Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-05 / 55. szám, hétfő
M A lengyel felsőoktatási kormányzat most első ízben szervez meg a szorgalmi időszak alatt egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamokat a paraszt és munkáscsaládok gyermekeinek, hátrányos helyzetű fiataloknak, állami gondozottaknak. Hasonló próbálkozás történt már az előző évben - akkor a felvételi vizsgát megelőző hetekben majd tízezer diák vett részt hasonló felkészítésen. Jan Steperski, a felsőoktatási és tudományos miniszérium főosztályvezetője szerint az 1983készítés természetesen ingyenes, hiszen azok számára rendezik, akik egyébként nem engedhetik meg maguknak az itt széles körben elterjedt magánkorrepetitori hálózat költséges szolgáltatását. Az egyetemi előkészítés nem szorítkozik a téli szünidő időtartamára. Az érettségi vizsgák idejéig kísérik fegyelemmel a tanfolyamok résztvevőinek munkáját. Az egyetemek a hétvégeken konzultációkat szerveznek számukra, s a középiskolai tanárok is kiemelten foglalkoznak majd a jelöltekkel. Egyes egyetemek saját kezdeményezésekkel is előállnak: a lublini Maria Curie-Sklodowska tudományegyetem például a helyi lapokban mintafeladatokat tesz közzé - ezeken a felkészülök megmérhetik tudásukat. A munkás- és parasztszármazású diákok továbbtanulásának ügyét a Lengyel Egyesült Munkáspárt fórumai is állandóan napirenden tartják. Lengyelországban ma úgy vélekednek, hogy nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem a hátrányos helyzetűek fokozott gondos felkészítésével kell segítEgyetemi előkészítők Lengyelországban as próbálkozás már bizonyos eredményeket hozott: a továbbtanuló munkás- és parasztfiatalok számának csökkenése megállt, sőt arányuk az első évfolyamban 39,6-ról 39,9 százalékra nőtt. A mostani tanévben a tavalyi tapasztalatok alapján még szélesebb körben szerveznek előkészítő tanfolyamokat a felsőoktatási intézmények. Természetesen egy hét alatt - bármilyen intenzív legyen is a tanfolyam - az összes hátrányt nem lehet behozni. Ám ezek a tanfolyamok módot adnak arra, hogy a hátrányos helyzetű (főleg falusi) fiatalok megismerkedjenek a felkészülés módszereivel, a felvételi vizsgák követelményeivel, a tesztrendszerrel. A felséget nyújtani. Az ország anyagi helyzete sok szükséges intézkedés megvalósítását most nem teszi lehetővé. Nincs például pénz az úgynevezett „0 évfolyamok“ létrehozására, anyagi akadályai vannak annak is, hogy diákotthonokat létesítsenek az egyetemi tanulásra jól felkészítő általános líceumok (gimnáziumok) mellett, hogy jelentősen növeljék az ösztöndíjakat. Nem követel viszont közvetlen beruházást a fiatalokkal való fokozott törődés a családiskola viszony javítása, hogy felkeltsék a szülők érdeklődését, megnyerjék támogatásukat saját tehetséges gyermekeik továbbtanulásához. M. G. *''?■* “i*—^w|s-■‘i’* -Q- -^r -Q i^> iQ> Értékes régészeti leletek Új-kőkori település maradványait tárták fel koreai régészek a rjonszongi járás egyik községében: Csangcsonban. A napvilágra került két ház és felszerelésének maradványai képet adnak arról, hogyan élt itt az ember 4 ezer évvel ezelőtt. A lakhelyek ovális alakúak, formájuk leginkább fatörzsből vájt csónakhoz hasonlít. Az egyik ház hossza 7, szélessége pedig 5 méter. A másik ennél valamivel kisebb. Az ősi hajlékokban viszonylag ép állapotban sokféle háztartási felszerelést találtak. Kiástak például egy nagyobb agyagedényt, amelynek átmérője 58 centiméter. A kisebb köcsögök 15 és 30 centimeter átmérőjúek. Az edények mind vésett mintázatúak. A leletek között látható két pár kis malomkő, néhány mozsár, egy 8 centiméter hosszú kőbalta, több véső és egyéb kószerszám töredéke is. <B) Nagy siker egy kis mongol színpadon Maguk a színészek is beismerték, hogy ekkora sikerre senki sem számított. Nemcsak a tapsról és a virágokról van szó, amelyekkel a premieren a nézők jutalmazták őket. Amikor elhangzottak a darab utolsó mondatai, senki sem állt fel, hogy elhagyja a nézőteret, mindenki a lehető legtovább akart még maradni. Ez a csodálatos, gyönyörű egyetértés volt a legmagasabb elismerés a mongol Állami Akadémiai Drámai Színház alkotó közössége számára az új bemutatóért, az Elfeledett melódiáért.- A darab új irányzat kezdetét jelenti színházunk munkájában, először próbáltuk ki képességeinket egy kis színpadon - mondotta N. Szuvd, a színház művészeti vezetője.- A bemutató az előcsarnokban volt, ahonnan hiányoztak a szokásos díszletek, s a nézőtéren - ha nevezhetjük így- mindössze néhány tucat ember számára van hely. Csakhogy a kis színpad csodálatos lehetőséget nyújt a nézővel való közvetlen kapcsolatra, itt egy pillanatig sem lehet a játék hamis, egy másodpercre sem lehet kiesni a szerepből. Debütálásunkhoz kiváló lehetőséget nyújtott D. Batbajar- nak, a fiatal tehetséges drámaírónak darabja, aki egy család példáján mutatja be, milyen fontos a mindennapi rohanásban - amikor az emberek közti érintkezés gyakorta csak a telefonbeszélgetésekre és a szigorúan vett munkahelyi beszélgetésekre korlátozódnak- az együttérzés képességének, a szellemi érzékenységnek a megőrzése. Tehát az, hogy figyeljünk oda egymásra. S ma, a premier után öröm számunkra a felismerés, hogy a darabnak ez a fő gondolata nagy visszhangra talált nézőink körében - mondta N. Szuvd. A mongoi színházszerető közönséget az idén sok érdekes találkozás várja. Az ulán- bátori drámai színház - az ország legrégibb társulata - bemutatja G. Borovik Interjú Buenos Airesben című darabját és Ibsen Nóráját. A Mongol Nép- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából kerül színre az állami díjas D. Nam- dag drámája az Új út. Viktor Tomilin (Szovjetszkaja Kultura) KÜLÖNLEGES ÓVODA TÖBB SZOVJET VÁROSBAN Ebben a moszkvai gyermekintézményben épp oly vidámak és rakoncátlanok az apróságok, mint a szovjet főváros többi óvodájában. A látogatónak vagy a kerítésen bekukucskáló kíváncsiskodónak csak az tűnik fel a nagy zsibongásban, hogy a kertben önfeledten játszó, futkosó gyerekek fehér kötést viselnek az egyik szemükön. A kötés azonban szemlátomást nem zavarja őket. Az itt természetes, megszokott látvány: ki jobb, ki a bal szemén viseli, s egyetlen gyerek sem kapkod hozzá. Ez az intézmény a kancsal gyermekek bölcsódés óvodája. 1967-ben létesítették, s azóta már több hasonló intézmény működik Moszkvában és a Szovjetunió más városaiban. Az emberek többsége úgy véli, hogy a kancsalság mindössze esztétikai hiba, s nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget. Nem szép látvány ugyan, ha egy gyerek kancsal, de hát vannak ennél komolyabb bajok is. Az orvosok azonban tudják, hogy ez a betegség megnehezíti a tájékozódást és a környező világ megismerését. Ezért tartják fontosnak a gyógyítást. Ma a Szovjetunióban a gyermekeket már egyéves korukban szemészeti szűrővizsgálatra utalják. Ha a kicsinyeknél kancsalságra utaló jeleket fedeznek fel, megfigyelés alatt tartják őket, s szükség esetén megkezdik a. korrekciót. Moszkvában 18 gyermekszemészeti rendelőintézet áll a kis betegek rendelkezésére. Azokat a gyermekeket, akiknél hosszasabb gyógyításra van szükség, speciális, iskola előtti intézményekhez irányítják. A kancsal gyermekek legelső bölcsódés óvodájában ma is 4 húsz fős csoportban foglalkoztatják a 2-7 éves kicsinyeket. A szülők csak vasárnapra vihetik haza őket: így kívánja a gyógyítás. Minden korcsoportnak külön foglalkozási rendje és játékszobája van. A legnagyobbak már az iskolára készülnek. Szabályos kis tantermük és tantervűk van. Részt vesznek rajz- és énekórákon, foglalkoznak a kézügyességet fejlesztő játékokkal, például gyurmázással. A nevelők célja, hogy a menetrend - amennyire ezt a betegség engedi - a többi óvodákéhoz hasonlítson. Persze ezt nem is olyan könnyű elérrii, hiszen a gyerekeket végül is betegként kell kezelniük, - napirendjükben szigorúan ott szerepel a terápiás kezelés, a gyógytorna, a látószervi gyakorlatok végzése és az egyéni kezelés, szakképzett ápolónők és természetesen szemészek felügyelete mellett. Éppen ezért a nevelőket speciális tanfolyamokon képezik tovább. Hasonló tanfolyamokat szerveznek egyébként a mozgássérült és a cukorbeteg gyermekek felügyeletét és iskola előtti nevelését végző pedagógusok számára is. A bölcsódés óvodában a gyermekek általában egy évet töltenek. Az itt tartózkodás nem terheli túl a szülők pénztárcáját: havonta 15 rubelt fizetnek. A költségek nagyobb részét az állam finanszírozza. A kancsal gyermekek bölcsódés óvodái beváltak. Az adatok önmagukért beszélnek: 10 gyermek közül 9 kancsalságától megszabadulva hagyja el az intézményt. Csak abban az esetben kerül sor sebészeti beavatkozásra, ha már nincs remény a konzervatív kezelésre. (B.Á.) A Német Demokratikus Köztársaságban nagy figyelmet szentelnek az idegen nyelvek oktatásának. Minden gyerek tantervben szereplő tantárgyként tanulja az orosz nyelvet, angolul vagy franciául fakultatív módon már az általános iskola 7. osztályától kezdve tanulhat. Meglepő az a tendencia, mely főként az utolsó két évtizedben figyelhető meg: egyre nő a „kisebb“ népek nyelve iránti érdeklődés. S talán még meglepőbb: szorgalmasan hozzákezdtek a „szokatlan“ nyelvek tanulásához, aminek semmilyen hagyománya sem volt. Ez mindenekelőtt a szocialista országokban élő nemzetek nyelvére vonatkozik. Az NDK állampolgárai már nemcsak turistacsoportokban utaznak a baráti országokba, hanem (mert már vannak barátaik és rokonaik is külföldön) egyénileg, még hivatalos kiküldetésben is (legtöbbször vállalatok, intézmények, együttműködési szerződése alapján). A baráti országok figyelmes és készséges vendéglátói általában felhívták a német vendégek figyelmét saját hazájuk természeti és egyéb kincseire, műemlékeire, kulturális értékeire, nyelvük szépségeire - nem ritkán tökéletesen beszélt német nyelven. A kapcsolatok közben kiszélesedtek, a más ország, más kultúra, más emberek iránti érdeklődés nőtt, barátságok születtek, s kezdődött a nyelvtanulás. De hogyan, milyen módon, hol? Erre az esti iskolák (Volks- hochshule) kedvező lehetőségeket nyújtanak. Vegyük csak Berlint, a fővárost. Minden egyes városkerületnek megvan a saját esti iskolája, már-már profillal. Áz ide- gennyelv-tanulás egyik központja például a Volkshochschule Berlin- -Mitte, ahol például a múlt ősszel csak a magyar nyelv tanfolyamaira majdnem háromszázan iratkoztak be, úgyhogy a magyar tanfolyamok száma az angol kurzusok után a második helyre került. (Az NDK-ban 56 esti iskolán folyik magyar nyelvtanítás, csak Berlinben 500 ember tanul magyarul.) Utána számban az orosz és a cseh tanfolyamok következnek. Szlovákul egy másik kerület esti iskoláján tanulhatnak az érdeklődők. Milyen jellegűek ezek a tanfolyamok, mik az elérhető célok? A nyelvoktatás két formában folyik: vannak tanfolyamok turisták számára és (nagyobb részt) első, másod- vagy harmadfokú nyelvvizsgára felkészítő kurzusok. A tanfolyamok hallgatói hetente egyszer (ritkább esetben kétszer) este négy nyelvórára jönnek be az iskolába, majd otthon házi feladatokat készítenek... Amikor szeptemberben az esti iskolák megnyitják kapuikat, a hallgatók, gyakran szép és mélyreható nyári élmények birtokában, nagy lelkesedéssel hozzákezdenek a nyelvtanuláshoz, bármennyire nehezükre esik is a szláv nyelvek kiejtése, a magyar UJ HAGYOMÁNY SZÜLETIK nyelv szerkezeti sajátosságai, szórendje stb. A tanárok arra törekszenek, hogy ezt a kezdeti lelkesedést, az idegen nyelv iránti érdeklődést, a nyelv elsajátítása iránti örömet ébren tartsák, hogy az alapos nyelvtani ismeretek mellett a megfelelő ország múltjáról, politikai, közgazdasági és kulturális életéről sokoldalú ismeret- anyaggal vértezzék fel a tanfolyamok résztvevőit. Olyan hallgatók is akadnak persze, akik a munka utáni nyelvtanulást sokkal köny- nyebbnek képzelték és pár hét múlva abbahagyják. Azok pedig, akik az első fokú vizsgára felkészítő tanfolyam 3.-4. évében járnak, már újságokat olvasgatnak, s mindennapi, kulturális, politikai eseményekről is elbeszélgetnek. S ha elutaznak az illető baráti országba, nyelvismeretükkel már boldogulni tudnak, megérdemelten élvezve az esti fáradozás, a munkaidő utáni tanulás gyümölcseit. Ezek a hallgatók aztán már egyre tudatosabban ismerkednek a baráti ország életével, hétköznapjaival, szellemi értékeivel, kincseivel. A kis népek nyelvének a németek által való elsajátítása új orientáció, új hagyomány kialakulását jelenti. Közismert, hogy az új hagyományok csak lassan alakulnak ki, ezért idő és bizonyos fokú türelem szükséges hozzá. Egy tény: hogy a baráti szocialista országok népei irányába való nyitás, a hozzájuk való közeledés biztos jeleit láthatjuk bennük. Ilyenképpen e folyamat megérdemli, hogy mindkét oldalról segítsük kibontakozását, fejlődését, izmosodását. Dr. INGRID BEJACH Gabrovo, a humor fővárosa A bulgáriai Gabrovo nem egy- csapásra lett a humor és a szatíra fővárosa. Lakosai olyan fajta szereplői a bolgár népmeséknek, mint a magyaroknak - a rátótiak, vagy a székely góbék. Vidámságaik, furfangjaik nyomán választották ezt a várost a négyévenként megrendezésre kerülő nevetés, humor és szatíra fesztiváljának színhelyéül. Gabrovo kerületi székhely, Szófiából mintegy öt óráig tartó autóúton érhető el. Az itt élő embereket egyáltalán nem zavarja az, hogy róluk a világban eléggé furcsa anekdoták, történetek keringenek. Ez úgy hozzátartozik a városukhoz, mint máshol a nevezetességek, hidak vagy emlékhelyek. Külön legendája van a helybéliek takarékosságának, vagy ahogy a rosszmájú történetek magyarázzák: fösvénységének. Ez nem marad el az ugyancsak legendás skót Aberdeen város lakóinak garasossága mögött. Az öreg fennsík hegyeinek lábánál elterülő bolgár város mégsem veri a fogához a garast, amikor arról a híres-nevezetes humorfesztiválról van szó. Ezért sem tűnik fel logikátlannak, hogy megalapították a Humor és szatíra házát, amely a művészeteknek ebben a műfajában születő valamennyi alkotást bemutatja. Az 1972-ben létesült intézmény rövid idó alatt túlnőtt a kerület határain. Ma már nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, s őrzi és népszerűsíti a világ népeinek humorát prezentáló alkotásokat. A világ 131 országával tartanak fenn kapcsolatokat. Felvonultatják itt a képzőművészet, az irodalom, a film, a fotó, a színház és a népi humor műfajában született alkotásokat. A gyűjteményben 1973-ban 75 ezer műalkotást őriztek, s ezen kívül egy 20 ezer kötetes könyvtárat is gondoztak. A legutóbbi gabrovói világtalálkozót a Világ fennmarad, mert tud nevetni! jelszó jegyében rendezték meg. A már hagyományossá vált karikatúraverseny mellett irodalmi pályázatot és filmfesztivált is tartottak. Ezzel együtt mutatkoztak be a bábegyüttesek, amelyeknek többsége népi komédiákat játszott. Gabrovo ezeken túl sem lett hűtlen önmaga folklórban gyökerező híréhez. Karneválok, népi színjátékok, egyéb mulatságok és vigasságok szórakoztatták az összegyúlteket. Felavatták Charlie Chaplin szobrát is, amelyet Geor- gij Csapkanov szobrászművész alkotott. Az egyes kiállításokat .a versenykiírás szerint csoportosították. A karikatúrák, a humoros fotók, a kisplasztikák, a festmények és a könyvillusztrációk külön-kü- lön szerepeltek a bemutatókon. Az Arany Ezópuszt, a képzőművészeti műfajokban odaítélhető legmagasabb jutalmat Hernando Hernandez kubai karikaturista kapta meg, aki béke-tematikájú munkáit küldte el. Az egyes országok nemzeti kollekciójukat is kiállították, ami egyben azt is bizonyította, hogy Gabrovo a legtermészetesebb emberi megnyilvánulás, a nevetés, a mosoly nemzetközi találkozóhelye. (A Bulgarija című lap alapján) ÚJ SZÚ 4 1984 '
