Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-19 / 67. szám, hétfő

JÓ ÚTON HALADNAK ÚJ szú 3 1984. III. 19. Még többet, mint tavaly A tapasztalatok felhasználásával Folyamatosan teljesítik a tervet • Gondolnak az utánpótlásra is A Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyár kommunistái értékelő taggyűlésü­kön joggal állapíthatták meg, hogy eredményes évet zártak. Figye­lemre méltó eredményeket értek el a termelés és az ideológiai munka terén egyaránt. A gyár dol­gozói huszonnyolc éve folyamato­san teljesítik vállalt feladataikat. Az elért termelési eredmények országos viszonylatban is figye­lemre méltóak. A beszámolóból - amelyet a pártszervezet alelnöke, Bodnár Oszkár terjesztett elő - megtud­hattuk, hogy a legtöbb termék esetében túlteljesítették a tervet. A fehér cellulóz termelését 130,3, a hullámpapír gyártását 101,2, a higiéniai gyártmányok tervét 108,9 százalékra teljesítették. A plasztifikátor és a vuzal gyártá­sánál azonban lemaradás mutat­A figyelem középpontjában A vajáni (Vojany) Villanyerömű üze­mi pártbizottsága rendszeresen elemzi a hibákat, igyekszik feltárni a valós okokat és megköveteli a tisztségvise­lőktől, hogy hatásos intézkedéseket hozzanak az észlelt hibák kiküszöbölé­sére. Hagyománnyá vált, hogy a gazda­sági vezetők általában havonta, a vál­lalat igazgatója pedig negyedévenként részletesen írásbeli jelentést terjeszt a pártbizottság elé. Ha úgy látjuk, hogy az előterjesztések olyan problémákat vetnek fel, amelyeket átfogóbban kell elemezni, kikérjük a gazdasági albi­zottság vagy a szakavatott pártaktíva véleményét is. így határozataink politi­kailag és szakmailag is megalapozott tényekre épülnek. Vállalatunknál többségben rátér-" mett, szakmailag és politikailag felké­szült káderek dolgoznak. Ennek meg­felelőek természetesen az eredmé­nyek is, amelyekért eddig sem kellett szégyenkeznünk. A múlt év folyamán minden hónapban túlteljesítettük terv­feladatainkat, s ezzel lényegesen hoz­zájárultunk ahhoz, hogy elegendő vil­lanyenergiához jutottak az ipari válla­latok. Változatlanul fontos feladat a XVI. pártkongresszus és a CSKP KB 15. ülése határozatainak teljesítése mun­kahelyeinken. Határozottabban kell alapszervezeteinknek képviselniük a közös érdekeket, azt, hogy minden más érdek és törekvés csak a társadal­mi érdekeket figyelembe véve érvé­nyesülhet. Határozottabban kell har­colni a negatív jelenségek ellen. MICHAL POSYPANKA ai üzemi pártbizottság elnöke kozott, melynek okát az értékesí­tési nehézségekben látják. Az ér­tékesítési lehetőségek bővítése, a mennyiségi termelés növelése mellett fontos feladatuk a minőség javítása. A minőség növelését a technológiai fegyelem szigorítá­sában, a nyersanyag és a víz minőségének javításában látják. Tökéletesíteni kell a fehérítési fo­lyamatot és az osztályozást is. A fogyasztási normák területén többlet mutatkozik a klór fogyasz­tásában. A fölösleges anyagfo­gyasztást elsősorban a technoló­giai fegyelem megtartásával, más­részt a klórtartályok pontos és gyakoribb mérésével lehet csök­kenteni. A beszámoló felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a takarékos­ságnak a munkafolyamatok min­den területére ki kell terjednie, nem szabad leszűkíteni csak az energiahordozókra. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a rendszeres, a gyors és a tö­kéletes karbantartásnak, az egyes részlegek felújításának. A karban­tartási költségeket növelte a pótal­katrészek árainak emelkedése és az új gépsorok beállítása. A nem várt többletkiadásokat úgy igye­keztek csökkenteni, hogy a pre­ventív karbantartó és javítómun­kákat saját maguk végezték el. Időben és jó minőségben fejeztek be minden javítást. Különösen nagy munkát jelentett az l-es lúg­torony kicserélése. Ebben a mun­kában a gyár minden dolgozója részt vett, figyelemre méltó a népi milícia egység tagjainak a társa­dalmi munkája is. Egyes részlegeken gondot okoz a munkaerőhiány. Kiváltkép­pen a papír- és erőmű-részlegen és a háromműszakos beosztá­soknál okoz ez problémát. A hi­ányzó munkaerőt azért is nehéz pótolni, mert a környező falvakban kevés a férfi munkaerő, s hogy a három műszak bebiztosításához csak Kecsőről (Kečovo) és Šafári- kovóról biztosított a tömegközle­kedési eszköz. Az átlag életkor is magas, különösen a cellulóz-, a papír- és az erőműtelep részle­gein. Ezért meghatározó az után­pótlás nevelése. Jelenleg negy­venhét szakmunkástanulót képez­nek az üzem részére. A folyamatos és lelkiismeretes munkát bizonyítja az is, hogy a gyár dolgozói már a múlt év október elsején kétmillió koronával többet termeltek a tervezettnél. Az üzem minden negyedik dolgozója párttag. A pártszervezetek politikai és ideológiai munkája is jónak mondható. Ez a gazdasági ered­ményekben és a jó munkafegye­lemben is visszatükröződik. A cellulóz- és papírgyár kom­munistáinak tanácskozásán a be­számoló és a hozzászólások is bizonyítják, hogy a párttagok több­sége lelkiismeretesen teljesíti kö­telességét. A pártbizottság célul tűzte ki a pártfegyelem további megszilárdítását, a kommunisták cselekvőképességének fokozását. A fiatal párttagok és tagjelöltek nevelése és irányítása is a fő fela­datok közé tartozik. FECSÓ PÁL A Pártélet 5. száma A XVI. kongresszus óta 52 ezer fővel gyarapodott - méghozzá el­sősorban a döntő fontosságú ága­zatokban és üzemekben - a kom­munista párt tagjainak a száma. A gazdaságilag tevékeny munká­sok hányada ma már 35 százalék. A 158 ezer új tagjelöltnek 60,5 százaléka munkás, 6,6 százaléka pedig szövetkezeti dolgozó. Ked­vezően alakult a korösszetétel is: minden harmadik párttag életkora nem haladja meg a 35 évet. Ezeket az adatokat A párt so­rai tökéletesítésének alapvető feladatai című cikkből vettük, melynek a szerzője Václav Van- éata, a CSKP KB osztályvezetője. A szerző arra is rámutat, hogy még nem sikerült kellő mértékben növelni a párt befolyását minden munkahelyen és javulást elérni a tagság minőségi javításában. A párt szervei és szervezetei több mint két éve törekednek a CSKP KB 3. ülése határozatának teljesí­tésére. Tekintettel arra, hogy a pártban jelentős hányadot képvi­sel a fiatal nemzedék, feltétlenül jobban kell ügyelni a tagság töké­letesítése minőségi szempontjai­nak érvényesítésére. Mindenütt abból a tényből kell kiindulni, hogy a pártmunka tökéletesítése, a tár­sadalomfejlesztés bonyolult fel­adatai következetes teljesítése képességének növelése a kom­munisták sorainak céltudatos mi­nőségi javításával a CSKP XVI. kongresszusa óta a párt politikájá­nak alapvető stratégiája. A Pártélet melléklete a pártok­tatás 1983-1984. évi résztvevői számára ezúttal az A fejlett szo­cialista társadalom gazdasága című anyagot közli. -fü­KORSZERŰSÍTÉSSEL A NAGYOBB HOZAMOKÉRT Az Ekecsi (Okoč) Efsz növény­termesztői már a múlt év őszén hallattak magukról. Az új technoló­gia napján mutatták be azokat a korszerű gépeket, amelyekkel gyorsan és kevés veszteséggel takaríthatták be a szemes kukori­cát. A szövetkezet agronómusa egyidejűleg bemutatta a legna­gyobb termőképességű kukorica­fajtákat és hibrideket. Az ország minden részéből idesereglő szak­emberek elismerően nyilatkoztak a növénytermesztésben elért eredményekről, és ígéretet tettek, hogy gazdaságukban megvalósít­ják a hasznos tapasztalatokat. A bemutatón az érdeklődés köz­pontjában állt a növénytermesztés minden szakasza. Öllé Imre, az efsz elnöke már akkor azt jósolta, hogy az aszály ellenére rekordter­mésük lesz, és a növénytermesz­tésből jóval több bevételt érnek el a tervezettnél. Megegyeztünk, hogy tavasznyílás idején vesszük számba, bevált-e a jóslat, és elbe­szélgetünk a távlatokról is. Akik hallották az elnök ígéretét, nem csalódtak benne. Amikor fel­idézem előtte az őszi bemutatót, magabiztosan mondotta:- Elképzeléseinket sikerült megvalósítani. A szántóföldi növé­nyek eladási tervét a cukorrépa kivételével teljesítettük. Ami azt jelenti, hogy egyes terményekből a tervezettnél jóval többet adtunk el. Néhány mutatóval is érzékeltet­te a termelés kedvező alakulását. A szemesek átlagos hektárhoza­ma 5,91 tonna volt. A gazdasági év kezdetén a szántóföldi áruter­melés értékét 26 millió 465 ezer koronára tervezték, ezzel szem­ben 31 millió 348 ezer koronát értek el. A növénytermesztés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet 20 millió 996 ezer korona tiszta nyereséggel zárta az évet, a jövedelmezőség pedig 26,89 százalékos lett. Többek kö­zött annak köszönhető, hogy nagy haszonnal termelik a gabonát, a napraforgót és a szóját. A jó haszonkulcs főleg a nagy hoza­moknak köszönhető. Könnyű az ekecsieknek - hihet­nék sokan. Pedig nem így van. Nagyon sokat kellett küzdeniük, amíg kialakították a jól jövedelme­ző növénytermesztést, hogy meg­valósíthassák a termelési rend­szereket. Ahogy az elnök is mond­ja, kevés volt a támogatás, inkább az ellenkezőjét tapasztalták. En­nek ellenére tavaly taggyűlésen határozták el, hogy meghonosít­ják az iparszerű kukoricatermesz­tési rendszert. Gazdaságukban minden feltételt megteremtettek a bajai kukoricatermesztési rend­szer gyakorlati alkalmazásához, később ugyanez a termelési rend­szer vállalt gesztorságot a napra­forgó termesztéséért is. Szaktaná­csot, vegyszereket, gépeket kap­tak, és olykor gyors segítséget is. Például a termelési rendszer szakemberei rendkívül rövid idő alatt elvégezték a talajelemzést, így pontosan adagolhatták a szer­ves és a műtrágyát. A termelés és kísérletezés szin­te párhuzamosan fut. Azokat a ku­koricahibrideket és napraforgó faj­tákat, amelyek a legjobban bírják az itteni éghajlati és talajviszonyo­kat, meghonosítják, a gyengébb hozamokat pedig fokozatosan ki­selejtezik. Búzából a jövőben átla­gosan 7 tonnát akarnak termelni hektáronként, egyes fajtákból még többet is. A Martonvásári 8-as át­lagos hektárhozama 130 hektáron már 10 tonna volt. Szemes kukori­cából 1100 hektáron 6,2 tonnás hektárhozamot értek el, de e téren is nagyok még a lehetőségek a hozamok növelésére. A TO MV hibrid hektárhozama 9,5 tonna volt. Az elnök azonban azt állítja, hogy még ez is kevés, és szerinte a jobb tápanyagellátással, a szín­vonalasabb növényápolással sze­mes kukoricából legalább 10 ton­nát lehet betakarítani hektáron­ként. Nagy lehetőséget lát a nap­raforgó hozamának további foko­zásában is. A talaj szervesanyag-szukseg- letének pótlására és a táperó nö­velésére minden további lehetősé­get felhasználnak. Emellett azon­ban arra is gondolnak, hogy a nö­vények a tápanyagot minél köny- nyebben felvehessék. A 3324 hektár szántóföldből 2800 hektárt öntöznek. Tavaly már 5 Fregatt öntözőberendezés juttatta mester­séges módon a vizet a növények­re, s az idén négy újabb ilyen nagy teljesítményű öntözőberendezést vásárolnak, hogy még nagyobb mértékben mérsékelhessék az A gabčíkovói CSSZB Állami Gazdaság üzemi pártbizottsága részletesen megtárgyalta az év eleji taggyűlések tapasztalatait. A kommunisták főként a lebon­tott határozatokról tárgyaltak és elemezték a határidőhöz kötött fel­adatok teljesítését. Az elért gaz­dasági eredmények értékelése mellett fokozott figyelmet fordítot­tak a konkrét feladatok megtár­gyalására. A fő kérdés a termelés hatékonyságának a növelése volt. Fekete Zoltán elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke elmondta: legújabb tapasztalataik azt igazol­ják, hogy a kommunisták és a pár­ton kívüli dolgozók következete­sen teljesítik kötelezettségvállalá­saikat és a gazdasági tervmutató­kat. Ennek tudható be, hogy az állami gazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó eredmé­nyekkel zárta az évet. Bruttó ter­melési tervüket 5,4 millió koroná­val teljesítették túl. A tejtermelés tervét 4270 literes átlagfejéssel aszály okozta kedvezőtlen hatá­sokat. Ilyen reménykeltő eredmények­ről és távlatokról beszélgettünk az elnökkel, miközben a határban már a legkorszerűbb gépek mű­velték a talajt és vetettek. Az elnök többször is hangoztatta, hogy a növénytermesztésben komplex módon teremtik meg a feltételeket a termelés fokozásához, ezért re­mélik, hogy az idén még nagyobb hozamokat érnek el. A termelési rendszereket tovább korszerűsítik, és segítenek más üzemeknek is a nagyobb hozamok elérésében. Vállalták az iparsz^rű kukoricater­mesztési rendszer népszerűsíté­sét, és védnökséget vállaltak a napraforgó termesztésében is. Más gazdaságokban is teremjen többet a föld. BALLA JÓZSEF 110 százalékra teljesítették. Tehe­nenként a legjobb fejési átlagot 5100 litert Egri Veronika érte el, de Király Gyula és felesége, valamint Both Géza, Csicsai Márta ugyan­csak megközelítette a tehenen­kénti 5000 literes fejést. Vala­mennyi szakaszon magasan túl­teljesítették eladási és pénzügyi tervfeladataikat is. Az üzemi párt- bizottság elnöke elmondta, hogy az év eleji taggyűlések tovább fo­kozzák a pártalapszervezetek ak­tivitását, a hatékonyság növelését és a munkaszervezés tökéletesí­tését. Ennek tudatában végzik to­vábbra is munkájukat az egyes termelési ágazatokban dolgozó párttagok. Fontosnak tartják, hogy a mezőgazdasági irányítási rend­szerének tökéletesítése folyama­tosan és következetesen érvénye­süljön minden ágazatban. A vitá­ban többen is felszólaltak. Kovács József például a műtrágyázással, a jutalmazással és ösztönzéssel kapcsolatos észrevételeit mondta el. Nagy László a szakemberek ésszerűbb széthelyezését szor­galmazta a termelési ágazatok­ban. Vida Mihály bírálta, hogy a milliós értékeket kitevő gépeket gyakran tapasztalatlan fiatalok ke­zelik. így nem csoda, hogy csök­ken a gépek teljesítőképessége és a meghibásodási százalék is jóval magasabb, mintha tapasztalt szakember ülne a nyeregben. Miklós Lóránt és Mészáros Ferenc az alkatrészellátás problémáira mutatott rá és szorgalmazták, hogy az elavult vetőgépek helyett vegyenek korszerűbbeket. Izsmány Gyula a takarmányok minőségét dicsérte és az eddiginél is éssze­rűbb, gazdaságosabb takarmá­nyozási lehetőségekre világított rá. Darnai Sándor az önelszámo­lási rendszer bővítését, valamint egy tejvizsgáló laboratórium létre­hozását javasolta. Sebők Vilmos hangsúlyozta, hogy a javítómű­helyben a sok fizikai munka meg­könnyítéséhez, a javítási határ­idők lerövidítéséhez több korszerű automatagépre lenne szükség. A prémiumelosztással kapcsolat­ban javasolta, hogy a jövőben ki-ki az elvégzett munkája szerint ré­szesüljön jutalomban. Ezek a fel­szólalások is igazolják, hogy az állami gazdaság kommunistái az igényesség, a bírálat szellemében elemzik munkájukat, a feladatok teljesítését. A kitűzött célok konk­rétak és tárgyilagosak. Pl. szeme­sekből az idén biztosítani kell a 6 tonna feletti hektárhozamot. Lucernafélékből közel 10 tonnás hektárhozam betakarítását terve­zik. A tejeladási tervüket pedig az elmúlt évihez viszonyítva további 300 ezer literrel növelik.. KRASCSENICS GÉZA A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik legnagyobb gyü­mölcstermelője a gabčíkovói Csehszlovák-szovjet Barátság Állami Gazdaság. Gyümölcsösük 100 hektáron terül el, ennek kétharmadán almát termelnek. Az idén tavalyhoz képest két héttel korábban kezdték meg a gyümölcsfák metszését. A képen: Both György a fákat metszi. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents