Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-11 / 36. szám, szombat

SZOVJET VEZETŐ SZERVEK HATÁROZATI Az SZKP, a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyisége távozott (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa a következő határozatot hozta: 1. Bizottságot hoznak létre Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke temetésé­nek megszervezésére. A bizott­ság összetétele: Konsztantyin Csernyenko (elnök), Gejdar Ali- jev, Mihail Gorbacsov, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Grigorij (Folytatás az 1. oldalról) réliai partizánmozgalom szerve­zésében, a pártmunka és a dip­lomáciai tevékenység felelős­ségteljes szakaszain is. Nagy erőfeszítéseket tett országunk biztonságának megszilárdítása érdekében. Andropov elvtársnak, mint a lenini típusú vezető személyi­ségnek kiváló képességei és szervezőkészsége teljes mér­tékben megmutatkozott az SZKP KB főtitkári és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöki tisztségé­ben végzett munkája során. Jurij Andropov csak rövid ideig állt az SZKP Központi Bi­zottságának élén. Ez alatt az idő alatt azonban a párt a XXVI. kongresszus irányvonalának megvalósításával és annak al­kotó továbbfejlesztésével bizto­sította országunk töretlen fejlő­dését a gazdasági élet és a tár­sadalmi előrelépés minden te­rületén. Az SZKP Központi Bizottsá­gának 1982 novemberében és a Központi Bizottság 1983 júni­usában és decemberében meg­tartott ülései fontos mérföldkö­vet jelentenek a párt és a nép életében, megbonthatatlan egy­ségének szilárdításában. Az ezeken az üléseken elfogadott határozatok és Jurij Andropov beszédei továbbfejlesztették és konkretizálták a párt jelenlegi stratégiáját - az érett szocializ­mus tökéletesítésének stratégi­áját. A párt által jóváhagyott intéz­kedések egyetlen célt követtek - a szovjet nép életszínvonalá­nak emelését és a szovjet állam erejének növelését. Jurij Andro­pov mindezekben nagy érdeme­ket szerzett. Jurij Andropov jelentősen hozzájárult a szocialista közös­ség országai közötti sokoldalú együttmúködés bővítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és összeforrottságának megszi­lárdításához és a szabadságu­Romanov, Mihail Szolomencev, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usz- tyinov, Vitalij Vorotnyikov, Vik­tor Csebrikov, Vaszilij Kuznye­cov, Borisz Ponomarjov, Jegor Ligacsov, Mihail Zimjanyin, Anatolij Alekszandrov, Sztye­pan Salajev, Viktor Misin, Geor- gij Markov, Tyihon Hrennyikov, Nyikolaj Ponomarjov, Valentyi- na Tyereskova, I. I. Szenyikin, M. A. Uljanov, P. I. Klimuk, V. Sz. Csicsorov és L. I. Abramova. 2. Jurij Vlagyimirovics And- ropovot a Vörös téren temetik el. kért, függetlenségükért küzdő népek harcának a támogatá­sához. Vezetése alatt az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet állam a nemzetközi életben az atomháborús veszély elhárítá­sát, az imperializmus agresszív terveinek megakadályozását, a béke és a népek biztonságá­nak megszilárdítását célzó leni­ni külpolitika következetes és kitartó megvalósítására töreke­dett. A kommunisták és az egész szovjet nép a gyász napjaiban még egységesebben tömörül a lenini párt központi bizottsága és az SZKP KB Politikai Bizott­sága köré. A szovjet dolgozók a kommunista pártban megbíz­ható, kollektív vezetőjüket lát­ják, és maradéktalanul készek odaadóan harcolni a nép leg­alapvetőbb létérdekeit kifejező bel- és külpolitikájának megva­lósításáért. A párt lenini politi­kája megrendíthetetlen. A párt az SZKP XXVI. kongresszusán és a központi bizottság soron következő ülésein kidolgozott világos és pontos akcióprog­rammal van felvértezve. Az SZKP továbbra is kitartó­an és céltudatosan a termelés sokoldalú intenzifikálására, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a szervezett­ség és a fegyelem erősítésére, a nép anyagi és szellemi színvo­nalának tartós emelésére fog törekedni. Tovább fogja szilár­dítani a munkásosztály, a kol­hozparasztság és az értelmiség megbonthatatlan szövetségét, a Szovjetunió nemzeteinek test­vérbarátságát, tovább fogja mé­lyíteni a szocialista demokráci­át, a népet a szovjet hazafiság, a proletár internacionalizmus és a kommunizmus nemes eszméi iránti odaadásra fogja nevelni. A jelenlegi bonyolult és ve­szélyesen kiélezett nemzetközi helyzetben az SZKP és a szovjet állam elsőrendű kötelességé­nek a béke védelmét, az elvi szilárdságot, az éberséget, az (Folytatás az 1. oldalról) és elvégezte az SZKP KB pártfőis­koláját. 1936-ban Jurij Andropovot megválasztották a jaroszlavli terü­leten levő ribinszki víziközlekedési ipariskola Komszomol-szerveze- tének titkárává. Röviddel ezután a Komszomol KB ifjúsági szerve­zőjének tisztségébe javasolták a ribinszki Volodarszkij Hajógyár­ban. 1937-ben Jurij Andropovot kinevezték a Komszomol jarosz­lavli területi bizottságának osztály- vezetőjévé, később megválasztot­ták e szerv titkárává, majd 1939- ben első titkárává. Ugyanebben az évben lett a kommunista párt tagja. 1940-ben a Karéliai Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titká­rává választották meg. Jurij Andropov a Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve aktí­van részt vett a karéliai partizán­mozgalomban. A Komszomol ille­gális tevékenységét szervezte, politikai munkát végzett az ifjúság körében az átmenetileg megszállt szovjet területen, harci csoporto­kat küldött a frontvonal mögé, és részt vett a hadműveletekben az ellenség vonalai mögött. Petrozavodszk városának a fa­siszta megszállók alóli felszabadí­tása után 1944-ben Jurij Andropov párttisztségekben dolgozott: meg­választották a petrozavodszki vá­rosi pártbizottság másodtitkárává, 1947-ben pedig a Karéliai Kom­munista Párt KB másodtitkárává. 1951-ben az SZKP KB apparátu­sába került, ahol kezdetben okta­imperializmus kalandorszándé­kainak határozott meghiúsítását és az ország védelmi erejének fokozását tartja. Pártunk és államunk tovább­ra is a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése elveinek szi­lárd és rendíthetetlen érvényre juttatására törekszik. Minden országgal békében kívánunk él­ni és aktívan együttműködni azokkal a kormányokkal és szervezetekkel, amelyek készek tisztességes és konstruktív erő­feszítésekre a béke megőrzése érdekében. A szovjet nép jól tudja, hogy pártja, a központi bizottság és annak irányító magva feltétlenül hű a lenini lobogóhoz és a Nagy Október ügyéhez. A párt rendkí­vül nagyra értékeli a nép bizal­mát és tevékenysége legfőbb céljának a szovjet nép jólétéről és boldogságáról való gondos­kodást tartja. A párt és a nép egysége mindig is erőnk leg­főbb forrása volt és az is marad. Jurij Andropovra a kommu­nisták és a szovjet emberek úgy emlékeznek majd, mint Marx, Engels és Lenin tanításához fel­tétlenül hú emberre, aki elvhű és szerény volt, közelállt a dol­gozó néphez, figyelmes volt szükségletei és gondjai iránt, mint olyan emberre, aki mindent a szocialista haza érdekeinek rendelt alá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa mély meggyőződését fejezi ki, hogy a kommunisták és az egész szovjet nép újult erővel osztály­öntudatról és szervezettségről, nemes kollektív tulajdonságok­ról tesz tanúbizonyságot, és céltudatos, önfeláldozó munká­val járul hozzá a népgazdasági tervek, a szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítéséhez és nagy hazánk további felvirágoz­tatásához. tóként, később a Központi Bizott­ság alosztályvezetőjeként tevé­kenykedett. 1953-ban a párt Jurij Andropo­vot a Szovjetunió külügyminiszté­riumának diplomáciai szolgálatá­ba küldte, s 1954-ben kinevezték a Szovjetunió rendkívüli és meg­hatalmazott magyarországi nagy­követévé. Jurij Andropovot 1957-ben az SZKP KB osztályvezetőjévé ne­vezték ki. 1961-ben a XXII. kongresszu­son és az ezután következő kong­resszuson az SZKP Központi Bi­zottságának tagjává választották. 1962 és 1967 között az SZKP Központi Bizottságának titkára­ként tevékenykedett. 1967-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává válasz­tották, 1973-től pedig az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja lett. Jurij Andropov a párt megbízá­sából 1967 és 1982 között a Szov­jetunió Állambiztonsági Bizottsá­gának elnökeként dolgozott. 1982 májusában Jurij Andropo­vot ismét az SZKP Központi Bi­zottságának titkárává válasz­tották. Az SZKP KB 1982. november 12-én tartott rendkívüli ülésén Jurij Andropovot a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkárává választották. Jurij Andropov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képvise­lője volt a harmadik megbízatási időszakban, majd a hatodiktól egészen a kilencedik választási időszakig. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának 1983 júniusában a tize­dik választási időszakban megtar­tott 8. ülésén Jurij Andropovot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé válasz­tották. Jurij Vlagyimirovics Andropov- nak a párt megbízásából betöltött valamennyi tisztségében végzett munkájában kifejezően megnyil­vánult a nagy lenini mű iránti hű­sége. Minden erejét, tudását és tapasztalatát a párt politikai és szervező munkájának további tö­kéletesítésére, a pártnak a szovjet társadalom életében betöltött ve­zető szerepe megszilárdítására, a kommunistáknak a párt és a nép iránti felelősségtudata növelésére fordította. Jurij Andropov kitartóan törekedett a pártélet lenini normái­nak következetes megtartására, az SZKP KB Politikai Bizottságától kezdve egészen a helyi pártbizott­ságokig a kollektív munka biztosí­tására. Jurij Andropov jelentősen hoz­zájárult napjaink időszerű kérdé­seinek elméleti feldolgozásához is. Beszédei és munkái a szovjet társadalom fejlődése jelenlegi szakasza legjellemzőbb sajátos­ságainak mélyreható elemzését tartalmazzák, és pontosan meg­szabják a párt és a szovjet állam jelenlegi és távlati feladatait a kommunizmus építésében. Jurij Andropov a legnagyobb figyelmet a párt XXVI. kongresz- szusán és az SZKP KB 1982 no­vemberi ülésén, valamint a közpon­ti bizottság következő ülésein kidol­gozott országépítő tervek teljesí­tésének szentelte. Beszédeiben kitűzte a termelés hatékonysága növelését és a munka minőségé­nek javítását, az irányítás, a terve­zés és a gazdasági mechanizmus tökéletesítését célzó feladatokat. (ČSTK) - Moszkvában orvosi jelentést tettek közzé Jurij Andro­pov betegségéről és halálának okáról. Jurij Andropov, aki 1914- ben született, szövetközi vese­gyulladásban, nefroszklerózisban, másodlagos magas vérnyomás­ban, cukorbetegségben szenve­dett, s ezeket az idült veseelégte­lenség tovább komplikálta. 1983 februárjában a vesemű­ködés megszűnése következté­ben művesével kezelték. Ez a kezelés biztosította kielé­gítő egészségi állapotát és mun­kaképességét. 1984 januárjának végén azonban a beteg állapota Jurij Andropov rendkívül nagy fontosságot tulajdonított a dolgo­zók kezdeményezésének a fegye­lem és a rend megteremtéséért, a szervezettség és a felelősségtu­dat javításáért folyó küzdelemben. Jurij Andropovnak az SZKP KB 1983 decemberi ülésén ismerte­tett beszéde magában foglalta az ország gazdasági fejlesztésének mélyreható elemzését. Ebben a fontos politikai dokumentumban világosan megjelölte a párt és a szovjet állam szociális és gazda­ságpolitikájának céljait a jelenlegi időszakban.. A lenini nemzetiségi politikát Jurij Andropov továbbfejlesztette a Szovjetunió hatvan éve című be­szédében. Általánosította orszá­gunk nemzetei barátsága és test­vérisége, a Szovjetunió minden nemzete és nemzetisége teljes egyenjogúsága eszméinek érvé­nyesítését. Jurij Andropov szünte­lenül törődött a párt ideológiai munkájának tökéletesítésével, a nagyfokú erkölcsiséggel és a dolgozók kommunista nevelésé­nek sokoldalú javításával. Jurij Andropov a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának élén ál­lott, s állandóan törődött a szovjet fegyveres erők fejlesztésével, ha­zánk védelmi erejének kellő szin­ten tartásával. Jurij Andropov sok erejét és energiáját fordította a békeprog­ram megvalósítására. Külpolitikai nyilatkozataiban és más beszéde­iben megadta a jelenlegi nemzet­közi helyzet mély osztályszem­pontú elemzését, leleplezte a fe­szültség forrásait, és megmutatta az emberiséget fenyegető veszély elleni harc útjait. Jurij Andropov nagy erőfeszíté­seket tett a nemzetközi kapcsola­tok egészséges elveinek, az eny­hülés elveinek érvényesítésére, az eltérő társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élé­se alapjainak szilárdítására, a lá­zas fegyverkezési hajsza korláto­zására és az atomháború veszé­lyének elhárítására. Jurij Andro­povnak ez a tevékenysége lelkes visszhangra és egyértelmű támo­gatásra talált a szovjet népnél és külföldön az emberek millióinál. A haza javára szerzett nagy érdemeiért Jurij Andropovnak, mint a kommunista párt és a szov­jet állam kiváló személyiségének 1974-ben a Szocialista Munka Hőse címet adományozták. Négy­szer megkapta a Lenin-rendet, to­vábbá az Októberi Forradalom Ér­demrendet, a Vörös Zászló Ér­demrendet, háromszor a Munka Vörös Zászlaja Érdemrendet és több más érdemérmet. A szovjet kommunisták, minden dolgozó és külföldi barátaink Jurij Andropovot kiváló lenini típusú ve­zető személyiségnek tartották, akit az emberekhez való érzékeny vi­szony és a szerénység jellemzett. A szovjet emberek mély tiszteleté­nek és bizalmának örvendett. Jurij Vlagyimirovics Andropov egész életútja - munkástól kezdve egé­szen az SZKP KB főtitkáráig, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéig - a párt és a nép javára végzett áldozatkész munka szemléltető példája. Jurij Vlagyimirovics Andropov­nak, a békéért és a nép boldogsá­gáért küzdő harcosnak felejthetet­len emléke mindörökre megmarad a kommunisták és minden szovjet ember szívében. a belső szervekben terjedő diszt- rofikus változások és a folytatódó hipotónia következtében rosz- szabbra fordult. 1984. február 9-én 16 óra 50 perckor a szív és az érrendszer elégtelen működése és a légzés megszűnése folytán bekövetke­zett a halál. A boncolás a diagnózist teljes mértékben alátámasztotta. Az orvosi jelentést Jevgenyij Csazov akadémikus, valamint Nyikolaj Lopatkin, Nyikolaj Mali- novszkij és a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémia további tagjai ír­ták alá. AZ SZKP KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A LEGFELSŐBB TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK ÉS A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁNAK NYILATKOZATA A PÁRTHOZ ÉS A NÉPHEZ ORVOSI ZÁRÓJELENTÉS ÚJ szú , 2 1984. II. 11. Gyásznapok a Szovjetunióban (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy határozott: 1. Jurij Vlagyimirovics Andro­pov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke elhunytéval összefüggésben az országban 1984. február 11-én, 12-én, 13-án és 14-én állami gyászt rendelnek el. A temetés napján az ország általános, nyolcosztályos és középskoláiban nem lesz tanítás. 2. Jurij Vlagyimirovics Andro­pov temetésének időpontjában tü­zérségi tűzzel tisztelegnek az el­hunyt emléke előtt Moszkvában, a szövetségi köztársaságok fővá­rosaiban, Leningrád, Volgográd, Odessza, Szevasztopol, Novo- rosszijszk, Keres és Tula hős vá­rosokban, a hős breszti erődben, továbbá Kalinyingrádban, Lvov­ban, a Don menti Rosztovban, Kujbisevben, Szverdlovszkban, Novoszibirszkben, Csitában, Ha­barovszkban, Vlagyivosztokban, Szeveromorszkban, Sztavropol- ban és Petrozavodszkban. A temetés idején a Szovjetunió egész területén öt percre beszün­teti a munkát minden gyár és szer­vezet, kivéve a folyamatos terme­lésben dolgozó üzemeket; a gyá­rak, üzemek, vasúti létesítmé­nyek, a folyami és tengerhajózási hajók szirénái háromperces hang­jelzéssel tisztelegnek az elhunyt emléke előtt. A Jurij Andropov temetésének megszervezésére alakult bizott­ság tegnap bejelentette, hogy a Jurij Vlagyimirovics Andropov földi maradványait tartalmazó ko­porsót 1984. február 11-én a Szakszervezetek Házának Osz­lopcsarnokában ravatalozzák fel. A dolgozók az Oszlopcsarnok­ban február 11-én 15 órától 22 óráig, valamint február 12-én és 13-án 9 és 22 óra között vehetnek végső búcsút Jurij Vlagyimirovics Andropovtól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents