Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-02 / 53. szám, péntek
ÚJ szú 5 1984. III. 2. A nemzetközi kommunista mozgalom zászlóbontása A Kommunista Internacionálé megalakulásának 65. évfordulója „A Kommunista Internacionálé csak negyed évszázadig létezett, de korunkban aligha volt még egy huszonöt esztendő, amelyben olyan ádáz harc folyt volna, annyira mélyreható, forradalmi változások következtek volna be a világ társadalmi és politikai struktúrájában, mint a Kommunista Internacionálé fennállásának és forradalmi tevékenységének e két és fél évtizedében. “ Dolores Ibárruri A Prágai Mezőgazdasági Főiskola munkatársai már 1971 óta foglalkoznak a biológiai növényvédelem problémáival. Az üvegházakban és a fóliasátrak alatt termesztett növények kártevőire összpontosítják figyelmüket. A kutatásba külföldi szakemberek is bekapcsolódtak. A képen: Jana Kubíková csehszlovák és Georges Abboud szíriai mérnök a kutatások eredményeit megbeszéli Jan Bartoš kandidátussal, a főiskola növényvédelmi tanszékének vezetőjével. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČSTK) Kedvező fordulat után Megerősítik a gyengén gazdálkodó szövetkezeteket A munkásosztály nem teljesítheti történelmi szerepét, nem építheti fel a kommunista társadalmat, ha a nemzetközileg egyesülő tőkével szemben nem sorakoztatja fel internacionalista egységét. Moszkvában 1919 márciusában tartották meg a Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusát. A proletariátus ekkor már három nemzetközi szervezetnek, a Kommunisták Szövetségének, valamint az I. és a II. Internacionálénak tapasztalataival rendelkezett. A II. Internacionálé felbomlott egymással vetélkedő szociálsoviniszta pártokra. Ez meggyengítette a munkásosztályt éppen abban a helyzetben, amikor valósan lehetővé vált a szocialista forradalom győzelme. Az imperialista háború polgárháborúvá változtatása bolsevik jelszavának elfogadása vagy elvetése differenciáló elemmé vált. Ennek alapján váltak le a baloldali csoportok, amelyek felzárkóztak a bolsevik párt köré. A Zimmerwaldban 1915-ben, illetve a Kienthalban 1919-ben megtartott konferencián nemcsak megújultak a proletariátus nemzetközi kapcsolatai, hanem egyben nyilvánvalóvá vált új nemzetközi szervezete létrehozásának elkerülhetetlen szüksége is. V. I. Lenin a forradalom szervezésével és az oroszországi győzelme szilárdításával kapcsolatos számtalan feladat mellett nagy figyelmet fordított a nemzetközi munkásmozgalom fejlesztésére. Már az első világháború kezdetén, a II. Internacionálé csődje után, síkraszállt a valóban forradalmi Internacionálé megalakításának gondolatáért. Lefektette elméleti és politikai alapjait, megindokolta történelmi nélkülözhetetlenségét. Érdeméből konszolidálódott a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi szárnya, amely a Kommunista Internacionálé csírája lett. A proletariátus új, szilárd nemzetközi szövetségének létrejötte a megfelelő objektív és szubjektív előfeltételektől függött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, az első proletárállam létrejötte, a baloldali . forradalmi csoportok, sőt a bolseviz- mushoz közeledő pártok megalakulása előidézte a tőkés társadalmi rend mély válságát. A kapitalizmus első általános válsága és a tömegek forradalmiságának hatalmas fellendülése növelték a munkásosztály nemzetközi szolidaritását. V. I. Lenin az alakuló kongresszuson mondott zárszavában hangsúlyozta, a zavartalan munka légkörének és a nézetek egységének köszönhető, hogy „az egész világ proletártömegei akcióikkal mindezeket a kérdéseket már gyakorlatilag napirendre tűzték és hozzáfogtak gyakorlati megoldásukhoz. Nekünk itt csak azt kellett írásba foglalnunk, amit a tömegek forradalmi harcukban már kivívtak“. A leninizmus az Októberi Forradalommal bizonyította mély igazát. Lenin tanítása a szocializmus győzelmének lehetőségéről egy országban, a polgári demokratikus forradalom szocialista forradalomba történő átnövéséról, a munkásparaszt szövetség nélkülözhetetlenségéről, a szocializmusért vívott harc egybekapcsolásáról a nemzeti felszabadító mozgalommal, a demokratikus követelményekért folytatott küzdelem fontosságáról stb., alapvető módon továbbfejlesztette a marxizmust az imperializmus feltételei között. A munkásosztálynak el kellett sajátítania ezt a tanítást, hogy legyőzhesse a burzsoáziát. Az I. Internacionálé lefektette a munkásmozgalom és a marxizmus kapcsolatának alapjait. A II. Internacionálé létrehozta a marxizmus tömegbázisát. A III. Internacionálé feladata pedig az volt, hogy a leninizmust egybekapcsolja a nemzetközi munkásmozgalommal. Olyan szervezetet kellett létrehozni, amely elősegítette az új típusú proletárpártok gyors formálását a bolsevik párt mintájára. Még tartott az első világháború, amikor 1918 januárjában Pétervá- rott találkoztak a bolsevikoknak, a baloldali eszereknek, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok baloldali szociáldemokráciáinak, a csehszlovák, a lengyel, a román és a horvát internacionalistáknak a képviselői a Kommunista Internacionálé előkészítő első nemzetközi tanácskozásukon. Ezen döntés született azon pártok konferenciájának ösz- szehívásáról, amelyek egyet értettek a saját kormányaik elleni forradalmi harccal, a haladéktalan békekötés gondolatával, és amelyek támogatták az oroszországi szovjethatalmat. A Moszkvában 1919 januárjában megrendezett további tanácskozás felszólított 39 testvéri pártot és csoportot, hogy tárgyaljanak a Kommunista Internacionálé megalakításáról és vegyenek részt alakuló kongresszusán. A kellő pillanatban tetőzött a Kommunista Internacionálé megalakításának folyamata. A szociálsovi- niszták és a centristák arra törekedve, hogy meggátolják a proletariátus egyesülését a nemzetközi forradalmi szövetségben, Bernben megújították a II. Internacionálét. Ez a történelemben a „sárga internacionálé“ névvel szerepel. A március elsején kezdődő előkészítő tanácskozáson előre nem döntötték el a III. Internacionálé létrehozásának kérdését, hanem úgy határoztak, hogy ezzel kapcsolatban Moszkvában nemzetközi kommunista konferenciát tartanak. Tanácskozása 1919. március 2-án kezdődött. Európa, Amerika és Ázsia országainak 35 szervezetét 52 küldött képviselte. A konferenciát akkor tartották meg, amikor Szovjet-Oroszországban polgárháború és a tőkés országok intervenciója folyt. A küldöttek zöme kilétét eltitkolva, ellenséges területen át jutott el a konferenciára. Moszkvába nem jutottak el az Olasz Szocialista Párt küldöttjei, Franciaország, Nagy-Britannia és Amerika képviselői. Sőt, Magyar- ország és Németország Kommunista Pártjának küldötteit bebörtönözték. A nemzetközi kommunista Aki eljut Levočába, élvezettel járja az ódon házak közötti keskeny sikátorokat, csodálja Pál mester faszobrait, a kisváros nyugalmát. De ez a nyugalom csak látszólagos, hiszen a város lakossága gazdag társadalmi életet él. A Spišská Nová Ves-i járásban január végén gyűltek össze a Vö- röskereszt-szervezet képviselői, hogy járási konferenciájukon értékeljék tevékenységüket, s ott érdemmel szóltak a Vöröskereszt levočai városi szervezetéről is.- Azt értékelték leginkább, hogy a mi kis, 160 tagú szervezetünk aktívan dolgozik - mondta rövid beszélgetésünkkor dr. Peter Smik, a városi szervezet elnöke. - örültünk az elismerésnek, annál inkább, mert tagságunk javarésze koros emberekből áll. Igaz, annál jobban törődünk is az idősekkel, magányosokkal. Szervezetünk öt tagja gondozószolgálatot vállalt, s naponta 30 idős lakost látogatnak meg. Megszervezik a téli tüzelő hazaszállítását, elvégzik a ház körüli teendőket. És nemcsak ételről, tiszta ruháról gondoskodnak, hanem egyéb tennivalójuk ellenére is elbeszélgetnek velük, meghallgatják panaszaikat, s jó, vigasztaló szóval nyugtatják értekezlet tanácskozásának első három napján megvitatták az új szervezet platformját és Lenin beszámolóját a polgári demokráciáról, valamint a proletárdiktatúráról. A konferencia egyértelműen elfogadta Lenin beszámolóját és a téziseket, mint a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető programdokumentumait. A küldöttek többsége március 4-én rámutatott arra, hogy a Kommunista Internacionálé megalakításának halogatása a forradalmi munkásmozgalmat kedvezőtlen erkölcsi és politikai következményekkel sújthatja. A konferencia ettől a naptól kezdve a Kommunista Internacionálé alakuló, első kongresszusaként folytatta tanácskozását. A Kommunista Internacionálé egy központból, Moszkvából irányított szilárd nemzetközi szervezetként alakult meg. Alapvető láncszemeit a szekciók, a kommunista pártok Képezték. Csúcsszerveinek, a kongresszusnak és Végrehajtó Bizottságának határozatai kötelezték minden pártját. A Kommunista Internacionálé formájában a proletariátus olyan nemzetközi szervezethez jutott, amely sajátos munkamódszereivel megfelelt az osztályharc adott feltételeinek. Helyettesíthetetlen szerepe volt a kommunista pártok megalakulásában és a lenini eszmei, elméleti, politikai és szervezeti elvek alapján történő szilárdulásukban. Nagy hatást gyakorolt a forradalmi tömegszervezetek, a nő-, a szak- szervezeti és az ifjúsági mozgalom formálódására is. Alaptalannak bizonyult egyes küldöttek aggodalma, amely kifejezésre jutott az alakuló kongresszus elhalasztásának törekvésében, hogy a kommunista mozgalom elszigetelődik. Szüntelenül növekedett a Kommunista Internacionáléhoz csatlakozó pártok száma. Ezerki- lencszázhuszonegy nyarán már 48 országban és a KI tevékenysége végén 61 országban volt kommunista párt. A Kommunista Internacionálé kongresszusain és Végrehajtó Bizottsága ülésein V. I. Lenin közvetlen részvételével vagy gondolataival összhangban dolgozták ki és általánosították a nemzetközi munkásmozgalom szervezeti, programbeli, stratégiai és taktikai elveit. Megalakulásának és tevékenységének nemcsak annak idején volt jelentősége, hanem ma is szerves része a proletár internacionalizmus alapvető hagyományainak. Manapság is sok minden időszerű a III. Internacionálé eszmei, elméleti és politikai hagyatékából. Dr. MÁRIA JIŔICKOVÁ meg a gyakran elkeseredóket. Szinte pótolhatatlan feladatot végez Anna Vírová és Žofia Vágne- rová, akiket minden rászoruló türelmetlenül vár minden nap. Az Antifasiszta Harcosok Szövetségével együttműködve megkülönböztetett figyelemmel törődünk a régi harcosokkal, s igyekszünk, hogy öregségük, magányuk elviselhető legyen. A városszépítésben egy emberként részt veszünk, sőt ha úgy látjuk, hogy valamire nem futotta az időből, néhányan elvállalják, hogy fokozatosan széppé varázsolják a virágágyásokat, a füves területeket. Tagjaink tavasztól télig szívesen dolgoznak a friss levegőn, élvezik nemcsak a mozgást, hanem azt is, hogy szükség van a munkájukra. Hogy lakóház zuk környékét is szépítik, talán nem is kell külön hangsúlyoznom. Azon vagyunk, hogy minél több fiatalt toborozzunk városi szervezetünkbe. Az egészségügyi szakközépiskolások éppúgy mint a gimnáziumi tanulók, vagy a pedagógiai iskola növendékei, ismerik a Vöröskereszt munkáját, természetesnek veszik, hogy együttműködjenek velünk. PÉTERFI SZONYA A kelet-szlovákiai kerületben is megkezdődtek az egységes föld- müvesszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Az alapos politikai és szervezési előkészítés után ezeken a fórumokon a tagság az efsz- ek megalakulásának 35. évfordu- lója jegyében elemzi az elmúlt év gazdálkodásának eredményeit, és javaslatokat tesz a termelés növelésére. Vojtech Majkút, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára a mezőgazdaság további fellendülését várja a közgyűlésektől. Általában a gyengén gazdálkodó egységes földművesszövetkezetekben választ új vezetőket a tagság, számítva arra, hogy ezek jobban kihasználják a nagyüzemi mezőgazdaság adta előnyöket a termelés további növelésére. Hasonló reményeket fűz a zárszámadó közgyűlésekhez Peter Krivda mérnök, a Kassa (Košice)- vidéki Járási Mezőgazdasági igazgatóság igazgatója is. A nagy termelésfejlesztési programok megvalósítását elsősorban is a rátermett káderektől várják. Az igazgató tapasztalatai szerint a tavalyi eredmények is elsősorban az emberek jobb hozzáállásának köszönhetők. Nem véletlen, hogy 14 év óta először sikerült teljesíteniük a termelési terveket. A kimutatások szerint a növénytermesztésben a tervet 109, az állattenyésztésben 102,3 százalékra teljesítették. A múlt évi zárszámadó közgyűléseken a szövetkezeti tagok olyan határozatokat hagytak jóvá, amelyek megközelítőleg 45 millió korona tiszta nyereséget irányoztak elő. A gazdálkodás kedvező alakulása eredményeként 56 millió korona tiszta nyereséget mutatnak ki a járás mezőgazdasági üzemei. Más járásokhoz viszonyítva ez még nem túl sok, mégis előrelépés a múlthoz viszonyítva, amikor számos efsz hiánnyal zárta az évet. Nagy eredménynek számít, hogy teljesítették a sűrűn vetett gabona termelési tervét is, és húsból sem maradtak adósak. Tejből 1 987 000 literrel adtak el többet a tervezettnél. A termelés növelése egyes gazdaságokban fokozta a gazdaságosságot. A Nižný Klátovy-i Efsz-ben 22 százalékos a jövedelmezőség. Jó pénzt hoz a közös kasszába a kooperációs borjúne- velde, amelyben 1416 borjút tartanak korszerű körülmények között. A jövőben tovább tökéletesítik a termelési módszereket, hogy az efsz-ek tenyésztésre minden szempontból alkalmas állatokat kapjanak. A gazdálkodási versenyben jó helyezést ért el a Peré- nyi (Perín) Efsz, amely 3 361 000 korona tiszta nyereséget tervezett, de 6 488 000 koronát ért el. Főleg a szemes kukorica hozama volt nagy. Ez a szövetkezet a keletszlovákiai kerületben utat mutat a kukoricatermesztésben. A Csányi (Čaňa) Efsz-ben a jövedelmezőség aranya 10,82 százalék. Itt szintén jelentős a tiszta nyereség. Ebben a gazdaságban az állattenyésztési ágazat dolgozói mutatnak ki rendkívüli jó eredményeket. A tehenek évi tejhozama átlagosan 4290 liter volt. A tej termelése kifizetődő, mert gazdaságosan használják fel a takarmányt. A zárszámadó közgyűlésekkel egy időben tartják meg az állami gazdaságok értékelő konferenciáit is. Ezek is a nagyüzemi mezőgazdasági termelés létrejötte évfordulójának szellemében zajlanak le. A Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság a növénytermesztésben ért el kimagasló eredményeket. A szemes kukorica átlagos hektárhozama 6,31 tonna volt. A jövedelmezőség aránya 6,64 százalék. A tervezett 4 765 000 korona helyett 6 202 000 korona nyereséget értek el. Ez a gazdaság számos szakaszon bizonyítja, hogy az állami gazdaságokban is minden lehetőség megvan a termelés gyors ütemű növelésére. A Kassa-vidéki járás egységes földmüvesszövetkezetei és állami gazdaságai az elmúlt évben sikeresen gazdálkodtak. Az igazgató az eredményeket értékelve minden túlzás nélkül kijelenthette, hogy jó alapot teremtettek a gazdálkodás javítására és a termelés növelésére. Számítva a dolgozók kezdeményezésének további fokozódására, a társadalmi elvárásokkal összhangban 4 százalékkal növelik a termelést. A növény- termesztésben 9,6 százalékkal növelik a termelést, az állattenyésztésben pedig 0,8 százalékkal, hogy ily módon a két ágazat között létrejöjjön a szükséges egyensúly. A zárszámadó közgyűlések időszakában számos vezető és szövetkezeti tag teszi fel a kérdést, hogyan lehetne még eredményesebben gazdálkodni. Sok javaslat születik a talaj termőképességének fokozására és általában a földalappal való jobb gazdálkodásra. Ezek között szerepelnek a lecsapolási és a talajjavítási munkák is. Sokat beszélnek az öntözés fontosságáról is. Nem csoda, hiszen tavaly - az igazgató szerint - csak 144 hektár szántóföldet öntöztek. Ezért sürgetik, hogy a szepsi síkságon a felsőbb szervek hozzájárulásával minél hamarább hozzák létre 3200 hektáron az öntözőrendszert. Hosszú évek után végre kedvező fordulat következett be a járás mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodásában. A pénzügyi és termelési eredmények is ezt igazolják. A járási mezőgazdasági igazgatóság a jövőben még színvonalasabb irányító és szervező munkát igyekszik kifejteni, hogy a mezőgazdasági vállalatok sikeresen megvalósíthassák a megnövekedett és igényesebb feladatokat is. (balla) Lelkes humanisták Jól működő városi Vöröskereszt-szervezet
