Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-20 / 68. szám, kedd

Érvényesítsük a szocialista kollektivizmus elveit Egyenlő jogok - azonos kötelességteljesítés Kevesen - sokat „Több virágot szeretnénk látni“ ÚJ SZÓ 1984. III. 20. Nem szükséges különösképpen hangsúlyozni, hogy a mai ember formálásában nagyon fontos sze­repet játszik a társadalom és a munkaközösség. Tudatosítjuk, hogy e téren vannak erős és gyen­ge pontjaink egyaránt. Azt is le kell szögezni, hogy a kollektívában tisztázzuk saját munkánk társa­dalmi és egyéni értelmét is. E tény ismerete nagyon fontos a politikai szervező és ideológiai munka szempontjából. y A dolgozó kollektívák erejéről, az öntudatos munkafegyelem erő­södéséről számos tény tanúsko­dik, többek között azok az ered­mények, melyeket a v 7. ötéves tervidőszakra kitűzött gazdaság- politikai feladatok során értünk el eddig országos viszonylatban csakúgy, mint a nyugat-szlovákiai kerület viszonylatában. Népgazdaságunkban sikeresen folytatódott az intenzív fejlesztés és a hatékonyság növelése. Érvé­nyes ez a nyugat-szlovákiai kerü­letre is, melyben az ipari termelés tavaly 4,4 százalékkal növekedett. Az exportszállításokat nemcsak a szocialista, hanem a nem szo­cialista országok viszonylatában is túlteljesítettük, és a belkereskede­lembe irányult szállítások is na­gyobbak voltak a tervezettnél. A kerület ipari vállalatainál 0,96 százalékkal csökkent az anyag- és energiaigényesség, s az így megtakarított erőforrások több mint két napi terven felüli produk­ciót tettek lehetővé. Ezzel túltelje­sítettük a feladatot, melyet a nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság tűzött ki az 1983-as évi felada­tok végrehajtásával kapcsolatban. Az egy napi termelést a megtaka­rított erőforrásokból mozgalom ke­retében a kerület számos ipari válalata ért el számottevő ered­ményeket. A legjobbakról a vág- sellyei (Šaľa) Duslo, a hlohoveci Slovakofarma, a Gbelcei Kőolaj­ipari Vállalat, a Nové Mesto nad Váhom-i Légtechnikai Vállalat és több más vállalat dolgozói számol­hattak be. Nagyra kell értékelni a gabona- termesztők igyekezetét is, akik ta­valy kerületi viszonylatban az ed­digi második legnagyobb termést takaríthatták be, és a tervezett feladatokat e téren 96 ezer tonná­val túlteljesítették. A húsfelvásár­lási, a tej- és tojásfelvásárlási fel­adatok teljesítésének köszönhető­en tavaly a kerület nagy mérték­ben hozzájárulhatott a folyamatos ellátáshoz. Noha jó eredményeket értünk el, ezeket józanul értékeljük. Nem vagyunk szerénytelenek, ugyan­akkor azonban nem elégszünk meg a munka eddigi színvonalá­val. Nem hangoztatunk frázisokat arról, hogy mi mindent tettünk meg eddig. Figyelmünket azokra a kér­désekre összpontosítjuk, amelyek megoldása hozzájárul az összes konkrét feladat végrehajtására va­ló mozgósításhoz, a felelősség el­mélyítéséhez. Ezzel az is össze­függ, hogy erőfeszítéseket te­szünk a törvényesség és a fegye­lem megtartására. A hibák megtörése árt a társadalomnak Realisták vagyunk, így tudjuk, hogy a közös munka eredményeit még számos fogyatékosság is gyengíti. Ez azzal is bizonyítható, hogy a kerületben tavaly 14 válla­lat nem teljesítette a termelési ter­vet. Ezek között olyan vállalatok is voltak, mint a myjavai Szlovák Szerelékgyár, a Pezinoki Tégla­gyár és a Rohožníki Cementgyár és Mészégető. A vállalatoknak csaknem a fele nem teljesítette bizonyos mutatók szempontjából a tervfeladatokat. Az intenzív fej­lesztés, illetve a tudományos-mű­szaki vívmányok érvényesítése egyelőre még nem megfelelő üte­mű. A külkereskedelem hatékony­ságában, a gépek és berendezé­sek, illetve a munkaidő hasznosí­tásában és az egész gazdálko­dásban is vannak még fogyaté­kosságok. Mindez önmagában is azt bizonyítja, hogy a termelésben még nem aktivizálják úgy a tarta­lékokat, ahogy arról a kerületi pártkonferencián és a kerületi pártbizottság ülésein szó esett. A tartalékok mozgósításának szükségességét az ez év eleji pártgyüléseken is sokan hangsú­lyozták. Számos komoly problé­mát kell még megoldani a munka- fegyelem, az anyagi-műszaki ellá­tás, a terv- és pénzügyi fegyelem megtartása terén is. Hol kell keresnünk a hibák oka­it? Elsősorban a munkafegyelmet kell szemügyre venni e kérdés megválaszolása céljából. A dolgo­zók egy része még nem kellő felelősségtudattal teljesíti kötele­zettségeit, és sokan nem tartják be a munkarendet és az előíráso­kat, semmibe veszik a vezető uta­sításait, sót nem egy esetben a törvényes rendelkezéseket is. Meg kell követelni a fegyelmet E megállapítás helyessége szá­mos ténnyel támasztható alá. A nyugat-szlovákiai kerületben az elmúlt esztendőben a munkahelyi kollektívák kezdeményezésének eredményeit gyakran gyengítette egyes dolgozók kötelességteljesí­tés iránti felelőtlensége. 1983-ban a kerület iparában több mint 65 ezer munkanap veszett kárba iga­zolatlan hiányzás miatt. Ez csak­nem 1000 munkanappal több, mint 1982-ben volt. Naponta átla­gosan 289 dolgozó hiányzott mun­kahelyéről, és az emiatt keletke­zett kár összege megközelíti a 95 millió koronát. Üzemi baleset miatt a kerületben naponta átlagosan 1460 dolgozó hiányzott. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy még nem alakult ki eléggé felelős vi­szony a munkafegyelem és a munkavédelmi előírások meg­tartásához. E tények fölött nem­csak a gazdasági vezetőknek kel­lene elgondolkozniuk, hanem a pártszervezetek, a szakszerve­zetek és a SZISZ vezetőinek és tagjainak is. Mindez azt jelzi, hogy a párt­szervek és az irányítási szféra munkájában az eddiginél többet kell foglalkozni a fegyelem kérdé­sével. A munkahelyi feladatok tel­jesítését következetesen meg kell követelni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy amikor a munkahelyi és műszaki fegyelemről beszélek, nemcsak a munkások tevékenységére gon­dolok. A fegyelem fogalmába a tervezési, az irányítási, a tech­nológiai, a pénzügyi és az állami fegyelem is beletartozik. A felelősségben az irányító dolgozók az elsők A dolgozót elsősorban a pénz­keresés, a családfenntartás moti­válja munkájában, és ez teljesen érthető és morális. Társadalomel­lenes viszont az, ha néhányan ügyeskedéssel próbálnak többlet- jövedelemre szert tenni, miközben másokat megkárosítanak. Az ilyen esetekben az önzés és a kispolgá­ri szemléletmód motiválja a csele­kedeteket. És ez nem csupán a munkafegyelemmel függ össze azok részéről, akik az említett hi­bába esnek, hanem az irányító dolgozók gyengeségével is. E te­kintetben számos helyen olyan nemkívánatos jelenséggel is talál­kozhatunk, hogy a dolgozók és vezetőik kölcsönösen elnézőek egymás hibáival szemben, per­sze, mindannyiuk kárára. A fegyelemmel összefüggés­ben számos komoly probléma ve­tődik fel. Az emberek munkájára kedvezőtlenül hatnak az anyagi- műszaki ellátásban felmerülő fo­gyatékosságok csakúgy, mint az állami tervben rögzített feladatok vállalati, üzemi szintekre való le­bontásában tapasztalható hibák. A termelési-gazdasági egységek a vállalatok egy része számára jelentős késéssel bontják le a fel­adatokat. Ennek következtében a munkakollektívák még későb­ben ismerkednek meg a teendők­kel, s ez nagy mértékben lassítja az alkotó kezdeményezés kibon­takozását, illetve a tervfeladatok végrehajtásához szükséges felté­telek megteremtését. Szabad utat a brigádrendszerü önelszámolásnak A reális célok kitűzése és vég­rehajtásuk feltételeinek megte­remtése nem könnyű feladat. Az ismeretek mellett elsősorban áldo­zatkészséget és fegyelmet igé­nyel. Az irányító és nevelő munká­nak ezért elsősorban arra kell irá­nyulnia, hogy a fegyelem öntuda­tos legyen, hogy ez a jobb minő­ségben elvégzett munkában csa­pódjon le. És ez nagyon bonyolult és igényes feladat, melyet az ed­diginél nagyobb intenzitással kell megoldanunk nemcsak a politikai és ideológiai munkánkban, hanem a nevelő szervező munkában is. E tekintetben fontos feladat szá­munkra, hogy az ipari és építőipa­ri, valamint a mezőgazdasági vál­lalatoknál egyaránt céltudatosab­ban használjuk ki a brigádrend­szerű munkaszervezés és java­dalmazás különböző formáit. A pártnak a társadalomban be­töltött vezető szerepéből, kitűzött céljaiból minden kommunista szá­mára adódik a követelmény, me­lyet az alapszabályzat is tartal­maz, miszerint: példát kell mutat­niuk a társadalmi feladatok teljesí­tésében, példát kell mutatniuk a mindennapi életben, a család­hoz fűződő kapcsolataikban a gyermeknevelésben, szeré­nyeknek, igazságosaknak és be­csületeseknek kell lenniük. Ha ezeket az erkölcsi tulajdon­ságokat minden állampolgárunk magáénak vallhatja, kevesebb problémánk, kevesebb gondunk lesz, és egyúttal több örömünk, nagyobb jólétben élhetünk. EMIL LATTA, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára Számos község a közeli város, vagy városok vonzáskörében la­kosságát tekintve elöregszik. Vagy­is a fiatalok elhúzódnak a falu­ból, beköltöznek a városokba, ahol helyben találnak munkát, szövetkezeti vagy üzemi lakást; nagyobbak szórakozási lehetősé­geik. Hasonló gondokkal küzd az Ipolyság (Šahy) árnyékában meg­húzódó Tesmag (Tešmak) is, melynek 674 lakosa van. De ebből is 200 már nyugdíjas, illetve az itt élők 24 százaléka 70 éven felüli.- Sok család akkor költözött el tőlünk, amikor 1962-tól 10 éven át nem lehetett a faluban építkezni, mondja Pásztor Tibor, a falusi pártalapszervezet bizottságának tagja, a hnb elnöke. A községben évente 28-30 em­ber hal meg, s csak 2-3 születik. Pedig új óvoda is épült (1978-ban adták át) 30 gyerek részére, de az sincs teljes mértékben kihasznál­va. Iskola ma már nincs a faluban. A tesmagi gyerekek Ipolyságon tanulnak.- Az öreg óvodában most az ifjúsági szervezetnek és a CSE­MADOK helyi szervezetének van a klubja - folytatja Pásztor elvtárs. - Mindegyiknek külön helyiség­ben. Saját helyiségeik vannak a Vöröskereszt tagjainak és a tűz­oltóknak is. A sportolóknak szép sportpályájuk és öltözőjük van. Minden tömegszervezetünk saját helyiséggel rendelkezik. A tömegszervezetek munkájá­tól igen sokat vár a falusi pártalap­szervezet, illetve a község vezető­sége. A január közepén megtartott év elejei taggyűlésen, majd a két héttel később megrendezett nyil­vános gyűlésen is a figyelem hom­lokterében álltak a helyi tömeg­szervezetek. Ezek közül az ifjúsá­gi szervezetnek 29 tagja van. El­nöke Mezöszállasi László, a Strojstav autójavítója. A sport­egyesületnek még több a tagja: 68. Élén ifj. Kapa Sándor áll. Sportte­vékenységük a labdarúgásra kor­látozódik. Csapatuk jól szerepelt a harmadik osztályban. Eredmé­nyesnek mondható a CSEMADOK 63 tagú helyi szervezete is, élén a kommunista Barta Lajossal. Említést érdemel a CSEMADOK énekkara, mely már (tavaly május elsején) az ipolysági amfiteátrum­ban is fellépett. Nem jelentéktelen a 34 tagű Vöröskereszt helyi szer­vezetének munkája sem. E szer­vezet élén Mezöszállasi Anna áll.-Célunk a társadalmi szerve­zetek tagságának további bővíté­se - hivatkozik Pásztor Tibor az év elejei taggyűlésen és a nyilvános gyűlésen elhangzottakra. - Min­denkit szeretnénk bekapcsolni va­lamelyik szervezetbe, a község érdekeiért végzett munkába, a kulturális tevékenységbe: A tö­megszervezetek révén akarjuk növelni a lakosság aktivitását. Po­litikai munkával pedig elérni, hogy mindenki legyen tudatában annak, mi a kötelessége. Célunk a lakos­ság megnyerése a választási program teljesítésére, a falu szé­pítésére. Több virágot szeretnénk látni nemcsak a kertekben, hanem az utcákon is. A nyilvános gyűlé­sen is kimondtuk, hogy a tömeg­szervezetek tagságának az eddi­ginél aktívabbnak kell lennie, s olyanok ne vállaljanak tisztséget, akik nem hajlandók dolgozni. Hogy a lakosságnak többet kell kezde­ményeznie.- Mi a választási program fő pontja? - kérdem.- Jövőre kezdjük meg a víz be­vezetését. A járáson megígérték azt is, hogy pénzt kapunk a helyi han- gosanbeszéló felújítására. Tavaly októberben megtartott nyilvános gyűlésünkön a lakosság okkal bí­rálta, hogy gyakran hibás volt a te­lefon. Csak két vonalon lehetett hívni Ságra.- És mi lett a bírálat ered­ménye?- Már szerelik az új vonalat- mutat ki jogos büszkeséggel a hnb épületének ablakán az utcá­ra, ahol a szerelők dolgoznak.- Bár kicsi a községünk, a gondja­ink nagyok. Sokan nem gondolnak , 'C \ Pásztor Tibor: „Úgy határoz­tunk, hogy minden gyűlésünkre meghívjuk a regisztrált tago­kat“ (Hajdú András felvétele) arra, hogy a kis falvakban is lénye­gében ugyanúgy meg kell oldani a problémákat, mint a nagyközsé­gekben. Ráadásul a mi helyzetün­ket nehezíti, hogy nincsenek üze­meink. A nagyközségekben a szö­vetkezet rengeteget segít. A váro­si üzemekben, bár dolgozóik egy része faluról jár be, nem törődnek a falu gondjaival. Például a sági üzemeket egyáltalán nem érdekli, hogy például Tesmagon tavaszi nagytakarítást rendeznek. Nálunk nem épül üzemi óvoda sem. A gondjainkat mégis meg kell ol­danunk. Ezért látjuk az emberek megnyerésének útját a tömeg­szervezetek munkájának fellendí­tésében. Ezért bíztunk meg min­den párttagot azzal, hogy dolgoz­zon valamelyik helyi tömegszerve­zetben. A falusi pártalapszervezetnek 8 tagja van, s ebből 6 már nyugdí­jas. Viszont 17 a falun kívül dolgo­zó kommunista él Tesmagon. Fa­lusi András, a pártalapszervezet elnöke is regisztrált tag.- Úgy határoztunk, hogy min­den egyes taggyűlésünkre meg­hívjuk a regisztrált tagokat is. FÜLOP IMRE SZAKOSÍTJÁK A ZÖLDSÉGTERMESZTÉST Tavaszias lendület a földeken A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás néhány kedvező fekvésű közös gazdaságában már folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Az elsők között a busái (Bušince) és az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) földművesszö­vetkezetekben láttak munkához a talajmű­velő gépek, s néhány nappal később a zsélyi (Želovce) és a lukanyényei (Nenince) gazda­ságban is megkezdődött a magágykészítés. Járási viszonylatban a tavaszi árpát 1900 hektáron kell majd elvetni, a zab vetésterüle­te pedig meghaladja a 200 hektárt. A kalá­szosok után a burgonya, a hüvelyesek, a ku­korica és a cukorrépa vetése jelenti a soron következő feladatot. Kukorica magja közel 3000 hektáron kerül földbe, ennek egyhar- mada iparszerű termesztési rendszer kereté­ben, tehát a vetőmagot, vegyszereket és a termesztési eljárást is a magyarországi Bábolnából kapják a társgazdaságok. Trak­torosok egy csoportja már az elmúlt hetek­ben a magyarországi helyszínen ismerkedett meg a feladatokkal, s most a növényter­mesztési szakemberek átképzése folyik. A stratégiai fontosságú gabonatermeszté­sen és a takarmánytermesztésen kívül a já­rás nagyüzemeiben az idén sokkal nagyobb figyelmet fordítanak majd a cukorrépa, a hü­velyesek és a zöldség termesztésére. Nem minden ok nélkül, hiszen éppen a megneve­zett ágazatokban maradtak el tavaly a várt hozamok. A borsó vetését például sokkal körültekintőbben végzik majd, nagy súlyt helyezve az utómunkálatok pontos elvégzé­sére és a későbbi gyomirtásra. A cukorrépa vetését megelőzően pedig a talajelókészítés leegyszerűsítésére törekednek, hogy a talaj­ban kellő ideig megmaradjon a nedvesség- tartalom. A trágyázás jelentőségét is felis­merték a járás szakemberei, mégpedig a ta­lajelemzés pontos vizsgálata alapján. Az egyedek optimális számát 90 ezerben hatá­rozták meg egy hektáron. . A napokban megkezdődött tavaszi mun­kák előkészületeit megfelelőnek minősítették a szakemberek. A gazdaságokban nyilván­tartott 575 kerekes traktor közül több mint 530 üzemképes, s hasonló a helyzet a lánc­talpas traktorok esetében is. A vetőgépeket is megfelelő számban kijavították, bár né­hány fontos alkatrészt csak az utolsó pillanat­ban kaptak meg az Agrozettól. A tavaszi munkák időbeni és jó minőség­ben történő elvégzése ma már nem csupán a földművesszövetkezetek és az állami gaz­daságok belső ügye. A talaj tápanyagután­pótlásában és vegyszerezésében immár döntő szerepe van az Agrokémiai társulás­nak. A tavaszi idényben mintegy 7100 hektár növény védelméről kell gondoskodnia, s mint­egy 23 500 hektáron kell elvégeznie a trá­gyázást. Jelentős feladatok várnak a szőlőtermesz­tő gazdaságokra is. A naptári tavasz kezde­tére mintegy 1400 hektáron kell elvégezni a metszést és a permetezést, s a vegetáció kezdetéig úgynevezett mélységi trágyázást végeznek a teljes termőterületen. A zöldségtermesztésben már az idén ko­moly javulásra számítanak a járás vezetői. Ezt szolgálja a fóliás termesztés 2,5-2,5 hektárra való kiterjesztése az ipolybalogi és a zsélyi gazdaságokban, valamint a sza­badföldi kertészetek szakosítása. Paprika­termesztéssel ezután például csak két gaz­daságban, Balogon és Zsélyben foglalkoz­nak 10,5 hektáron, a káposztát 64 hektáron Sklabinán, a gyökérzöldséget Lukanyényé- ben, a dinnyét Zsélyben termesztik. A szako­sítástól a kertészeti gépek és berendezések jobb kihasználását, a termelési költségek csökkentését várják. ' -h. a-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents