Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-21 / 44. szám, kedd
ÚJ szú 3 1984. II. 21. Az ENSZ-fótitkár nyilatkozata csehszlovákiai látogatása előtt Termékeny eszmecsere a nemzetközi helyzetről (ČSTK) - Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a világszervezet New York-i központjában interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának, mielőtt elutazott négy európai szocialista országot- Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot és Bulgáriát- érintő európai kőrútjára. KÉRDÉS: Hogyan jellemezné ön néhány európai szocialista országba tervezett kőrútjának céljait? VÁLASZ: Amint bizonyára tudják, ellátogatok Lengyelországba, Magyarországra, Bulgáriába és az Önök hazájába is. Látogatásom kapcsán köszönetét szeretnék mondani azért a támogatásért, amelyet a szocialista országok nyújtanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke, az igazságosság és a nemzetközi biztonság szavatolására irányuló törekvéseihez. Az aggasztóan feszült jelenlegi nemzetközi helyzetben ez a támogatás nagyobb jelentőségű, mint korábban bármikor. Tisztában vagyok azzal, hogy azok az országok, amelyeket a napokban meglátogatok, más Teheráni jelentés szerint Irak ismét Abadant lövi (ČSTK) - Az iraki-iráni front középső szakaszán vasárnap folytatódtak a heves harcok. Irán azzal vádolta Irákot, hogy nem tett eleget ígéretének, s nem szüntette be a polgári célpontok elleni támadásait. A teheráni rádió szerint Irak szombat óta ismét lövi Abadan városát, amelynek nagy része a háború három éve alatt már teljesen elpusztult. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint Irán lelőtt két ellenséges helikoptert, megsemmisített húsz harckocsit és „jelentős számú“ páncélozott csapatszállító járművet, visszavert hat iraki ellentámadást. Irak állítólag 1500 katonát veszített. A bagdadi jelentések is az ellenség nagy veszteségeiről számolnak be. A szemben álló felek adatai szerint az Spanyol békemenet (ČSTK) - A Madridtól mindösz- sze 20 kilométernyire levő torrejo- ni amerikai légi támaszpontnál több mint 50 ezer spanyol békevé- dő és baloldali pártok tagjai tiltakoztak a spanyol területen levő amerikai támaszpontok és az ország NATO-tagsága ellen. A menet Madridból indult útnak a „Megnyerjük a népszavazást!“ jelszó jegyében (az ország NATO- tagságáról tervezett ■ népszavazásról van szó). A menet résztvevői a nukleáris fegyverek megsemmisítését sürgető jelszavakat hangoztattak, majd a torrejoni amerikai bázis közelében tiltakozó nagygyűlést tartottak. elmúlt négy nap során a harcok 6 ezer áldozatot követeltek. A Sunday Times londoni napilap szerint az amerikai haditengerészet kész „szükség esetén erővel válaszolni“ Irán ismételt fenyegetéseire, hogy lezárja a Hormuzi- szorost. Állítólag a szoros felé tart 9 amerikai hadihajó. USA-NATO Új rakétaelhárító rendszerről (ČSTK) - A brit Sunday Times napilap értesülése szerint a Rea- gan-kormányzat az utóbbi napokban titkos tanácskozások sorozatát tartotta NATO-szövetségesei- vel. A lap szerint a megbeszéléseken egy olyan rakétaelhárító rendszer létrehozásának lehetőségéről volt szó, amelynek egy részét a világűrben elhelyezett lézerfegyverek alkotnák. E tárgyalások sorába illeszkedett be az az eszmecsere, amelyet a Pentagon és az amerikai külügyminisztérium illetékesei folytattak a brit hadügyminisztérium mintegy 50 munkatársával. Az új rakétaelhárító rendszer létrehozása hatalmas pénzösszegeket emésztene fel, és Reagan elnök tervének a megvalósítása a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját indítaná el. S nem utolsósorban szöges ellentétben állna a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött szerződéssel. országokkal együtt a második világháború éveiben milyen megpróbáltatáson mentek keresztül, és milyen pusztítás jutott nekik osztályrészül, és azt is tudatosítom, hogy ezen országok népei és kormányai éppen ezért szállnak határozottan síkra amellett, hogy a jövő nemzedékeket megvédjük a háborús pusztítástól, ami az ENSZ alapokmányának legfontosabb célja. KÉRDÉS: Hogyan foglalná össze csehszlovákiai eszmecseréinek legfontosabb céljait? VÁLASZ: A célok egy részéről már említést tettem, de ezen túlmenően örülök annak, hogy látogatásom idején alkalmam nyílik alapos és széles körű megbeszéléseket folytatni az Önök országának vezető képviselőivel a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Meggyőződésem, hogy kérdések széles köréről folytatunk majd termékeny eszmecserét kezdve a leszereléssel és a nemzetközi biztonsággal, a háborús tűzfészkekkel az ENSZ szerepe fokozásának szükségességéig. Thaiföldi provokációk (ČSTK) - Thaiföld folytatja fegyveres provokációit Kambodzsa ellen. Az SPK kambodzsai hírügynökség jelentése szerint januárban a thaiföldi repülőgépek sorozatosan megsértették Kambodzsa légiterét. Kambodzsa határvidékét Thaiföld területéről kb. 300- szor lőtték ágyúkkal és aknavetőkkel, miközben fegyveres polpotista csoportok próbáltak behatolni az ország területére. A kambodzsai határőregységek határozottan szembeszálltak ezekkel a csoportokkal, és a harcokban kb. 600 banditát tettek harcképtelenné. A gyarmatosítás ellen A haladó emberiség ma emlékezik meg a gyarmatosítás elleni harc nemzetközi napjáról, s ebből az alkalomból is kifejezi támogatását a gyarmatok és a függő területek lakosainak. Ez a dátum alkalom arra, hogy a nemzetközi közvélemény ismételten határozottan tiltakozzon az erőszak, az elnyomás és a megkülönböztetés minden formája ellen a gyarmati hatalmak, a dél-afrikai fajüldözők vagy a közel-keleti cionisták részéről. Az emberiség egy része még ma is gyarmati sorban él, egyes országok és népek még mindig nem szerezték meg szabadságukat és függetlenségüket, bár számuk évről évre csökken. Napjainkra 39-re csökkent a gyarmatok és a függő területek száma. Éppen ezeken a területeken hozták létre támaszpontjaikat az imperialista és az újgyarmatosító hatalmak, hogy azokat a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomására és a függetlenné vált országok belügyeibe való beavatkozásra használják fel. A csádi francia intervenció is példája a kapitalista hatalmak beavatkozásának független országok belügyeibe. Franciaország ezzel az intervencióval és folytatódó katonai jelenlétével az afrikai kontinensnek ebben a stratégiai fekvésű országában tovább bonyolította a helyzetet, amely a már több mint 17 éve tartó polgárháború következtében amúgy is rendkívül kiéleződött. A ČSTK felvételén: francia katona Csád fővárosában. Elkeseredett harcok a nicaraguai határvidéken (ČSTK) - A Masaya városban megtartott nagygyűlésen Humberto Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabad ítási Front országos vezetőségének tagja, honvédelmi miniszter kijelentette, hogy Nicaragua határvidékein a lakosság gyakorlatilag naponta ki van téve a somozista zsoldosok fegyveres támadásainak. Közölte, hogy néhány nappal ezelőtt ismét ellenforradalmi bandák hatoltak be az északi határon, s a CIA által felfegyverzett banditákkal a sandinista népi hadsereg elkeseredett harcokat vív. Az összecsapásokban az elmúlt héten 30 banditát öltek meg. Ortega a továbbiakban közölte, hogy az USA kormánya a Nicaragua elleni fegyveres akciókat gazdasági blokáddal kombinálja, így igyekszik elégedetlenséget szítani a lakosság körében. Az ország lakossága azonban jól tudja, hogy a gazdasági problémák az USA felforgató tevékenységének és a hosszú évekig tartó imperialista kizsákmányolásnak ményei. a következVasárnap összeütközött és lezuhant a salvadori hadsereg két helikoptere, miután az egyiket találat érte a partizánok részéről. Ezt vasárnap este ismerte be a salvadori hadsereg vezetése. Eredetileg ugyanis egyszerű balesetként próbálták feltüntetni az incidenst, melynek során 28 katona vesztette életét. NICARAGUA CÉSAR AUGUSTO SANDINO nevét viseli ma az a mozgalom, amely immár ötödik éve vezető ereje Nicaraguának, s ugyancsak róla nevezték el a sandinista forradalmat, amely fegyverrel vívta ki győzelmét, de mind a mai napig kénytelen ugyancsak fegyverrel védeni évtizedeken át tartó harcának vívmányait. Sandinót ötven évvel ezelőtt gyilkolták meg, ám az elmúlt fél évszázad azt tanúsítja, eszméi, amelyekért partizánhadserege élén küzdött, nem haltak meg, sőt időszerűségükből sem veszítettek semmit. Nicaragua nemzeti hőse az ország függetlenségéért, az amerikai betolakodók ellen vezette embereit, s Nicaraguának ma sincs fontosabb feladata szabadságának, függetlenségének védelménél. César Augusto Sandino. Történelmi tanulságok Nicaragua történelme az amerikai in ♦cn-v/onniók. illetve az ellenük folytatott harc történetével egyenlő. Az Egyesült Államok Nicaragua elleni intervenciói gyakoribbak és kegyetlenebbek voltak, mint bárhol másutt Közép-Amerikában. Washington mindig azt tartotta szem előtt, hogy az őt feltétlenül kiszolgálni kész erők legyenek hatalmon ebben az országban, s amint ez egy kicsit is kétségesnek látszott, azonnal megjelentek az amerikai tengerészgyalogosok és sosem cáfoltak rá hírhedt mivoltukra. Az amerikai csapatok a múlt század vége óta 1926-ban már negyedszer szálltak partra Nicaraguában, hogy „segítséget“ nyújtsanak Adolfo Diaz akkori elnöknek a liberális erők egységeivel szemben. Amikor Washington látta, hogy a harcok kimenetele számára nem a legkedvezőbb, különmegbízottat küldött az országba, aki a-felkelők parancsnokával, egy bizonyos Moncadával a fegyverletételről tárgyalt. Moncadának elnöki ambíciói voltak, s azt remélte, hogy az USA majd őt támogatja. A többi parancsnokot rá is tudta beszélni, hogy a kapituláció a legjobb megoldás. Ezt egyetlen tábornok nem volt hajlandó elfogadni: César Augusto Sandino, aki nagy népszerűségnek örvendett a lakosság körében. Sandino kezdetben csupán néhány száz fős hadsereget hozott létre, túlnyomórészt parasztokból, s 1928-ban megkezdte legendás partizánháborúját az amerikai tengerészgyalogosok ellen. Sorra aratta a győzelmeket, egyre többen csatlakoztak hozzá. Legfőbb célja az volt, hogy elérje az amerikai csapatok távozását az országból. Ennek fejében fegyverlelételt ígért. 1933-ig kellett várnia, míg a tengerészgyalogosok elhagyták Nicaraguát, ám addig az USA már megalakította a következő évtizedekben hírhedté vált nemzeti gárdát, élén Anastazio Somoza Gardával. Sandino úgy hitte, hogy az amerikaiak távozásával helyreáll Nicaragua függetlensége. Tévedett, s ez a tévedése életébe került. 1934. február 21 -én Somoza az elnöki palotában látta vacsorán vendégül, de onnan már élve nem távozott: Arthur Bliss Lane, az USA akkori managuai nagykövetének instrukciói szerint meggyilkolták. A Somoza-család az Egyesült Államok teljes támogatásával megkezdte negyvenöt évig tartó or- száglását, mígnem 1979-ben Sandino utódai megdöntötték az első Somoza fiának diktatúráját. A FIATAL SANDINISTA RENDSZERNEK a szüntelen fenyegetettség közepette alig volt ideje a békés építőmunkára, ám így is történelmi jelentőségű változások mentek végbe Nicaraguában. A földreform tízezreknek biztosít jobb megélhetést, a szociális intézkedések egész sora jobb egészségügyi ellátást, művelődést jelent a széles néptömegeknek. Azonban az Egyesült Államok által felfegyverzett és irányított ellenforradalmi csoportok sorozatos támadásai, az amerikai katonai .erődemonstrációk a szomszédos Hondurasban és a környező vizeken, egyszóval az állandósult fenyegetés körülményei közepette a sandinista vezetés - érthetően - a védelemre helyezi a hangsúlyt. A történelem ugyanis azt bizonyítja, hogy az USA nem riad vissza a közvetlen katonai intervenciótól sem. Ronald Reagan amerikai elnök a Nicaragua elleni invázió eshetőségéről szólva jelentette ki: „Sosem szabadna azt mondani, hogy soha“. Ehhez a chilei baloldal Madridban megjelenő lapja, az Araucaria de Chile egyik tavalyi számában hozzáfűzte: az USA „mindig is azt mondta, hogy mindig...“ A managuai vezetés még ilyen körülmények között sem kíván lemondani a belső nyitásról, a helyzet stabilizálásáról, a sandinista forradalom intézményesítéséről. Épp ma, a Sandino-évfordulón jelentik be hivatalosan a jövőre tervezett általános választások pontos időpontját. Az államtanács a minap hagyta jóvá az alkotmányreform tervezetét, amely értelmében 1985-ben államfőt, alelnököt és egy 90 tagú parlamentet választanának meg (a törvényhozás az első két évben alkotmányozó nemzetgyűlésként tevékenykedne). A VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEKNEK két szempontból is nagy fontosságot tulajdoníthatunk. Egyrészt azt bizonyítják, hogy a sandinisták bíznak hatalmas tömegbázisukban, rendszerüket belülről szilárdnak tartják. A választásokról hozott döntést másrészt úgy is felfoghatjuk, mint a térség békéjének biztosítása irányában tett lépést. Az Egyesült Államok ugyanis többek között azzal vádolja Managuát, hogy az ellenzéki pártoknak nem ad lehetőséget a politikai életben való részvételre. Nos, az új alkotmányreform ezt biztosítja majd, úgyhogy Washington propaganda-hadjárata során eggyel kevesebb „ürüggyel“ operálhat a katonai akciók megindoklása során. A közép-amerikai válság politikai rendezésének előmozdítását szorgalmazó Contadora-csoport egyébként 21 pontos béketervében ugyancsak említi a térség államaiban tartandó valóban demokratikus választásokat. Nicaragua azonban nem salvadori vagy grenadai mintájú - az amerikai fegyverek árnyékában megrendezett - választási színjátékra készül, hanem valóban szabad szavazásra, amelyen - az amnesztiarendelet értelmében - az ellenforradalmárok többsége is részt vehet. (Különben ma zárul az a határidő is, ameddig az ellenforradalmárok büntetlenül hazatérhettek.) Több vezető politikus közölte: a választásokon szívesen látnak külföldi megfigyelőket. A SANDINO-ÉVFORDULÓN nagyszabású ünnepségeket rendeznek szerte Nicaraguában, s ezeket az ország vezetői nyilván arra használják ki, hogy ismételten figyelmeztessenek a katonai intervenció veszélyére. A megemlékezések ugyanakkor arra is alkalmat adnak, hogy az ország népe demonstrálja: Sandino eszméihez hűen kész fegyverrel a kezében is megvédeni forradalmát. PAPUCSEK GERGELY
