Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-22 / 70. szám, csütörtök

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának beszámolója programjának teljesítéséről ÚJ SZÚ 3 1984. ill. 22. (Folytatás az 1. oldalról) tele annak, hogy a jelenlegi és a jövő évben a nemzeti jövedelem növekménye elérje a XVI. párt- kongresszus által meghatározott éves szintet, vagyis hozzávetőle­gesen a 3 százalékot. Az elmúlt évekhez viszonyítva a népgazda­ság hatékonyságában folytatódtak az erőteljesebb, pozitív változá­sok. A munka társadalmi termelé­kenysége 1982-höz viszonyítva 1,7 százalékkal emelkedett s eb­ben az évben tovább fokozzuk az élő munkával való maximális taka­rékoskodást. A három év alatt az összkiadások 20,7 milliárd koro­nával csökkentek. A nemzeti jöve­delem képzésének energiaigé­nyessége 1982-höz viszonyítva 2,5 százalékkal csökkent. Az elmúlt években szerzett ta­pasztalatok és az eredmények összehasonlítása alapján elmond­hatjuk, hogy növekszik a takaré­koskodás üteme. Ezen az úton kell haladnunk. Az elmúlt évben a vasfémszükséglet a gépipari ágazatokban 284 000 tonnával csökkent, ami 4,9 százalékot je­lent. A gazdaságosságra és a ha­tékonyságra való törekvés kedve­zően mutatkozott meg a saját ter­melési értékekben, amelyek 5 százalékkal emelkedtek 1982- höz viszonyítva. A nyereség 12,9 milliárdra növekedett s a maga­sabb rentabilitás a költségekhez viszonyítva csaknem elérte a 11 százalékot. Ezekben az eredmé­nyekben nagy szerepet játszik az ipar, amelynek termelése 1982- höz viszonyítva 3 százalékkal emelkedett. A termelési terv túltel­jesítése lehetővé tette a beruhá­zási szállítmányok, valamint a szocialista és nem szocialista országokba irányuló export növe­lését. A belpiaci szállítmányok megjavították a helyzetet a lakos­ság szükségleteinek kielégítésé­ben, s 1982-höz képest több mint 4 milliárd koronával emelkedtek. A termékek egy részét nem tudták hatékonyan értékesíteni és a rak­tárakban maradt. Minden hatodik vállalat nem tel­jesítette a termelési tervet, és min­den tizedik pedig a saját termelési értékét. Ez valamivel rosszabb, mint a korábbi évben volt. Éppen ez az a tény, amely igazolja, hogy népgazdaságunk termelékenysé­gét illetően sokkal több a lehető­ség, mint a vállalatok és a terme­lési-gazdasági egységek törekvé­se a lehetőségek kihasználására. Az igényességet nem szóban kell ragozni, hanem teljes mértékben a gyakorlatban kell alkalmazni. Feladatul adtuk a minisztereknek, hogy ebből a tényből az illetékes termelési-gadasági egységeknél és vállalatoknál vonják le a szük­séges következetetéseket azzal a céllal, hogy az elkövetkező idő­szakban biztosítsák a hetedik öt­éves tervidőszak feladatainak tel­jesítését. A termelésben végrehajtott szerkezeti változásokkal kapcso­latos igényekkel összhangban folytatódott az elektrotechnikai ipar növekedése. Termelése 1982-höz viszonyítva csaknem 9 százalékkal emelkedett. A ter­melés magas növekményét érték el azokon a területeken, amelyek állami célprogramok részét képe­zik. Ez elsősorban az elektroniká­ra, az automatizált irányító rend­szerekhez szükséges műszaki be­rendezések gyártására vonatko­zik. Hasonlóan határozták meg az ez évre szóló feladatokat is. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni szeretnénk arról, hogy a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kor­mány a múlt évben megvitatta az elektrotechnikai ipar fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Az elfo­gadott intézkedések következetes megvalósítása lehetővé teszi, hogy növekedjen az elektrotechni­ka részaránya, valamint azt, hogy gyorsabban alkalmazkodjon napjaink és a jövő követelményei­hez. Jóváhagytuk a számítástech­nika fejlesztésének koncepcióját, valamint az országos elektronizá- ciós programjavaslatot. A doku­mentumban rögzített elvek lehető­vé teszik, hogy az elektronikát mi­nél gyorsabban alkalmazzák a népgazdaság egyes ágazatai­ban, a termelői és a nem termelői szférában. A tavalyi jó eredményekhez a mezőgazdaság is hozzájárult. 1982-höz viszonyítva 4 százalék­kal növelte termelését. A több mint 11 millió tonna gabonatermés nem csupán a tervezett feladatok telje­sítését jelentette ezen a téren, hanem az eddigi legjobb ered­ményt is. Noha az utóbbi három évben a növénytermesztés átla­gos éves volumene a 6. ötéves tervidőszakban elért átlaghoz ké­pest 8,5 százalékkal nagyobb volt, s ez lehetővé tette gabonaimpor­tunk lényeges csökkentését, még mindig nincs meg az összhang a növénytermesztés és az állatte­nyésztés között. Ezért minden igyekezetünket arra kell összpon- tisítani, hogy már az idén tovább növeljük a növénytermesztést, fő­leg a takarmányfélékből. E feladat teljesítéséből a szállító ágazatok­nak is ki kell venniük részüket, főleg a gép- és vegyiparnak. Ami az állattenyésztést illeti, örömmel szögezhetjük le, hogy növekedett az ágazatban a terme­lőképesség, miközben csökkent az egységnyi termék előállításá­hoz szükséges fajlagos abrakta- karmány-fogyasztás. A vágómar­ha-hizlalásban ez 1980-hoz ké­pest tavaly 18 százalékkal kisebb volt, a tejtermelésben és a vágó­sertéstermelésben pedig 17 szá­zalékkal. Ezeket az irányvonalakat tovább kell követni és el kell mélyí­teni. Elsősorban a mezőgazdasági vállalatoknál kell fokozatosan ta­karmánytartalékokat képezni. A mezőgazdaság néhány ked­vező eredménye bizonyítja, hogy ebben az ágazatban hatnak a tervszerű irányítás tökéletesíté­sét célzó intézkedések. Ugyanak­kor azonban távolról sem lehetünk elégedettek gyakorlati érvényesí­tésükkel. Az intézkedések aktív érvényesítésére kell összpontosí­tania figyelmét az egész irányító szférának, a minisztériumoktól kezdve az egyes termelési mun­kahelyekig. Elsősorban a tervezés színvonalának emeléséről, az ad­minisztráció-igényesség csökken­téséről, a szállítói-megrendelői kapcsolatok javításáról a szolgál­tatások szerepének tisztázásáról és az ezekért való felelősség nö­veléséről, illetve arról van szó, hogy az egész mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexumban erőteljesebben érvényesítsük az önelszámolás alapelveit. Meggyő­ződésünk, hogy az efsz-ek X. kongresszusára való felkészülés és a kongresszus eredményei gyakorlatunkat új ismeretekkel és módszerekkel, új kezdeményezési formákkal gazdagítják. Az idén 2,8 milliárd koronával növekszik a belkereskedelembe irányuló élelmiszerszállítás. Job­ban kell azonban hasznosítanunk a mezőgazdasági nyersanyagokat és sokkal következetesebben kell a fogyasztói keresletnek megfele­lő élelmiszerválaszték termelésé­re összpontosítanunk, és fokozott figyelmet kell fordítani az élelmi­szerek minőségére és gyártmány- fejlesztésére. Külgazdasági kapcsolataink fejlődése Teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának legfontosabb irányvonalát Megállapíthatjuk, hogy a 7. öt­éves tervidőszak harmadik évében teljesítettük a CSKP XVI. kong­resszusának legfontosabb irány­vonalát - a lakosság elért élet- színvonalának és létbiztonságá­nak megőrzését és fejlesztését. 1982-höz viszonyítva a személyi fogyasztás több mint 2 százalék­kal növekedett. Növekedésének fő forrását a lakossági pénzbevéte­lek képezték, melyek 1982-höz képest 11,3 milliárd koronával nö­vekedtek, vagyis több mint 3 szá­zalékkal. A reáljövedelem növeke­dése 2 százalékos volt. Az állami szektorban dolgozók havi átlagbé­re 1983-ban az 1 ponttal emelke­dett létfenntartási költségekkel összefüggésben növekedett és 2789 koronát tett ki, ami 51 koro­nával több, mint 1982-ben. Fontosnak tartjuk, hogy az ipar­ban és a mezőgazdaságban a bé­reknek főleg a mozgó része növe­kedjen. A javadalmazásban meg kell erősíteni a differenciálást, még­pedig az elért eredmények alapján. Ennek feltétele a bérrendszer haté­konyságának növelése, a munka- és az anyagnormák objektivizálá- sa, illetve a megfelelő bértarifá­ba való beosztás és főleg ezeknek az alapelveknek a következetes gyakorlati érvényesítése. A kor­mány intézkedéseket foganatosí­tott a bérrendszer hatékonysága növelésének második szakasza végrehajtására, és az irányító dol­gozóktól elvárja, hogy a párt- és szakszervezetekkel együtt teremt­sék meg az intézkedések fogana­tosításának feltételeit. Az életszínvonal keretében a legnagyobb növekedés tavaly a társadalmi fogyasztásban mu­tatkozott; ezek a kiadások több mint 158 milliárd koronát tettek ki. Az előző évhez képest 3,3 száza­lékos volt a növekedés, főleg az egészségügyre, az iskolaügyre és a társadalombiztosításra fordított kiadások növelésének következ­tében. A lakossági bevételek fejlődé­sével összhangban meg kell álla­pítani, hogy pártunk, szövetségi kormányunk és a két nemzeti kor­mány fokozott figyelmet fordít a belkereskedelmi ellátással kap­csolatos kérdésekre, a belkeres­kedelem kiegyensúlyozottságára. 1982-höz képest tavaly 3,1 száza­lékkal növekedett a kiskereskedel­mi forgalom, miközben több ipar­A 7. ötéves tervidőszak eddigi éveiben néhány kedvező ered­ményt értünk el külgazdasági kap­csolatainkban is. Itt elsősorban meg kell említeni, hogy a szocia­lista országokkal lebonyolított kül­kereskedelmünk tavaly több mint 11 százalékkal és gyorsabban nö­vekedett a tervezettnél. Arra törek­szünk, hogy a Szovjetunió vi­szonylatában kiegyensúlyozott le­gyen fizetési mérlegünk. A szocia­lista országok viszonylatában köl­csönös kereskedelmi aktívumot jegyzünk. A kongresszusi irányvonallal összhangban tovább erősítettük gazdasági együttműködésünket a Szovjetunióval; ennek kulcsfon­tosságú és pótolhatatlan szerepe van külgazdasági kapcsolataink­ban. Az ötéves tervidőszak első három évében a Szovjetunióba irányult kivitelünk 52,3 százalékkal növekedett. Tavaly kölcsönös áru- csere-forgalmunk 14 százalékkal növekedett, és a csehszlovák kül­kereskedelmi forgalomban elért részaránya - a szocialista és a nem szocialista országokat együttvéve - 44 százalékos volt. Kedvező hatása van külkereske­delmi kapcsolataink alakulásában az 1990-ig szóló hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programunk végrehajtásának is. A 8. ötéves terv koncepciója előkészítésének jelenlegi szaka­szában fontos, hogy érvényt sze­rezzünk a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi or­szágával való kooperáció és gyár­tásszakosítás elmélyítésére irá­nyuló kezdeményezésnek. Ilyen terveket készítenek elő a termelé­si-gazdasági egységekkel közö­sen a központi szervek, és ezek alapját képezik majd a KGST-tag- országokkal való, a következő tervidőszakra szóló feladatok ko­ordinálásával kapcsolatos tanács­kozásoknak. Népgazdaságunk fejlődésében pozitív irányvonalnak tartom azt is, hogy csökkentjük a konvertibilis valutaadósságunkat, mégpedig nagyobb mértékben, mint azt az ötéves terv meghatározza. 1981 végétől tiszta adósságállomá­nyunk a felével csökkent. Ezt az irányvonalat folytatjuk a következő időszakban is. Tavaly a nem szocialista orszá­gokba irányult kivitel tervét teljesí­tettük, 1982-höz viszonyítva az export 5,7 százalékkal növeke­dett. A fő figyelmet azonban ex­porthatékonyságunkra kell fordíta­ni. A nem szocialista országokba irányuló kivitel mindeddig olyan termékekből áll, amelyek színvo­nala alacsonyabb, nem tükrözik az alkotó szellemi munkát. Ezért az illetékes minisztériumok és terme­lési-gazdasági egységek feladata, hogy a jövőben többet törődjenek a XVI. pártkongresszus azon ha­tározatainak végrehajtásával, me­lyek a minőség javítását, a termé­kek és a technológiai eljárások műszaki-gazdasági színvonalá­nak emelését célozzák. Előtérben a társadalmi érdekek cikket adtunk el, mint élelmiszert (4,6 százalékkal) és az iparcikkek értékesítése a belkereskedelmi forgalom keretében csaknem 53 százalékot tett ki, az élelmiszerek eladása pedig egészében véve stabilizálódott. E pozitív eredmények ellenére azonban reagálnunk kell arra a tényre, hogy 1983-ban ugyan a kiskereskedelmi forgalom gyor­sabban növekedett az éves terv­ben kitúzöttnél, azonban lassab­ban, mint a lakossági bevételek. Az árukínálat még megérzi, hogy nem mindenütt hajtják végre azo­kat a feladatokat, amelyeket eb­ben a vonatkozásban tűznek ki a párt- illetve kormánydokumentu­mok. Nem sikerült a kívánt mér­tékben végrehajtani a hiánycikk­lista szűkítésével kapcsolatos in­tézkedéseket sem, és bevezetni a közszükségleti cikkek kiegészítő termelését azoknál a gyártóknál, amelyek eddig ezzel nem foglal­koztak. Bizonyos kivételektől elte­kintve nem gyorsult olyan ütem­ben a fogyasztási cikkek gyárt­mányfejlesztése, hogy az új ter­mékek hozzájárulhattak volna a fogyasztói kereslet növekedésé­hez. Ellenkezőleg, esetenként műszaki elmaradottságuk követ­keztében csökkent a fogyasztók érdeklődése az ilyen termékek iránt, és a termelésben, valamint a kereskedelemben egyaránt nö­vekednek az elfekvő készletek. Persze, a minőség javítása nem­csak a termelők, hanem a keres­kedelmi szervezetek kötelessége is. A kormány szüntelen figyelmet ’ fordít a környezetvédelmi kérdé­sekre. Elsősorban a Érchegység környékére, Prágára, Bratislavára, Ostravára és vidékére, illetve a Felső-Nyitra vidékére összpon­tosítjuk figyelmünket. Költségveté­sünkben környezetvédelmi célok­ra egyéb eszközökön kívül mint­egy 2 milliárd koronát irányoztunk elő. Számos fontos építkezés és berendezés - mely a légkör és a vízforrások tisztábbá tételét se­gíti elő - már épül, illetve az idén számolunk megkezdésével, kivite­lezésével. Hangsúlyozzuk ugyan­akkor: nem kevésbé fontos szá­munkra, hogy minden vállalat, üzem és intézmény következete­sen ügyeljen a meglévő berende­zések optimális kihasználására. A XVI. pártkongresszus határo­zataival összhangban a központi bizottság elnöksége ós a kormány figyelemmel kíséri a beruházások hatékonyabbá tételének irányvo­nalát, azt, mennyire összpontosí­tanak a társadalmi szükségletek kielégítésének előnybe helyezé­sére, a befejezetlen beruházások számának csökkentésére, illetve a döntő fontosságú építkezések gyorsabb befejezésére. Jó eredményeket hozott a beru­házási tevékenység csökkentésé­vel kapcsolatos intézkedések vég­rehajtása is. Tavaly a beruházási értékek az 1980 évi 30,5 száza­lékhoz képest 29 százalékra csök­kent. Míg a 6. ötéves tervidőszak­ban éves átlagban mintegy 70 mil­liárd koronát fordítottunk építkezé­sek megkezdésére, az utóbbi há­rom évben ezt a volument 40 milli­árd koronás szinten tartottuk, és ez a szándékunk a legközelebbi években is. A beruházási terv megteremtet­te a feltételeit annak, hogy javuljon az építőipar teljesítőképessége. Noha az építőipari termelés mér­sékelt csökkenésével számoltunk, 1982-höz képest 2,7 százalékkal növekedett az építőipari munkák volumene. Több mint 94 000 la­kást fejeztünk be, a tervidőszak kezdetétől 291 000-re növekedett az átadott lakások száma, tehát a hátralevő években még 15 000 lakás átadásával vagyunk adósak. Ez a lemaradás sajnos azokat a területeket érinti, amelyekben sürgősen meg kellene oldani a la­káshiány kérdését. Múlt évi népgazdaságfejlesztési eredményeink elemzése bizonyít­ja, hogy előtérbe kerül a minőségi követelmények kielégítése. A gya­korlat azt is bebizonyította, hogy a komplex intézkedések alepelvei helyesek, s ezeket következete­sen meg kell valósítani és tovább kell fejleszteni. Ezért, amint azt Gustáv Husák elvtárs hangsúlyoz­ta a CSKP KB 9. ülésén mondott zárszavában, „a gyorsabb hala­dást gátló fogyatékosságok hatá­rozottabb leküzdése érdekében főleg az irányító munka színvona­lának emelésére van szükség. E téren már számos jó tapasztalat és példa áll előttünk, de még min­dig sok a sablonszerű megoldás, a fogyatékosságok puszta megál­lapítása ahelyett, hogy aktívan megoldanák, a gyakorlatban még mindig sok a terv teljesítése körüli spekuláció, illetve az, hogy a tár­sadalmi érdekek rovására akarnak maguknak könnyebb életet terem­teni. Ez ellentétben van a szocia­lista javadalmazás alapelveivel, a szocialista fejlődés szükséglete­ivel, és ezzel a helyzettel nem békélhetünk meg.“ Szüntelenül szem előtt kell tar­tanunk ezeket a követelményeket. Tudatosítjuk, hogy eddig csupán a könnyebben mozgósítható tarta­lékokat sikerült kihasználnunk, mi­közben a hatékonyság növelésére irányuló fő feladatok végrehajtása - mindenekelőtt a tudományos­műszaki fejlesztés, a műszaki- gazdasági színvonal emelése, a gyorsabb innováció és a megle­vő állóeszközök maximális kihasz­nálása alapján - még előttünk van. E megállapításokból kiindulva tavaly éppen az említett területe­ken néhány új intézkedés kísérleti, illetve általános érvényesítéséhez fogtunk hozzá. Ezeket a CSKP KB 8. ülésének határozataiból eredő­en hoztuk. A műszaki fejlesztés hatékonyságának növelése érde­kében számos szervezési, gazda­sági és törvényhozási lépést foga­natosítottunk. A múlt év végén a CSKP KB Elnöksége és a szö­vetségi kormány jóváhagyta a CSKP KB 8. ülése határozatai­nak végrehajtását célzó legfonto­sabb intézkedések komplexumát, s ez már szerves részét képezi az idei tervnek is. Az eredményesebb export és külkereskedelem hatékonyságá­nak növelése érdekében olyan in­tézkedéseket érvényesítünk kísér­letképpen, melyek célja a termeló- és a külkereskedelmi szervezetek szorosabb kapcsolatának megte­remtése, a termelők felelősségé­nek növelése a külföldi piacokon elért eredményekért. Ezeket és a további intézkedé­seket kipróbáljuk, majd fokozato­san alkalmazzuk a gyakorlatban. Ezzel jobb feltételeket akarunk te­remteni egyrészt a 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, más­részt pedig az irányítási rendszer 1985 utáni komplex módosításá­hoz. Nem kétséges ugyanis, hogy a jelenlegi irányítási rendszer és gazdasági mechanizmus valóban mély átépítésre szorul, s hogy mindaz, amit eddig tettünk e téren, csupán a kezdetet jelenti. Abból indulunk ki, hogy az irá­nyítási rendszerben a fő feladatot a központi népgazdasági terve­zésnek kell betöltenie és az olyan elemeknek, melyek a lehető leg­hatékonyabban elősegítik az in­tenzív fejlesztést. (Folytatás a 4.'oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents