Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-16 / 13. szám, hétfő
A bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben 112 kubai fiatal dolgozik. A két ország kormánya között született egyezmény alapján tanulják itt ki a fonó- illetve textilvegyész szakmát. A kezdeti betanulás után az ifjú munkásokat az üzem rendes munkamenetébe osztják be, s többségük rövid időn belül sikeresen teljesíti - sok esetben túl is teljesíti - a tervezett napi normát. Négyéves itt-tartózkodásuk alatt elsajátítják a textilipari termelés alapjait. Ismereteiket odahaza is kamatoztatják majd. A felvételen Veronika Svoreňová szakoktató (középen) a kubai fiatalok körében. (Magda Borodáčová - ČSTK felv.) Aktívak az idős kommunisták JÓL ELŐKÉSZÍTETTÉK AZ ÉV ELEJI TAGGYŰLÉSEKET (Tudósítónktól) - Januárban a tervek szerint a pártalapszerveze- tek év eleji taggyűléseinek 66,5 százalékát tartják meg a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. A hónap első harmadában összesen 17 tanácskozásra került sor, főként a lakóterületi, iskolai és a falusi alapszervezetekben. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A növekedés új forrásai Gazdaságunk fejlődésében számos alapvetően fontos összefüggés, kölcsönhatás érvényesül. Különösen fontos kapcsolat van a gazdasági növekedés mértéke és a munkatermelékenység, a hatékonyság növekedési üteme között. Igaz ugyan, hogy az előbbi az utóbbinak a következménye, de ez az összefüggés fordítva is fennáll, hiszen a termelés hatékonyságának a növeléséhez, a technológiai folyamatok fejlesztéséhez, a termékek használati értékének, műszaki színvonalának és minőségének a javításához, valamint az előbbiekkel összefüggő szerkezeti változások végrehajtásához csak olyan mértékben tudjuk megteremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket, ahogy azt a nemzeti jövedelem növekménye, vagyis a bővített újratermelés lehetővé teszi. Ennek a kapcsolatnak természetesen szélesebb összefüggései is vannak. A dinamikus gazdasági növekedés például kedvező feltételeket biztosít a gazdaság irányítási rendszerének megfelelő tökéletesítéséhez, ezen belül a munkabérezés szocialista elvének kifejezőbb érvényesítéséhez, a tényleges érdemekhez és a munka végső eredményeihez igazodó differenciáltabb javadalmazás kiszélesítéséhez, továbbá a társadalmi fejlődés különböző szükségleteinek magasabb szintű kielégítéséhez. Egyúttal szélesebb lehetőségeket nyújt a nemzetközi munkamegosztásba, a szocialista gazdasági integrációba való bekapcsolódáshoz, valamint a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához. Mindez az intenzív gazdaságfejlesztés leghatékonyabb forrásait képezi, s kihasználásuktól döntő mértékben függ a gazdasági növekedés dinamikája. A szocialista társadalom építésének első szakaszában az a gyors ütemü gazdasági növekedés, amely messze megelőzte a nem szocialista államokét, elsősorban az ún. extenzív források kihasználására épült. Ezek azonban fokozatosan kimerültek, s ma a termelőerők mennyiségi növelése, az energiaforrások, a nyers- és az alapanyagok növekvő felhasználása, s a termelési alapot bővítő, további munkeröket igénylő beruházások helyett a gazdasági növekedés biztosításában elsősorban az említett intenzív tényezők kihasználására kell támaszkodni. A szakirodalomban új növekedési pályának is nevezik ezt az időszakot, amelyen elindulni és sikeresen haladni elég bonyolult feladatot jelent. Ezt a bonyolultságot főleg két alapvető körülmény okozza, az egyik a gazdaságfejlesztés belső, a másik pedig a külső feltételeivel függ össze. Ami az elsőt illeti, itt főleg arról van szó, hogy a gazdaság egész tervezési-irányítási rendszerét hozzá kell igazítani az új körülményekhez, az említett intenzív növekedési források kihasználásához. Nálunk a közismert komplex intézkedések keretében hajtjuk végre az ezzel kapcsolatos változtatásokat a gazdasági szabályozók egész rendszerében, a pénzügyi és jogi viszonyok különböző területein. Hasonló módosításokat vezetnek be a többi szocialista országban is, eleinte főleg kísérleti jelleggel, majd pedig a kedvező tapasztalatok általánosításával. A különböző formák és elképzelések gyakorlatilag azonos célokra, főleg a tudományos- műszaki haladás meggyorsítására, a hatékonyság és a minőség javítására, a nemzetközi versenyképesség fokozására, s az intenzív gazdaságfejlesztést elősegítő kezdeményezés és vállalkozókészség fejlesztésére irányulnak. Azonban azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a régi irányítási és vezetési módszerekhez való ragaszkodás, az újtól való idegenkedés jelentős mértékben fékezi ezt a folyamatot. Nem kevés gondot jelent továbbá az egészségtelen reszortizmus, a szűklátókörúség, valamint a kispolgári szemlélet egyéb megnyilvánulásainak felszámolása. Az egészséges gazdasági növekedésnek az is nélkülözhetetlen feltétele, hogy megfelelő egyensúly, arányosság legyen a fejlődés egyes oldalai között. Ez az egyensúly a szocialista tervgazdálkodás törvényszerú követelménye. Az egyensúly különböző belső vonatkozásai mellett különösen nagy szerepe van napjainkban a külgazdasági egyensúlynak, főleg azokban az országokban, ahol a belső nyersanyagforrások szűkössége és egyéb körülmények miatt meghatározó és nélkülözhetetlen szerepe van a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének. A világ- gazdaság jelenlegi válságos feltételei között a külgazdasági egyensúly fenntartása hatalmas erőfeszítésekbe és áldozatokba kerül, de itt is érvényes az az összefüggés, hogy a gazdasági fejlődés intenzív forrásainak a kihasználása, különösen a termelés és a termékek műszaki színvonalának a fejlesztése, a gyártmányszerkezet korszerűsítése és ezáltal a világpiaci versenyképesség fokozása ezen a területen is a pozíciók javításához, s az egyensúly eredményes fenntartásához vezet. A CSKP KB 9. ülése nagy figyelmet szentelt a gazdasági növekedés kérdéseinek, s az elmúlt év egyik legjelentősebb eredményének tekintette a növekedés dinamikájának a megújulását. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi feltételek között, a felhasznált energiaforrások, nyers- és alapanyagok relatív csökkenése mellett a szerényebb gazdasági növekedés is biztató eredménynek számít. Gyakorlatilag azt fejezi ki, hogy milyen kezdeti eredményekkel indultunk el az intenzív gazdaságfejlesztéshez vezető új növekedési pályán. Ezzel kapcsolatban szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy a fejlődés új belső és külső feltételei között milyen ütemű gazdasági növekedésre lehet számítani a rendelkezésre álló források és tartalékok optimális kihasználásával. Előttünk áll ugyanis a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsított hasznosítása, a gazdaság irányítási rendszerének további tökéletesítése, a szocialista gazdasági integráció lehetőségeinek fokozottabb kihasználása, s emellett a termelők szakképzettsége, műveltsége is állandóan gyarapszik. Mindez azt jelenti, hogy erre a mindannyiunkat érintő kérdésre az egyes munkahelyeken, az üzemekben és a vállalatoknál a tudományos kutatóintézetekben s a gazdaságirányítás különböző szintjein kifejtett jó munkával kell megadni a választ. MAKRAI MIKLÓS HÉTFŐ 1984. január 16. XXXVII. évfolyam 13. szám Ára 50 fillér Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára jókívánságait fejezte ki Franz Muhrinak abból az alkalomból, hogy ismételten megválasztották az Osztrák Kommunista Párt elnökévé. Bővülő kapcsolatok (ČSTK) - Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szombaton a cseh- szlovák-jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság 18. ülése. A csehszlovák küldöttséget Svätopluk Potáč, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke vezette, a jugoszláv küldöttség élén pedig Rade Pavlovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsának tagja állt. A tanácskozáson mindkét fél értékelte a kölcsönös gazdasági kapcsolatok további fejlesztésének feltételeit, és javaslatokat terjesztettek elő a kapcsolatok 1985 utáni bővítésére. Pavel Laurenčík elvtárs, az SZLKP Rimaszombati Járási Bizottságának munkatársa elmondotta, hogy az alapszervezetek többségében igényes előkészítő munkát végeztek, s ez megnyilvánul a tanácskozások színvonalában is. Általános tapasztalat, hogy a kommunisták jól tájékozottak a bel- és a külpolitikai kérdésekben. A legtöbb aggódó felszólalást érthetően az amerikaiak nyugateurópai rakétatelepítése váltotta ki. De nem a pesszimizmus a jellemző az emberek gondolkodás- módjára. Meggyőződésük ugyanis, hogy a Szovjetunió és szövetségesei következetes békepolitikája, jelentős gazdasági és katonai potenciálja megakadályozhatja a háborút. A járás városainak lakóterületi alapszervezeteiben főként idősebb nyugdíjas párttagok dolgoznak és tenni akarásuk, segítőkészségük igen figyelemreméltó. A rimaszombati 3. számú lakóterületi alapszervezet kommunistáinak fő törekvése például lakóhelyük, életkörnyezetük átalakítására, javítására irányul. Már az elmúlt években is sokat tettek a városfejlesztés érdekében, hiszen társadalmi munkában 682 órát dolgoztak le az épülő közlétesítményeken, most pedig társadalmi felügyelet létrehozását tervezik a város tisztaságának és közrendjének védelmére. Sok szó esett a tanácskozásokon a közellátás helyzetéről is. Helyi iHlegú problémák - így például a rimaszombati kenyér minősége - bosszantják az embereket, az általános ellátásra nem lehet panasz. A múlt esztendő végén az élelmiszerüzletekben egyetlen árufajtából sem volt hiány és sokat javult a gyümölcs- és zöldségellátás is. A községi pártszervezetekben - Feled (Jesenské), Péterfala (Petrovce) és Gortva - értékelték a tömegszervezetek tevékenységét és a választási program feladatainak teljesítését. Általános tapasztalat, hogy az emberek szívesen vállalnak társadalmi munkát, ha arra igény van. -h. aA stockholmi értekezlet nem helyettesítheti a megszakadt genfi tárgyalásokat (ČSTK) - Stockholmban holnap kezdődik az európai bizalom és biztonságerősítő kérdésekről, valamint leszerelési intézkedésekről tárgyaló konferencia. A tanácskozás a helsinki biztonsági és együttműködési konferenciával kezdődött európai sokoldalú folyamat fontos része. A konferencia célja, hogy a Záróokmányt aláírt országok részvételével új, hatéBefejezödött az Osztrák KP kongresszusa Kétfrontos harc a békéért és a dolgozók jogaiért Nyikolaj Rizskov és Karel Hoffmann felszólalása (ČSTK) - Bécsben tegnap befejeződött az Osztrák Kommunista Párt XXV. kongresszusa, melyen mintegy 400 küldött és 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vett részt. A párt elnökévé ismét Franz Muhrit választották. Megválasztották ezenkívül az új 12- tagú Politikai Bizottságot és a 67 tagú Központi Bizottságot. A kongresszus utolsó napján jóváhagyták a hatékonyabb pártmunkát előirányzó dokumentumot, amely a legfontosabb belpolitikai feladatnak a dolgozók érdekeiért vívott még aktívabb harcot minősíti. A dokumentum külpolitikai részében síkraszáll a béke és a biztonság megőrzése mellett, és elítéli az amerikai imperializmus háborús terveit. A tanácskozás résztvevői négy határozatot hagytak jóvá amelyek közül az egyik sürgeti a munkához való jog biztosítását, egy másik harpra szólít fel az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen, a harmadik figyelmeztet az újfasiszta veszélyre, és végezetül a negyedik síkraszáll a haladó erők internacionalista szolidaritása mellett. A kongresszus második napján, szombaton szólalt fel Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára, a tanácskozáson részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője. Beszédének bevezetőjében az SZKP XXVI. kongresszusán kitűzött feladatok, illetve a tizenegyedik ötéves terv feladatainak (Folytatás a 2. oldalon) kony és konkrét intézkedéseket hozzanak az államok közötti bizalom és a biztonság megszilárdítása, a leszerelés elérése érdekében. A konferencia megnyitásán jelen lesz a legtöbb ország külügyminisztere, köztük Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter is. Világszerte nagy várakozás előzi meg a holnap nyíló stockholmi konferenciát. A Szovjetunió üdvözölte a konferencia összehívását és azt az európai enyhülési politika életképessége bizonyítékának tekinti. A szovjet vezetők többször is hivatalosan megerősítették, hogy Stockholmban a szovjet küldöttség olyan megállapodások elérésére fog törekedni, amelyek csökkentik a feszültséget és hozzájárulnak az európai béke megszilárdításához. A Szovjetunió ismételten felhívja a figyelmet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tavalyi prágai ülésén és a hét szocialista ország legfelsőbb pártós állami vezetőjének tavalyi moszkvai találkozóján elfogadott békejavaslatokra. Ugyanakkor Moszkvában azt is kinyilvánították, hogy a stockholmi értekezlet nem helyettesítheti az európai atomfegyverek korlátozásáról Washington hibájából megszakadt tárgyalásokat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
