Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-07 / 32. szám, kedd

Levelezőink íriák Értékes vállalások A Zelenina zöldség- és gyü­mölcsforgalmazó vállalat galántai üzeme tavaly nagy figyelmet szentelt a járás zöldséggel és gyü­mölccsel való ellátásának. A kis­kereskedelmi forgalom tervét 103,2 százalékra teljesítették - 28 millió 110 ezer korona értékű for­galmat bonyolítottak le. A nagyke­reskedelmi forgalmat 108,2 szá­zalékra teljesítették, melynek érté­ke 83 millió 319 ezer korona. Kitű­nő eredményeket értek el az áruk piaci csomagolása terén. Év végé­re 1324,4 tonna zöldség és gyü­mölcs becsomagolásával 120,4 százalékos tervteljesítést értek el. Az igényes gazdasági feladatok teljesítéséhez jelentősen hozzájá­rult a dolgozók széles körű kötele­zettségvállalási mozgalma. Az üzem dolgozói az idén a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére hat kol­lektív vállalást tettek, melyek első­sorban a legfontosabb gazdasági FEJLESZTIK A KÖZSÉGET Palást (Plášťovce) lakossága jelentős mértékben túlteljesítette a Februári Győzelem 35. évfordu­lója tiszteletére tett szocialista kö­telezettségvállalását. Ezáltal több mint másfél millió korona értékkel gazdagították a községet. Idén megkezdik a több mint ötmillió koronás beruházással épülő mű­velődési központ építését, s hoz­zálátnak a bevásárlóközpont bőví­téséhez. Ábel Gábor Példás gépkocsivezető Több mint kétmillió kilométert vezetett Karafa János, az Újbod- vai (Nová Bodva) Efsz anyagbe­szerzője baleset nélkül. Szorgal­mas munkájáért, az üzemanyag­megtakarításban elért jó eredmé­nyeiért már többször kapott kitün­tetést és arcképét is elhelyezték a járási székhelyen. A legjobb dol­gozók arcképcsarnokában. Leg­utóbb A kelet-szlovákiai kerület pél­dás gépkocsivezetője címet kapta. Mint anyagbeszerző tizenhat éve járja az országot, a szükséges alkatrészeket vásárolja. Előbb a szepsi (Moldava nad Bodvou) gépállomás tehergépkocsiját ve­zette. Ott is megállta a helyét. Farkas Rózsa mutatók túlteljesítésére, a terme­lés megsegítésére, a Nemzeti Front választási programjának tel­jesítésére és nem utolsósorban a gazdasági intézkedések követ­kezetes betartására irányul. Vál­lalták, hogy idén a kiskereskedel­mi forgalmat 200 ezer koronával, a nagykereskedelmi forgalmat 500 ezer koronával, a piaci csomago­lást pedig 50 tonnával teljesítik túl, továbbá környezetük szépítésénél és más munkák során 1500 órát dolgoznak, 1,2 tonna papírhulla­dékot és 1,5 tonna ócskavasat gyűjtenek. A gazdasági intézkedé­sek szigorú megtartásával vállal­ták, hogy ezer liter üzemanyagot, 20 ezer korona értékű villamos energiát és 10 ezer korona értékű tüzelőanyagot takarítanak meg. Oláh Gyula Kilencven­éves üzem A Szlovák Keményítőgyár Dolný Ohaj-i üzemegysége már évek óta az érsekújvári (Nové Zámky) járás legjobb üzemei közé tartozik. Az 1894-ben alapított üzem az idén ünnepli fennállásá­nak 90. évfordulóját. Az alapítás éveiben 12 alkalmazottja volt, je­lenleg 113 dolgozót foglalkoztat. A gyár tavaly 41,2 millió korona értéket termelt. A tavalyi feladatok jóval igényesebbek voltak az elő­ző évieknél, a dolgozók azonban ezekkel is sikeresen megbirkóz­tak. A hetedik ötéves tervidőszak harmadik évének termelési muta­tóit 100,6 százalékra teljesítették. A jó eredményt elsősorban a mun­katermelékenység fokozásával ér­ték el. Odaadó munkájukat dicséret il­leti. Balogh Ilona Csaknem száz nyugdíjas vett részt azon a találkozón, melyet a lúcsi (Lúč na Ostrove) földmüvesszövetkezet rendezett egykori dolgozóinak. Bartal Ferenc, az efsz elnöke beszámolt a gazdaság eredményeiről, tájékoz­tatta a vendégeket a tervekről, majd a pionírok és a CSEMADOK helyi szervezetének énekkara műsorral köszöntötte a megjelenteket, akik az ebéd és a frissítők elfogyasztása után sokáig szórakoztak. A felvételen a résztvevők egy csoportja. Fogas Ferenc felvétele EGY JÁRÁS ÉLETÉBŐL A Szlovákiai Nőszövetség alap­szervezetei a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban már megtartották az évzáró gyűléseket és jelenleg a járási konferencia előkészületei folynak. Az évzárók után elmond­ható, hogy a szervezet tagjai a múlt esztendőben is segítettek a választási program feladatainak teljesítésénél, a mezőgazdasági csúcsmunkáknál és nem utolsó­sorban a környezetszépítésnél. Ezt bizonyítja, hogy tavaly 49 703 A legjobb újító A Csehszlovák Autójavító Vál­lalat 4-es számú nyitrai üzemének dolgozói 1981 óta korszerű, tágas műhelyekben végzik munkájukat. Az aránylag kis létszámú, 68 tagú kollektíva főleg fecskendező szi­jellemzó, hogy évek óta állandó megrendelőjük a Gottwaldovi Au­tójavító Vállalat is. Tavaly 103,16 százalékra telje­sítették tervüket, az idén terven felül 370 000 korona értékű mun­vattyúk, alternátorok, dinamók és indítómotorok javításával foglalko­zik. Tavaly csaknem 19 ezer kis- aggregátort javítottak meg. A fecskendező szivattyú megfele­lő beállításával jelentős mennyisé­gű gázolaj megtakarítását teszik lehetővé. Színvonalas munkájukra ka elvégzését vállalták. A kollektí­va tagjainak 80 százaléka a szo­cialista munkabrigád tagja és so­kan közülük tevékeny részt vállal­nak az újítómozgalomban. A fel­vételen az üzem legjobb újítója, Milan Porubský, a fecskendező szivattyúkat állítja be. Pavol Matis óra társadalmi munkát végeztek és 139 százalékra teljesítették kö­telezettségvállalásaikat. A Kókeszi (Kamenné Kosihy) Hnb körzetéhez tartozó öt község 23 tagú segédrendóri csoportja jól megállta helyét a Példás segéd­rendőri egység címért folyó ver­senyben. Krnács Vince hnb-elnök irányításával tavaly a közrend vé­delme érdekében vállalt önkéntes szolgálatok során az egység tagjai 4310 órát áldoztak szabad idejük­ből. Legtöbbször Dúbravický Ár­pád, Tariska László és Ján Kotian vállalt szolgálatot. Felépült Z-akcióban Inámban (Dolinka) a 450 ezer korona értékű ravatalozó. Jelenleg a sportöltöző belső szerelési munkálatai foly­nak, hogy az első negyedév végé­re átadhassák rendeltetésének. Ha ez elkészül további tervük a művelődési ház tatarozása, fel­újítása. Tavaly Kovácsi (Kováčovce) la­kosai és a hnb képviselői jó mun­kát végeztek a választási program feladatainak teljesítésénél. Társa­dalmi munkában felújították a mű­velődési házat, körülkerítették a temetőt és más környezetszépí- tési munkákat végeztek, melyek során 200 ezer korona értéket hoztak létre. Lukanényében (Nenince) a CSEMADOK helyi szervezeté­nek évzáró taggyűlésén előter­jesztett beszámoló nagyra értékel­te a szervezet citeraegyüttesének tavalyi szereplését. A nényei cite- rások részt vettek a Tavaszi szél vizet áraszt or^áons néodalver- seny döntőjében Léván (Levice). Külföldi szereplésen is voltak Hol­lókőn (Magyarország), ahol a Pa­lóc Szőttes népművészeti rendez­vényen nagy sikert arattak. Bodzsár Gyula raw WIMM Ki örököl előbb? K. J.: 1983 májusában mentem másodszor férjhez (én 66 éves vagyok, a férjem 70.) Első házas­ságomból van egy fiam. A férjem­nek van egy szép háza és betét­könyve. Milyen jogaim vannak a férjem vagyonára vonatkozólag? Továbbá, ha én halnék meg előbb, örökölne-e a fiam a férjem után? Asszonyom ön rosszul számí­tott! Ahhoz a vagyonhoz, amelyet a férje még a házasságkötésük előtt szerzett, önnek nincsenek semmiféle jogai. Másrészt, ha a korkülönbség ellenére is ön hal­na meg előbb és nem a férje, a fia nem örökölhetne az ön jelenlegi férje után, a férje viszont örökölne ön után. „A gyermekek nem örökölnek?“ Sz. M.: 1982 decemberében meghalt az édesanyám. A szüle­imnek volt egy kertes családi há­zuk, amely azonban az édesapám nevén van (1968-ban vették). Édesanyám halála után hagyatéki tárgyalás nem volt, bár négyen vagyunk gyermekek. Azt szeret­ném tudni, hogy ilyen esetben a gyermekek nem örökölnek semmit? Természetesen örökölnek, ha csak az örökhagyó a Polgári Tör­vénykönyv 469. a) § alapján nem zárta ki őket az öröklésből. A hagyatékot az elhunyt házas­társ különvagyona képezi (tehát az, amit még a házasságkötés előtt szerzett, illetve az is, ami már ugyan a házasságkötés után ke­rülhet a tulajdonába, de ajándéko­zás vagy öröklés útján) és a há­zastársak osztatlan közös tulajdo­nának ráeső része. Az állami köz­jegyző a hagyatéki eljárásban elő­ször megállapítja a házastársak osztatlan közös tulajdonának ter­jedelmét és általános értékét, majd megosztja a közös tulajdont, illetve megállapítja, mely vagyon­tárgyak vagy a vagyon milyen ré­sze tartozik a hagyatékba. Az álla­mi közjegyző abból az alapelvből indul ki, hogy a házastársak tulaj­donjogi hányadai egyenlőek. A túlélő házastárs nem csupán az osztatlan közös tulajdon ráeső részét kapja meg (pl. a ház és a kert felét), hanem örököl is - mégpedig az örökhagyó gyer­mekeivel egyenlő arányban. így hát ön a ház és a kert értékének kb. egytizedét örökölné. A hagyatéki eljárás lefolytatása érdekében ajánljuk, forduljon az édesanyja legutolsó lakhelye sze­rint illetékes közjegyzőhöz. Elbocsátás? D. M .\A fiam 1982 decemberé­ben lépett munkába a vasútnál. A munkaszerződését negyedé­venként meghosszabbították. Közben letette a szükséges vizs­gákat is, de tavaly szeptember 30- án kézhez kapott egy levelet, melynek értelmében a munkavi­szonyát megszüntették. Szeptem­ber 31-én bevonult két évre. A személyi igazolványába bepe­csételték a munkaviszony meg­szüntetését és azt mondták, ezt így kell intézni. Én sehogy sem tudom elfogadni, hogy valakit úgy is el lehet bocsátani a munkából, hogy semmi okot nem adott rá, csak azért, mert két évig terhelné a vasutat. Valóban megengedhetetlen, hogy a dolgozót elbocsássák csak azért, mert két évig katonai szol­gálatát tölti majd, sőt a Munka Törvénykönyve 48. §-a is tartal­maz ilyen tilalmat - ,,A szervezet nem adhat a dolgozónak felmon­dást az ún. védelmi időben, te­hát... a katonai szolgálatra való behívásnál, attól a naptól kezdve, hogy a dolgozónak kikézbesítették a behívót...“ Az ön fia esetében mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Levelé­ben említi, hogy „a munkaszerző­dését negyedévenként meghosz- szabbították“. Ezért anélkül, hogy a szerződést módunkban állna elolvasni, arra következtetünk, hogy határozott időre szóló mun­kaszerződésről, illetve munka- szerződésekről volt szó - a hatá­rozatlan időre szóló munkaszerző­déseket ugyanis nem szokás és nem szükséges negyedévenként (vagy akár hosszabb idő eltelté­vel) „meghosszabbítani“. A mun­kajog ugyanis kétfajta munkaszer­ződést ismer: határozott és hatá­rozatlan időre szólót. A különbség a kettő között csupán annyi, hogy a határozatlan időre szóló munka- szerződés alapján létesített mun­kaviszony rendszerint felmondás vagy a felek megegyezése alapján szűnik meg, míg a határozott időre szóló munkaszerződéssel' létesí­tett munkaviszonyban legkésőbb a szerződésben kikötött időtartam elteltével. A munkáltató tehát nem követett el semmiféle szabályta­lanságot, hiszen a fiát nem bo­csátotta el, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem újították meg a munkaszerződését. Elhúzódó pereskedés G. I.: A testvérem 1950-ben ment férjhez egy özvegyhez, aki­nek az első házasságából volt már három gyermeke. 1958-ban örö­költünk Amerikából. A testvérem 1972 augusztusában halt meg, de a végrendeletében az örökségé­ből vett családi házat és a házas­ságkötés előtt szerzett személyes holmiját az én gyermekeimre hagyta. A berendezés és mindaz, amit a férjével közösen szereztek, a férjére maradt, aki két hónappal később halt meg. A sógorom gyer­mekeit a temetés után hiába kér­tük vigyék el a bútort, ők az egész házat akarták és 1972-től 1976-ig pereskedtünk a házért, míg végül a kerületi bíróság kimondta,'hogy nem is volt joguk pereskedni. Azó­ta újabb és újabb beadványokat szerkesztenek ellenünk, a bútort nem hajlandók elvinni - helyette viszont harmincezer koronát köve­telnek, annak ellenére, hogy mi már többször is felszólítottuk őket (ajánlott levélben), hogy vigyék el a bútort. Azt szeretnénk tudni, kér­hetünk-e a bútor raktározásáért bért, mivel a bútort nem használ­juk, sót akadályoz minket egy szo­bánk használatában is. Előre bocsátjuk, hogy egy na­gyon lényeges körülmény meg­említéséről megfeledkezett, t. i. hogy 1976 után, tehát a per befe­jezése után (amelyet a sógora gyermekei egyébként nyilván azért vesztettek el, mert akkor sem számítanak örökösnek, ha az örökhagyó nem az ön gyermekei­re hagyja vagyonát), miért utasí­tották vissza a bútor átvételét, el­szállítását. Ennek persze több oka is lehet: nincs szükségük használt bútorra, vagy azért nem akarják a bútort átvenni, mert önök is használták már, esetleg azért, mert valamilyen károsodást ész­leltek a bútoron. Igaz, ha még azt feltételezzük is, hogy önök a bú­torban valamilyen kárt okoztak az elhúzódó pereskedés ideje alatt, nem tartjuk valószínűnek a har­mincezer koronás követelésnek jo­gi megalapozottságát. Ilyen ese­tekben ugyanis meg kell téríteni a kárt, de csak a tényleges kárt, amely valószínűleg nem azonos a bútor értékével. Sőt, a Polgári Törvénykönyv 442. § 1. bekezdé­se szerint - amely a kártérítés „mikéntjét“ szabályozza - a kárt elsősorban az eredeti állapot hely­reállításával kell megtéríteni (pl. javítással), s csak akkor jön szá­mításba a kár pénzbeni megtéríté­se, ha az eredeti állapot helyreállí­tása nem lehetséges vagy nem célszerű. Lényegében tehát arról van szó, hogy a sógora gyermeke­inek - ha önök kárt okoztak volna a bútorban, s ők ezért nem lenné­nek hajlandók a bútort elszállítani - csak arra lenne jogigényük, hogy a bútort elszállítsák és önök a bútor javítására fordított kiadá­sokat megtérítsék. Ami a „lakbért“ illeti, amelyet ön azért szeretne számlázni, mert a bútorok már évek óta elfoglalnak egy szobát, nem tartjuk valószínű­nek, hogy ezt a köveletését a bíró­ság megalapozottnak találná. A polgári Törvénykönyv ismeri ugyan a „raktározási illeték“ fo­galmát, de csak a szocialista szer­vezetek által nyújtott szolgáltatá­sok esetében teszi lehetővé a számlázást. (m-n) ÚJ SZÚ 6 1984. II. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents