Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 4. szám, csütörtök
A zene ünnepnapjai - egész éven át A prágai Kultúrpalota kongresz- szusi termében tegnap Václav Neumann nemzeti művész vezényletével, Josef Suk nemzeti művész közreműködésével a Cseh Filharmónia előadta Smetana Libuše című operájának nyitányát, Martinü 2. hegedű- és zenekari versenyét, Dvofák Hazám című szerzeményét és Janáčeknek a morva népzenéből táplálkozó Szimfoniettá- ját. Ezután Bratislavában a Szlovák Filharmonikusok Zenekara, Brnóban az Állami Filharmónia rendez ünnepi hangversenyt. A koncertek gerincét itt is cseh zeneszerzők művei alkotják. a cseh zenét közel hatszáz zenemű képviseli. Egyes zenekarok egész zenei ciklusokkal vesznek részt a cseh zenei év eseménysorozatában. A csehszlovákiai nemzetközi zenefesztiválok többsége - a Prágai tavasz, az ostravai Janáček- fesztivál, a brnói zenefesztivál, a bratislavai zenei ünnepségek - programjának összeállításában ugyancsak tekintetbe veszik a cseh zenei év eszmei célkitűzéseit. Fenntebb említettük már, hogy a cseh zene évének egyik célja az ifjúság és a zenekultúra közti kaA Prágai Smetana Színházban az elmúlt napokban mutatták be Bohus- lav Martinű Špalíček című balettjét Miroslav Kúra nemzeti művész rendezésében. Felvételünkön a nagy sikerű előadás egyik jelenete. (CSTK-felvétel) Ezek a hangversenyek kezdetét jelentik a nemzetközi zenei élet kir emelkedő eseményének, a cseh zene évének. Az idei esztendő ugyanis rendkívülien bőséges cseh zenei évfordulókban. Idén emlékezünk meg a cseh nemzeti zene alapítója, Bedfich Smetana halálának 100., s életműve kiváló folytatója, Antonin Dvofák halálának 80. évfordulójáról. Erre az esztendőre esik a cseh zenekultúra számos más kiválóságának - Bohuslav Matéj Černohorský, Vilém Blodek, Leoš Janáček, Terez/e Stolzová, Josef Bohuslav Foerster, Vítézslav Novák, Josef Suk, Oskar Nedbal, Bohuslav Martinű, E. F. Burian, Václav Do- biáš - és több neves zeneszerző, előadóművész, zenekar, zenetudományi létesítmény stb. jubileuma is. Az egész országra kiterjedő zenei eseménysorozat fő célja: az elmúlt évtized zenei fejlődésének áttekintése, annak bemutatása, hogy a kortárs cseh zeneművészet miként merít a cseh zene évszázadokra visszatekintő hagyományaiból. Fő feladata a zenei évnek, hogy művelődéspolitikai céljainknak megfelelően elmélyítse és kibontakoztassa a zenei életet, erősítse a nyilvánosság, különösképpen a fiatal nemzedék viszonyát a művészileg értékes zenei alkotások iránt. A cseh zenei év eseményeinek tervezői nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a cseh nemzeti zene alapítói mellett helyet kapjon a műsorokban a 20. század cseh és szlovák zenéje, de több, a Smetana előtti régi zenemű is. A kortárs zeneszerzők alkotásai közül elsősorban azok hangzanak majd fel, amelyek hozzájárultak a szocialista zenekultúra arculatának kialakításához. A hangversenyeken felhangzanak a cseh színházi év, illetve a cseh zene éve tiszteletére alkotott új zenemüvek is. A cseh zene évének rendkívülien gazdag programjában hangversenyek, opera- és balett-előa- dások, zenei fesztiválok, versenyek, zenei tárgyú kiállítások, jubileumi megemlékezések, értekezletek szerepelnek. Mindez egyben beszédes bizonyítéka annak, hogy a zene milyen nagy szerepet tölt be társadalmunk kulturális életében. A cseh zene évének programjában tevékenyen részt vesznek az állami szimfonikus és kamarazenekarok és az amatőr, kamara- és szimfonikus zenekarok-is - ezek száma is meghaladja a kilencezret. Az állami zenekarok programjaiban az 1983-1984-es évadban pocs erősítése. Ezt fogják szolgálni az ifjúság számára rendezett hangversenyek, színházi előadások, de a zeneiskolák és a konzervatóriumok diákjainak, hallgatóinak koncertjei, valamint az ifjúsági zenei versenyek is. A cseh zenei hagyományok haladó jellegét és nagyságát több kiállítás idézi fel. A prágai vár Lovardájában rendezik meg a Zene a cseh képzőművészetben nevű kiállítást, a Nemzeti Múzeumban. A cseh zene kincsei című tárlaton megtekinthetjük a ritkaság számba menő, felbecsülhetetlen értékű zenei ereklyéket - kottákat, partitúrákat, kéziratokat stb. Brnóban kiállítást rendeznek az ottani állandó cseh színház fennállásának 100. évfordulója alkalmából, a prágai FOK Szimfonikus Zenekar megalakulásának 50. évfordulójára ugyancsak önálló kiállítás emlékeztet majd. A Csehszlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió önálló zenei ciklusokkal, élő közvetítésekkel, zeneszerzők és előadóművészek életrajzi filmjeivel, műsorokkal, operaelőadások műsorra tűzésével járul hozzá a cseh zenei év eseményeihez. A Supraphon hanglemezkiadó egyebek közt 44 lemezen kiadja Smetana egész életművét, a Pánton hanglemez- kiadó mai neves cseh zeneszerzők (V. Dobiáš, J. Seidl, J. Pauer, E. Hlobil és V. Trojan) műveiből ad. közre reprezentatív válogatást. A zenetörténeti kiadványok sorát bővíti a Zene a cseh történelemben című, a cseh zene történetét a kezdetektől napjainkig feldolgozó mű. A cseh zene évét méltóképpen megünneplik Szlovákiában is. A szlovák hangversenyzenekarok műsorába nagyobb számú cseh zeneművet iktatnak. Az Opus hanglemezkiadóban Smetana-, Dvorák-, Janáček-, Novák - és Martinű-művek jelennek meg. A Szlovák Nemzeti Színház műsorára tűzi Smetana operái közül Az eladott menyasszonyt, a Dalibort és A csókot. Idén a kassai (Košice) és a Banská Bystrica-i színház operatársulata is bemutat cseh operákat. A külföldi hangversenytermekben és színházakban is még gyakrabban csendül fel a cseh muzsika. A Cseh Filharmónia például hangversenyturnén vesz részt a Szovjetunióban és Magyarországon, a Prágai Kamarazenekar pedig Kubába utazik vendégszereplésre. Szegeden műsorra tűzik Smetana Eladott menyasszony c. operáját. Csehszlovák zenefesztivált terveznek Ausztriában, Spanyolországban, Japánban és az Egyesült Államokban. Neves cseh előadóművészek lépnek fel Dániában, Svájcban és Franciaországban. New York-ban élvonalbeli cseh művészek közreműködésével Smetana Libuše című operáját tűzik műsorra. + A zene elválaszthatatlan a béke fogalmától. A legszélesebb néptömegek nevelésének, ízlése alakításának fontos eszköze. Bebizonyosodott, hogy a kodályi jelszó- A zene mindenkié! - szocializmust építő társadalmunkban juthat igazán érvényre. A zene elősegíti a népek közti egyetértést- hirdeti immár évtizedek óta a Prágai tavasz nemzetközi zenefesztivál jelmondata. Az idei év szinte minden napja ezt a célt szolgálja. Ezek a napok egyben a zene ünnepnapjai is. A cseh zene, mint a világ zenekuJtúrájá- nak értékes eleme, legjobb hagyományaihoz híven ezúttal is méltó formában juttatja kifejezésre népünk és az egész emberiség töretlen békevágyát. SOMOGYI MÁTYÁS Eredményes tanulmányút Óvónők anyanyelvi továbbképzése Budapesten A csehszlovák-magyar kulturális egyezmény keretében a közelmúltban huszonhat csehszlovákiai magyar óvónő vett részt anyanyelvi továbbképzésen Budapesten. Ennek a továbbképzésnek már hagyománya van. Evenként rendezik, és a vendégfogadók véleménye szerint a legsikeresebb továbbképzések közé tartozik. Az idei továbbképzés témája az anyanyelvi nevelés volt. Dr. Timár András megnyitójában hivatkozott a két ország meleg, baráti kapcsolatára, és pozitívan értékelte az eddigi tanfolyamokat. Gazdag előadássorozat várt ránk. Az Óvodáink nevelő-oktató munkája című előadás hangsúlyozta az óvodai program gyermekközpontúságát, és az óvoda gyermekintézmény jellegét. Jó a gyermekintézmény akkor, ha egyre jobban közelít a jó otthoni légkörhöz. Mi szükséges ehhez? 1. Jó eszközök, 2. jó óvónő, 3. korszerű szemléletmód. Az utolsó kettő a legfontosabb. Az előadó kiemelte, hogy a gyermek szívesen van közösségben, de nem a tömeget igényli. Ideális a huszonöt fős gyermeklétszám. Az óvodának iskolaérett gyermekeket kell átadnia. Gyermekünk akkor iskolaérett, ha az óvodai nagycsoport követelményeit teljesíteni tudja. Nagyon fontos az óvodának az esélyegyenlőtlenség csökkentő szerepe. Az óvónőnek differenciált nevelő tevékenységet kell kifejtenie, ami abban nyilvánul meg, hogy figyelembe veszi a gyermekek különböző fejlettségi szintjét és tempóját. A család (a szülők és a testvérek) szerepe az anyanyelvi nevelésben című előadásban arra a kérdésre kaptunk választ, hogyan segítheti a család a kisgyermek anyanyelvi fejlődését. Az anyanyelvi nevelés szerepe óvodai nevelőmunkánkban című előadás nagyon lényegesnek tartotta az óvónő mintaszerű beszédét, valamint azt, hogy a gyermeket beszédfegyelemre nevelve teremtsük meg a beszédkedv kialakulásához szükséges légkört. A szép magyar beszédre nevelésről és az óvónő mintaszerű beszédéről című előadásban megismerkedhettünk a különböző nyelvjárásokkal, azok tiszteletben tartásával, ugyanakkor az előadó nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes nyelvjárások mellett igyekezni kell a gyermeket megtanítani a köznyelvre is. A beszédfejlődésben fontos a jó felnőtt-gyermek, majd később a kortárs kapcsolata - hallhattuk A be- szédfejlődés és fejlesztés pszichológiai kérdései az óvodában című téma előadójától. Nagyon fontos a kisgyermekkori verstanulás, melynek jelentős ritmus- és memóriafejlesztő hatása van. Akár óvodában, akár családban jó módszer a beszéd fejlesztésére a mesekiegészítés, mesefolytatás lerajzolása és a képleírás. Mesereprodukáláskor elbábozhatják, eljátszhatják, lerajzolhatják az in- direkt (lemez, rádió, tévé, magnó) vagy a direkt (élő mese) módon hallott mesét. A programban óvodalátogatás és bemutató foglalkozás is szerepelt. Megtekintettünk egy hangos diafilmet, zenei aláfestéssel, A mi világunk címmel. A film természetszeretetre, természetmegfigyelés- re és természetvédelemre tanítja a gyermekeket. Múzeumlátogatáson is részt vettünk, ahol egy muzeológus óvónőkollégánk óvodás gyermekcsoporttal bemutatta, hogyan képzeli el óvodáskorban a múzeumlátogatásra való nevelést. Az előadásokban elhangzott egy új felfogás, amely szerint beszédünk legkisebb egysége a mondat, és a mondatok lácszerű összekapcsolása a beszéd. Fantasztikus nyelvfejlesztő hatása van a mesének, a versnek és a bábozásnak. Mit ad a mese és a vers? 1. meghittséget, 2. játékot, 3. a kifejezés új lehetőségeit. Bábozáskor a gyermek feloldódik, a báb beszél helyette, ő mondja el a gyermek élményeit, panaszait. Sütő András, romániai magyar író így szól a meséről: ,,A mese gyöngysorából külön-külön ,raktam nyelvem alá az ékszeres szavakat.“ Két logopédiai előadást is hallhattunk, megtudtuk, hogy a logopédia a beszédzavarok felismerésével és javításával foglalkozik. Célja: megelőzni a beszédhibákat, a már kialakult beszédhibákat és megszüntetni a másodlagos tüneteket. Ép hallás, ép ideg- rendszer, ép beszélőszervek, egészséges szépen beszélő környezet - a szép beszéd kialakulásának ez a feltétele. Ellátogattunk a Móra könyvkiadóba is, ahol bepillantást kaptunk a kiadó gondjaiba és terveibe. Bemutatták a közeljövőben megjelenő vagy már kapható, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt könyvújdonságokat. Az előadások után vendéglátóinkkal értékeltük a tanfolyam munkáját. A felszólalók elmondták, mit nyújtott ez a gazdag két hét emberi és szakmai vonatkozásban, mit tudunk gyermekeink továbbfejlődésére hasznosítani, valamint pályakezdő fiatal kolléganőinknek átadni. GORCS MÁRIA Kevés rádió- és tévéműsort várnak úgy az emberek, mint a szilveszterit. Vajon milyen lesz? Vajon jókat nevethetünk-e, vidáman szórakozhatunk-e'az esztendő utolsó napján? Ilyen kérdések foglalkoztatnak bennünket már napokkal, hetekkel december31 .-e előtt. Hogy miért, azt pontosan aligha lehetne megmagyarázni. Talán a minden jó, ha a vége jó elv hatása ez: örömteli év emlékét akarjuk magunkkal vinni az éppen kezdődőbe. Ilyen hangulatban ülünk a tévé- készülék elé, kapcsoljuk be a rádiót. Az említett néhány és sok egyéb tényezőt figyelembe véve nincs könnyű dolguk azoknak, akiknek a szilveszteri műsorról kell gondoskodniuk. Ráadásul tudják, hogy az ízlések különböznek. Ez egy ilyen műsor esetében még inkább érvényes, hiszen szilveszterkor fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, falusiak és városiak, a legkülönbözőbb érdeklődési körű, műveltségű emberek hallgatják a rádiót, nézik a tévét. Van, aki sok-sok muzsikát szeretne, van, aki a viccek, a jelenetek híve. Az sem mindegy, milyen zene kerül a műsorba, hiszen egyik a táncdalt, másik a népdalt, a nótát kedveli. Mindezzel tisztában voltak a Csehszlovák Rádió magyar adása 1983. évi szilveszteri műsorának készítői is. A magyar adás műsorát igazán nem könnyű összeállítani, hiszen a kevésnél is Vidáman búcsúztunk A Csehszlovák Rádió magyar adásának szilveszteri műsoráról kevesebb az olyan hazai magyar szerző, aki a humor műfajában fejezi ki mindennapjaink kérdéseit. Ezt serkentendő a magyar adás olykor pályázatot is hirdet eredeti alkotások létrehozására. Ezúttal számos szerzőt kért fel, hogy írjon a szilveszteri műsorba, de a választék mégsem lett különösen nagy. Dicséretes, hogy a jelenetek, illetve az elhangzott szöveg döntő többségének mégis hazai magyar szerzője volt. Külön érdeme a műsor készítőinek, hogy nem stúdiófelvételeket használtak föl, hanem közönség előtt - Érsekújvárban (Nové Zámky) és Csúzon (Dubník) előadott számokat vettek föl. Ez a megoldás lényegesen nehezebb, de megéri, hiszen a közönség nevetése, a fel-felhangzó taps, az élő hangkulissza növeli a műsor hatását. A hatás egyébként (s ez a szerkesztőt és a rendezőt egyaránt dicséri) egyre fokozódott. Ezt a célt jól szolgálta a zenei anyag és a szöveg arányos elosztása, az egyes jelenetek elhelyezése az egész műsorban, melyet Boldoghy Kató és Boráros Imre vezetett. Sorrendben az első jelenet a Lovicsek Béláé volt, mely mindenekelőtt témájával ért el hatást. Címe: Fúrnak valakit. A jelenetben fény derül egy igazgató olyan bűneire, mint például a szolgálati kocsi jogtalan használata, görög- országi nyaralás az állam pénzén, a titkárnővel való „véletlen találkozás“ külföldön... Alojz Cobej Ma- radiság című jelenete egy mai „haladó“ fiatal lány és „maradi“ apja kissé hullámzóan szellemes párbeszéde a házasságkötésről... Jan Dvorák írta a Többnejű- ség című jelenetet, melyben sziporkázó humorral mutat rá arra, hogy egy mai férj számára nem a hárem, de még a három feleség is sokkal több a kelleténél. Roppant időszerű volt Sipos Jenő Irodai csendélet című jelenete, mely a hálapénzről és a korrupcióról szólt. Egy telepvezetőt régi osztálytársa látogatja meg munkahelyén. A telepvezető eldicsekszik neki, hogyan „tollasodott meg“ a vásárlók pénzén, a cement, a csempe, a tégla és más épületanyaggal való manipulálással. Végül kiderül, hogy a régi osztálytárs ellenőrként érkezett. Kár, hogy a szerző ezenkívül még egy (kevésbé ötletes) csattanóval megtoldotta a jelenetet... Hacsek és Sajó (Kibédi Ervin és Berényi Ottó) ugyan megkacagtatta a közönséget, a jelenet azonban már ismert. Immár bizonyos hagyományt jelent a magyar adás szilveszteri műsorában Lajos bácsi (Sipos Ernő), a nyugdíjas mezőgazdasági dolgozó, aki rendszerint kerékpárral érkezik a nézőtérre, mivel (mint mondja), az nem fogyaszt annyit, mint a hivatali gépkocsik. Talán ez a monológ kínálja a legnagyobb lehetőséget arra, hogy életünk időszerű eseményeire rugalmasan reagáljon a műsor. Ezt Lajos bácsi számos tekintetben meg is tette. Szerencsés bemondásai közül való többek közt az, hogy a pisai ferde torony szerinte azért olyan nyaklott, mert a „ki mit tud“ kőművesei építették. Felesége azért főz csapnivalóan, mert mielőtt elvette volna, üzemi konyhán volt szakácsnő. Vagy hogy a kacsatánc eljárásától úgy ki volt, mint a liba. Csallóközi kiejtése is eredeti; nagy kár viszont, hogy nyelvezete nem elég tiszta. A műsor zenei részében hallhattunk örökzöld dallamokat. Fellépett Juraj Čierny együttese, Pat- koló Imre népi zenekara, Marta és Tena Elefteriadu, Soltész Rezső, Goda Marika, aki cigánydalokat énekelt, Szűcs Róbert, a Szlovák Nemzeti Színház magánénekese és a nótaénekes Jákó Vera. A műsor zenei szerkesztője Papp Sándor volt. összeállította és szerkesztette: Jakál István, rendezte Németh Ica. Mindent egybevetve jól szórakozhatott, aki az 1983-as esztendő utolsó, s az 1984-es év első napján (ekkor megismételték) 14- től 16 óráig a Csehszlovák Rádió magyar adását hallgatta. FÜLÖPIMRE ÚJ SZÚ 6 1984. I. 5.
