Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-07 / 57. szám, szerda

ÚJ sző 3 1984. III. 7. Salvador Választási komédia - amerikai „védelemmel“ , (ČSTK) - Az amerikai kormány a Salvadorban március 25-re ter­vezett választási komédia „vé­delmére“ több változatot készí­tett elő. Ez derül ki azokból az információkból, amelyek San Sal- vador-i nagykövetségi forrásokból származnak. Az Egyesült Államok állítólag így akarja megelőzni a forradalmi erők katonai akcióit a választások idején. Az idézett források szerint spe­ciális amerikai egységek részt vennének Salvador stratégiai fon­tosságú pontjainak őrzésében, s felmerült annak lehetősége is, hogy a választások idején a salva­dori partok közelében amerikai haditengerészeti gyakorlatot tarta­nak, illetve hondurasi egységeket helyeznek el a két ország határá­nak mentén. A salvadori Kereszténydemok­rata Párt felkérte a választási bi­zottságot, ne engedje, hogy a sza­vazáson induljon a legreakciósabb erők jelöltje, Roberto d’Aubuis- son, az ún. alkotmányozó gyűlés elnöke. Ez a jobboldali párt, amely mögött nyilván az Egyesült Álla­mok áll, a salvadori politikus „er­kölcsi alkalmatlanságára“ muta­tott rá. D’Aubuissontól mellesleg az amerikai külügyminisztérium - „technikai akadályokra“ - hivat­kozva - hétfőn megvonta a beuta­zási engedélyt. Nicaraguai tiltakozás a hondurasi gyorsnaszádok támadása miatt (ČSTK) - A nicaraguai kül­ügyminisztérium jegyzékben til­takozott a hondurasi külügymi­nisztériumnál a három nicara­guai őrhajót ért hétfői támadás miatt. A támadás során három nicaraguai tengerész életét vesz­tette, s ugyancsak hárman meg­sebesültek. A jegyzék kitér rá, hogy a táma­dást két gyorsnaszád hajtotta vég­re egy ágyúnaszád és néhány re­pülőgép támogatásával. A doku­mentum hangsúlyozza, hogy az akció nagyfokú egyeztetést köve­telt meg, ami elképzelhetetlen lett volna a hondurasi hadsereg köz­vetlen részvétele nélkül. A jegyzék már a második ilyen Hondurashoz intézett dokumen­tum volt az elmúlt 24 órában. Az előző jegyzékben Nicaragua a Honduras részéről a határmenti tartományok ellen végrehajtott provokációra figyelmeztetett. A ni- caraguai rádió közölte, hogy Ze- laya del Norte északi határmenti tartományban az összecsapások során 10 nicaraguai katona életét vesztette. A brit hatóságok felszámolják a nők béketáborait (ČSTK) - A brit hatóságok foly­tatják megfélemlítő akcióikat, a Greenham Common-i légitá­maszpontnál az amerikai robotre­pülőgépek elhelyezése ellen tün­tető békeaktivistákkal szemben. Erős rendőri segédlettel felszá­molták a békeharcos nők egyik kis táborát a támaszpont északi oldalán. A rendőrök és a közeli Newbury városi közigazgatási al­kalmazottak összedöntötték a sát­rakat és erőszakot alkalmaztak a velük szembeszegülő nők ellen. Hasonló sors vár a támaszpont közelében levő más ilyen táborok­ra is. A női békeaktivisták kijelentet­ték, még a táborok felszámolása esetén' sem távoznak a támasz­pont mellől, hanem hálózsákok­ban alszanak az eső és a hideg idő ellenére is. Jogászok tiltakozása az iráni megtorlások ellen (ČSTK) - A Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetsége Brüsszelben nyilatkozatot adott ki, amelyben felháborodását fejezi ki az Iráni Néppárt (Tudeh) tíz veze­tőjének kivégzése miatt. A szövet­ség elítéli azokat a módszereket, amelyeket az iráni hatóságok Enma^vZ: vžäaaaiHB TODOR ZSIVKOV, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke tegnap háromnapos hivatalos ba­ráti látogatásra Líbiába utazott Mladenov külügyminiszter és Chrisztov külkereskedelmi minisz­ter kíséretében. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az államta­nács elnöke Berlinben hétfőn fo­gadta Wolfgang Mischnicket, a nyugat-német Szabaddemokra­ta Párt (FDP) parlamenti csoport­jának elnökét, akivel időszerű nemzetközi kérdésekről és az NDK-NSZK viszonyról tárgyalt. VARSÓBAN tegnap ,,A lengyel nők a függetlenségért és a társa»- dalmf haladásért vívott harcban“ elnevezéssel tudományos konfe­rencia kezdődött, melyen megvi­tatják a nők szerepét Lengyel- ország társadalmi és politikai éle­tében. Az értekezleten jelen van Wojciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke. MANILÁBA, a Fülöp-szigetek fővárosába érkezett tegnap az a menet, melynek résztvevői Fer­dinand Marcos elnök politikája el­len tiltakoznak. A menetelők csak­nem 100 kilométert tettek meg és akciójukkal támogatni akarják az ellenzéki pártok felhívását, misze­rint bojkottálják a május 14-re meghirdetett parlamenti választá­sokat. a vizsgálat során alkalmaztak. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az Iránban napirenden levő megtorlások ellentétben állnak az emberi jogok általános nyi­latkozatával, s ugyancsak az iráni alkotmánnyal. AZ OSZTRÁK BÉKEMOZGA­LOM döntése értelmében május 13-20-a között megtartják a béke­akciók hetét. Az osztrák békeakti­visták azt tervezik, hogy idén négy békenagygyűlést tartanak és megrendezik a rakéták elleni tilta­kozás napját. BANGLADESBEN tiltakozásul a katonai kormány politikája ellen a március 24-re kitűzött helyható­sági választások előtt 2300 jelölt közül 716-an úgy döntöttek, hogy nem indulnak. A bangladesi ellen­zék a választásokat nem legálisak­nak tartja és parlamenti választá­sok azonnali kiírását követeli, de Arsad tábornok katonai kormánya csak májusra ígéri az általános választásokat. A FRANCIA-GUAYANÁN levő Kourou kilövőállomásról tegnap felbocsátották az Ariane francia rakétát, amely Föld körüli pályára juttatja az lntersat-5 távközlési műholdat. A 11 nyugat-európai or­szág bevonásával készített rakéta legközelebbi startját májusra ter­vezik. A NEMZETKÖZI VALUTA ALAP által kiadott International Financial Statistics közlöny adatai szerint a fejlett nyugati országok külkereskedelme már a harmadik egymást követő évben csökkent. Az említett országok kivitele tavaly 1,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. A legszembetűnőbben Nagy-Bri­tannia exportja esett vissza 5,7 százalékkal, majd a sorban az USA következik 5,5 százalékkal. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra Mint már közöltük, a Varsói Szerződés tagállamai közötti megállapodás alapján március 5-én a román külügyminiszté­rium a Bukarestben nagykövetséggel rendelkező NATO- tagállamok diplomáciai képviselőinek, Románia londoni, illetve brüsszeli nagykövetsége Izland, illetve Luxemburg ottani nagykövetségének emlékeztetőt adott át. Az emlékez­tető melléklete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növeljék, illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A javas­lat szövege a következő: A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Román Szociadista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége mélysége­sen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverke­zési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következ­ményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Var­sói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért és a leszerelésért - különös tekintettel a nukleá­ris leszerelésre - lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szi­gorú betartása mellett a fegy­veres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a legalacso­nyabb szinten való biztosításá­hoz vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben növek­vő katonai kiadások táplálják, amelyek - a különböző orszá­gok gazdasági fejlettségétől függetlenül - egyre súlyosabb teherként nehezednek a né­pekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A kato­nai kiadások csökkentése - el­sősorban az összes nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelen­tős ország részéről - igen ha­tásos eszköze lenne a fegyver­kezési verseny megszünteté­sének, a leszerelésnek. A fel­szabaduló anyagi eszközöket a társadalmi-gazdasági fej­lesztés céljaira lehetne fordíta­ni, így a fejlődő országok ilyen szükségleteire is. A nemzetkö­zi feszültség fokozódásának körülményei között különösen fontossá válnak a katonai ki­adások befagyasztására és csökkentésére irányuló intéz­kedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erőfe­szítéseket kell tenniük a kato­nai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen in­tézkedések a Varsói Szerző­dés tagállamai, illetve a NATO- országok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a vi­lág katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagálla­mai a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tag­államai, illetve a NATO tagor­szágai haladéktalanul kezdje­nek tárgyalásokat a katonai ki­adások befagyasztásáról és az azt követő, százalékos arány­ban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították. A Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége párt- és állami vezetőinek 1983. június 8-án, Moszkvá­ban tartott találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagországokhoz: ha­ladéktalanul kezdjenek közvet­len tárgyalásokat a katonai ki­adások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytas­sanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiek­ben e kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vo­natkozó, konkrét intézkedése­ket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagálla­mainak együttesen vagy külön- küfön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkenté­sére. A Varsói Szerződés tagálla­mai tárgyalási javaslatuk meg­tételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodáso­kat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt kö­vető csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlő­dés szükségleteinek kielégíté­sére lehetne fordítani, többek között a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkenté­sének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséhez és az áttérés­hez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tár­gyalások szerves részét ké­peznék a fenti cél elérésére tett általános erőfeszítéseknek. A Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezik készségüket: a NATO tagországaival együtt kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások be­fagyasztásával és csökkenté­sével kapcsolatos kérdések át­tekintésekor felmerült nehéz­ségek leküzdését. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevé­kenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyi­latkozat javaslatainak kiegé­szítéseképpen a Varsói Szer­ződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkenté­sére: • Kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségve­téseinek kis mértékű jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga hatá­rozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például három évre. Ez a javaslat hivatott elő­segíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgya­lások útján történő, még radi­kálisabb csökkentésére. • Első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleá­ris fegyverrel rendelkező tagál­lamai katonai költségvetésé­nek egyidejű, előzetesen egyeztetett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes országokra vonatkozó csök­kentés konkrét összegét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti termék arányában tör­ténő felosztásával kell megál­lapítani. • A Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai ka­tonai költségvetéseinek olyan, konkrét leszerelési intézkedé­sekhez kapcsolódó csökkenté­se, amelyek a leszerelési tár­gyalások során kerülhetnek ki­dolgozásra. A leszerelési tár­gyalások minden egyes részt­vevője a megfelelő megállapo­dás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését. • A katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása, a jelenlegieknél alacsonyabb szinteken. A Varsói Szerződés tagálla­mai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagálla­mai szerint a katonai kiadások csökkentéséről szóló szerző­déseket olyan módon kell vég­rehajtani, hogy minden szerző­dő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszí­téseket kell tenni, érdemi, konstruktív légkörű tárgyaláso­kat kell folytatni, olyan intézke­déseket kell foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tár­gyalások előrehaladását szol­gáló kedvező légkör kialakítá­sához, ám tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek megnehezítik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadásokat illető köl­csönös mértékletesség csak­úgy, mint más, hasonló, a köl­csönösségen alapuló intéz­kedés. Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokat a két szövetségi rendszer minden tagországának közvetlen rész­vételével bonyolítják le. A Var­sói Szerződés tagállamai ab­ból indulnak ki, hogy a tárgya­lások mielőbb megkezdődnek. Javasolják előkészítő konzul­tációk lebonyolítását ugyan­olyan összetételben, szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgyalások céljaiban, idő­pontjában és helyében, vala­mint a részvétel szintjében és más kérdésekben. Az előké­szítő konzultációk idejét és he­lyét diplomáciai úton lehetne egyeztetni. A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a po­litikai légkör javulását Európá­ban és a világon, megfelelné­nek a nemzetközi helyzet foly­tonos romlása miatt, a fegyver­kezési verseny fokozódása mi­att aggódó népek alapvető tö­rekvéseinek. A Varsói Szerződés tagor­szágai bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents