Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-22 / 45. szám, szerda
Hogyan alkalmazzák a senicai járásban a szovjet tapasztalatokat Sok még a kihasználatlan lehetőség KOMMENTÁLJUK Kölcsönös felelősséggel Lassan egy esztendeje, hogy népgazdaságunk egyes külkereskedelmi vállalatai és termelési-gazdasági egységei- kísérletképpen - új gazdasági szabályzókat kezdtek alkalmazni. A kétféle változatban folyó kísérletnek a célja az, hogy az új gazdasági szabályzók révén szorosabbra fonják a termelő és a külkereskedelmi vállalat közti kapcsolatot. Más szóval arró! van szó, hogy a külkereskedelmi és a termelő vállalatot egyaránt érdekeltebbé teszik a hatékony kivitel növelésében, abban, hogy gyorsabban reagáljanak a változó igényekre. E célok elérését szervezési, tervezési, pénzügyi és egyéb intézkedésekkel segítik elő, miközben megőrzik a külkereskedelem és a devizagazdálkodás állami monopóliumát. Az egyik forma - a szervezési és gazdasági összekapcsolás- a külkereskedelmet közvetlenül a termelési-gazdasági egység hatáskörébe vonta, s tevékenységét az is irányítja. A másik formában - a gazdasági összekapcsolás formájában- a külkereskedelmi vállalat illetékes szakcsoportja a termékeket szerződés alapján a saját neve alatt exportálja, de a termelő számlájára, s a termelőre „átruházva“ a kivitelből származó gazdasági eredményeket, illetve a kockázatot is. A közel egy év persze még nem volt elegendő ahhoz, hogy e kísérletet az illetékes vállalatok minden szempontból konkrét következtetésekkel lezárhassák, és még nem is ez a cél. Mindenekelőtt az, hogy az elképzeléseket a gyakorlatban felülbírálják, miközben megmutatkozik, miként „viselkednek“ az egyes szabályzók, melyek az erősítésre szoruló pontok. S miután a gyakorlati tapasztalatok alapján kiegészítik, illetve módosítják a ma még kísérletben szereplő szabályzókat, sor kerülhet általános érvényesítésükre is. A kísérlet eddigi eredményeinek komplex értékelésére tehát még aligha vállalkozhatna bárki is, néhány részeredmény birtokában azonban elmondható: érdemes volt belekezdeni, mert a termelő és a külkereskedelem kapcsolata - mindkét fél javára - előnyösen alakul. Csupán néhány példát hozunk fel ennek az állításnak az igazolására: A brnói Tesla mérő- és laboratóriumi műszergyártó vállalat a KOVO külkereskedelmi vállalaton keresztül értékesíti áruját külföldön, a másodikként említett kísérleti forma szerint. Eddigi eredményeik arra utalnak, hogy javult az együttműködésük, egyszerűbbé vált a külkereskedő és a termelő közti ügyvitel, sokkal rugalmasabb az export irányítása. S míg azelőtt a vállalat már akkor teljesítettnek könyvelhette el exportfeladatát, mikor a külkereskedelmi vállalat átvette tőle az árut, ma ez csak akkor lehetséges, miután az már átlépte az országhatárt. Nagy nyomást gyakorol az is a termelőre, hogy a szavatossággal kapcsolatos nehézségek azonnal lecsapódnak gazdasági eredményeikben. További tapasztalatok szerint a termelők jobban tudatosítják a világpiac szorítását, jobban figyelik a műszaki paraméterek változásait a nemzetközi viszonylatban összehasonlítható termékeik vonatkozásában, több figyelmet fordítanak a devizaárfolyamok változásaira - egyszóval mindarra, ami körülöttük, illetve a világban történik. Az exportképességünk növelésére irányuló kísérlet tehát hoz bíztató tapasztalatokat, eredményeket. Olyanokat is, melyek közvetlenül a külkereskedelmi vállalatok, illetve a termelők jobb gazdasági eredményeiben nyilvánulnak meg, s olyanokat is, melyek gazdasági haszna ugyan nem számlázható ki közvetlenül, de mindenképpen jelentős erő: ez nem más, mint a gazdasági gondolkodásmód előnyös megváltozása, a kölcsönös felelősség elmélyítése. PÁKOZDI GERTRÚD Nyugdíjba, de nem munka nélkül... A senicai járás ipari-mezőgaz- dasági jellegű. Éves termelésének értéke 5,6 milliárd korona, szerkezete pedig sokrétű. A legerősebbek az általános gépipari, illetve a vegyipari vállalatai, melyek a járás ipari termelésének csaknem a kétharmadát adják. A pártszervek és -szervezetek vezetésével, a dolgozók aktív részvételével a járás vállalatai és üzemei tavaly tervezett feladataikat 100,7 százalékra teljesítették. A tervezett ipari termelés volumenét 33 millió korona értékkel teljesítették túl, s ez a tervezett anyagköltségek megtartása mellett 1,7 napi terven felüli produkciót jelent, vagyis azt, hogy ennyit állítottak elő megtakarított anyagból és energiából. Ugyanakkor a saját termelési érték mutatóját az ipar 102,3 százalékra teljesítette. A feladatok múlt évi sikeres végrehajtásának döntő tényezői között volt a dolgozók kezdeményezése. Különböző formáinak érvényesítése révén az ipari üzemekben több mint 91 millió korona értéket teremtettek. Különös figyelmet fordítottunk a termelési erőforrások megtakarítására, összhangban a felsőbb pártszervek idevonatkozó határozataival. A 100 korona teljesítményre átT számított energiaigényességet például az előző évhez viszonyítva 40 fillérrel csökkentettük. Az elért eredmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy tavaly is elmélyült a dolgozók részvétele az irányításban és széles körben kibontakoztak a szocialista munkaverseny bevált formái. A munkakezdeményezés fejlesztése során a dolgozók, a tisztségviselők és az irányító dolgozók figyelmét főleg a szovjet dolgozók haladó tapasztalatainak kihasználására irányítottuk. A termékek minőségszabályozásának szaratovi példáját tovább terjesztettük, az év végén a járás 17 üzemének 3120 dolgozója dolgozott ezzel a módszerrel. Olyan véleményekkel is találkozunk, hogy ez a módszer már túlhaladott. Gyakran vagyunk viszont tanúi annak is, hogy a vállalatoknál és az üzemekben egyszerűen megtorpantak. A szaratovi mozgalom pedig ott, ahol még nem érettek a feltételek a korszerűbb mozgalmak érvényesítésére, jelentős mértékben befolyásolja a termelés minőségét. Több vállalatunk példája arról tanúskodik, hogy e mozgalom érvényesítésének még mindig szerepe van gyárainkban. A myjavai Szlovák Szerelvénygyárban e módszer szerint jelenleg 309-en dolgoznak. Tavaly azzal, hogy jobban ügyeltek a minőségre, csökkentették a selejthányadot, mégpedig 58 ezer korona értékkel, ezenkívül a szerszámkészítő részlegen 2,5-szeresével csökkentették az ellenőrök számát. A Brezová pod Bradlom-i Rugó- és Gépgyárban a jobb minőségű termelésnek köszönhetően tavaly 63 ezer korona értékű megtakarítást értek el. Hasonló eredményeket értek el a senicai Szlovák Selyemgyárban is, a Skalicai Gördülőcsapágy-gyárban és más vállalatoknál, üzemekben. Textil- és vegyipari üzemeikben főleg a scsekinói mozgalmat érvényesítik. A Levitex kútyi üzemében két kollektíva dolgozik ezzel a módszerrel. És éppen ezekből a kollektívákból jelentkeznek a legjobb dolgozók egyéni kötelezettségvállalásokkal a szocialista munkaversenybe, összesen 107-en jelentkeztek a szovjet szövőnők mintájára A 7. ötéves tervidőszak úttörője cím elnyeréséért. Közülük 17-en nagy teljesítményű szovjet, STB típusú szövőgépeken dolgoznak. Fokozott munkakezdeményezéssel az előző években megteremtették a feltételeit a feladatok határidő előtti teljesítésének. Anna Petrášová például már most a 7. ötéves tervidőszak utolsó évének feladatain dolgozik, a számítások szerint ez év szeptemberében teljesíti. Ez év áprilisában eleget tesz idei feladatainak Emília Šimko- vá, júliusban Viera Žáčková és Zdena Poláková is. Az csak természetes, hogy céljuk elérése után sem csökken majd kezdeményezőkedvük. A senicai Szlovák Selyemgyárban a múlt év első felében még 7 kollektíva - 460 dolgozóval - a scsekinói munkamódszerrel dolgozott. Számos figyelemre méltó eredményt értek el, és ezek is arra ösztönözték őket, hogy térjenek át a munkaszervezés minőségileg magasabb formájára, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalmazására. E szervezési módszer főleg a poliészterselyem- gyártó részlegen vált be. A holiči cipőgyárban viszont az élenjáró szovjet dolgozó nő, Nazarova módszerét alkalmazzák sikerrel. E módszer értelmében a dolgozó a rá bízott gépet szocialista gondozásba veszi. Az üzemben ily módon 14 kollektíva dolgozik. A járásban a legjobban a Bászov- módszer terjedt el, amely a baleset- mentes munka módszere. Az üzemekben és vállalatoknál összesen 383 kollektíva, több mint 6000 dolgozóval kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. Noha a közvetlen gazdasági haszna nem mutatható ki egykönnyen, a munkavédelmi alapelvek következetes megtartása gyakorlatilag azt jelenti, hogy lényegesen csökkent a balesetek miatti munkaképtelenség aránya, ami a munkaidőalap jobb kihasználását tette lehetővé. Az építőipari vállalatoknál és üzemekben a járásban 5 kollektíva alkalmazza N. A Zlobin munkamódszerét. Az elmúlt évben az ily módon tökéletesített munkaszervezésnek köszönhetően is javult az átadott építőipari létesítmények minősége, s az építőipar sikeresen megbirkózott feladataival. A bányászatnak ugyan járásunkban nincsenek nagy hagyományai, e téren mégis sikerült megismernünk és kihasználnunk néhány haladó szovjet munkamódszert, illetve technológiát a lelőhelyek feltárásával, valamint a szén jövesztésével kapcsolatban. A Holíči Bányaépítő Konszernvállalatnál sikeresen alkalmaztak egy szovjet licencet a bányafolyosók vágásában. A kísérlet sikeresen végződött, ezzel a technológiával egyébként megközelíthetetlen lelőhelyet sikerült megnyitni. A konszernvállalat az így nyert tapasztalatokat Szlovákia és Dél-Mor- vaország más bányáiban is kamatoztatja. A szovjet tapasztalatok több éves kihasználásának eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy ezek nemcsak a járás, hanem az egész társadalom javát szolgálják. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Még számos kihasználatlan tartalék van, számos olyan munkahely akad, amelyeken ezeket a tapasztalatokat eredményesen érvényesíthetnék a minőség javításában, a hatékonyság növelésében. Még mindig sok a formalizmus, a vállalatok nemegyszer megelégszenek azzal, hogy a haladó munkamódszereket két-három brigádban alkalmazzák, sok helyütt vonakodnak érvényesítésüktől. Másutt viszont nem sokat tesznek azért, hogy a többi munkahely is csatlakozzon a szovjet módszerek alkalmazóihoz. Ilyen tartalék még sok van a járás olyan vállalatainál is, amelyeket egyébként dicsérünk. Nem akarjuk, hogy ezek a tartalékok kihasználatlanok maradjanak. A dolgozók kezdeményezésének ösztönzésére a járási pártbizottság ez év márciusára egy értekezletet készít elő, melyen további intézkedéseket foganatosítunk a szocialista munkaversenyben tapasztalható formalizmus felszámolására. Felhívjuk a figyelmet a haladó szovjet tapasztalatok érvényesítésének további lehetőségeire járásunk ipari vállalatainak feltételei között. VINCENT BELEŠ, a senicai járási pártbizottság titkára javasolta, legyek hivatásos katonatiszt. Többek között azzal érvelt, hogy az új néphadseregben szükség van a munkás származású fiatalokra. Kötélnek álltam. 1948 őszén az egyéves előkészítő katonai iskola növendékeinek sorába lépett, egy év múlva sikeresen tette le az érettségi vizsgát. A kétéves tiszti iskola elvégzése után az iskolában maradt, ahol lövészetre tanította a harckocsizókat. Több száz növendék került ki a keze alól. így ma bármelyik helyőrségbe vetődik el, mindenütt van ismerőse, az egykori növendékei közül néhá- nyan ma magas rangú katonatisztek.- A hatvanas évek elején a szülőhelyemhez közel állomásozó harckocsizó egységhez kerültem, mint zászlóaljparancsnok - eleveníti fel pályafutásának állomásait. - Három év múlva már az ezredparancsnok helyettese voltam. Innen vezényeltek el magasabb tiszti iskolába, amely elvégzése után visszakerültem előző beosztásomba. Szerette a néphadsereget, a harckocsizó fegyvernemet. Mindent megtett azért, hogy az egység harckészültségét növelje. Szigorú volt, de beosztottjai egyéni problémáikkal is gyakran felkeresték. Mindenben és mindenkinek segített, ha ezt a körülmények megengedték. Sorsa további alakulásáról ezt mondja:- Már otthon éreztem magam az ezrednél, amikor kineveztek ezredparancsnoknak egy olyan egységhez, amely akkor formálódott át harckocsizó egységgé. Hogy ott, s akkor jó munkát végzett, arról az is tanúskodik, hogy soron kívül ezredessé léptették elő, és 1970-ben az Építésben szerzett érdemekért érdemrenddel tüntették ki. Jó helye volt, de amikor szóltak, hogy a Honvédelmi Szövetségben szükség van rá, szót fogadott, és Bratislavába jött dolgozni. Tíz éven keresztül töltötte be a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága alelnökének tisztségét. Neki is érdemei vannak abban, hogy a szövetség szlovákiai szervezete az utóbbi években jelentős eredményeket ért el.- Nyugdíjba megyek, de nem maradok munka nélkül, nem fogok ölbe tett kézzel ülni. Dolgozni fogok és politikai tevékenységet is folytatok majd. Talán több idő jut a kedvtelésemre, a vadászásra is. Egyébként Léván építettünk családi házat, vagyis tíz éven keresztül ingáztam. Két fiam és lányom van, no meg egy unokám. Ók majd kárpótolnak mindazért, amit az egyenruha levetésével elvesztek - az emberekkel való munkáért. Elhallgat, cigarettára gyújt, majd újra megtöri a csendet. - Csaknem harmincöt évet töltöttem a néphadsereg egyenruhájában. Most, hogy elérkezett a nyugdíjba vonulás ideje, állítom: nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam, értelme és tartalma volt életemnek. S lesz a jövőben is, mert Pavel Chobot olyan ember, aki nem tud tétlenül élni. NÉMETH JÁNOS Kilenc korszerű hegesztőberendezéssel mutatkozik be a szakmai és a nagyközönség elótt a Welding 84 nemzetközi kiállításon a bratislavai Elektrotechnikai Művek. Többet közülük a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet szakembereivel együttműködve fejlesztettek ki az üzem dolgozói. A kooperáció fő célja a munkahelyek fokozatos automatizálása és robotizálása. Az áprilisban sorra kerülő kiállításon 14 európai ország képviselteti magát legkorszerűbb termékeivel. A brnói rendezvényen szereplő 9 termék közül 2 gyártását még az idén megkezdik az Elektrotechnikai Művek dolgozói. A felvételen Libor Lánik a ZU 31521 hegesztőberendezést szereli. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1984. II. 22. Reggel, mielőtt elmenne hazulról, megáll a tükör előtt, tetőtől talpig végignézi magát tiszti egyenruhájában. Csaknem harmincöt éve már annak, hogy a néphadseregben szolgál, s most elérkezett amitől annyira félt, a nyugdíjazás ideje. Pavel Chobot ezredes ugyanis néhány nap múlva a fogasra akasztja az egyenruháját.- Életem fordulópontjához érkeztem, ilyenkor az ember visszatekint a megtett útra - mondja elgondolkodva, majd így folytatja.- A žilinai járás Podhorie településén születtem. A tizenegy gyerek közül a sorrendben én voltam a tizedik. Abban az időben bizony szűkösen éltünk. A két hektár föld nem biztosította a nagy család megélhetését. Nagyon szerettem volna, de nem tanulhattam tovább. A háborús években tovább bonyolódott a család élete. Először azt hozták hírül, hogy Jozef bátyja hősi halált halt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Aztán amikor már azt gondolták, hogy számukra hamarosan véget ért a háború, a vla- . szovisták felperzselték a települést. Az ö házuk teteje is leégett, másoknál húzták meg magukat.- Miután véget ért a háború és lakhatóvá tettük a házunkat, elhatároztam, hogy Ostravára megyek dolgozni, jobban mondva, hogy ott szakmát tanulok. A mai Šverma Bányában dolgoztam - mondja.- Amikor a turanyi vasúti híd építése megkezdődött, ott vállaltam munkát, s közben elvégeztem a polgári iskolát. Ebben az időben látogatott el hozzánk az unoka- testvérem, az egykori partizán. Azt
