Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-28 / 50. szám, kedd

ÚJ szú 5 1984. II. 28. A minőségi követelmények fokozása - napjaink korparancsa A minőségfejlesztés eredményei és céljai Bratislava 3. városkerületében „ Számos jó példa mellett egy sor olyan vállalat is van, ahol megrekedtek a minőség javításában, vagy csak nagyon lassan haladnak. De most már valóban elérkezett a tizenkettedik óra, hogy a kommunisták a minőségért folytatott harcot átvigyék minden műhelybe, üzembe, vállalathoz, minden termelési-gazdasági egy­ségbe és reszortba.“ Épülhetne gyorsabban is... (Jozef Lenart elvtars, Pravde A szocialista társadalomban a minőség javításáért folytatott harcban a dolgozóknak az a törek­vése koncentrálódik, hogy javít­sák saját életfeltételeiket. Ez nem frázis, hanem reális tény. Minden­féle minőségi javulás a termékek használati tulajdonságainak a ja­vítását jelenti, s a fogyasztók jogo­san követelik meg a fogyasztási cikkek szélesebb választékát az olyan termékekből, amelyek hasz­nálati tulajdonságai megközelítik vagy elérik a nemzetközi csúcs­színvonalat. Ezért a társadalom érdekeit sérti az olyan termelés folytatása, amely korlátozott forrá­sainkat alacsony színvonalú ter­mékek gyártására használja fel. Ez nemcsak elégedetlenséget vált ki a hazai fogyasztók körében, hanem külkereskedelmi verseny- képességünket is csökkenti. A nem kielégítő minőség továbbá egyik oka lehet a készletek terven felüli felhalmozásának. Bratislava 3. városkerületének iparvállalatai és üzemei nem tar­toznak a minőség területén a stag­nálok vagy a lemaradozók közé. Ez annak köszönhető, hogy a kommunisták a többi dolgozóval együtt céltudatosan törekednek a minőség területén fennálló hely­zet javítására, ami elsősorban a városkerületben kifejtett politi- kai-nevelő munka eredménye. A pártszervek és -szervezetek kezdeményezése a múlt év elején tartott városkerületi pártkonferen­cián ,,Az 1983-as év a kiváló mi­nőség éve“ elnevezésű mozga­lom elindításában csúcsosodott ki. A mozgalom elindítói a Dimitrov Vegyipari Művek, a Figaro és a Nyomdaipari Üzemek dolgozói voltak. Fokozatosan a többi válla­lat is bekapcsolódott a mozgalom­ba nemcsak a városkerületből, ha­nem az egész városból. A minőség évének a meghirde­tése természetesen csak az első lépés volt a termelés minőségi színvonalának állandó emelésé­hez. De már most is megállapít­hatjuk, hogy helyes lépés volt, hi­szen ennek is köszönhető, hogy városRerületünkben, melynek je­lentős vegyipara, elektrotechnikai ipara, gép-, fafeldolgozó-, építő-, nyomda- és élelmiszeripara van, a vállalatok több mint 10 százalék­kal teljesítették túl az első minőségi osztályba sorolt termékek terve­zett részarányát, s csaknem 20 százalékkal a műszaki szempont­ból progresszív termékek arányát. Az a tény, hogy az árutermelés tervének 100,8 százalékos teljesí­tése mellett az első minőségi osz­tályú termékekét 107 százalékra, a progresszív termékekét pedig 112 százalékra sikerült teljesíteni, egyúttal azt is jelenti, hogy csök­kentek a nem kielégítő minőségű termelésből származó veszte­ségek. A mozgalom kezdeményezői - a legjobbak A Dimitrov Vegyipari Művek dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy kétszeresére növelik az első osztályú termékek részarányát. Ezt el is érték, hiszen amíg 1982- ben ez az arány 21 százalékos volt, 1983-ban már 47,2 százalék­ra emelkedett. Ebben a mutatóban a Figaro vállalatnál 26,7, a Tesla Konszernvállalatnál 23, a Könnyű- betonelem Gyárban pedig 18,8 százalékos arányt sikerült elérni. . A pártszervezetek nagy gondot fordítanak a nem kielégítő minő­ségű termelésből származó vesz­teségek minimalizálására is. En­nek eredményeként ez a mutató a tervezett 2,3 százalékról 2,2 százalékra csökkent a városkerü­letben, de egyes vállalatoknál csakugyan minimálisak ezek a veszteségek, a Dimitrov*Vegy­ipari Művekben például csak Új Szó, 1984. január 11) 0,015, a Figaro vállalatnál pedig csak 0,003 százalékot érnek el. A minőség javulása nemcsak a források jobb hasznosítását eredményezi, hanem a termelés hatékonysága és ezzel összefüg­gésben a kereseti feltételekre is kedvezően hat, ami lehetővé teszi a dolgozók célszerű anyagi ösz­tönzésének a fejlesztését. Ennek eredményeként maguk a dolgozók is megkövetelik az egyes részle­gek vezetőitől, hogy rugalmasab­ban oldják meg a minőség javítá­sával, a gyártmányfejlesztéssel és a választék bővítésével kapcsola­tos problémákat. A pozitív eredmények fő forrá­sát a pártmunka formáiban és módszereiben bekövetkezett javu­lás képezi. A városkerületi pártbi­zottság ökonómiai bizottsága mel­lett egy héttagú munkacsoport működik, amely közvetlenül kap­csolatban áll az üzemi és az alap- szervezeti pártbizottságok mellett működő minőségellenőrző mun­kacsoportokkal. Ezek a munka- csoportok nagy segítséget nyújta­nak a minőség szabályozásával foglalkozó alakulatoknak, támo­gatják a kommunisták munkáját a tömegszervezetekben és a dol­gozók kollektíváiban, s egyúttal a vezető gazdasági dolgozók sze­mélyes felelősségét is növelik a termelés minőségi színvonalá­nak állandó emelésében. A minőség fejlesztésére irányu­ló szocialista munkaverseny ha­gyományos formái mellett hozzá­láttunk a minőségi napok és a mi­nőség kérdéseivel foglalkozó ter­melési munkaértekezletek szerve­zéséhez, s új módszereket kezd­tünk alkalmazni a személyes és a szemléltető agitációs munká­ban. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a minőségi kabinetek létesítésének, mint a minőségsza­bályozás szervezeti rendszeréhez tartozó alakulatoknak. A jelenlegi időszakban már öt ilyen minőségi kabinet dolgozik, s további három ebben az évben kezdi el a tevé­kenységét. A minőségben még vannak tartalékaink Az első sikerek elérése termé­szetesen nem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk a munkánk­kal és annak eredményeivel. Egyes új szervezési formák még csak az előkészítés szakaszában vannak, s gyakorlati érvényesíté­sükre csak fokozatosan kerül sor. Nem lehetünk elégedettek az­zal sem, hogy egyes vállalatok nem írtak elő kötelező mutatókat a termékek minőségének értéke­lésére. Ezek közé tartozik például az Élelmiszeripari Gépgyár, a Fel­vásárló Vállalatok Gépgyára, s részben a Protetika és a Fémfel­dolgozói Vállalat is. Ezekben a ter­mékek minőségét csak utólago­san értékelik. Ez azt jelenti, hogy nem kísérik figyelemmel a terme­lés előkészítő szakaszát, amelytől döntő mértékben függ a termékek minősége. Arra is felfigyeltünk, hogy egyes vállalatok igyekeznek kiiktatni a termelési programjukból néhány kevésbé jövedelmező, alacsonyabb árszínvonalú, de tár­sadalmilag szükséges termék gyártását. Ez természetes követ­kezménye a minőségi osztályokba való besorolás és az értékelés eddigi rendszerének. A viták folya­mán előfordultak olyan javaslatok, hogy az ilyen közszükségleti tö­megcikkek területére is ki kellene dolgozni valamilyen megfelelő ér­tékelési rendszert. Külön problémát jelent a szab­ványok, normák kérdése. Egyet­len vállalat vagy üzem sem tart­hatja elégséges minőségi szem­pontnak azt, hogy termékeik meg­felelnek az érvényes normáknak. Számos konkrét esetet említhet­nénk, amikor a termék megfelel az állami normának, sőt az is előfor­dul, hogy az első minőségi osz­tályba sorolják, a fogyasztók még­sem elégedettek a használati tu­lajdonságaival. Ez annak a követ­kezménye, hogy egyes normáink már elavultak, fékezik a gyárt­mányfejlesztést és a minőség javí­tását. Az igényesség tovább fokozódik Ez év január elsejétől a bratisla­vai városi pártszervezetben elkez­dődött a termékek és szolgáltatá­sok városi minőségszabályozó rendszerének az érvényesítése. Ez a rendszer a minőséggel kap­csolatos problémák komplex meg­oldására irányul, s a városkerületi, az üzemi és az alapszervezeti pártbizottságoktól ezen a területen megköveteli a pártmunka formái­nak és módszereinek további tö­kéletesítését. Ebből a rendszerből kiindulva elkezdtük a minőségfejlesztés 1986-1990. évi komplex program­jának a kidolgozását. Ebben arra törekszünk, hogy a termékek és a termelés minőségének a fejlesz­tésében hosszabbb időre szóló tervek érvényesüljenek, ami lehe­tővé teszi a termelés szerkezeté­nek folyamatos tökéletesítését, valamint a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek hatéko­nyabb gyakorlati érvényesítését. Ez az eljárás lehetővé teszi a párt- alapszervezetek számára, hogy előrelátóbban és koncepciós jel­leggel készítsék elő azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyekben még nem sikerült elérni a kívánt kedvező fordulatot. Ezzel kapcsolatban megemlíthet­jük például az új termékek válasz­tékának gyártási előkészítését, a legújabb tudományos-műszaki ismeretek kihasználását, a tudo­mányos-termelési társulásokra és más intézményekre kifejtett aktí­vabb hatást stb. Éppen a termelés előkészítési szakaszára hárul a legnagyobb felelősség a terme­lés magas minőségi színvonaláért és hatékonyságáért a tudomá- nyos-müszaki haladás vívmányai­nak gyakorlati érvényesítése alap­ján, s ezzel a minőségfejlesztés komplex rendszereinek hatékony­ságáért is. Amíg ez a hosszú távú program érvénybe lép, az SZLKP Bratisla­vai 3. Városkerületi Bizottsága és a pártalapszervezetek a munká­jukban a termékek és a termelés minőségi fejlesztésének évi prog­ramjaiból fognak kiindulni. To­vábbra is olyan változásokra fo­gunk törekedni az irányításban, valamint a feltételek szervezésé­ben, hogy kifejező mértékben nö­vekedjen az első minőségi osz­tályba sorolt termékek részaránya a termelés teljes volumenében. Az idei eredményeket is folyamato­san fogjuk értékelni városkerüle­tünk pártszerveiben és pártszer­vezeteiben az elfogadott kritériu­mok szerint. Ebben az értelemben a társadalmi szervezetek teljes részvételével fejlesztjük a dolgo­zók széles körű munkakezdemé­nyezését nemzeteink újkori törté­nelmének jelentős évfordulói, fő­leg a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója és hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadí­tása 40 évfordulója tiszteletére. Arra törekszünk, hogy ez a mun­kakezdeményezés következete­sen a hatékonyság növelésére, a termelés és mindennemű munka minőségének a javítására irá­nyuljon. Városkerületi pártbizottságunk realizációs képességének növe­kedése egészséges optimizmu­sunkat erősíti. További munkánkat az elért eredményekre alapozzuk, amelyek bebizonyították, hogy vá­roskerületünk feltételei között is elegendő erővel rendelkezünk az SZLKP kongresszusán elhangzott felhívás teljesítéséhez - a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek részarányának döntő mértékű növeléséhez. ANTON ČIHOVSKÝ, az SZLKP Bratislavai 3. Városkerületi Bizottságának vezető titkára Amikor több eredménytelen he­lyi próbálkozás, meddő tervezge- tés után 1980-ban Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) megkezdő­dött az új gimnázium építése, a városka és az egész Bodrogköz lakossága megkönnyebbülten fel­sóhajtott: „Végre ezt is megér­tük!“ Örömük érthető volt, hiszen a jelenlegi iskolaépület már régen elavult, ósdi falain belül igencsak körülményes az oktatás korszerű­sítése. Ma, négy évvel az alapok lera­kása után a királyhelmeciek örö­mébe egy kis üröm is vegyül, mert bármennyire igyekeztek és igye­keznek társadalmi munkában se­gíteni az építőket, az 1985-re kitű­zött átadási határidő veszélyben forog... Az elmúlt években többször jár­tunk az építkezésen. Legutóbb néhány nappal ezelőtt. Nem vitás, van látszatja az építők munkájá­nak, de... Épülhetne gyorsabban is, ha adottak lennének a felté­telek. Mielőtt helyszíni terepszemlére indultunk, Pandy Gusztáv föépí- tésvezetőtől arra kértünk választ, vajon az iskola építését figyelem­mel kísérő helyi lakosoknak az átadási határidővel kapcsolatban felmerült kételyei megalapozot­tak-e, vagy sem.- Mi tagadás, eddig több tény­ből is arra lehet következtetni, hogy a tervezett időpontra nem készül el a tizenhat tantermes lé­tesítmény - kezdte a helyzet ma­gyarázását a Michalovcei Magas­építő Vállalat 02-es számú üze­mének szakembere. - Talán leg­korábban 1987-ben lehet róla szó, az jelenleg reálisabb határidőnek tűnik - folytatta, majd elmondta azt is, hogy miért. - Eddig 14 millió korona értékű munkát végeztünk itt, s a befejezésig még körülbelül ugyanannyit kell. Sajnos, úgy tű­nik, hogy a folytatás - legalábbis az idén - lelassul, mivel ezen az építkezésen ebben az esztendő­ben csak 870 ezer korona értékű munkát irányzott elő a beruházó. Ezt két hónap alatt kimerítjük, s utána a csoport csatlakozik a la­kásépítőkhöz, vagy más munkába kezd, mert tennivaló akad azért bőven a környéken. Persze, az is igaz, hogy emberhiánnyal is küz­dünk. Vállalatunknak helyben, vagy valahol a közelben nincs szakmunkásképzője, s így ezen a vidéken kevés a fiatal kőműves, ács, bádogos... Szóval, baj van az utánpótlással is... Az építkezésen Rácz László építésvezető kalauzolt. Ott a kö­vetkező ténymegállapítások kerül­tek a jegyzetfüzetbe: Igaza van Pandy Gusztávnak, hogy nincs itt patikai rend, de nagy rendetlenség sinčs. Az eddig elvégzett munka minőségével valóban elégedett le­het a főépítésvezető... Az épület tető alatt van... Tart a kazánház építése is, viszont a központi fűtés csővezetékének szerelése jelen­leg szünetel (az építésvezető sze­rint csak néhány napig, s utána folytatódik)... A Varga Miklós ve­zette kóművescsoport a válászfa- lak betonlapjait készíti - nem szá­mít nekik, hogy kint szakad a hó... Az alacsonyabb épületszárny első emeleti termeiben két villanysze­relő dolgozik... S az utolsó bejegyzés: Ha a munka az év további részében is ilyen folyamatos lenne itt, akkor a királyhelmeci gimnazisták talán már 1986-ban birtokukba ve­hetnék. Beszéltünk Jozef Bruncallal, a kivitelező vállalat 0-2-es számú tőketerebesi üzemének igazgató­jával:- Mi az idei évre négymillió ko­rona értékű építési-szerelési mun­ka vállalását javasoltuk a beruhá­zónak, mert számunkra sokkal gazdaságosabb, ha gépeink és embereink nem ingáznak a meg­kezdett építkezések között, ha­nem hosszabb ideig dolgozunk egy helyen. Ebben az ügyben Pandy Pétert, a városi nemzeti bizottság elnökét is felkerestük.- Ahol csak tudjuk, sürgetjük a dolgot, s ugyanakkor igyekszünk segíteni is az építőknek. A szülők már eddig is aktívan bekapcsolód­tak az építésbe, és ezután is szí­vesen segítenek, hiszen senkinek sem mindegy, hogy gyermekei mi­lyen körülmények között készül­nek a főiskolára, a termelésbe... Molnár Zoltán, a városi pártbi­zottság elnöke, s egyben a Kelet­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság helyi képviselője az említett kerületi államhatalmi és államigaz­gatási szerv legutóbbi ülésén interpellációjában szintén kérte az illetékes szervek segítségét.- Egyelőre nem ismerem a vá­laszt, ám úgy vettem észre, sza­vaim megértésre találtak, s van remény arra, hogy az iskola mi­előbb elkészül. A kerületi nemzeti bizottság építészeti osztályán szintén jár­tunk. Ján Liga osztályvezető így nyilatkozott:- Foglalkoztunk és a későbbiek során is foglalkozunk még ezzel az építkezéssel. Sajnos, egyelőre nem jut rá több anyagi fedezet. Mivel a tőketerebesi járás ebben az évben 17 millió koronát kap a járulékos építkezésekre, igye­keztünk úgy elosztani ezt az összeget, hogy minden megkez­dett építkezésre jusson, illetve a közvetlenül befejezés előtt álló­kat befejezhessék belőle. Jövőre minden bizonnyal többet adunk a királyhelmeci iskolára. Persze, az is lehetséges, hogy év közben módosul, növekszik az idei költ­ségvetés is. A látottak és hallottak alapján ismét elmondható, hogy nyújtóz­kodni csak addig lehet, ameddig a takaró ér. Tulajdonképpen az iskola építésének a folytatása is attól függ, hogy a beruházó és a kivitelező milyen ügyesen veti- latba képességeit és lehetőségeit a „takaró“ alatti hely legtökélete­sebb, legcélszerűbb, leggazdasá­gosabb kihasználásáért. GAZDAG JÓZSEF Ha a munka az év további részében is ilyen ütemben folyta­tódna ... (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents