Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-30 / 25. szám, hétfő

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MEGSÉRTI A SZERZŐDÉSEKBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEIT (Folytatás az 1. oldalról) a meglévő stratégiai fegyverzet­korlátozási megállapodásokat aláásó akcióktól? 2. Az amerikai fél a Pers- hing-2 típusú ballisztikus raké­ták és a nagy hatótávolságú szárnyas rakéták nyugat-euró­pai szárazföldi támaszpontokra való telepítésének megkezdésé­vel megsértette a SALT-2 szer­ződésnek azt a cikkelyét, amely tiltja más állam vagy államcso­port bevonásával vagy bármi­lyen módon a szerződés meg­kerülését, akárcsak azt, hogy bármilyen más módon olyan nemzetközi kötelezettségeket vállaljon, amelyek ellentétesek a szerződéssel. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris eszközök emlí­tett fajtáinak nyugat-európai te­lepítése, ami gyakorlatilag az Egyesült Államok stratégiai tá­madó fegyverzetének a kiegé­szítése, egyáltalán nincs össz­hangban a SALT-2 szerződés aláásását jelentő akcióktól való tartózkodást előirányzó kötele­zettségével. Már ebből is látni, hogy az USA miként viszonyul a koráb­ban általa is aláírt megállapodá­sokhoz, valamint a vállalt köte­lezettségek megtartásához. Tarthatatlanok az amerikai fél­nek azok a kísérletei, hogy ár­nyékot vessen a Szovjetunió­nak a vállalt kötelezettségeivel kapcsolatos tisztességes és fe­lelősségteljes magatartására, és ezek a kísérletek a szovjet-a­merikai kapcsolatok megrontá­sára irányuló közvetlen törekvé­seknek minősíthetők. 3. Jogos a kétkedés, hogy az Egyesült Államok megtartja-e a legcsekélyebb mértékben is az 1972-es előzetes megállapo­dás néhány pontját. Ezzel kap­csolatosan elsősorban arra kell felhívni a figyelmet, hogy az USA az interkontinentális bal­lisztikus rakéták kilövőállásai­nak fedezékeket épített. A Szov­jetunió, mint ismeretes, nem egyszer hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az USA álljon el a Minuteman-2 típusú interkontinentális ballisztikus rakétái, valamint a Titan-2 raké­ták számára épített fedezékek alkalmazásától, mivel ez ellen­tétben áll a hatékony ellenőr­zést célzó megállapodás alapel- veivei. Nagyfokú aggodalmat kelt ez­zel összefüggésben az említett fedezékek alkalmazása a Minu­teman-2 rakéták kilövőállásai­nál. Az amerikai fél már régóta kitért az elöl, hogy felhagyjon a fedezékek alkalmazásával. Amint később kiderült, ezt azért tette, hogy leplezze az említett kilövőállások rekonstrukciós munkálatait. Mivel az ily módon korszerűsített Minuteman-2 ra­kéták kilövésére alkalmas be­rendezések gyakorlatilag nem különböznek a Minuteman-3 ra­kéták indítóállásaitól, feltételez­hető, hogy az említett fedezé­kekben a valóságban Minute­man-3 típusú rakéták vannak elhelyezve önállóan irányítható robbanófejekkel. Ha ez így van, akkor az Egyesült Államokkal megkötött ideiglenes szerződés pontjainak közvetlen és provo­katív megszegésén kívül egyút­tal a SALT-2 szerződés egyik legfontosabb pontjának a meg nem tartásáról is szó van, neve­zetesen annak a cikkelyének a megsértéséről, amely az önál­lóan manőverező több robbanó­fejes interkontinentális balliszti­kus rakéták számának a csök­kentését irányozza elő. 4. További hasonló esetek is előfordultak, amelyek jogos két­ségeket keltenek afelől, hogy az Egyesült Államok valóban meg­tartja-e a stratégiai támadó fegyverrendszereit érintő köte­lezettségvállalásait. A szovjet fél ezeket a kérdéseket már fel­vetette. A korábbi megállapodások­ban rögzített stratégiai fegyver­zetkorlátozási feladatokkal nincs összhangban az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy két új típusú interkonti­nentális ballisztikus rakétafajtát - az MX-eket és a Midgetmane­ket - hadrendbe állítsák. Itt köz­vetlen összefüggés tapasztal­ható azzal, hogy az amerikai fél a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentésé­ről folytatott tárgyalásokon azt szorgalmazta, hogy a tenger­alattjárókon elhelyezett új típu­sú interkontinentális balliszti­kus rakéták hadrendbe állítását semmilyen módon ne korlá­tozzák. III. Aggodalmat keltenek az USA bizonyos akciói a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozá­sáról kötött meghatározatlan időre szóló szerződésre vonat­kozóan. A Szovjetunió ez ügy­ben már nem egyszer fordult az amerikai félhez. 1. A szerződésből eredő köte­lezettségekkel szöges ellentét­ben az USA Shemya szigetén nagy rádiólokációs állomást épített, amelynek létesítéséhez felhasználták a rakétaelhárítás­nál kipróbált rádiólokációs állo­mások berendezéseit; alkal­mazták a rakétaelhárító fegyve­rek kilövőberendezései felett a fedezékeket, folytatódik a ra­kétaelhárító védelmi rendszerek mozgatható rádiólokációs állo­mások és a világűrben elhelye­zett rakétaelhárító rendszerek építése és létesítése; a Minute- man-1 típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat oly mó­don próbálják ki, hogy alkalma­sak legyenek rakétaelhárító fegyverként való bevetésre; a rakétaelhárító fegyverek szá­mára több töltetet hordozó rob­banófejeket gyártanak stb. 2. Az Egyesült Államokban - kötelezettségvállalása ellené­re amely tiltja országának terü­letén rakétaelhárító védelmi rendszerek fejlesztését és kilö­vőállások építését - az Atlanti- és a Csendes-óceán partvidé­kén, valamint a déli területen is új nagy, „Pave Paws“ rádiólo­kációs állomásokat hoztak létre, ezeknek paraméterei mege­gyeznek a rakétaelhárító védel­mi rendszerek rádiólokációs ál­lomásainak paramétereivel, és ezek az Egyesült Államok raké­taelhárító védelmi rendszerei­nek rádiólokációs biztosítását is szolgálhatják. Az amerikai fél nem tett semmilyen intézkedé­seket annak érdekében, hogy lecsillapítsa az említett akcióval okozott aggodalmat. 3. És végső soron törvény­szerűen felmerül a kérdés: az USA-ban mi célból fejlesztik ki a rakétaelhárító védelmi rend­szereket, amelyek telepítésük esetén túllépnék a szerződés ál­tal megengedett kereteket, és gyakorlatilag annak aláásásá- hoz vezetnének? Az amerikai fél 1983 márciusában éppen egy ilyen rakétaelhárító védelmi rendszer építési terveiről adott hivatalos tájékoztatást. Nehezen képzelhető el, hogy az amerikai fél ne tudatosította Valid Dzsumblatt: volna, milyen messzemenő kö­vetkezményeket vonhatnának maguk után ez irányú lépései: felbomlana a védelmi és támadó jellegű stratégiai eszközökre vonatkozó, érvényben lévő fegyverzetkorlátozási megálla­podások közötti szerves, köl­csönös összefüggés, ami rend­kívül kedvezőtlenül befolyásol­ná a stratégiai támadó fegyve­rek korlátozásának és csökken­tésének távlatait. A szovjet fél azt várja, hogy az USA gyakorlati intézkedése­ket hajt végre a rakétaelhárító védelmi rendszerekre vonatko­zó szerződés szigorú tisztelet­ben tartásának biztosítására, beleértve azt, hogy lemond a ra­kétaelhárító védelmi rendszerek széles körű telepítését célzó előkészületekről. 4. Az amerikai fél rendszere­sen megszegi azt az elfogadott alapelvet, hogy a stratégiai fegyverrendszerek csökkenté­séből eredő kötelezettségekkel kapcsolatos kérdések megvita­tását bizalmasan kezeli, és ezzel hátráltatja a szovjet-amerikai állandó tanácsadó bizottság normális munkáját. Ez megen­gedhetetlen, éppen ezért fel kell hagyni ezzel a gyakorlattal. IV. 1. Az amerikai félnek a fegy­verkezés korlátozásával kap­csolatos kétarcú és gyakorlati­lag negatív hozzáállásáról ta­núskodik az 1974-ben és 1976- ban, a föld alatti atomfegyver­kísérletek, illetve a békés célú föld alatti nukleáris kísérletek korlátozásáról létrejött szerző­désekkel kapcsolatos magatar­tása is. Az USA a mai napig nem ratifikálta ezeket a szerződése­ket, és ezzel megakadályozta számos olyan fontos bizalom­erősítő intézkedés érvénybe lé­pését, amelyek lehetővé tennék a szerződés megtartásának pontos ellenőrzését. Ez a hozzáállás szükségsze­rűen megkérdőjelezi azokat a célokat, amelyeket követnek. A kétségek csak fokozódnak amiatt, hogy a szovjet fél ren­delkezésére álló adatok szerint számtalan olyan eset fordult elő, amikor az amerikai fél túl­lépte a kipróbált nukleáris töltet robbanóerejének megengedett határát. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok tájékoztatott arról, hogy tiszteletben kívánja tartani a robbanerő 150 kiloton- nában megszabott felső határát, nyilvánvalóan tovább folytatják az említett felső határ túllépésé­nek gyakorlatát. 2. A szovjet fél az amerikai félhez fordult annak kapcsán is, hogy az amerikai fél által végre­hajtott föld alatti atomrobbantá­sok következtében radioaktív szennyeződés került az Egye­sült Államok területén kívülre, ami a levegőben, a kozmikus térségben és a víz alatt végrehaj­tott atomfegyver-kísérletek be­Távozzanak Libanonból az amerikai tengerészgyalogosok (ČSTK) - Washingtoni konzul­tációi után szombaton ismét visz- szatért Bej rútba Ronald Rums­feld, az amerikai elnök közel-kele­ti különmegbízottja. Feladata vál­tozatlan: előbbre vigye Reagan el­nök libanoni ,,béketervének“ a megvalósítását és ennek érde­kében diplomáciai támogatást nyújtson a bejrúti kormány külön­böző manővereinek, melyek célja a hazai ellenzéki front szétforgá- csolása és saját amerikabarát re­guláris hadserege befolyásának a növelése - a libanoni hazafias erők rovására.Valid Dzsumblatt, ismert libanoni ellenzéki politikus tegnap ismét megfogalmazta azo­kat a feltételeket, amelyekkel a hazafiak készek az országban tapasztalható feszült helyzet ren­dezésére és a szembenálló erők megkezdett párbeszédének a folytatására a nemzeti megbé­kélés érdekében. A párbeszéd folytatásának egyik alapfeltétele, hogy Libanonból azonnal távozza­nak az amerikai tengerészgyalo­gosok és más intervenciós egysé­gek, amelyek „a békefenntartás“ ürügyén tartózkodnak az ország­ban, a valóságban azonban jelen­létük a konfliktus elhúzódásához járul hozzá. Az ellenzéki front ve­zetője ezenkívül semleges nem­zetközi bizottság létrehozását sür­gette, amely kivizsgálná a muzul­mán drúzok lakta hegyvidéki pol­gári települések ellen végrehajtott amerikai légitámadások körülmé­nyeit. Másként képzeli el a libanoni válság rendezését Pierre Gema- jel, a keresztény jobboldal hírhedt vezető személyisége, Amin Ge- majel államfő apja. Egy bejrúti lapnak adott nyilatkozatában nyíl­tan a libanoni hazafiak elleni had­műveletre szólított fel. Szerinte Li­banon csakis katonai rendezéssel juthat ki a jelenlegi válságos hely­zetből. Egy szóval sem említette a konfliktus gyökerét jelentő izraeli megszállást, a négyhatalmi erők kötelékében ott-tartózkodó nyugati egységek jelenlétét, amelyek szo­rosan együttműködnek a keresz­tény jobboldali milicistákkal. tiltására vonatkozó 1963-as szerződés megszegését jelenti. Úgy tűnik, hogy a felsorolt tények egyáltalán nem véletlen­szerűek. A nukleáris fegyverek lényeges eszkalációját és kor­szerűsítését előirányzó ameri­kai program, az, hogy az USA nem hajlandó tárgyalni az atom­fegyver kísérletek általános és teljes betiltását célzó megálla­podás megkötéséről, hogy el­utasítja a nukleáris kísérletek minden fajtájára vonatkozó ja­vasolt szovjet moratóriumter­vezetet, - mindez önmagáért beszél. 3. A vegyi fegyverek vonatko­zásában is hasonló irányvona­lat követ az amerikai fél. Az USA visszautasítja a kétoldalú tár­gyalásokat és a megállapodást a Szovjetunióval a vegyi fegyve­rek betiltásáról és a meglevő készletek felszámolásáról, és a genfi leszerelési konferencián lényegében gátolja egy multila­terális reális megállapodás el­érését. Az Egyesült Államok nem adott pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak arra az indítványára, hogy Európát szabadítsák meg a vegyi fegy­verektől, ami fontos lépést je­lentene az említett probléma ra­dikális megoldásához vezető úton. Nehéz megszabadulni attól a benyomástól, hogy ez az irányvonal sem véletlen, mivel az Egyesült Államok ugyanak­kor meggyorsítja a mérgező vegyi anyagok új nemzedéké­nek (bináris fegyverek) gyártá­sát és vegyifegyverkészleteinek megkétszerezésével számol. Közismert, hogy az USA az eu­rópai országokban nagy meny- nyiségű vegyifegyverkészletet halmozott fel. V. A helsinki Záróokmánnyal összhangban az Egyesült Álla­mok kötelezte magát arra, hogy MOSZKVÁBAN megtartották az SZKP városi pártszervezeté­nek 25. konferenciáját. Az ülésen ismét Viktor Grisint választották meg a moszkvai városi pártbizott­ság első titkárává. IVAN ARHIPOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke hivatalos látogatásra Franciaor­szágba repült. Az Orly repülőtéren a szovjet vendéget Claude Cheys- son külügyminiszter üdvözölte. VIENTIANE-BAN befejeződött az indokínai országok külügymi­nisztereinek nyolcadik konferen­ciája. Vietnam, Laosz és Kambod­zsa külügyminisztere felhívással fordult a térség országaihoz, hogy a délkeiet-ázsiai országok tárgya­lások útján, az egyenjogúság és az egymás kölcsönös tiszteletben tartása alapján rendezzék vitás kérdéseiket. BABRAK KARMAL legfelsőbb afgán párt- és állami vezető el­nökletével szombaton plenáris ülést tartott az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bi­zottsága, melyen elfogadták a he­lyi közigazgatási szervekre vonat­kozó új törvényt. a katonai konfrontáció szintjé­nek a csökkentésére és a lesze­relésre fog törekedni. A való­ságban azonban az utóbbi években egész sor olyan akciót hajtott végre, amely a háborús veszély lényeges fokozódásá­hoz vezetett Európában. Minde­nekelőtt az új típusú amerikai elsőcsapásméró nukleáris raké­ták telepítéséről, az Európában állomásozó amerikai csapatok létszáma lényeges emelése fel­tételeinek a megteremtéséről, az említett csapatok tömeg­pusztító eszközökkel - nukleá­ris, vegyi és más fegyverekkel - való folytatódó ellátásáról van szó. Az Egyesült Államok ezenkí­vül évente széles körű hadgya­korlatokat tart Európában, ame­lyeket egyre nehezebb megkü­lönböztetni a fegyveres erőknek a hadviselés céljait szolgáló tényleges átcsoportosításától. Az ezekre a gyakorlatokra vo­natkozó puszta információk nem változtatnak azon a tényen, hogy veszélyesek a hasonló ak­ciók. Az Egyesült Államoknak ezek az akciói és az utóbbi években Európa irányában tanúsított po­litikája aláássa a biztonság megszilárdításának folyamatát Európában, amelynek alapjait a helsinki Záróokmányban fek­tették le, s ezt az Egyesült Álla­mok is aláírta. Az Egyesült Államok saját kö­telezettségvállalásaival kapcso­latos magatartásának kérdése egyre komolyabb és időszerűbb kérdésé válik. A szovjet fél nem polémia céljából veti fel. Rend­kívül komoly dologról, minde­nekelőtt a bizalomról van szó. Ha valóban úgy lenne, amint az amerikai fél állítja, hogy érde­kelt a hatékony fegyverzet­korlátozási folyamat fenntartá­sában, akkor ebből a maga szá­mára megfelelő gyakorlati kö­vetkeztetéseket kell levonnia. JASSZER ARAFATOT, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökét szombaton Bukarestben fogadta Nicolae Ceausescu ro­mán államfő. CLAUDE CHEYSSON francia külügyminiszter Berlinben meg­nyitotta az új francia kulturális köz­pontot. NDK-beli hivatalos látoga­tásának befejeztével sajtóértekez­letet tartott, melyen síkra szállt a fegyverarzenálok csökkentése mellett. KARL CARSTEINS nyugatné­met szövetségi elnök elfogadta a szudétanémet napok rendezvé­nyeire szóló meghívást. A revan- sista összejövetelre június köze­pén Münchenben kerül sor. RONALD REAGAN az USA el­nöke a washingtoni látogatáson tartózkodó Abe Sintaro japán kül­ügyminiszterrel elsősorban a két­oldalú kereskedelemben hónapok óta tapasztalható feszültségekről tárgyalt. Az Egyesült Államok és Japán kereskedelmi mérlege 21 milliárd dolláros aktívumot mutat Japán javára. DAVID STEELNEK, a Liberális Párt vezérének vezetésével Moszkvából tegnap Helsinkibe utazott a brit parlamenti képvise­lők küldöttsége. Nőtt a tanulók tudásszintje (Folytatás az 1. oldalról) jelenleg nincsenek különösebb gondok. Akik jelentkeznek főisko­lára vagy egyetemre, csaknem mindnyájan be is kerülnek, s ta­nulmányaikat többnyire eredmé­nyesen be is fejezik. A pártgyülés vitájában aránylag sok pedagógus felszólalt, s arról beszéltek, hogy melyik ágazatban milyen tennivalókat kell még elvé­gezni, hogy az összmunkának még jobb eredményei legyenek. A legfontosabb megoldásra váró problémaként a szaktantermek berendezését, a még hiányzó se­gédeszközök minél előbbi beszer­zését jelölték meg, Itt jegyzem meg, hogy a közeljövőben ezek a gondok is minden bizonnyal meg­oldódnak, hiszen a városi nemzeti bizottság három évvel ezelőtt eme­letráépítéssel engedélyezte az is­kola bővítését. Az építkezések első szakaszán már sikeresen túl van­nak: három új tantermet és két szaktantermet nyertek. A második - s egyben befejező - szakasz munkáit az idén kezdik el. Ezzel további két tanteremmel és három szaktanteremmel bővül az iskola. A pártszervezet elnöke megelége­déssel nyugtázta azt az önzeten segítséget, amit az építkezés első szakaszában a szülők és a taná­rok társadalmi munkában nyújtot­tak, s egyben kifejezte azt a meg­győződését is, hogy ez a példás igyekezet az építkezés befejező szakaszában sem fog hiányoz­ni. (szaszák) ÚJ SZÚ 2 1984. I. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents