Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-14 / 38. szám, kedd

Levelezőink íriák Megbirkóznak feladataikkal Itt 1WMB Negyvenhárom tagot számlál az 1 -es számú lakótelepi pártalap- szervezet Zselizen (Želiezovce). Közülük csak néhányan vannak munkaviszonyban, a többiek nyugdíjasok, sokan ágyban fekvő betegek. Jozef Srnec elnök szerint a kö­rülményekhez képest igen jó ered­ményeket érnek el. A fő hangsúlyt mindenekelőtt az ideológiai mun­kára helyezik. A tavalyi év folya­mán a pártoktatás keretén belül tervezett előadásokat sorra meg­valósították. Az egyes megbízott tagok a különféle politikai és társa­dalmi évfordulók kapcsán rövid, de tartalmas, összeállításokat és méltatásokat készítettek, mellyel megismertették a tagságot. Szá­mos előadás hangzott el a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiasság fontosságáról, valamint a Szovjetunió és szövetségesei békepolitikájáról. A párttagok védnökséget vállal­Sikeres vadfogás A nagykéri (Milanovce) vadász­szervezet jó eredménnyel zárta a tavalyi évet. A legjobban az élő nyúl fogásával elégedettek, amit Szmatana József vadászgazda és Ľudovít Ďurček, a szervezet elnöke vezetésével 110 százalékra telje­sítettek. A vad befogásánál mint hajtők részt vettek az alapiskola tanulói is. Közülük húszán az ifjú természetvédők szakkörében te­vékenykednek. Az akció befejezé­sére senki sem panaszkodhatott. Szmrecsek György megmutatta, hogy nemcsak ügyes vadász, ha­nem jó szakács is, a szabadban főzött őzgulyást valamennyien jó étvággyal fogyasztották el. Gyurcsek Ilona Ismét bizonyítottak A Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyár népi milícia egysége, mely a Győzel­mes Február érdemrend viselője, tavaly ismét bebizonyította, hogy méltó hírnevéhez. Az elméleti és gyakorlati felada­tokat sikeresen teljesítette az egy­ség, s ezzel megint megvédte a Példás szakasz címet. A népi milícia tagjai nemcsak a kiképzés­nek tettek eleget, hanem munká­jukkal nagymértékben hozzájárul­tak a vállalat tervfeladatainak sike­res teljesítéséhez is. Például az egység tagjai végezték rendkívül nehéz körülmények között a sav­gyártó 50 méter magas fakádjai­nak lebontását, mellyel egy hét alatt végeztek, s ezzel lehetővé tették az új kádak mielőbbi felépí­tését és üzembe helyezését. Mogyoródi István tak valamennyi tömegszervezet fölött, rendszeresen látogatják azok tanácskozásait és konkrét segítséget nyújtanak a felmerült problémák megoldásában. A párt- alapszervezet tagjai kiveszik ré­szüket a városfejlesztési munkála­tokból is. Tavaly 23 konkrét határozatot fogadtak el az üléseken, s ezeket hiánytalanul teljesítették. Mindez arra enged következtetni, hogy a lakóterületi pártalapszervezet tagjai az idei feladataikkal sikere­sen megbirkóznak, ezzel is előse­gítve a város további fejlődését* Ábel Gábor Új pavilonnal bővült a pozsony- püspöki (Podunajské Biskupice) Tüdő és Légzőszervi Gyógyinté­zet légi (Lehnice) részlege. A 14 millió koronáért építtetett geronto­lógiai intézet komplexumát (a fel­vételen) terv szerint 1984 júniusá­ban kellett volna átadni. Jó mun­kaszervezéssel, a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) Építőipari Vállalat dolgozói még 1983 de­A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rás ipari vállalatainál, üzemeiben, földművesszövetkezeteiben és in­tézményeiben értékes felajánláso­kat tettek a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 40. évfordulója alkalmából. A LIAZ nagykürtösi üzemének dol­gozói például vállalták, hogy ter­ven felül 1,5 millió korona értékű árut termelnek és a Szovjetunióba irányuló exportfeladataikat no­vember végéig teljesítik. A jnb által irányított vállalatok és szervezetek Figyelmeztető esetek *Az idei fűtési idényben, csupán az 1984-es év elejéig, atűzrendé- szeti szabályok megsértése - hi­bás fűtőtestek, figyelmetlenség, gyúlékony anyagok helytelen táro­lása - miatt hét esetben keletke­zett tűz a losonci (Lučenec) járás­ban, melyek következtében két személy életét vesztette, egy em­ber megsebesült, és jelentős anyagi kár keletkezett. A leggyak­rabban az idős és magányos em­berek otthonában pusztított a tűz. A városi önkéntes tűzoltók vállal­ták, hogy az elkövetkező időszak­ban nagyobb figyelmet szentelnek a megelőzésnek. Kanizsa István cemberében befejezték a munká­latokat. Szlovákia ilyen jellegű el­ső intézményében a 148 pácienst hatvan egészségügyi dolgozó, hét orvos és húsztagú kisegítő sze­mélyzet fogja ápolni, gondozni. A korszerűségre jellemző, hogy a kétágyas szobák mindegyikében az ágyhoz kötött betegek tévé­nézéssel is tölthetik az időt. Fogas Ferenc dolgozói a tervfeladatok túlteljesí­tésével, anyag- és energiatakaré­kossággal, valamint társadalmi munkával 1 millió 800 ezer korona értéket hoznak létre. A CSEMADOK nagykürtösi vá­rosi szervezete a járás legfiata­labb szervezete. Az évzáró tag­gyűlésükön felvetődött a közmű­velődési klub megalakításának gondolata, melyet nemsokára tett követett. Az első klubelőadásra január végén került sor. Dr. Csáky Károly a járás gazdag irodalmi és kulturális hagyományairól tartott érdekes előadást. Bodzsár Gyula A rozsnyói (Rožňava) közszol­gáltató üzem szaunáját nemcsak a felnőttek látogatják, hanem a Tatrasvit üzemi óvodájából és a Štítnicky utcai óvodából is rend­szeresen felkeresik a gyerekek. Orvosi felügyelet alatt harmadik hónapja hetente hatvan gyermek szaunázik. A gyógymód hatására ezeknél a gyermekeknél a felső légzőszervi vírusos megbetege­dések a minimumra csökkentek. Az eddigi tapasztalatok és a jó eredmények alapján a többi óvo­dások szaunázását is tervezik. A rozsnyói járásban több mint 319 műemléket tartanak nyilván. Ezeknek javítására, felújítására a közeljövőben több mint 2 millió koronát költenek. Például a jolsvai (Jelšava) kastély restaurálására 1 millió korona, a rozsnyói Bá­nyász tér felújítására 800 ezer korona, Kobeliarovon a Šafárik szülőház karbantartására 550 ezer korona a tervezett költségve­tés. Tóth Rozália Hangoskodó sertések, torkos galambok B. L.: A szomszédom sertése­ket tart (3-5 darabot) és az ólat a hálószobámtól mindössze nyolc méternyire helyezte el. A sertések nagyon zajosak és főként nyáron szinte kibírhatatlan bűzt áraszta­nak. Novembertől márciusig vi­szont húst füstöl a szomszédom (mások számára is) és a füst az udvaromba száll, s ott megreked (zárt udvarom van). Ezenkívül még galambokat is tart, amelyek kiszedik a kertemben elvetett ma­got, megeszik a salátát. Tudomá­som szerint van egy új törvény a szomszédok közötti viszonyról. Erről kérnék felvilágosítást az ügyemmel kapcsolatban. Valóban van egy viszonylag új törvény - a Polgári Törvénykönyv 1982. évi Novellája amely töb­bek között rendelkezik a szom­szédjogok egyes kérdéseiről is. „A dolog (tehát például egy családi ház, kert vagy akár egy zsebrádió) tulajdonosának tartóz­kodnia kell mindattól, amivel a vi­szonyokhoz képest aránytalanul zaklatna mást, vagy amivel komo­lyan veszélyeztetné más személy jogai gyakorlását..., nem szabad szomszédait a viszonyokhoz ké­pest aránytalanul zaklatnia zajjal, porral, hamuval (pernyével), füst­tel, gázzal, gőzökkel, szagokkal, szilárd és folyékony hulladékkal, árnyékkai, nem engedheti tartott állatait a szomszédos telekre ha­tolni, ..." - írja az említett jogsza­bály. Ami az aránytalanság fogalmát illeti, a törvény nem határozza meg, mit tekintsen a jogalkalmazó „aránytalannak“. Ezért a jogalkal­mazón (a nemzeti bizottságon vagy a bíróságon) múlik majd, hogy ezt a fogalmat a helyi viszo­nyok ismeretében konkrét tarta­lommal töltse meg. Ez főleg a ga­lambtartás vonatkozásában mu­tatkozik problematikusnak. A tör­vény nem háziállatokról beszél, hanem a tulajdonos által tartott állatokról - ez ugye szélesebb fogalom. A galambok tartását tör­vény nem tiltja, de a tulajdonos sem tudja megtiltani galambjai­nak, hogy leszál Ijanak a szom­szédban. A jogalkalmazónak ezt is figyelembe kell vennie, de azt is, hogy a galambok tulajdonosa mi­lyen érvekkel védekezik a galamb­tartás esetleges betiltása ellen. Van azonban az ön által emlí­tett szomszédvitának egy további- a polgári jogon részben kívül eső- vetülete is. Egyes városi statútu­mok is tartalmaznak rendelkezé­seket az állattartásról. Van város, ahol például a sertéstartást megtil­tották. Továbbá a már említett szocialista együttélés erkölcsi nor­mái, illetve a szabálysértésekről szóló 1961. évi 60. számú törvény 19. §-a alapján a társadalomra veszélyes cselekményként (kihá­gásként) minősítheti az illetékes államigazgatási szerv (a nemzeti bizottság belügyi osztálya) a szomszédját bűzzel, füsttel zakla­tó ingatlantulajdonost. Száraz a kút Gy. Gy.: Kertes családi házunk van. A vizet idáig egy 15 méter mély kútból nyertük. Nemrég azonban a kertünk végében az állami gazdaság kutat fúratott, hogy vizet nyerjenek az öntözés­hez. Azóta a mi kutunk kiapadt és a vizet a szomszédoktól kell hor­danunk. Egy új kút kb. ötezer ko­ronába kerülne. Kérhetünk ehhez esetleg valamilyen hozzájárulást az állami gazdaságtól - hiszen végül is, miattuk nincs vizünk! Kérni éppen kérhetnek, de hogy az állami gazdaság önként meg- adja-e, azt már kétségesnek tart­juk. Több, mint valószínű, hogy az illetékes járásbírósághoz kell majd fordulniuk követelésükkel. Az 1973. évi 138. számú tör­vény szerint a felszín alatti vizek elsősorban a lakosság ivóvíz-ellá­tására vannak fenntartva. Az emlí­tett törvény rendelkezik azokról az esetekről is, amikor egy szervezet tevékenysége következtében eltű­nik a víz a kutakból vagy csökken a kutak vízhozama, esetleg romlik a kút vízének minősége. A szervezet (vállalat) a fent em­lített esetekben köteles a kárt megtéríteni annak, aki jogosult volt a felszín alatti víz merítésére, felhasználására. A kártérítés mód­ja, mértéke a helyi körülmények­től, lehetőségektől függ. Elsősor­ban a kártérítés olyan módja jön számításba, amellyel 9 károsult ismét ivóvízhez juthat. Csak akkor, ha ez nem lehetséges vagy gaz­daságilag nem célszerű, köteles a szervezet kártérítést fizetni. A kártérítés összege ahhoz az értékcsökkenéshez igazodik, amely a kút elvesztésének követ­kezménye - a 47/1969 sz. rende­let szerint a kút értékét az ingatlan értékéből számítják ki (annak egy százalékát teszi ki). Ajánljuk, jogaik érvényesítése előtt forduljanak ügyvédhez, aki tanácsot tud adni a kártérítés összegére vonatkozóan és akinek segítségével talán pereskedés nélkül is sikerül megegyezniük az állami gazdasággal. A szerződés kötelez D. L.: 1971. májusában a szö­vetkezetben aláírtam egy szerző­dést, melyben a házépítéshez nyújtott hozzájárulás ellenében köteleztem magam, hogy tíz évig a szövetkezetben fogok dolgozni. A pénzt meg is kaptam, az építke­zést viszont nem fejeztem be, mi­vel az épülő házat eladtam és vettem egy régebbi épületet. A szövetkezet akkor nem követelt tőlem semmit, csak most, amikor munkahelyet akarok változtatni, követelik tőlem vissza a pénzt. Munkáltatója követelése való­ban érthetetlen, hiszen ön teljesí­tette a szerződésben vállalt köte­lezettségét - legalábbis a fonto­sabbikat, t. i. hogy tíz évig nem mond fel. Igaz a vállalatoknak a korábbi és a jelenlegi jogszabá­lyok alapján is jogukban állt visz- szakövetelni a ház építéséhez nyújtott hozzájárulást, ha az épít­kező a házat eladta vagy a tulaj­donjogát más módon ruházta át más személyre, ez a joguk azon­ban valószínűleg elévült (sajnos nem írta meg, mikor adta el az épülő házát). Ajánljuk az 1971- ben aláírt szerződéssel forduljon ügyvédhez. Ki fizesse a javítást? K. I.: Az édesapám szeptem­berben halt meg. Maradt utána egy állami lakás és a lakásgazdál­kodási vállalat most arra akar kö­telezni, hogy minden hibát én ho­zassak rendbe a saját költségem­re. Vannak azonban hibák, ame­lyeket nem is az édesapám oko­zott a lakásban, ugyanis amikor két évvel ezelőtt beköltözködött, a vállalattól senki sem ellenőrizte a hibákat. A lakásban maradt bú­tor régi és rossz, nem lehet érté­kesíteni. örökség nem maradt az édesapám után, a közjegyző leál­lította a hagyatéki eljárást. A lakást valóban olyan állapot­ban kell visszaszolgáltatni a lakás­gazdálkodási vállalatnak, mint amilyen állapotban azt a bérlő át­vette. Ez azonban a bérlő köteles­sége. önök nem állnak semmiféle jogviszonyban a lakásgazdálko­dási vállalattal, ezért elgondolkoz­tató, milyen jogon akarják önt arra kényszeríteni, hogy a saját költsé­gén hozassa rendbe a lakást. Igaz, számításba jöhetne eset­leg örökösi minősége - általános­ságban elmondható, hogy az örökhagyó halála pillanatában az örökös lép az örökhagyó „helyé­re“ a jogok és kötelességek tekin­tetében. A Polgári Törvénykönyv 470. § 1. bek. azonban pontosan így rendelkezik: „Az örökös a ha­gyaték értékének összegéig felel az örökhagyó temetésével kap­csolatos költségekért és az örök­hagyó azon adósságaiért, ame­lyek az örökhagyó halálával száll­tak át rá.“ Tehát semmiképpen sem jöhet szóba, hogy ön legyen köteles viselni a lakás rendbeho­zatalával kapcsolatos költsége­ket. (m-n.) A tisztítás és a mosás egyike a leggyakrabban igénybe vett szolgáltaításoknak. A nyitrai szolgáltató vállalat 7-es számú üzemé­ben naponta 5 tonna mosni- és tisztítani való gyűlik össze. A dolgozók anyagilag érdekeltek abban, hogy a megrendelők elégedettek legyenek munkájuk minőségével. A százhúsz tagú kollektíva, amelynek túlnyomó része nő, 1979-ben nyerte el A kiváló minőség üzeme címet, amelyet azóta is évről évre sikerül megvéde­nie. Jelenleg 5 szocialista munkabrigád versenyez az üzemben. A felvételen Božena Kulichová munka közben. Pavol Matis felvétele Új intézet - határidő előtt Két járás életéből DJ szú 6 1984. II. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents