Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-28 / 50. szám, kedd

Levelezőink írják A Februári Győzelem tiszteletére A Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyárban a szakszervezet üzemi bizottsága a Februári Győzelem 36. évfordu­lójának tiszteletére asztalitenisz­versenyt hirdetett az üzem egyes részlegei között. A versenyt az üzemi klubban rendezték meg. A tavaszi munkákra készülnek A Bátorkeszi (Vojnice) Efsz 55 hek­táros kertészetének üvegházaiban már készülnek a tavaszi munkákra. Az asz- szonyok a kelkáposzta és a korai ká­poszta palántákat pikírozzák tápkoc­kákba. Ezután a zeller, nyári káposzta, paradicsom, téli kel és őszi káposzta magvait vetik el a melegágyakba. Idő­közben felhúzzák a fóliasátrakat is. Péntek István, a kertészet vezetője elmondta, hogy az idén terv szerint 10 hektáron korai káposztát, öt hektáron kelkáposztát, két hektáron paradicso­mot, négy hektáron nyári káposztát, öt hektáron téli káposztát, huszonkét hek­táron zellert és két hektáron őszi kelká­posztát termesztenek. A kertészetnek az ültetni való mag­vakat a Zelenina érsekújvári (Nové Zámky) üzeme és a hurbanovói Du- najplod zöldségtermelő kooperációs társulás biztosítja. Sajnos a hazai ülte- töanyagok csiraképessége nem kielé­gítő és gyakran probléma van a fajták választékával is. A kertészetben nagy gondot fordítanak a növényvédelemre is, bár itt sem zökkenőmentes a vegy­szerek beszerzése. A termés értékesítésénél jó az együttműködésük a felvásárlókkal, el­sősorban a Zelenina érsekújvári üze­mével és a komáromi Jednota fo­gyasztási szövetkezettel. Miriák Ferenc Végül az egyéni verseny helye­zettjeinek - Pulen Lászlónak, Li- gárt Józsefnek, ifj. Ligárt István­nak - valamint a páros verseny győzteseinek, a Balázs Tibor-Pu- len László kettősnek Gál Zoltán, a' szakszervezet üzemi bizottsá­gának az elnöke nyújtotta át a dí- jakat. A Februári Győzelem évforduló­ja alkalmából a papírgyárban a szakszervezet üzemi klubjának vezetői a helyi könyvtárral közö­sen beszélgetést rendeztek az alapiskola tanulóival. Dudás Mag­da, a könyvtár dolgozója beszélt a gyerekeknek a februári esemé­nyek történelmi jelentőségéről, majd kötetlen beszélgetés követ­kezett Fraňo Kráľ Csenkóné gyer­mekei - Jano című művéről. Juhász Ilona Az évfordulók jegyében A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já rásban a Vöröskereszt szerveze­teinek tagjai értékes kötelezett­ségvállalásokkal köszöntik a járási konferenciát, a Vöröskereszt kö­zelgő IX. kongresszusát és a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 40. évfordu­lóját. Vállalták, hogy ebben az év­ben 68 új taggal bővítik soraikat, 121 önkéntes véradót és 33 ön­kéntes ápolónőt toboroznak, meg­látogatják a betegeket, gondozás­ra szorulókat, 68 rendezvényt, 117 előadást, 58 politikai és 83 kultu­rális-társadalmi akciót szervez­nek. Ezenkívül 17 354 órát dol­goznak társadalmi munkában, 1050 facsemetét és díszbokrot ül­tetnek ki, összegyűjtenek 575 ki­logramm gyógynövényt, 1,93 ton­na papír-, 1,27 tonna textilhulladé­kot. Bodzsár Gyula Egy járás életéből A losonci (Lučenec) járásban az építőipar dolgozói tavaly jó ered­ményeket értek el a lakásépítés­ben, az előirányzott tervet 103,5 százalékra teljesítették. Kommu­nális lakásépítés keretében 120, szövetkezeti lakásépítésben 480 lakást adtak át a megrendelőknek. Magánerős építkezéssel további 253 lakás készült el. Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy a járásban az előző évhez viszo­nyítva 1983-ban 295 lakással fe­jeztek be többet, azaz összesen 853 lakást adtak át. Tavaly a Mototechna losonci üzlete nag;, forgalmat bonyolított le. Különböző típusú személygép­kocsikból l453-at adtak el. A vá­sárlók részéről legnagyobb érdek­lődés a hazai gyártmányú Škoda 105 és 120 L típusok iránt volt. Losoncon is állandóan növek­szik az igény a bölcsődék és az óvodák iránt. A városi nemzeti bizottság önerőből nem tudja biz­tosítani az igényeknek megfelelő férőhelyet, ezért az utóbbi évek­ben a városban lévő nagyobb üze­mek vezetőségéhez azzal a ké­réssel fordult, hogy építsenek üze­mi óvodát és bölcsődét. Az elmúlt években több nagy üzem eleget tett ennek a kérésnek. Most a Kö­zép-szlovákiai Konzervgyárak lo­sonci üzeme létesít bölcsődét és óvodát 20-20 kisgyermek részére egy nagy családi ház átalakításá­val. Az átadást az első negyedév végére tervezik. A járás pedagógusai és az isko­laügyben dolgozók tavaly szép eredményeket értek el a szocialis­ta kötelezettségvállalások teljesí­tésében. Az idén a Szlovák Nem­zeti Felkelés 40. és hazánk felsza­badításának 39. évfordulója tiszte­letére több értékes felajánlást, szocialista kötelezettségvállalást tettek. A 194 kollektív és 2617 egyéni vállalás főleg az iskolai nevelő munka hatékonyságára, az iskolán kívüli népművelés fokozá­sára, a Nemzeti Front választási programjának a teljesítésére és a környezet szépítésére irányul. Csák István A somorjai (Šamorín) óra és ékszerboltban öttagú kollektíva dolgozik. Sárkány Júlia üzlet­vezető (a felvételen jobbról) megköveteli az elárusítóktól, hogy mindig készségesen, fi­gyelmesen foglalkozzanak a vásárlókkal, s becsületes munkát végezzenek az óraja- vító mesterekkel együtt. Garai Mária (balról) és Vízy László is megnyerte a vásárlókat, akik gyakran keresik fel őket prob­lémáikkal, s szívesen hallgat­ják meg szakszerű tanácsai­kat. Ján Čikovský felvétele mm Fontos, nagyon fontos Kiváló termények Eredményes évet zárt a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének alsópéteri (Dolný Peter) alapszervezete. Szabó Zoltán, a szervezet elnöke értékelte a tavaly végzett munkájukat. Amellett, hogy a tagság szép és jó minőségű terményt adott el a helyi felvásárló telepen, derekasan kivette részét a fa- luszépitésböl és községfejlesztésből. Társadalmi munkában több órát dol­goztak az óvoda és a bölcsőde építé­sénél, díszbokrokat, virágokat ültettek és gondozzák a helyi temető és ravata­lozó környékét. A tagság a Szlovák Nemzeti Felke­lés 40. évfordulójának tiszteletére vál­lalta, hogy továbbra is bekapcsolódik a faluszépítési és -fejlesztési akcióba, terményeikkel ismét részt vesznek a nyitrai (Nitra) Agrokomplexen és zöldség- és gyümölcskiállítást rendez­nek. Holecz Erika Érdeklődéssel olvastam az ÚJ SZÓ január 27-én megjelent szá­mában dr. Ján Machyniak ,,A nyil­vános pártgyülések előkészítése“ című írását, mert régóta foglalkoz­tat ez a kérdés: Mi a magyarázata a nyilvános pártgyűlések sikeré­nek, illetve esetenkénti sikertelen­ségének? Emlékszem jól, hogy régebben, több évvel ezelőtt, milyen érdeklő­déssel vettek részt a mi, kis váro­sunk, Szepsi (Moldava nad Bod- vou) lakosai a nyilvános pártgyű­léseken. Minden alkalommal zsú­folásig megtelt a terem, s amikor véget ért a gyűlés, utána még az utcákon is csoportokba verődve a gyűlésen hallottakról beszélget­tek. Negyedévenként ismétlődtek a gyűlések. Az előző alkalommal elhangzottakat, a megvalósított ja­vaslatokat nyilvánosan értékelték. Egyes felszólalók pedig írásban kaptak választ. Szóval, általános volt a közérdeklődés. Azután, fokozatosan csökkent a gyűlések látogatottsága, egyre kevesebben kértek szót. Akadtak felszólalók, akik előre, írásban el­készítették hozzászólásukat, és természetesen, azt hangsúlyoz­ták, hogy minden rendben van. Persze, az általános közérdeklő­dés megint csökkent, bár a biza­kodók továbbra is eljártak a gyűlé­sekre. Egyetértek az említett írás szer­zőjével: fontos, nagyon fontos az előre kidolgozott program. Persze, hiába volt ilyen a program, ha egyes vállalatok, üzemek vezetői nem vettek részt a gyűlésen. Nyil­ván, mondogatták ilyenkor a lako­sok, meg akarják magukat kímélni a bírálatoktól. Ha pedig mégis megjelentek a gyűlésen, és ko­moly kérdés került szóba. Rend­szerint mentegetőztek, egymásra mutogattak, érdemi választ csak ritkán adtak. Ahogyan az említett írás szer­zője írja, hát nálunk is van néhány ,.örökzöld“ probléma. Sőt, néme­lyik már óriás fává terebélyese­dett. Bizony, nem lehet ezeket sem kikerülni, meg nem látni, szó­vá nem tenni. A legteljesebb mér­tékben egyetértek vele, hogy több szempontból, sokoldalú megköze­lítéssel kell előkészíteni a nyilvá­nos pártgyüléseket. Annál is inkább, mert úgy ér­zem. azt tapasztalom, hogy napja­inkban fokozódó az általános köz­érdeklődés, a nyilvános pártgyü­lések „reneszánszára“ készülhe­tünk fel. Győri Sarolta ■HMM Fürdői beutaló K. O.: Az ,,X“ megjelölésű - vagyis a sürgős - fürdői beutalók (a fürdői kezelés ideje alatt a dolgo­zót munkaképtelennek ismerik el s így joga van táppénzre) egy részét az egészségügyi szervek juttatják a dolgozóknak. A fürdői kezelést a műtét, illetve a gyógy­kezelés időpontjától számított megszabott határidőn belül kell megkezdeni. Olvasónk beutalója azonban valahol útközben elkalló­dott, így a határidő letelte miatt a gyógykezelést az előírt határidő­ben nem kezdhette meg. Olva­sónk kérdi, mit tehet? A kezelőorvosa által kiállított fürdői gyógykezelési javaslat alap­ján a munkahelyén a szakszerve­zet mellett működő társadalombiz­tosítási bizottságnál kérheti - az üdülési szabadság terhére - a für­dői gyógykezelésre való beutalás kiadását. A bizottság a javaslat alapján a gyógykezelést engedé­lyezheti és ha a vállalat dolgozói részére kiadott rendes évi beuta­lókból nem tudna önnek beutalót juttatni, felterjesztheti kérelmét a járási betegségi biztosítási igaz­gatósághoz, amely főként az ilyen igényeket elégíti ki a visszaadott beutalókból. Baleseti biztosítási ügyében a biztosító válasza megfelel a leve­lében idézett jogszabályoknak. Társas balesetbiztosítását illetően forduljon a biztosítási bizalmin ke­resztül a biztosítóhoz. Fizetés a fűtésért K. Zs.: Takarítónői munkakörét (mint részlegesen rokkant fél mű­szakban végzi a munkát) elsősor­ban a szerződésükből és a mun­káltatója által kiadott munkaköri leírásból állapíthatja meg. Ha a munkaszerződésük télre és nyárra azonos fizetést állapít meg, akkor valószínű, hogy a téli fűté­sért külön jutalmazás nem jár. Amennyiben az egészségi állapo­ta miatt nem tud ölfát fűrészelni, csökös fát aprítani és azt nagyobb távolságra elhordani (mindeddig a férje segített ebben), méltányos lenne, ha munkáltatója egy alkalmi munkáról szóló megállapodás alapján külön fizetne ezért a mun­káért. Nyugdíjkiutalás S. B.: A nyugdíjakat és a jára­dékokat a nyugdíjas által meg­adott állandó lakhelyére utalják ki. Ennek a lakóhelynek a postája vezeti a nyugdíjas törzslapját. En­nél a postánál kell bejelenteni, ha lakhelyet változtat akár ideiglene­sen, átmeneti jelleggel is. Magyar nyelvű igazolás S. L.: öregségi nyugdíja ügyé­ben a tanonc éveit nem számítot­ták be, illetve a felszabadulási le­velet, amely magyar nyelven író­dott nem fogadták el igazolásként. Ha csak nyelvi kérdés volt az ok, forduljon a magyar nyelv hivatalos tolmácsához. A tolmácsok jegyzé­két rendszerint a járási székhelyen a járásbíróság elnökének irodája vezeti. A tolmács hiteles fordítást készíthet a magyar nyelven ké­szült okmányokról. Nyugdíjalap Cz. I.: Olvasónk elhunyt húga két gyermekét nevelte. Az egyik gyermek időközben már önálló ke­resetre tett szert, míg a kisebbik még iskolába jár. Mivel olvasónk elérte az öregségi nyugdíj korha­tárát, az iránt érdeklődik, hogy a nevelőszülői jutalmazás, ame­lyet mint a gyermekek gyámja ka­pott és részben még kap is, be­számít-e az utolsó 5, illetve 10 évi keresetébe, amelyből a havi átlag- keresetét, illetve a nyugdíját szá­mítják majd ki. A nevelőszülői gondoskodásról szóló 50/1973 sz. törvény 9. §-a értelmében a nevelőszülő (a bíró­ság által kinevezett gyámot azo­nos elbírálásban kell részesíteni, ha személyesen gondoskodik a gyermek neveléséről és ellátá­sáról) gyermekenként havi 200 korona jutalmazásban részesül. Az említett jutalom után az idézett rendelkezés értelmében nem jár táppénz, de nem esik munkabér­adó alá sem és nem számítható be a nevelőszülő azon keresetébe, amelyből a nyugdíját kiszámítják. Kivételt csak azok a nevelőszülők képeznek, akik különleges intéz­ményekben gondoskodnak egy­szerre több (rendszerint 5-8) gyermek neveléséről és ellátá­sáról. Munkabérmegtérítés és üzenni szabadság Cs. J.: Olvasónk és társai folya­matos termelésű üzemben dol­goznak eltérő munkaidővel. Prob­lémáik vannak az „állami ünnepe­ken“ végzett munkát és az üdülési szabadság merítését illetően. Ha az „állami ünnep“ (január 1, húsvét hétfő, május 1, május 9, deceber 25 és 26) a dolgozó ren­des munkanapjára esik, a Munka Törvénykönyve 118 § 3. bekezdé­se értelmében általában joga van - ha az ünnep előtt, illetve az ünnep után sem volt igazolatlan mulasztása - az átlagbérének megfelelő munkabérmegtérítésre. A munkabér megtérítésére azon­ban nincs jogigényük a havi fize­tésben részesülőknek, mert nem esnek el keresetüktől. Az üdülési szabadság merítését illetően nagyon valószínűnek tart­juk, hogy minden dolgozó részére kötelező az üzemükben (a kar­bantartók kivételével) egyszerre, vagyis egy időben kivenni az ún. üzemi szabadságot (amely rend­szerint két hét) és a vállalat veze­tősége azért ragaszkodott ahhoz, hogy a karácsonyt és az újévet „rádolgozzák“. Ajánljuk, hogy a kérdéseikkel forduljanak a szakszervezet üzemi bizottságának bérkérdésekkel foglalkozó bizottságához és ha tő­lük, esetleg a vállalat bérelszámo­lási osztályától sem kapnának ki­elégítő választ, forduljanak a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom járási tanácsának jogi előadó­jához. Segély T. L.: Ajánljuk, a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályán kérjen munkát és ha ezt nem tud­nának ajánlani, kérjen elhelyezke­dés előtti segélyt. A gyermekük megszületése után a járási nem­zeti bizottság szociális osztályán kérhetnek rendkívüli segélyt. Egy régebbi baleset K. L.: A feltehetően már vagy tíz éve megtörtént baleset követ­keztében a fiuk megvakult az egyik szemére. Ha a károsodás felróható valakinek, vagy valami­lyen intézménynek, akkor a kár beállása (a megvakulás) után 1983. április 1 -ig egyéves, az em­lített időpont után kétéves elévülé­si időn belül lehetne perelni azokat a kárigényeket, amelyek még nem évültek el. Ajánljuk, hogy előbb hozzáértő ügyvéddel beszéljék meg az ügyet. A részleges rok­kantsági nyugdíj elsősorban orvo­si kérdés (kizárólag jogi megítélés alá csak a keresetkiesés, ponto­sabban a keresetcsökkenés tar­tozik). Ezt a kérdést tehát a keze­lőorvossal beszéljék meg. Tévedés Gy. A. : Olvasónk tavaly októ­berben ment nyugdíjba. Tévedés­ből az utolsó havi fizetését úgy folyósították, mintha az egész hó­napot ledolgozta volna, holott az októberi hónap 21 napjából csak 17 munkanapot dolgozott le. A bér­osztály felfedezte a tévedést és ennek alapján visszaigényli a többletet. A számításaik azon­ban tévesnek tűnnek. A Munka Törvénykönyve 243 § 2. bek. szerint a munkáltató a jogalap nélkül kifizetett összeg visszatérítését csak akkor igényel­heti, ha a dolgozó a körülmények alapján feltételezhette, hogy hely­telenül vagy tévesen kifizetett összegről van szó. A munkáltató ezt a jogigényét a jogcím nélküli, illetve a téves kifizetés felfedezé­sétől számított egy éven belül pe­relheti a bíróságon, de legkésőbb a kifizetés napjától számított há­rom éven belül. Úgy tűnik, a visszafizetendő összeget ön számította ki helye­sen. Az esetleges per elkerülése végett azt ajánljuk, egyeztessék számításaikat. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1984. II. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents