Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-20 / 68. szám, kedd
Levelezőink írják HANGVERSENY Nyilvános hangversenyt rendeztek a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) művészeti alapiskolában, melyen a járási zongoraverseny és a Barátság melódiája címen meghirdetett verseny résztvevői, valamint az iskola legtehetségesebb növendékei léptek fel. A zenei tagozat minden szaka képviseltette magát. A műsort a tánctagozat csoportjának a kompozíciója, illetve a képzőművészeti tagozat diákjainak alkotásaiból rendezett kiállítás tette színesebbé. A felvételen: a táncosok Etűdök magyar népdalokra című összeállítást adják elő. Szímkó Gabriella Petrik Andor felvétele Kertbarátok számvetése A Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének oroszkai (Pohronský Ruskov) és csatai (Čata) alapszervezete évzáró gyűlésen értékelte a múlt év eredményeit. A kertészkedők elmondhatták, hogy jó évet zártak, hisz közel 3 millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt adtak el, aminek egy- harmadát az oroszkai konzervgyárban dolgozták fel, kétharmadát pedig a Zelenina lévai (Levice) üzeme vásárolta fel. A két falu szervezetének több mint 400 tagja vette ki részét a faluszépítésből. A helyi nemzeti bizottsággal és a Vöröskereszt helyi szervezetével megszervezték a véradást. A hagyományosan megrendezett öregek napjának előkészítéséhez is hozzájárultak. Megérdemelték a megbecsülést a nyugdíjasok, mert akinek egészsége engedi, mindennapi szorgalmas munkával sok gyümölcsöt és zöldséget termel a közellátásnak. Az elmúlt évben kirándulásokat is szerveztek, amelyeken a kertbarátok kipihenhették magukat. A termelők szívesen használják a közös permetezőgépeket, amelyeket a szervezet vásárol, hogy megkönnyítse a tagok munkáját. A zárszámadó közgyűlésen szó esett az 1984-es évre szóló feladatokról is. Nagy a termelői kedv, de sajnos az összes felkínált zöldségre és gyümölcsre nem sikerült szerződést kötni a felvásárló szervekkel. Sághi István Főzzünk gazdaságosan Húsz asszony és lány látogatja Perényhímben (Perín-Chým) a főzőtanfolyamot, melyet a Jednota fogyasztási szövetkezet rendezett. Peli Sándor nyolcvanegy óra alatt igyekszik megtanítani az érdeklődőket a főzés alapjaira és a gyors, gazdaságos ételkészítésre. A résztvevők megtanulnak italokat keverni, mutatósan felszolgálni, tálalni és elsajátíthatják az alkalmi asztalterítés fortélyait is. Iluv Erzsébet Tevékeny szervezet Eredményes munkát végez a CSEMADOK egegi (Hokovce) helyi szervezete Kunstár Gyula elnök irányításával. Az évzáró közgyűlésen előterjesztett tervfeladataikat fokozatosan teljesítik. Jól sikerült a már hagyományos batyubál, melyen 15 pár mutatta be a nagyközönségnek a község régi népszokásaiból készített vidám összeállítást. A Februári Győzelem 36. évfordulójának tiszteletére rendezett színvonalas kulturális műsorukban a 16 tagú férfikar, 12 tagú tánccsoport, szólóénekesek és szavalók léptek fel. Tavasszal szeretnék bemutatni Dunai Ferenc: A nadrág című három felvonásos komédiáját. Varga Anna Kevés az érdeklődő A CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bizottsága és a járási népművelési központ közösen rendezte meg február végén Füleken (Fiľakovo) a vers- és prózamondók járási versenyét. Az iskolai és a helyi versenyek után 66-an - diákok és felnőttek - szereztek jogot a járási döntőben való szereplésre. A versenyzők létszáma és az előadások színvonala az előző évek átlagához viszonyítva jó volt. Sajnos a felnőttek részéről a prózamondásban kevés volt az érdeklődő, így a járási döntőben ebben a kategóriában nem volt induló. A zsűri döntése alapján a IV. kategóriában az első helyen versmondásban Somoskói Tünde, prózamondásban pedig Lázár Edina végzett, mindketten a Losonci Pedagógiai Szakközépiskola diákjai. Az V. felnőtt kategóriában hat versenyző indult, közülük az első három helyezett: Kere- kesné Csaba Blanka és Mázik István (fülekiek), valamint Nagy Gabriella (losonci) versmondó lett. Csák István Ki kell használni a lehetőségeket A Hajósok Házában megtartotta idei első értekezletét a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet szakszervezete. Ár- gyusi Imre, az üzemi bizottság elnöke arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben sikeresen harcoltak a munkabalesetek ellen, s a szövetkezet dolgozói közül 1982-höz viszonyítva hetvennel kevesebben szenvedtek baleset következtében sérülést. Az üdülésekkel foglalkozó bizottságnak 1983-ban is gondot okozott, hogy a dolgozók nem igénylik a beutalókat. Májusban tíz üdülési lehetőséget nem használtak ki. Négy megszervezett társasutazást le kellett mondani. Nem volt elég érdeklődő. Ugyan 883 szövetkezeti dolgozó részt vett üdülésen, illetve társas- utazáson, de a bizottságnak meg kell találnia a módját, hogy meggyőzze a dolgozókat, saját érdekükben, használják ki lehetőségeiket. Sztrecskó Rudolf Hatékony társadalmi munka Ipolynyéken (Vinica) a hetven- tagú tűzoltószervezetet zömében szövetkezeti dolgozók alkotják. Jobbágy László tűzoltóparancsnok szavai szerint tavaly is sokrétű munkát végzett a szervezet tagsága. Négy taktikai gyakorlatot tartottak, öt alkalommal szivattyúztak vizet kutakból, ami nemcsak azzal a haszonnal járt, hogy kitisztították a kutakat, de egyúttal alkalom nyílt arra, hogy a gépészek gyakorolják, a mélyből való vízszi- tattyúzást. A szervezet tagjai kb. hatszáz lakásban elvégezték a megelőző tűzvédelmi ellenőrzést. A körzeti versenyen huszonegy csapat közül az értékes harmadik helyen végzett az ipolynyé- ki tüzoltócsapat. Az önkéntes tűzoltók hatékony társadalmi munkával segítették a helyi óvoda építését és részt vettek a mezőgazdaság betakarítási munkáinál is.- Munkájukért a hnb tanácsa tizenhét tűzoltónak elismerő oklevelet adott át. Az ipolynyéki tűzoltók tavalyi tevékenységének érdekes színfoltja volt, hogy ők mutatták be első alkalommal a jarasoan az ún. folyamatos tűzoltást. Bodzsár Gyula Új művelődési klub A CSEMADOK sókszelőcei (Selice) alapszervezetének vezetősége a művelődési házzal karöltve népművelési klubot alapított. Az első összejövetelen - melyen 72-en vettek részt - Csizmadia Károly, a klub vezetője ismertette az első félévi munkatervet. Többek között majd élménybeszámolókat, helytörténeti előadásokat, valamint a gyógynövények felhasználásáról szóló előadásokat fognak rendezni. Továbbá a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére vetélkedőt rendeznek. Tóth Mária Sikeres bemutató A CSEMADOK nyitracsehi (Nit- rany) helyi szervezetének színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Oscar Wilde: Hazudj igazat (Bunbury) című vígjátékát. A színdarabot Pécsik Béláné tanítónő és Hajdú Mária tanította be. A közönség az előadást nagy tapssal jutalmazta. Karasz Tibor Érdekellentétek N. M. S.: A házunk mellett van 3-4 ár földem, amelyet betegségem miatt tíz évig nem használtam. 1983 tavaszán valaki a helyi nemzeti bizottság beleegyezésével felszántotta és kukoricát termesztett rajta. Ősszel visszavettem a földemet. Most, februárban hivattak a nemzeti bizottságra (nem hivatalosan) és felszólítottak, hogy adjam vissza a földet annak, aki felszántotta, mert ók három évre, adómentesen odaadták neki. Amikor megmondtam, hogy tudtommal a magántulajdon még nem szűnt meg, azt felelték, hogy a földemet visszakaphatom, ha megfizetem a munkáját annak, aki megművelte. Szerintem ez a követelés igazságtalan, mert az az ember a kukoricáját elvitte, sőt még a szilvafáim termését is. A társadalom alapvető érdeke, hogy minden talpalatnyi föld meg legyen művelve, ne heverjen parlagon. Ebből a szempontból talán érthető a nemzeti bizottság eljárása. Ennek ellenére, a nemzeti bizottságoknak nem csupán a társadalom érdekeit kötelességük védeni, hanem az állampolgárok jogait és jogos követeléseit, a szocialista törvényességet is. A magántulajdon valóban nem szűnt meg, sőt a törvény védelmet is nyújt a tulajdonosnak. A földmagántulajdonra mégis, az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. A jogrend lehetőséget ad arra, hogy korlátozzák annak a személynek tulajdonjogát, aki nem műveli meg a földjét. Az 1975. évi 123. számú törvény 6. §-a szerint a tulajdonos a mezőgazdasági termelés elért színvonalával összhangban köteles biztosítani földje rendes megművelését, s ha nem tudja teljesíteni kötelességeit, köteles erről értesíteni az illetékes helyi nemzeti bizottságot. Ilyen esetekben a járási nemzeti bizottság igyekszik rábeszélni a tulajdonost, hogy ajándékozza a földjét az államnak, esetleg kössön valamelyik mezőgazdasági szervezettel írásbeli szerződést, amellyel használatba átadja földjét. A tulajdonos tehát nem a tulajdonjogát veszti el, hanem a föld használatának jogát (a földhöz fűződő jogviszonyok esetében a törvény erősebb védelmet nyújt annak, akit a föld használatának joga illet meg, mint a tulajdonosnak). A tulajdonjogába való jogtalan beavatkozás ellen (vagyis a földje jogtalan használata ellen) a Polgári Törvénykönyv 132. §-a alapján a bíróságon kérhet védelmet. Ami a munkák megfizetését illeti, ezt nézetünk szerint a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezései szerint kell elbírálni, amelyek a jogtalan anyagi előnyről és annak kiadásáról szólnak, ön azonban valószínűleg semmiféle anyagi előnyt nem szerzett (sem jogosat, sem jogtalant) azzal, hogy valaki kukoricát termelt a földjén és a termést el is vitte. Tartásdíj ellenszolgáltatás nélkül? B. E.: Az unokabátyám már tíz éve nyugdíjban van, de azóta is dolgozik. A keresetét a nyugdíjával együtt mindig a felesége kezébe adta. A felesége azonban vagy két évvel ezelőtt kijelentette, hogy többé nem főz rá. Az unokabátyám ezek után is odaadta neki a nyugdíját azt remélve, hogy a helyzet rendeződik majd. Amikor látta, hiába reménykedik, nem adott már több pénzt a feleségének, aki ezért mindent kihordott a szobájából (a vánkost, a takarót, sót még a villanyégót is kicsavarta) és a bírósághoz fordult, hogy biztosítsanak számára az unokabátyám jövedelméből pénzt. Levonhatnak az unokabátyám nyugdíjából pénzt a felesége számára anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatást kapna tőle? Ha neki kötelességei vannak a feleségével szemben, akkor talán a feleségének is vannak kötelességei vele szemben! Az unokabátyja felesége valószínűleg a tartásdíj megítélését kérte a bíróságon. Tartásdíjat kérni joga van minden rászoruló házastársnak, legyen az akár férfi, akár nő (sőt a tartásdíj megilleti az elvált házastársat is). A tartásdíjra való jogigény egyfajta családi és szociális állapot következménye, nem pedig valamilyen „ellenszolgáltatásért“ járó fizetség. Ezt a családjogi törvény a következőképpen fejezi ki: „A házastársaknak kölcsönös eltartási kötelezettségük van. Ha a házastársak egyike nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a bíróság egyikük kérésére megállapítja a tartási kötelezettség mértékét, a közös háztartásból való gondoskodás figyelembevételével. A tartási kötelezettség mértékét (vagyis a tartásdíj ösz- szegét) a bíróság úgy állapítja meg, hogy a házastársak anyagi és kulturális életszínvonala egyforma legyen“. Az „ellenszolgáltatásnak“ és az unokabátyja felesége jövedelmének bizonyos körülmények között jelentősége lehet a tartásdíj megítélése szempontjából. A családjogi törvény 96. § 2. bekezdése szerint a bíróság nem ítélheti meg a tartásdíjat, ha az ellenkezne a szocialista társadalom erkölcsi alapelveivel. Ezt azonban a bíróság dönti el az eset konkrét körülményeinek figyelembevétele alapján. Továbbdolgozó rokkantsági nyugdíjas J. Z.: Nemrég teljesen rokkantnak nyilvánítottak. Érzésem szerint könnyebb munkát azonban még el tudnék végezni. Megtehetem ezt a nyugdíjam veszélyeztetése nélkül? A rokkantat akkor is megilleti a rokkantsági nyugdíja, ha dolgozik. A munkaviszonya, illetve a jövedelme nem befolyásolja a nyugdíja folyósítását. A nyugdíj folyósítása szempontjából csak a rokkantsági nyugdíj élvezőjének egészségi állapota játszik döntő szerepet. A nyugdíj élvezőjének egészségi állapotát a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottsága vizsgálja meg. A véleményező bizottság megváltoztathatja korábbi döntését, ha olyan személy dolgozik, akit azért nyilvánítottak rokkantnak, mert megítélésük szerint képtelen volt állandó munkára vagy azért, mert azt feltételezték, hogy az állandó jellegű munkavégzés károsan befolyásolná egészségi állapotát és akinél ez huzamosabb ideig tartó munkavégzés után sem következett be. A huzamosabb ideig tartó munkaviszony a fent említettek miatt gyakorlatilag csak akkor jön számításba, ha a rokkantnak nyilvánított személy képes az állandó munkavégzésre, de a jelenlegi munkája összehasonlíthatatlan korábbi hivatása társadalmi jelentőségével és korábbi képességeivel vagy akkor, ha a munkáját csak rendkívül megkönnyített feltételek között végezheti (mint például a vakok). Amikor a gyermek nem örököl A. T.: A mostohaapám az édesanyám halála után, 20 évvel ezelőtt élettársi kapcsolatra lépett egy nővel és eltartási szerződéssel rá is Íratta a házát. A szerződést hitelesítették. A mostohaapám halála után a leánya (az én féltestvérem) nem örökölt semmit. Nemrég azonban azt hallottam, hogy a gyermeknek a köteles részt meg kell kapnia. A gyermeknek valóban meg kell kapnia a hagyatékból az ót megillető köteles részt. Kérdéses azonban, hogy ebben az esetben volt-e hagyaték. Ha az ön mostohaapja az említett eltartási szerződéssel még életében jogerősen átruházta háza tulajdonjogát az élettársára, a ház nem az ő tulajdonában volt a halála pillanatában és ezért nem is képezhette a hagyaték tárgyát (magyarán: nem volt mit örökölni). Az ilyen szerződés viszont csak akkor érvényes, ha azt regisztrálta az illetékes állami közjegyző (ezt a regisztrálást, bejegyzést értette ön a „szerződés hitelesítése“ alatt?). (m-n.) A nitrai Zöldség- és Virágtermesztő Vállalat egész évben friss zöldséggel látja el a várost és környékét. A vállalat dolgozói a napokban az ültetőanyagot tűzdelik tápkockákba. Több mint egymillió palánta várja fóliasátrak alatt a szabadföldi termesztést megengedő napos időt. A felvételen a vállalat dolgozói tüzdelés közben. (Pavol Matis felvétele) ÚJ SZÓ 6 1984. III. 20. liaiwanM
