyugatnémet részről Egon Bahr és Hans-Jürgen Wisch- newski, az SPD elnökségének tagjai, Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője, Richard von Weizsäc- ker, az SPD parlamenti frakciója elnökének biztonsági tanácsadója és Jörg Kastl, az NSZK moszkvai nagykövete. bályokat. Az Egyesült Államok ez­zel nemcsak a tengerek szabad­ságáról megkötött nemzetközi egyezményben és a nemzetközi polgári repülésről megkötött chicagói egyezményben lefek­tetett, általánosan elismert nemzetközi szabályokat sérti meg, hanem számos olyan ál­lamnak érdekeit is érinti, ame­lyek tengeri és légi útvonalakat használnak az Öböl térségében. Az Afgán Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztériuma rámutat, hogy az Egyesült Államoknak ezek az akciói ellentétben állnak a nemzetközi jogszabályokkal, s veszélyeztetik a békét és a biz­tonságot nemcsak a körzetben, de azon túl is. Ezek az akciók gyakor­latilag előjátékát jelentik az Egye­sült Államok fegyveres beavatko­zásának az iráni-iraki konfliktus­ba, azzal a céllal, hogy hatalmába kerítse az olajforrásokat, az öböl térségében, amelyet Washington „saját érdekövezetének“ nyilvání­tott. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma határozottan elítéli az Egyesült Ál­lamok katonai köreinek az öböl térségében folyó uszító mesterke­déseit, amelyek kétségkívül Afga­nisztánt is érinthetik. Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Az USA erőfitogtatása a Perzsa-öbölben sérti a térség országainak érdekeit Afgán külügyminisztériumi nyilatkozat ÚJ SZÚ 2 1984. III. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents