Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-31 / 78. szám, szombat

ÚJ szú 5 1984. III. 31. Becsületes helytállással ■SSSSSSSSS/SSS//SSSS//SSS/SSSSSS//SSSS/SS/SSSSSS/S/SSSSSSSSSSS/SSSSS//S/SSS//S/SSSS/SSSSSSS//SSS/S/SSSSSSS/SSSSSSS/S///SSS//S/S//SSSS/SSSS. A NEHÉZ TERMELÉSI FELTÉTELEK FOKOZOTT IGYEKEZETRE ÖSZTÖNZIK A BÁNYÁSZOKAT A partizánskej Augusztus 29. Vállalat dolgo­zói az idén nagy gondot fordíta­nak az innová­ció meggyorsí­tására, a minő­ség javítására és a termelés hatékonyabbá tételére. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés 40. év­fordulója tiszte­letére vállalt kö­telezettségük értéke csaknem 100 millió koro­na. Egyebek kö­zött megígérték, hogy a szocialista országokba irányuló kivitel tervét 4,7 millió, a tőkésexport tervét másfél millió koronával túlteljesítik. A képen jobbról: Viera Juriková, Mária Baloghová szocialistamunkabrigád-vezetők és Emília Kučerková cipőtalpakat ragasztanak. (Pavol Neubauer felvétele - CSTK) Hatékonyabb műveléssel IDEI FELADATOK AZ ERDŐK TERMŐKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉBEN (Tudósítónktól) - A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bányában márciusra 90 500 tonna szén jö- vesztését irányozza elő a terv. Ebből legalább 9000 tonnát túlórá­ban, illetve a hétvégekre beüte­mezett műszakok során kell fel­színre küldeni a tárnákból.- A januári és februári feladatok túlteljesítése után az utóbbi három hét alatt több kedvezőtlen körül­mény nehezítette meg munkánkat- panaszolta Stanislav Ružička mérnök, a bánya termelésvezető diszpécsere. - Bár az év kezdete óta jól állunk a tervteljesítéssel- terven felül 269 tonnát fejtettünk nem vagyunk elégedettek a márciusi eredményekkel. Ugyan­(Tudósítónktól) - A Szlovákiai Nőszövetség csütörtökön Bratisla­vában megtartott országos érte­kezletén a szövetség Mindent az emberért mozgalmának elmúlt évi eredményeit értékelték, és kitűz­ték az idei esztendő feladatait. Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsá­gának elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a mozgalom keretében a nemzeti bizottságok támogatásával olyan eredmények születnek, melyek nagyban előse­gítik a helyi gondok megoldását. A mozgalomba bekapcsolódó nők egyik fő feladatuknak tartják, hogy hozzájáruljanak az élelmi­szer-önellátás eléréséhez. Felhív­ták az illetékesek figyelmét a par­lagon heverő területek megműve­lésére, a lakosságot pedig - első­sorban a falvakban lakó háziasz- szonyokat - arra ösztönözték, hogy igyekezzenek saját maguk megtermelni a család ellátásához szükséges zöldséget és gyümöl­csöt. A tejtermelésben is több he­lyen javulást értek el a Nőszövet­ség tagjainak közreműködésével. A legtöbb járásban megtalálták a módot a gyermekintézmények hálózatának bővítésére. Az újon­nan létesített lakótelepi óvodák­ban 31 osztályban további 790 gyermeket sikerült elhelyezni, a 17 új bölcsődei részlegen pedig további 264 apróságról gondos­kodnak". A vállalatok, üzemek és szövetkezetek az előző évekhez viszonyítva nagyobb figyelmet szenteltek a közhasznú létesítmé­nyek közös építésének. A tovább­ra is megoldásra váró feladatok közé tartozik azonban a napközik számának növelése és a vállalati üdülők gyermeküdültetésre való felhasználása. A szolgáltatások és a kereskedelem terén is tapasztal­ható ugyan bizonyos javulás, ez azonban még nem ad okot az elégedettségre. Szlovákiában is ebben a hónapban az I. és a III. termelési szakaszon az egy­re rosszabbodó bányageológiai fel­tételek, különösen az állandó vízbetörések miatt a szokásosnál jóval több munkát kellett elvégezni az új falfejtések megfelelő előké­szítésére. Ez a körülmény hátrál­tatta a szénjövesztést, és így már­cius kezdetétől az elmúlt hét köze­péig 373 tonna lemaradásunk volt. Ugyanakkor viszont a vágathajtó kollektívák a tervezettnél 67 mé­terrel hosszabb bányafolyosót ké­szítettek el, és ezzel bepótolták korábbi lemaradásuk legnagyobb részét. A Dolina Bánya fejtési szaka­szain az elmúlt napokban ismét a nők tavaly is sok társadalmi munkával járultak hozzá a környe­zetvédelemhez és -szépítéshez. Az értekezlet további részében az elmúlt évben meghirdetett ver­senyt értékelték. A járások és a városkerületek kategóriájában az első helyre a komáromi (Ko­márno), a Považská Bystrica-i és a Spišská Nová Ves-i, a második­ra az érsekújvári (Nové Zámky), a rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) és a bardejovi, a harmadik helyre pedig a trnavai, a zvoleni és svidníki járás, illetve a bratislavai második városkerület került. A vá­rosok és a falvak közül a legjobb helyezést Mihályfa (Michal na Ost­rove), Síd (šíd) és a kassai (Koši­ce) második váróskerület érte el. D. T. (Tudósítónktól) - Az elmúlt évekkel összehasonlítva az idén a Bódva völgyében is korábban fejezték be az árpa vetését és a tavaszi munkák első szakaszát. Ez vonatkozik a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaságra is. Az 570 hektár tavaszi árpa vetését a terveknek megfelelően március 16-ára befejezték. Pavel Kováč, a gazdaság agronómusa elégedett az eredményekkel, de amint mondja, nincs idő a pihe­nésre. Helytállásból eddig kitűnően vizsgáztak a gépkezelők, traktoro­sok, vetőgépkezelők. Csak pár név a sok közül: ifj. Téglás Imre, Sánta Sándor, Szabó Miklós, Havranko Gyula, Görcsös László. A vetéssel egyidőben befejez­ték a répa, a rozs, a lóbab műtrá­gyázását s befejezéséhez közele­dik a 900 hektár őszi búza trágyá­zása is. Az 1876 hektáros legelőn és kaszálón 856 hektáron végez­ték ef a műtrágyázást, a magasab­meggyorsult a szénjövesztés üte­me. A csütörtöki első műszakban például, amikor 567 bányász ereszkedett le a tárnákba, az elő­irányzott 970 helyett 1122 tonna ' szenet raktak csillékbe. A 152 ton­nás többlet elsősorban ifj. Ján Rusnák, Ladislav Zaťko, Hege­dűs László, Miroslav Čevajka és Štefan Struhársky szocialista munkabrigádjának érdeme volt. Váltótársaik ugyancsak több sze­net jövesztettek mind a délutáni, mind az éjszakai műszakra terve­zett mennyiségnél. Ezt követően pénteken és szombaton ugyan­csak kitettek magukért a nehéz feltételek között dolgozó bányá­szok.- Mivel közeleg a hónap vége, minden kollektívánk rendkívüli erőfeszítéssel dolgozik az említett lemaradás megszüntetése és a márciusi feladatok sikeres telje­sítése, illetve túlteljesítése érde­kében - hangsúlyozta Stanislav Ružička mérnök. - A múlt hét csütörtöké óta folyamatosan töb­bet fejtünk a bánya átlagos napi 3397 tonnás korábbi teljesítmé­nyénél. A második negyedévet mindenképpen tiszta lappal akar­juk elkezdeni. Ezért a legutóbbi hét végén a szombatra rendszere­sen beütemezettek mellé egy rendkívüli műszakot is szervez­tünk. Bányászaink önként jelent­keztek a többletmunkára, mert be­csületbeli ügyüknek tekintik a pél­damutató helytállást a nehéz kö­rülmények között is. Igyekezetün­ket újabb siker koronázta: 200 ton­nával túlteljesítettük a szénjövesz­tés szombati feladatait, és megte­remtettük a feltételeket az e heti terv sikeres végrehajtásához is.-ly­ban fekvő területeken repülőgé­pek segítségével. A hét elején megkezdték a burgonya ültetését. A 720 hektá­ron termesztett növényből 50 hek­tár korai burgonya lesz, hogy idejé­ben eleget tehessenek a kereske­delem megrendelésének. Száz hektáron megkezdték a naprafor­gó vetését is. Gépekkel, vetőmaggal, talaj­előkészítéssel felkészültek a 250 hektár kukorica és a 406 hektár silókukorica vetésére is. A gépja­vítók már megkezdték a kombáj­nok s az aratásban alkalmazott munkagépek javítását, hogy a ter­melésben sehol se legyen fenn­akadás. Annak is tudatában vannak, hogy az eredményes munka alap­ja a jó szervezés és a rendszeres ellenőrzés. A tavaszi munkák fo­lyamán is állandóan ellenőrzik a munkavégzés - szántás, vetés, trágyázás stb. - minőségét és eszerint értékelik a dolgozók telje­sítményét. -csó­Az erdőgazdaság távlati terve­zése a tíz évre szóló üzemtervek­ben jut kifejezésre, nélkülük a kor­szerű erdőgazdálkodás szinte el­képzelhetetlen. Persze, az erdő- gazdasági feladatok nem marad­nak ki az ötéves tervekből sem. A CSKP XV. és XVI. kongresz- szusa irányelveinek értelmében erdőgazdaságunk legfontosabb feladata az idén is az erdők ter­mőképességének további növelé­se, valamint az erdőnevelési mun­kálatok szakszerű és maradékta­lan elvégzése. Az említett felada­tok végrehajtásánál természete­sen szem előtt kell tartani az erdők társadalmi szerepének állandó növelését. Ez valóban nem köny- nyű feladat, s a rendelkezésre bo- csájtott anyagi eszközök célszerű felhasználása mellett feltételezi az erdőgazdaság dolgozóinak áldo­zatkész munkáját is. Sok esetben azonban szükség van egész tár­sadalmunk megértésére, sőt konkrét segítségére is, annál is inkább, mivel az erdőgazdaság­ban számos munka idényjellegű, amit az ágazat saját eszközeivel képtelen elvégezni. Az elmúlt évhez viszonyítva je­lentősen növekszik mindenekelőtt a fakitermelés volumene, nem ke­vesebb mint 4,4 százalékkal. Mint­egy 1,7 százalékos növekedéssel számolunk az erdőművelés terüle­tén, míg e társadalmi jelentőségű munkák növekedése eléri a 3,8 százalékot. Az erdőművelési teen­dők egyik legfontosabb láncsze­mét az erdősítés képezi. Az elmúlt évek fakitermelési feladatai telje­sítésének megfelelően az idén nem kevesebb, mint 19 100 hek­táron kell erdősítési munkálatokat elvégezni, s ez hazánk természeti viszonyai között igényes feladatot jelent. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy ebből a területből mintegy 4570 hektáron új erdőte­lepítést kell végezni, a mezőgaz­dasági termelésre alkalmatlan, s így sok esetben nehezen erdő­síthető területen. Az erdőművelési munkák keretében tovább kell tö­kéletesíteni a fiatal erdőállomá­nyok ápolását és védelmét. Az állományok nevelését viszont dif­ferenciáltan kell megvalósítani, te­kintettel az egyes fafajok biológiai tulajdonságaira. További fontos feladatot jelent a tölgyfavésszel érintett erdőterületek szanálása, s mivel ezek sok esetben szét­szórtan találhatók, nehezebbé vá­lik a kitermelt fa elszállítása. Az erdőművelés eredményes­ségének alapját a biológiailag ér­tékes és jó minőségű erdősítési anyag jelenti. Ebből a szempont­ból nagy jelentőségű az a tény, hogy az erdei magvak begyűjtésé­re alkalmas, elismert állományok területét sikerült mintegy 2580 hektárral növelnünk. A jó minősé­gű erdei magvak felhasználása mellett nagy jelentősége van az erdősítésnél a fejlett, egészséges csemeték alkalmazásának is. A rossz minőségű, nem megfelelő fafajjal telepített állományok ugyanis nem tölthetik be társadal­milag is fontos szerepüket. Ezek­nek a követelményeknek elsősor­ban a nagyüzemi csemeteterme­lési technológiák alkalmazásával lehet eleget tenni. Eddig nem ke­vesebb, mint 10 nagyüzemi cse­metekerti központot építettünk ki, összterületük eléri a 146 hektárt. További 4 csemetekerti központ építése folyamatban van, s ezek­nek összterülete további 171 hek­tárral bővíti a nagyüzemi technoló­giákkal termeszthető erdősítési anyag előállítását. Itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a csemeteker­ti központoknak a felszerelése és ellátottága igen magas színvona­lú. További nagy előnyük a régi, kisüzemi csemetetermelési mód­szerekkel szemben, hogy lehető­vé teszik a nők foglalkoztatását egész éven át, tehát a téli hóna­pokban is. Tudvalévőleg a nagy­üzemi csemetetermesztésnél első­sorban nőket alkalmaznak az er­dőgazdaságok. A szlovákiai csemetetermelés eredményeit igen kedvezően érté­kelték annak a nemzetközi szemi­náriumnak a résztvevői is, melyet a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) fel­kérésére 1983-ban hazánkban rendeztek meg. Az erdőművelési, s ezen belül az erdősítési, erdővédelmi, vala­mint az erdőnevelési, munkák mi­nőségének javítása az idei tervfel­adatok egyik legfontosabb ténye­zője. A fahozam fokozása úgy­szólván elképzelhetetlen az emlí­tett munkák minőségének javítása nélkül. Az erdőművelési munkákat ugyanis sok esetben még ma is kézzel kell elvégezni, mivel ezek gépesítése, tekintettel hazánk ter­mészeti viszonyaira, csak nehe­zen oldható meg. Az említett fel­adatok végrehajtásánál azonban az erdőgazdaságnak jobban kellene élnie az e téren elért kutatási ered­ményekkel. Az idei terv feladatai sok eset­ben igényesebbek, mint az elmúlt évben voltak. Ugyanakkor azon­ban reálisak, s az erdőgazdaság valamennyi dolgozójának együt­tes erőfeszítése és áldozatos munkája révén megvalósítha­tók KOHÁN ISTVÁN SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEKRŐL Az elmúlt napokban úlést tartott a Losonci (Lučenec) Jnb plénuma, melyen többek kö­zött a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetéről tárgyaltak. Az előterjesztett be­számolóból kitűnt, hogy a járásban az elmúlt évben 20 dolgozó egészségi állapota adott okot a teljes rokkantság, 175 dolgozóé pedig a részleges rokkantság elismerésére. A ko­rábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt külön statisztika készült a cigánylakosság nyugdí­jaztatásáról. Ebből kitűnt, hogy a 4993 pro­duktív korban levő lakos közül 3664-en van­nak állandó munkaviszonyban, kifejezett munkakerülést azonban csak 107 személy esetében lehetett kimutatni. A múlt évben 42 cigány polgárt százalékosak le, illetve nyilvá­nítottak teljes rokkantnak, ezzel együttesen tavaly 127-en részesültek teljes, 112-en részleges rokkantsági nyugdíjban. Az egyes betegségek figyelembevételével a legtöbben - számszerint százhármán - szív- és érrendszeri betegségek miatt váltak munkaképtelenné. Kedvezőtlen jelen­ség a fiatalok nagyarányú megbetegedése, hiszen csupán tavaly 120 aktív dolgozót ért szívinfarktus, az egyéb szívbetegségekről nem is beszélve. A második helyen nem történt változás: hatvan dolgozó nem töltheti be munkakörét mozgásszervi megbetegedé­sek miatt. Különösen a nehéz fizikai munkát végzők közül váltak emiatt sokan munkakép­telenné. Sokan kénytelenek időlegesen vagy végleg megszakítani munkájukat idegrend­szeri megbetegedések miatt. A daganatos megbetegedések összesen 41 személy munkaképességét érintették. Tavaly a járás területén 320 esetet észleltek, ami jóval több a korábbi esztendők átlagá­nál. Különösen a tüdőrákban megbetegedet­tek száma növekedett. A rizikós tényezők közül a légszennyeződést, az ártalmas vegyi anyagok belégzését és a dohányzást emelik ki a szakemberek. Sajnos, az egész járásban nincs olyan intézmény, mely csak a már említett szív- és érrendszeri, mozgásszervi és daganatos megbetegedések gyógyítását szolgálná. Kedvezőtlenül alakult az üzemi balesetek statisztikája is. Különösen nagy volt a foglal­kozási ártalmakból eredő megbetegedések és az ipari mérgezések száma, melyek azonban nem befolyásolták lényegesen a rokkantság alakulását. A foglalkozási ártal­makat illetően a lovinobaňai Szlovák Magne­zitüzemben, a podrečanyi bányában és a poltári üveggyárban tapasztalható negatív irányzat. Évről évre emelkedik az úgynevezett te­hetetlenségi segélyben részesülők számará­nya. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősebb emberek közúl sokan eb­ben látják a nyugdíjemelés, a jövedelmi forrásuk kiegészítésének lehetőségét. Az el­múlt évben 524 személy kérelmét találták megalapozottnak az illetékes bizottságok. Sokan vannak olyanok, akik egészségi okokból időlegesen vagy végleg munkahe­lyük megváltoztatására kényszerű Itek. Tavaly ezért 1474-en változtattak munkahelyet, né­hány üzemben azonban gondot okoz a csök­kent munkaképességűek foglalkoztatása. A részlegesen vagy teljes rokkanttá vált emberek egyéb jogokat is élveznek. Sokan kapnak hozzájárulást a gépkocsihasználat­hoz. Az idős, magatehetetlen embereket 148 önkéntes ápoló látja el. A különböző szolgál­tatásokra csupán az elmúlt évben több mint 630 ezer koronát fordítottak. Üdülésben 257 nyugdíjas, közöttük 27 rokkant részesült.- h. a. ­Mindent az emberért Szlovákiai értekezlet a Nőszövetség munkájáról Nincs idő a pihenésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents