Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-28 / 24. szám, szombat

ÚJ szó 5 .084. I. 28. Az idén még gazdaságosabban Vállalással köszöntik a közelgő jelentős évfordulókat HOGYAN TELELNEK AZ ŐSZI VETEMÉNYEK? Az efsz-ek tagjai a lévai (Levi­ce) járásban is a nemsokára kez­dődő zárszámadó közgyűlésekre készülődnek. A járási mezőgazda- sági igazgatóság értékelése sze­rint minden szövetkezetben szer­vezetten tartják meg a termelési értekezleteket, melyeken jó ered­mények és tapasztalatok alapján tesznek javaslatokat a gazdálko­dás további javítására. A járásban nagy sikernek számít, hogy a gyengén gazdálkodó szövetke­zetekben is egyre jobb az irányítás és egyre rugalmasabbá válik a munka szervezése. Jó példa erre a Sárói (Šárovce) Efsz, amely pár évvel ezelőtt még a sereghaj­tók közé tartozott és sok volt az adóssága. A vezetőség megerősí­tése után azonban helyrebillent itt a gazdálkodás mérlege. Az idei zárszámadó közgyűlés beszámo­lójában már a termelés növekedé­séről és az adósság csökkenésé­ről beszélhetnek. Szép számmal akadnak olyan földmüvesszövetkezetek, ame­lyekben a termelés görbéje évről évre felfelé ível. Ezek jelentős tisz­ta haszonnal zárják a pénzügyi mérleget. Ilyen töretlen úton halad a nagygyőrödi (Veľký Ďúr) Győ­zelmes Február Efsz is. Mérés Cirill, a szövetkezet elnöke, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsé­ge lévai járási bizottsága elnöksé­gének tagja egyértelműen azt állí­totta, hogy nagyon jó évük volt. Az üzemi pártszervezet és az SZFSZ alapszervezete, valamint a 11 szocialista munkabrigád és az egy komplex racionalizációs brigád helyes irányba terelte a dolgozók munkakezdeményezését, ami a 430 ezer korona értékű kötele­zettségvállalásban nyilvánult meg. A napokban elvégzett értékelések szerint a dolgozók állták a szavu­kat, kötelezettségvállalásukat 1 100 000 koronára teljesítették. A kezdeményezés a közgyűlés előkészítésének időszakában to­Gondosan készültek, illetve ké­szülnek a Kassa (Košice)-vidéki járás .pártalapszervezetei az év eleji taggyűlésekre, hiszen ezek­nek a tanácskozásoknak a tétje nem kicsi: alaposan elemezni kell az elért eredményeket, s azt, mit tettek a kommunisták a párt gaz­daságpolitikájának megvalósítá­sáért, másfelől reális munkatervet kell készíteniük, elfogadniuk az idei évre. A mezőgazdaságban csakúgy, mint a népgazdaság más ágazatában, valamint a tele­pülésfejlesztésben, a népműve­lésben és a társadalmi élet további területein ismertek a járás ez évi célkitűzései. Elsősorban a párt­szervek és pártszervezetek, illetve a kommunisták kötelessége, hogy segítsék e feladatok teljesítését, és megvalósításáért mozgósítsák a pártonkívülieket is. A feladat nem kevés, például a járás bruttó mezőgazdasági termelését a ta­valyihoz képest 1,6 százalékkal kell növelni. Persze, ha figyelem­be vesszük, hogy az 1983-as ter­vüket 99,9 százalékra tudták telje­síteni, akkor nem tűnik elérhetet­lennek az idei cél sem. Vagyis az, hogy többek között 136 ezer tonna gabonát, 26,5 ezer tonna szemes kukoricát, 2,5 ezer tonna hüve­lyest termeljenek. Továbbá eladja­nak 54 millió liter tejet, 12 ezer tonna zöldséget, közel 17 ezer tonna sertés- és marhahúst, 4800 tonna baromfihúst, valamint 48 millió tojást. Ennek eléréséhez szükséges, hogy növeljék a gabo­na és a hüvelyesek hektárhoza­mát a bodollói (Budulov), csécsi (Čečejovce), Nižná Myšľa-i, rus- kovi és a Družstevná pri Hornáde-i földmúvesszövetkezetekben is, vább fokozódik. Egyének és kol­lektívák a Szlovák Nemzeti Felke­lés 40., a Februári Győzelem 36., a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság születésének 35. és az efsz-ek X. kongresszusa tisztele­tére félmillió korona értékű válla­lást terjesztenek a zárszámadó közgyűlés elé. Ez a nagyarányú mozgalom hozzájárul a termelés dinamikájának meggyorsításához. Az elnök azért is jónak tartja a múlt évet, mert szinte minden feladatukat teljesítették. A 3200 hektáros gazdaságban a tervezett 53 millió korona helyett 57 millió korona bevételt értek el. A múlt óv elején úgy gondolták, hogy a gaz­dálkodás eredménye 4 600 000 korona tiszta haszon lesz. A szám­oszlopok összeadása után kide­rült, hogy a tiszta haszon 8 és fél millió koronára rúg. Jut bőven pénz az alapok feltöltésére, bérek­re, prémiumokra. A növénytermesztésben a mun­kacsoportok jól kihasználták a le­hetőségeket a termelés növelésé­re. Ezt bizonyítják az adatok is. A tervezett 19 600 000 korona he­lyett 22 500 000 korona bevételt értek el. Az aszály ellenére a sű­rűn vetett gabona hektárhozama 5, a szemes kukoricáé 5,4 tonna volt. Borsóból rekordtermést értek el. 130 hektáros területen az átla­gos hektárhozam 4,3 tonna volt. A sikereken felbuzdulva az új év­ben 70 hektárral bővítik a borsó termőterületét. A téli időszakban is elősegítik az 1050 hektár gabona fejlődését. 360 hektárra már kiszórták a fej­trágyát. Ha az időjárás engedi, a Lévai Agrokémiai Vállalat váradi (Tekovský Hrádok) részlegének repülőgépeivel juttatják majd a műtrágyát a gabonatáblákra. Igaz, a gabona egyharmada nem elég sűrű és lassan fejlődik, de biztató, hogy a napokban mintegy 18-20 centiméteres hó takarja, amely alatt megerősödhet. ahogyan ezt a perényi (Perín- Chym), újbódvai (Nová Bodva) vagy a kenyheci (Hraničná pri Hornáde) szövetkezetek teszik. E célból javítani kell az agrotech­nikai és talajjavító munkálatokat is, elsősorban a Buzitai (Buzica), Nižná Myšľa-i, Kenyheci, Újbódvai és a Bodollói Efsz-ekben. A Sa- cai (Šaca) Magtermesztő Ág-ban pedig javítani és növelni kell a szarvasmarhaállományt. Sürge­tő feladat továbbá a csécsi és kráľovcei tehénfarmok, továbbá a valalikyi tehénistálló s a Mező- gazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem csányi (Čaňa) magtára épí­tésének a befejezése. Úgyszintén fontos az Újbódvai Efsz és a Sacai Ág egyes földterületeinek az alag- csövezése, a Bodollói Efsz tehén­farmjának a tatarozása, a csányi tehénfarm és a Sady pri Koši- ciach-i gyümölcsraktár építésének megkezdése is. A minőség javításáért és a mennyiség növeléséért A járás ipari üzemeinek első­sorban a termékek műszaki szín­vonalának a javítására kell töre­kedniük. A cél elérése érdekében a meczenzéfi (Medzev) Strojsmalt üzem igyekszik még szorosabban együttműködni a Prešovi VUKOV- fémipari kutatóintézettel és a Kas­sai Műszaki Főiskolával. A Sand- rik stószi (štos) üzemében azon fáradoznak, hogy az idén termé­keik 28 százaléka elérje az első osztályú minősítést. A Kassai Ne­hézgépipari Művek szepsi (Molda­va nad Bodvou) üzemében a PR-16-os robotgép megbízható üzemeltetése, a nyersanyagokkal való takarékosság és az ott készü­lő sebességváltók műszaki szín­vonalának a javítása a legfonto­Az állattenyésztésben az álla­tok termelékenysége kedvezően alakult. A hízósertések napi átla­gos súlygyarapodása 52 deka­gramm volt. A termelés egyre gaz­daságosabbá válik. Egy kilogramm sertéshús előállításához 3,60-3,70 kilogramm abraktakar­mányt használtak fel. Úgy tűnik, a gazdaságosságnak ezt a szintjét továbbra is sikerül megtartaniuk, mert a lévai élelmiszeripari üze­mek melléktermékeit is etetik az állatokkal. Az elnök szerint jó ete­tési technikával, kiegészítő takar­mányok felhasználásával a ser­téshús kilogrammja 3,60, vagy még ennél kevesebb abraktakar­mánnyal is előállítható. Persze, tovább kell szigorítaniuk a munka- és technológiai fegyelmet. Ha egy kis lazulás következne be, akkor négy kilogrammra is emelkedhet­ne az egy kilogramm sertéshús előállításához szükséges abrakta­karmány mennyisége. Ezt pedig nem engedhetik meg, mert akkor a jövőben lényegesen kisebb len­ne a tiszta haszon. Kifizetődőbbé akarják tenni a kocatenyésztést is. A múlt évben 16,5 malacot válasz­tottak el kocánként, a zárszámadó közgyűlésre készülő beszámoló szerint pedig az idén legalább 17- et kell elválasztaniuk. A számvetés tükre egyrészt megmutatja, hogy milyen szaka­szokon volt a legeredményesebb a tagok munkája, és egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy melyik szakaszokon kell még tökéletesí­teni a munkamódszereket,,a mun­kakezdeményezés milyen mérték­ben járulhat hozzá a termelés nö­veléséhez. Máris döntés született, hogy a komplex racionalizációs brigád dolgozza ki a takarmány még gazdaságosabb felhasználá­sának módszerét. Hasonló törek­véssel találkozhatunk más szaka­szokon is ebben a jól gazdálkodó szövetkezetben. BALLA JÓZSEF sabb teendő. Komoly feladatok várnak a Tesla szepsi üzemének dolgozóira is, hiszen az üzemnek 1984-ben 57 százalékkal kell nö­velni a villanyégők gyártását. A tornai cementgyár kommunistái a gazdasági kérdések mellett min­den bizonnyal arról is tárgyalnak majd, hogy a gyárnak mit kell tennie a környezetvédelem terén... Településfejlesztés E célra az idén 402 millió koro­na áll a járás rendelkezésére. Az üzemek bővítése és korszerűsíté­se mellett a lakásépítésre irányul a legnagyobb figyelem. A tervek szerint az idén 586 lakást, illetve lakásegységet fejeznek be és 422 építését kezdik meg. Ugyanakkor Stószon egy üzletközpont építé­sét tervezik, Szaláncon (Slanec) a községi vízvezeték felújítását szeretnék befejezni, Csécsen, Já­szón (Jasov), Rozhanovcében és Kráľovcében a vízvezeték építé­sének folytatása a cél. Družstevná pri Hornáde községben és Pop- roöban a vízvezeték építéséhez készülődnek, Szepsiben a Bódva folyó medrének a szabályozását kell megoldani. Alsóláncon (Nižný Lanec), Sokoľban és Trstená pri Hornáde községben befejezésé­hez közeledik az óvoda építése, Buzitán a kultúrház, Budimírban és Szaláncon az iskola, Poproč- ban a ravatalozó, Csányban pedig a tornaterem építése jelenti a leg­nagyobb helyi jellegű feladatot. A pártalapszervezetek év eleji taggyűlésein, valamint az azokat követő nyilvános pártgyúléseken egyebek között ezeknek a felada­toknak a megbeszélése szere­pel. GAZDAG JÓZSEF A MÚLT ÉV DECEMBER EL­SEJÉN az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztériuma által kiadott egységes módszertan szerint minden mezőgazdasági vállalatnál elvégezték az őszi ga­bonafélék és a repce első biológiai leltározását. A biológiai leltározás során megállapították az egyes gabona­félék fajtaösszetételét, s a gabo­natáblákat (az egy négyzetméte­ren talált egyedek száma alapján) nagyon jó, jó, komplett, ritka, nem komplett és rosszul kelt kategóri­ákba sorolták. Megállapították to­vábbá a vetés időpontját, a hektá­ronként elvetett csíraképes mag­vak mennyiségét, az 1 négyzet- méteren kikelt növények átlagos számát, valamint a kelés és a bok- rosodás százalékarányát. Szlovákiában a biológiai leltáro­zás 417,1 ezer hektár búzára, 47.3 ezer hektár rozsra, 20,5 ezer hektár őszi árpára és 34,7 ezer hektár repcére terjedt ki. örvendetes, hogy a mezőgaz­dasági vállalatok minden évben javítják a gabonafélék fajtaössze­tételét, előnyben részesítve az adott feltételek között legnagyobb hozamú fajtákat. Az őszi búza faj­tái közül a legnagyobb, mintegy 21 százalékos arányt a Vala képvise­li, amit 1981 -ben csak a vetésterü­let 2 százalékán termesztettek. Az ugyancsak ígéretes BU-20-as faj­tából 50,7 ezer hektárt vetettek, s ezzel ennek a fajtának a rész­aránya az elmúlt évi 4,7 százalék­ról 12,2 százalékra nőtt. Jelentős mértékben kibővült továbbá a Ko- sútka, a Hela, az Odra és az Iris fajták, valamint a SO-1586-os faj­tajelölt vetésterülete is. Ugyanak­kor gyors ütemben csökken az előbbiekhez viszonyítva kisebb termőképességű fajták részará­nya, a Solaris esetében például az elmúlt évi 20,8 százalékról 5,2 százalékra. Hasonló a helyzet a Jubilejnaja és az Istra fajtáknál. Jelentős mértékben csökkent az eddigi legjelentősebb búzafajtá­nak, a Mironovinak a részaránya, mégpedig az 1980-as 26 száza­lékról 14,6 százalékra. Ezzel az aránnyal azonban még mindig a második helyen szerepel, s a kö­zép- és a kelet-szlovákiai terület burgonyatermesztő és hegyvidéki körzeteiben továbbra is a legmeg­bízhatóbb hozamokat nyújtó fajtát képezi. Hasonló változásokra került sor a többi őszi vetésű növénynél. A rozsfajták közül Szlovákiában a Dankovi új kapott vezető szere­pet. Az őszi árpa vetésterületének 93.4 százalékát az Erfa fajta képe­zi. A repce egész területén csak minimális mennyiségű erukksavat tartalmazó fajtákat vetettek, ami kedvező feltételeket biztosít az étolaj gyártásához. A terület több mint 90 százalékán Jet Neuf és a Korina fajtákat vetettek. A fajtaösszetételben bekövet­kezett változások azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági vállalatok dolgozói jól hasznosítják a kuta­tási eredményeket, s így hozzájá­rulnak a CSKP KB 8. ülésén, vala­mint az SZLKP KB ezt követő ülésén elfogadott határozatok tel­jesítéséhez. AZ ŐSZI VETÉSEK ÁLLAPO­TÁRA döntő mértékben hatott a tartós szárazság. Szlovákiában a sokéves átlaghoz viszonyítva a múlt évben 130-180 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, ami négyzetméterenként ugyanannyi liternek felel meg. A csapadékhi­ány főleg a második félévre össz­pontosult. Mivel a megelőző, 1981 -es és 1982-es évek is szá- razak voltak, a tényleges vízhiány ennél is nagyobb, ami a talajvizek alacsony szintjében mutatkozik meg. A talajelókészítés, a vetés és az ősziek kelésének az időszakában kedvezőbb csapadékfeltételek voltak az egész kelet-szlovákiai kerületben, a közép-szlovákiai ke­rületben főleg az északnyugati járásokban, s a legkevesebb csa­padék a nyugat-szlovákiai kerület­ben hullott, főleg az érsekújvári (Nové Zámky) és a lévai (Levice) járásban. A közép-szlovákiai ke­rületben rendkívüli szárazság volt a martini, a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a losonci (Lučenec) és a ri­maszombati (Rimavská Sobota) járásban. Az őszi búzát agrotechnikai ha­táridőben vetették el. Október 10- ig a tervezett mennyiség 71 szá­zalékát vetették el, s október 20-ig már 100,2 százalékos volt a vetési terv teljesítése. A szárazság kö­vetkeztében azonban a növényzet nagyon sokáig és egyenlőtlenül kelt, s egyenlőtlen volt a bokroso- dás is. Az ősziek fejlődését túl korán, már október 11-én meg­akadályozták az erős fagyok. AZ ŐSZI BÚZA vetésterületé­nek körülbelül az egyötödén indult meg a bokrosodás. Alapjában vé­ve a szeptember végéig elvetett táblák bokrosodtak teljesebb mér­tékben. Az egyes táblákon azon­ban nagy különbségek vannak, sok esetben csak a növényzet felénél tapasztalható kielégítő bokrosodás, míg a másik fele csak 2-3 levelet fejlesztett ki. A búza vetésterületének több mint 9 szá­zalékát értékelték rosszul, vagy hiányosan keltek. Az ilyen nö­vényzet további fejlődése döntő mértékben függ még a téli és főleg a kora tavaszi időjárástól. A rozs és az őszi árpa állapota általában kedvezőbb, mint a bú­záé, ezért ezeket főleg a jó kate­góriába sorolták. Kevésbé kedvező a helyzet a repče növényzetében, főleg a nyugat-szlovákiai és részben a közép-szlovákiai kerületben. A növényzet sűrűsége kielégítő ugyan, az egyes növények azon­ban gyengék, vékonyak, nehezen viselik el az áttelelés feltételeit. Ez szintén az őszi szárazság követ­kezménye, amikor az elvetett magvaknak egy-két hónapot kel­lett várniuk az esőre. December közepétől Szlovákia egész területén rendkívül meleg és aránylag csapadékos időjárás kezdődött. A talaj fa^ya kienge­dett, a növényzet élete megújult, az elmaradott magvak csírázás­nak indultak, az egyes táblák nö­vényzete fokozatosan besűrűsö­dött. A november végi és decem­ber eleji erősebb fagyok nem ár­tottak a vetéseknek, így a növény­zet állapota a tél folyamán jelentős mértékben javult, de sok helyen még mindig nem kielégítő. NAGYON SOK FÜGG attól, hogy miként alakul a januári és a februári időjárás. Az agronómiai szolgálatnak rendszeresen ellenő­riznie kell a növényzet állapotát az egyes táblákon, s a tavasz küszö­bén a járási és a kerületi mező- gazdasági igazgatóságokkal együttműködve kell elhatározni, hogy milyen agrotechnikai eljárá­sokra lesz szükség. A minisztéri­um olyan értelmű utasítást adott a Slovosivo termelési-gazdasági egységnek, hogy gondoskodjanak megfelelő vetómagtartalékokról tavaszi árpából, kukoricából és napraforgóból az esetleges ki­szántások pótlására. Különösen nagy figyelmet kell szentelni az olajnövények, főleg a napraforgó vetésterületének biztosítására, mert az idén a tervhez viszonyítva 2 százalékkal kell növelni az ola­jos magvak felvásárlását. JOZEF MUDROCH mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának , vezetője Újabb sikeres lépés előre A mezőgazdasági üzemekre nagyobb feladatok várnak, mint tavaly • Új létesítményekkel gazdagodnak a járás települései • Az iparban a termékek műszaki színvonalának javítására törekednek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents