Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-23 / 71. szám, péntek

Év eleji párttaggyűlések után JÁRÁSI MÉRLEG TANULSÁGAI Az év első két hónapjában két- . százharmincöt alapszervezetben több mint hét és fél ezer kommu­nista mérlegelte elmúlt évi munká­ját a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. A felelős szám­vetések, őszinte és nyílt véle­ménycserék lehetőséget adtak mindannak számbavételére, ami alapja, feltétele az éves tervfela­datok teljesítésének, s ezzel együtt a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célok elérésének. Előtérben a gazdaságpolitikai kérdések Az év eleji párttaggyülések tel­jesítették rendeltetésüket - hang­súlyozta Váradi Pál, a járási párt- bizottság titkára, amikor arra kér­tük, hogy összegezze a januári és februári taggyűlésekkel kapcsola­tos észrevételeket. Elmondta, hogy a tanácskozásokon a gazda­ságpolitikai kérdések elsődleges hangsúlyt és teret kaptak, amit számos tény igazol. így például többek között az is, hogy az ipari üzemekben a felszólalók 40,4 százaléka közvetlenül a termelés­ben dolgozik. Örvendetes az is, hogy a három-négy évvel ezelőtti gyakorlattal szemben, amikor még nagyrészt csak formálisan kerül­tek szóba a pártcsoportok, ezúttal már szinte kivétel nélkül vala­mennyi alapszervezetben részle­tesen elemezték tevékenységü­ket, sőt az egyes csoportok konk­rét feladatokat kaptak. Mindez azért volt lehetséges, mert a be­számolók a konkrét feladatokat, gondokat és problémákat elemez­ték, s ezekről a termelésben köz­vetlenül érdekelt dolgozók is köte­lességüknek érezték elmondani észrevételeiket. így a felvetett problémák megoldásából a párt­csoportok is többet vállalhattak. így volt ez például a Gellei (Ho­lice) Gép- és Traktorállomáson is. A beszámoló is nagyra étékelte azt a példamutató, szervező és meggyőző munkát, amit a párt- csoportok tagjai a múlt év végén végeztek, s aminek eredménye­ként a dolgozók széles körű összefogásával sikerült pótolni a későn érkezett alkatrészek okozta lemaradást. Külső okok helyett a saját helyzet elemzése A vitában a valós helyzet kriti­kus és önkritikus elemzésére töre­kedtek, keresték a még hasznosít­ható tartalékokat és javasolták, hogy vezető és beosztott egyaránt időhöz és személyhez kötött konk­rét feladatokat kapjon. A Tesla dunaszerdahelyi üze­mének pártgyűlésén téma volt pél­dául az, hogy egyes alkatrészek későn érkeznek. Aztán azt is el­mondták, hogy a rugalmas átállá­sokkal miként sikerült megtartani a termelés ütemét. Különben há­rom év alatt aligha tudták volna 55,6 százalékkal növelni a terme­lést. Sokat köszönhetnek a kezde­ményezést fokozó sokoldalú mun­kaversenynek, amit a jövőben még hatékonyabbá akarnak tenni. Az épülő vízi erőmű kommunistái­nak tanácskozásán egyebek kö­zött hangsúlyozták a párttagok példamutatását. Szóltak arról is, hogy a munkafegyelem ellen vétő­ket először figyelmeztetni kell és ha ez kevés, akkor fel kell rájuk hívni a vezetők figyelmét. A belső, saját ügyeken kívül természetesen a külső okokról is szó esett, de csak azokról, ame­lyek a termelést valóban nehezítik, s ugyanakkor önerőből áthidalha- tatlanok. Ezekre a problémákra a korábbi gyakorlathoz híven az alapszervezetek ezúttal is felhív­ták a felsőbb szervek figyelmét. Tény viszont - és ez sokat bizo­nyít -, hogy a tavalyi évhez viszo­nyítva a járási pártszervekhez az idén mintegy 40 százalékkal érke­zett kevesebb észrevétel, s ezek­nek is túlnyomó többsége a terme­lést nehezítő dolgokra hívta fel a figyelmet. Nőtt a felszólalók száma Az év eleji párttaggyűlések to­vábbi pozitívumaként emelhető ki a 92,7 százalékos részvétel és az, hogy a megjelentek 24,6 százalé­ka szólalt fel. Kimagaslóan jó eredményként említhető az iskola­ügyben dolgozó kommunisták ak­tivitása, hiszen a taggyűléseken megjelenteknek több mint fele mondta el véleményét, javaslatait. Ugyancsak említést érdemel ilyen tekintetben is a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat járási üzeme. A 47 tagból tizenheten szólaltak fel, köztük hat munkás és négy nő. Az utóbbiról azért is szólni kell, mert az ipari üzemek­ben a tagoknak mintegy harmada nő, a vitában pedig csak 15,7 százalékuk szólalt fel. Ez ugyan jobb a tavalyinál, de ugyanakkor azt is mutatja, hogy ilyen szem­pontból az eszmei-politikai neve­lésben még van mit tenni. Közvetve szintén a vitával kap­csolatos, hogy egy-két nagyobb létszámú alapszervezetben a ha­tározati javaslatot a beszámoló után ismertették, s így a vitában a tagok ezzel kapcsolatosan is elmondhatták véleményüket. Aggodalom, de nem lehangoltság A pártgyülések feladataival összhangban a tanácskozásokon az alapszervezeti munka részeit is megvitatták. Elsősorban olyan szempontból, hogy az alapszerve­zeti pártmunka összhangban van-e a gazdaságpolitikai feladatokkal. Ilyen céllal az elkövetkező idő­szakban az alapszervezetekben hatékonyabbá kell tenni a tömeg­politikai munkát és javítani kell a tagfelvétellel kapcsolatos tevé­kenységet. Többek között a párt munkásmagvának erősítésével, de ugyanakkor a korábbiaknál jobban oda kell figyelni a műszaki értelmi­ség és a nők arányszámának to­vábbi növelésére is. A tagfelvételi munka egészének elsősorban a szolgáltatásokban, az egész­ségügyben és a Jednotában kell hatékonyabbá válnia. Lényeges tényként emelte ki a párttitkár, hogy a kommunisták figyelmét a világbékét veszélyez­tető cselekedetek sem kerülték el. Az idei év eleji taggyűléseken a korábbiaknál lényegesen több szó esett a nemzetközi helyzetről és a háborús veszélyről. Nagyon lényeges, hogy az emberek tuda­tosítják a veszélyt, de lehangolt- ságnak, pesszimizmusnak nyoma sincs. Az agitáció összeköti az elmé­letet a gyakorlattal. Ebben van az ereje. Az agitátor - tanította Lenin - a nép érdekeinek bátor védel­mezője, aki szót ért a tömegekkel, önnön lelkesedése tüzével lángra lobbantja őket, világos, beszédes tényeket tár eléjük. A módszerek alkalmazását bízzák az agitáto­rokra, mert a módszernek az egyéni és helyi körülményekhez kell igazodnia. Ki, hol, hogyan és miért agitál napjainkban? Nézzük meg! Sládkovičovóban a hnb kisüze­mének kerámia műhelyében dol­gozik Štefan Jáno, a fiatal, 24 esztendős fazekasmester. Ö a kisüzem agitátora.-örülök e megbízatásomnak, mert ez megtisztelés számomra- mondja. Pártunk fiatal tagjelöltjeként a pártbizottságtól kapta a megbí­zatást. Mielőtt vállalta, aprólékosan megbeszélték, hogy mi a feladata. Egyik fontos feladatom volt- magyarázza -, hogy szervezzek olyan munkakollektívát, amely be­nevez a szocialista munkabrigád cím megszervezéséért indított munkaversenybe. Nem szeret­nénk, ha csak formális lenne a be­nevezés, ezért előbb a munkatár­sakkal beszélgetve a szándékok­ról, a lehetőségekről igyekszem helyzetképet nyerni. Aztán majd indítványozok egyet-mást. Jelen­leg az a probléma, hogy még nem tisztáztuk, itt a műhelyben, csak a fazekasok és keramikusok le­gyenek a munkabrigád tagjai, vagy más műhelyek dolgozói is, melyik műhely csatlakozna hoz­zánk, hogyan lenne előnyösebb, célszerűbb. Ez pedig nem csupán szervezési kérdés, gazdasági is. A gazdasági kérdést illetően Somogyi Etel, a kisüzem könyve­lője, akivel mostanában gyakran beszél erről a problémáról, így vélekedik:- Most még csak négyen dol­goznak a kerámia műhelyben, de joggal lehet számítani a bővítésé­re. Előnyösebb, ha itt szervezünk egy kis létszámú, de ügyes, ver­senyképes munkakollektívát. Számítását arra alapozza, hogy a műhely művészi kivitelezésű, 25 féle terméke, árucikke az utóbbi kilenc hónapban 253 000 korona bevételt eredményezett, pedig még csak helyben árusítják, az értékesítés bővíthető, akárcsak a termelés, hiszen a két új égető kemence alig másfél hónapja üzemel.- Akad persze ellenérv is- mondja erre a fiatal mester - sok más szempontot is figyelembe kell venni. Most persze mellőzzük az érvek és szempontok egyeztetését. In­kább azt igyekszem megtudni, hogy kitől tanulta az agitáció mód­szerét.- Édesapám kommunista - vá­laszol valamicskét tőle is tanul­tam, de hát ők régebben más cél érdekében, másként agitáltak. A szaktanintézetben pedig, mint az ifjúsági szövetség tisztségvise­lője, csak a rendezvények meg­szervezésekor agitáltam. Az is másféle. A legtöbb hasznát a járá­si politikai nevelés házban kapott tájékoztatásnak veszem, mert ott aktuális közgazdasági és szerve­zési kérdések is napirendre ke­rülnek. Sipos Béla, a Zselízi (Želiezov­ce) Magyar Tanítási Nyelvű Gim­názium történelem szakos tanára. Ö a gép- és traktorállomás agitá­tora.- Már hosszú évek óta - mond­ja és ezt a megbízatásomat szívesen vállaltam. S elmondja, miért fontos szá­mára ez a megbízatás. Első he­lyen említi az iskola és az élet kapcsolatát, a munkások történel­mi ismeretének, tudatának formá­lását, népműveléssel párosuló népnevelést stb.- Gyakran bejárok a műhelyek­be is - magyarázza a legtöbben személyes ismerőseim, barátaim. A technikusok és a munkások kö­zött többen volt tanítványaim. Mintha csak hazamennék a szülő­falumba, Nagypeszekre. Persze, a műhely látogatások célja a politi­kus beszélgetések mellett az is, hogy megfelelő tájékozottságra tegyek szert, mielőtt felkészülnék az agitációs fellépésre. Sajátos kifejezéssel a jelentő­sebb évfordulók, emlékünnepsé­gek alkalmával rendezett előadá­sait, beszélgetéseit mondja agitá­ciós fellépésnek.- Ilyenkor nem hiányoznak a segéd­eszközök sem. Térkép, diavetítő, magneiofon. Szem­léltetés nélkül csak szónoklás lenne az előadás, nem lenne meg az agitatív ha­tása. Aztán azt is el­mondja, hogy ilyenkor közreműkö­dő, segítő munkatárs címen min­dig magával viszi valamelyik tanít­ványát ...- Nem tanári bogarasság ez - derül. - Nagyon is fontos agitáci­ós, nevelési helyzetteremtés, mert aki velem jön, akarva, akaratlan részese az agitációnak. A Garamkálnai (Kalná nad Hro­nom) Efsz-ben a pártbizottság jól megfontolt döntése szerint a pro­pagandisták mellé beosztva két agitátor működik: Margita Plotho- vá, a káder- és személyzeti osz­tály vezetője és Božena Vargová mérnök-agronómus.- Az élő szót semmi sem pótol­hatja - vallják. - Mert a hatása közvetlen, azonnali. Persze, érteni kell a szóbeli agitációhoz, a fel­adatokról nem lehet mindenkivel egyformán beszélni. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy az egyiknek ezt mondjuk, a másiknak pedig azt, de ügyelni kell rá, hogy min­denkihez egyénileg, szokását, jel­lemét figyelembe véve szóljunk. Előttük, az asztalon névsorok, kimutatások, írásos feljegyzések. Az élő szóról beszélnek és most mégis ezeket tanulmányozzák.- Ez itt a szövetkezeti munkais­kolába járók névsora - mutatja az agronómus. - Kilencvenen irat­koztak be. Munkahelyek, mond­hatni, hogy szakmák szerint cso­portosítva vesznek részt az előa­dásokon, a foglalkozásokon. Tud­ni kell hát, hogy kinek, mikor szól­junk. Az egyiknek elég néhány figyelmeztető szó, másnak viszont minden esetben hosszan kell el­magyarázni, hogy milyen jelentő­sége van a továbbképzésnek, most, a téli időszakban könnyeb­ben találhat rá időt...- Ez meg a felköszöntendők, az alapító tagok névsora - mutatja a káder- és személyzeti osztály vezetője. - Számukra találkozó­kat, beszélgetéseket rendezünk. Ez ugyan szervezési feladat is, de nemcsak a vezetőség, a pártbi­zottság segít a rendezésben, ha­nem a pionírok is. Mind a ketten természetesnek tartják, hogy bekapcsolódnak a szervezési feladatok teljesítésé­be. Az utóbbi időben ilyen feladat volt idénymunkások toborzása a martini gépgyárba, az efsz dol­gozói közül tizenhármán vállaltak ebben a gyárban 3000 órás mun­kát. A Milex lévai (Levice) üzemé­ben két csoport asszony és lány vállalt kéthetes idénymunkát.- A zárszámadás tételeit is ta­nulmányozzuk - magyarázzák mert hiszen csak tényekre hivat­kozva érvelhetünk, magyarázha­tunk, győzhetünk meg másokat. Nyilvánvalók, ismertek például a számadatok, de ha mi hivatko­zunk azokra, ha mi beszélünk azokról, az más, meggyőzőbb. Igen, meggyőzőbb, mert az agi­tátorok számára a meggyőzés, a feladatok teljesítésére való ösz­tönzés a legfontosabb. HAJDÚ ANDRÁS A Trenčíni Szerszámgépgyár dolgozói a minőségfejlesztést 18 kiemelt területen végzik. A közeljövőben a vállalat teljes egészében átveszi a csehszlovákiai esztergagyártást. Legfontosabb feladatai közé tartozik az esztergagépek innovációjának meggyorsítása. Az elektronikus vezérlőrendszerek továbbfejlesztésével speciális műhelyek fognak foglalkozni. A képen: Jozef Jerábek, az SUI 63 CNC típusú számjegyvezérlésű eszterga hidraulikus elosztóberen­dezését szereli. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) EGRI FERENC Egy emlék kapcsán Gyerekkori emlékeim egyik kellemetlen epizódja a vasúton utazva ma is eszembe jut néha. Bejáró gimnazistaként reggel és délután naponta félórákat zötyögtetett a személyvonat a városi iskolába, meg vissza a falumba. Reggel és délután egész diáksereg lepte el a vonatot, gyakran előfordult, hogy az apró, tréfás lökdösődésből rendetlenkedés, sőt csetepaté lett. Az akkori személyvagonok fából készült szilárd padjaiban nem okozott kárt az efféle gyerekes dula­kodás. Egyszer azonban valamelyikünk erősebben nekiütődött a kocsi egyik ablakának, s az üvegtábla pattanva megrepedt. Abban a pillanatban döbbene­tes csend ülte meg a kocsit. Rémülten néztük az átlósan kettéhasadt üveget, a recés csíkot - csínyte­vésünk jelét aztán egymásra tekintettünk, s nyúl­tunk a táskánk után, hogy eliszkoljunk a helyszínről. De az ajtóban már ott állt a kalauz, s pillanat alatt felmérve a helyzetet haladéktalanul összeszedte a kedvezményes utazásra jogosító igazolványainkat, s a következő vasútállomáson már jegyzőkönyvbe is foglalták a dolgot. Mondanom sem kell, hogy aznap este a vétkes csoport minden tagjának kellemetlen beszélgetése volt szüleivel, akiknek a beüvegezés költségein kívül a büntetés összegének kifizetéséhez is hozzá kellett járulniuk. Bizony, eszembe jut ez az élmény mindenkor, amikor vonatban, autóbuszban megrongált üléshuza­tot, letépett függönyt, kifeszített tükör, lámpa és egyéb szerelék helyét, kivert ablakot látok. Gyerekko­romhoz képest megsokszorozódott az utasok száma, megnagyobbodtak a vonatszerelvények. Ma már ne­hezebb a véletlen kártevőt olyan rugalmasan tetten érni és a kár megtérítésére kötelezni, mint akkor. Még nehezebb a szándékos kártevőket, akik éretlenség­ből, kapzsiságból és ki tudja miféle aljas ösztönöktől vezérelve tanúk nélkül, titokban okoznak kárt a köz­vagyonban. Mégpedig tetemeset: a Csehszlovák Ál­lamvasutak tavaly 15 993 129 koronára becsülte az utasok által okozott kárt, ami 174 638 koronával haladja meg az 1982. évi összeget. Az enyves kezű és a vandál hajlamú utasok az üléshuzatok felhaso- gatásával okozott milliós károkon kívül 34 758 füg­gönyt, 7260 ablaktáblát, 1934 fogast, 2369 szemét­kosarat, 12 285 tükröt, 28 072 égőt, 1207 lámpát, 1937 égófoglalatot és a vasúti kocsik sok egyéb szerelékét lopták el vagy tették tönkre. A közel tizenhatmillió korona káron kívül a tolvajlá- sok és a rongálások következtében lényegesen rom­lik az utazás kulturáltsága. Sürgetően szükséges tehát a felelőtlen elemek elleni határozottabb, követ­kezetesebb fellépés nemcsak a vasút szervei, hanem a nyilvánosság, a becsületes utazóközönség részéről is. Ne legyen közömbös senki, ha rendellenességet tapasztal, segítsen lefogni a vasúti vandálok és tolvajok kezét! GÁL LÁSZLÓ Ki-ki a maga módján Az agitáció szerepe • A cél egy, a módszerek különbözőek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents