Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-22 / 45. szám, szerda

Ellenőrzés társadalmi munkában Posztócipők Ma is nagy az érdeklődés a hagyományos lábbelik iránt A népi ellenőröktől segítséget kérni általában a végső lépésünk, ha a panaszunkkal már minden lehető fórumot megjártunk - elfo­gadható eredmény, siker nélkül. A népi ellenőrző bizottságok szer­vezetében különleges helyet fog­lalnak el az üzemi népi ellenőrző bizottságok, amelyek tagjai - és természetesen a bizottság elnöke is - főfoglalkozásuk mellett, anya­gi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. Különleges jogaik, felhatalmazásaik ellenére is, ama­tőr ellenőröknek tekinthetnénk őket, ha az ellenőrzést nem ki­mondottan profi színvonalon vé­geznék. Legalábbis errőr győződ­tünk meg a Komáromi (Komárno) Nehézgépipari Üzemekben, köz­ismertebben hajógyárban. Az ott működő bizottság egyike a legfia- talabbaknak, hiszen csak 1982 májusa óta működik egy fiatal, alig harmincéves, halk szavú, ám energikus elnök, Pint Tibor mér­nök vezetése alatt. Egy-két év egy ellenőrző szer­vezet életében nem sok idő, hi­szen számos kezdeti problémával kellett megbirkózniuk; kölcsönös kapcsolataik, munkamódszereik kialakítása önmagában véve sem lehetett könnyű feladat. Ennek el­lenére, az őket irányító szervek véleménye szerint is, sikeresen oldották meg feladataikat. Részt vettek több központilag irányított ellenőrzésben, mint például a fém­megtakarításra és a készletgaz­dálkodásra vonatkozó állami cél­programok teljesítésének ellenőr­zésében. Ugyanakkor maguk is kerestek olyan problémákat, ame­lyeknek érdemes volt utána nézni. írásban vagy szóban is? A legfontosabb feladatuknak mégis a dolgozók panaszainak, közérdekű javaslatainak kivizsgá­lását, intézését tekintik. Mindmáig sajnos kevesen vették tudomásul létezésüket, s így a vállalat 4500 dolgozója közül 1982-ben mind­össze ketten fordultak a népi ellenőrző bizottsághoz, tavaly vi­szont „már“ négyen. A „statiszti­kai adatok“ az hogy megkétszere­ződött a panaszok száma, azon­ban korántsem kedvezőek, ha megnézzük, kik nyújtottak be pa­naszt vagy javaslatot - az egyiket a vállalat igazgatója adta be, egy másikat pedig a SZISZ Ifjúsági Fényszórójának aktívája. Figyelem­be kell venni természetesen azt, hogy a gyárban a vállalati ellenőr­zés régóta foglalkozik a dolgozók panaszaival, a dolgozók meg­szokták, hogy ehhez a szervhez forduljanak, pedig a népi ellenőrző bizottság elnöke az üzemi lapban már többször is felhívta a dolgo­zók figyelmét arra, hogy panaszai­kat, közérdekű javaslataikat szíve­sen várják. Mit tehet ilyen esetben a népi ellenőrző bizottság, ha mégis komolyan akarja venni leg­fontosabb feladatát - a dolgozók javaslatainak, panaszainak kivizs­gálását? Munkatervükbe vették, hogy kivizsgálják a vállalati ellen­őrző szervekhez beérkező pana­szok intézésének módját és ered­ményeit.- Utóellenőrzést végeztünk - mondta el Pint Tibor. - Lényege­sebb hibát nem találtunk, bár megkérdeztük a panasztevőket is, elégedettek-e a vállalat ellenőrző szerveinek válaszával, a panasz intézésének módjával. Kifogásol­tuk azonban, hogy ezek a szervek nem fogadták el a szóbeli pana­szokat, holott ők a munkájukat hivatásszerűen végzik. Ma már ők is elfogadják a szóbeli panaszo­kat. jegyzőkönyvezik őket. Egyesek szerint ez talán nem is eredmény, vagy legalábbis látszateredmény, pedig egy ilyen üzemben, ahol főleg műszaki szakemberek dolgoznak - bár írni és olvasni mindenki tud - egy kérvény, egy panasz, vagy javas­lat megfogalmazása nem könnyű egy esztergályos vagy gépész- mérnök számára sem, ugyanak­kor szóban röviden, érthetően el tudják mondani, mi bántja őket. Látni kell azt is, hogy a jog nem tesz különbséget az írásban be­nyújtott, vagy a szóban elmondott panasz között. Az állampolgárok, a dolgozók panaszaival, javaslata­ival foglalkozó szervek mindkettőt kötelesek elfogadni. A tevékenységük súlypontja ed­dig mégis a vállalat egyes részle­geinek gazdálkodására irányult. Itt érték el gazdaságilag legjelentő­sebb eredményeiket.- Ellenőriztük a fémmegtakarí­tás módját, eredményeit és konk­rét javaslatokat tettünk a gazdasá­gi vezetésnek. Kevés volt például a munkacsarnokokban elhelyezett gyűjtőtartályok száma, ezért azt javasoltuk, helyezzenek el további harmincat. Ezek arra szolgálnak, hogy legyen mibe beledobni a munka során keletkező fémhul­ladékokat.- Addig amíg nem volt elég lá­da, hová dobták a hulladékot?- A földön maradt, esetleg elvit­ték egy nagytakarításkor, de addig ette a rozsda, üzemi baleseteket okozott, nem volt rendszeresség a hulladék eltakarításában.- Egy másik javaslatunk a cink­hulladék értékesítésére irányult. Eddig nagy tömbökben adtuk át a hulladékfelvásárlóknak. A bizott­ság javasolta, adjuk le 12 kilo­grammos téglákban, s akkor már mint feldolgozott hulladékot, ma­gasabb áron veszik át tőlünk. Ez egy év alatt 135 ezer koronás megtakarítást eredményezett a vállalatnak. Egy további ellenőr­zés alapján beadott javaslatunk viszont már 306 ezer korona ha­szonnal járt.- Ha ezeket a javaslatokat a bi­zottság tagjai magánszemélyként nyújtják be, mint racionalizációs javaslatot, kapnak valamilyen pénzjutalmat?- Nem tudom, bár valószínűnek tartom. Eddig az igazat megvallva, még nem foglalkoztam ezzel a gondolattal.- És csak hulladék hever ki­használatlanul a szabad ég alatt?- Sajnos nem. Olyan anyago­kat is a szabad ég alatt raktároz­tak, amelyek még nem kerültek feldolgozásra. Például 1975-ben vásárolt lemezek mentek tönkre emiatt. De a szabad ég alatt tárol­tak szerszámgépeket, egymillió négyszázkilencezer korona érték­ben, vagy egy NDK-ból behozott értékes fúrógépet, Lengyelország­ból behozott mentócsónakokat. Mindezt csak lepellel takarták le, ez természetesen nem nyújthatott megfelelő védelmet sem az időjá­rás viszontagságai ellen, sem pe­dig biztonsági szempontból. Ugyanezért nagy mennyiségű üvegtábla is megsemmisült. So­rolhatnám azonban még tovább. Bürokrácia, vontatott intézkedések- Hogyan viszonyultak a gaz­dasági vezetők a bizottság kritikus észrevételeihez? ÁLLÁS ■ Staving, k. p. Závod 1, Zväzácka 80, Bratislava felvesz azonnali belépéssel, tobor­zással:- ácsokat- vasbetonozókat- építőmunkásokat továbbá felvesz:- kőműveseket- éjjeli őröket- úthengerkezelöt (gépészigazolvány szükséges)- ételkiadónöt és büfébe elárusítónőt. Az érdeklődők jelentkezzenek a személyzeti és káderosztályon Sta­ving k. p. Závod 1, Zväzácka 80, Brati- slava-Petržalka. ÚF-20 VEGYES ■ A Komáromi (Komárno) Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola értesíti az érdeklődőket, hogy az 1984/85-ös tanévben is nyit- első osztályt a levelező tagozaton. Jelentkezési feltételek:- az alapiskola elvégzése- hároméves mezőgazdasági gya­korlat- a férfiaknál letöltött katonai szol­gálat. Jelentkezni lehet írásban vagy sze­mélyesen a következő címen: Stredná poľnohospodárska technická škola, 945 82 Komárno-Hadovce. ÚF-19- A kritikára mindig kapunk írás­beli választ vagy legalább szóbeli ígéretet. Én azonban azt szeret­ném, ha a figyelmeztetést követő napon azonnal intézkednének. Sajnos itt még nem tartunk. A helyzet azonban fokozatosan javul. Amikor a munkánkat elkezd­tük, alig-alig vettek figyelembe. Most már figyelnek ránk, tudják, hogy vagyunk, mit csinálunk, ko­molyan vesznek minket, csak ép­pen még eltart egy ideig, míg a fi­gyelmeztetésünk nyomán intéz­kednek. Persze a legjobb az len­ne, ha nem is kellene figyelmez­tetni őket, ha tudnák, hogy a népi ellenőrző bizottság előbb vagy utóbb észreveszi a hibákat és ezt megelőzendő, figyelmeztetés nél­kül távolítanák el.- A bizottság tagjai mióta figyel­nek oda azokra a hiányosságokra, amelyeket eddig kifogásoltak?- Inkább úgy mondanám, hogy amióta kineveztek minket azóta valahogy jobban, sokkal jobban megfigyeljük mi van körülöttünk. Úgy érzem, most nekünk kell a legszigorúbban figyelnünk a vál­lalat problémáira - ez valahogy a tagsággal járó erkölcsi többlet­kötelességünk.- Mik a jövőre vonatkozó ter­veik?- Szeretnénk kiterjeszteni a bi­zottság munkáját segítők táborát. Eddig a SZISZ-szel sikerült szoro­sabb kapcsolatokat kiépítenünk, hiszen mint már említettem, az Ifjúsági Fényszóró tagjai már kér­ték a segítségünket, mert számos újítási javaslat intézése, elfogadá­sa valahogy megrekedt. Most a szakszervezettel szeretnénk szorosabbra fűzni kapcsolatain­kat. 1984 második felében egy szociális jellegű ellenőrzési prog­ramot szeretnénk beindítani, pél­dául a védőeszközök használatát, az öltözők és az üzemi étkeztetés minőségét figyelnénk meg. Sze­retnénk kivizsgálni azt is, hogy a szolgálati, tanulmányi utak mi­lyen gazdasági eredménnyel jár­tak. Itt arról van szó, hogy a válla­lat kiküld háromtagú csoportokat az NDK vagy Bulgária hajógyárai­ba, fizetjük nekik a szállást, az utazást stb., de eddig senki nem vizsgálta meg, hogy ezek a tanul­mányi utak, ezek a kiadások, hoz­nak-e valamilyen hasznot a válla­latnak, a külföldön ellesett tapasz­talatokat alkalmazzuk-e itthon. A dolgozók panaszaival való fog­lalkozást természetesen állandó feladatunknak tartjuk továbbra is és nagyon örülnénk, ha a vállalat valamennyi dolgozója bizalommal fordulna hozzánk ötleteivel, javító szándékú kritikájával vagy egy­szerűen a panaszával. FEKETE MARIAN KÖSZÖNTŐ ■ Id. Duka Józsefnek Karvára (Kra- vany nad Dunajom) 75. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak, további erőt, egészséget és még hosszú, bol­dog békés életet kívánnak lányai: Vera, Erzsi, vejei, fia, Józsi, unokái: Ildi, Angéla, Éva, dédunokái: Krisztián, Herminka és Petra sok­szor csókolják a dédpapa munkában elfáradt kezét. Ú-411 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Hálás szívvel mondunk köszöne­tét a kedves roko­noknak, szomszé­doknak, barátok­nak, munkatársak­nak, a Hotel Euró­pa vezetőségének, valamint a Vág vendéglő dolgozóinak, akik 1984 január 30-án elkísérték utol­só útjára a komáromi (Komárno) teme­tőbe a szeretett, gondos jó férjet, a drá­ga jó édesapát és apóst, Tóth Jenöt, akit a halál váratlanul, 54 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal, igyekez­tek enyhíteni soha el nem múló fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-590 ■ Megtört szívvel búcsúztunk a drága halottól, Erős Jánostól, akit a halál 1984. 1. 29-én tragikus körülmények között ragadott ki szeret­tei köréből. Ezúton mondunk köszöne­tét mindazoknak a kedves rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak, ismerő­söknek és szomszédoknak, akik elkí­sérték utolsó útjára és virágaikkal eny­hítették mély fájdalmunkat. Emlékét örökké őrző felesége, kis­fia, Gábor, anyja és az egész rokon­ság Ú-582 ■ Hálás szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, ismerős­nek és mindazok­nak, akik 1984. február 1 -én elkí­sérték utolsó útjára a bátorkeszi (Vojnice) temetőbe a 71 éves korában, váratlanul elhunyt drága jó feleséget, édesanyát, nagymamát, Hacskó Károlyné Székely Vilmát, és részvétnyilvánításukkal, virágokkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Emlékét őrző férje, gyermekei: Má­ria, Gizella, István, 7 unokája és 4 dédunokája. Ú-598 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1984. február 3-án elkísérték utolsó útjára a kolozsnémai (Klížska Nemá) temetőbe a drága ha­lottat, id. Szabó Józsefet, aki váratlanul, 79 éves korában távo­zott szerettei köréből. Köszönjük a bú­csúbeszédet a sok virágot és a vigasz- .taló szavakat. A gyászoló család Ú-612 ■ Fájdalmas gyászunkban legőszin­tébb hálánkat fejezzük ki minden ked­ves rokonnak, jó barátnak, valamint azoknak a vágai (Váhovce) ismerősök­nek, akik 1983. október 23-án elkísér­ték utolsó útjára a légi (Lehnice) teme­tőbe a szeretett drága jó édesapát, nagyapát és dédapát. Pásztor Ferdinándot, akit a halál 84 éves korában elszakított szeretteitől. Köszönjük a sok koszorút, virágot, az őszinte részvétet, mellyel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-613 MEGEMLÉKEZÉS ■ Az idő múlik, de a szívet tépő fájda- lom örökké meg­marad. öt éve an­nak, hogy 1979. február 22-én utol­sót dobbant drága jó szíve Velsicz Józsefnek. Akik ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú évfor­dulón. Emlékét örökké őrzik felesége, lá­nyai, vejei és unokái. Ú-250 APRÓHIRDETÉS Čičmany a žilinai járás egyik nevezetes faluja Nemcsak nép­művészetről, festett faházairól hí­res, hanem a posztó lábbelik gyár­tásáról is. A Rajčianka ipari szö­vetkezett valamikor papucskészí­téséről volt ismert, ma jó hírnevét a téli posztócipők gyártása öregbí­ti. Csaknem száz alkalmazott ké­szíti az évi 310 000 pár meleg, külfödön is kedvelt posztócipőt. Pavel Barančik, az üzem veze­tője röviden beszámolt a szövet­kezet tevékenységéről, majd üzemlátogatásra invitált.- Ügyes kezű, szorgalmas nők és férfiak végeznek jó minőségű munkát. Mindenki kötelességének tartja, hogy a tervezett feladatokat elvégezze - mondotta, miközben végigvezetett a nagynak nem mond­ható műhelyeken. - Pe­dig ezeknek az embe­reknek ez ma f már a második műszakuk - nevette el magát, s mivel látta csodálko­zásunkat, magyarázat­ba kezdett. - Egész éj­jel hullott a hó, belepte az utakat, járdákat. Mit tehettünk? Lapáttal vágtunk utat a hóban egészen a szövetkezet épületéig. Műhelylátogatás köz­ben megfigyeltük, hogy a nagy erőt igénylő mű­veleteket férfiak végzik. Ők vágják a cipőtalpa­kat, a sarkakat gumi­alapanyagból. A posztó felsőrészek szabását is férfiak végzik, de a többi művelet már kizárólag a nőké. Megszokott mozdulatokkal nyúlnak az egyes posztódara­bokért és néhány má­sodperc után már kész is a felsőrész. many felől) a žilinai járáshoz tarto­zik. Vagyis három és fél, három és fél kilométernyi szakaszt kellene naponta járhatóvá tenni, hogy a 30 millió korona költséggel felépült utat télen, nyáron használni tud­ják. így Zliechov lakosainak, na­ponta 70 kilométeres kerülőt kelle­ne megtenniük (7 km helyett!) ezért máshol keresnek munkale­hetőséget. Hiába próbálkozott már a falu vezetősége, tehetetlenek- tárta szét karját Pavel Barančik.- A munkatársaimmal együtt még jobban igyekeznünk kell, hogy fel­adatainkat teljesítsük, s örömmel mondhatom, hogy ez ez idáig si­került. Évente 40 új modellt terve­zünk, amiből kb. 15-20 fajtát gyár­tunk a kívánt nagyságban évi 18,5 Utolsó ellenőrzés a szállítás előtt (Gyökres Gy. felvétele)- Minden asszony egy-egy mű­veletet végez és mert, amint mondtam, szorgalmasak és ügye­sek az asszonyaink, szinte ég ke­zük alatt a munka. Szóba került sok minden egyéb mellett a munkaerőhiány is, me­lyet a téli hónapokban éreznek leginkább. Miért éppen télen? Megtudtuk, hogy a Čičmanytól hét kilométerre fekvő Zliechov falu lakossága is szívesen dolgozna az ipari szövetkezetben. Csak­hogy ennek akadálya van. Éspe­dig az, hogy télen, ha lehull a sok hó, nem járható a két falut össze­kötő útszakasz. Az út egyik szaka­sza (Zliechovtól) a Považská Bystrica-i járásé, a másik (Čič­millió korona értékben. A legna­gyobb megrendelőnk jelenleg a Szovjetunió, hazai értékesítésre termelésünk csupán 10-15 száza­léka jut. Tudjuk, hogy a kereslet jóval nagyobb, hiszen tetszetősek a gyerekcipőink is, de kevesen vagyunk. Pedig alapanyagból van bőven... Az üzemvezető a kapuig kísért. Kint nagy, kövér pelyhekben hul­lott a hó, s mint egy puha takaró lepte be a fagerendás házakat. A csendet csak az épületből kiszű­rődő gépek monoton hangja za­varta, jelezve, hogy ott bent se­rény munka folyik. PÉTERFI SZONYA ÚJ SZÓ 6 1984. II. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents