Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-28 / 24. szám, szombat

ÚJ szú 3 .1,984. I. 28. Bombatámadás három salvadori község ellen (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front rá­dióadója csütörtökön közölte, hogy január 20-án egy amerikai gyártmányú Dragon Fly A-37-es repülőgép a salvadori Cabanas tartomány sűrűn lakott területeit bombázta. Eddig még nem isme­retes, hogy a három bombázott községben hány áldozata volt a barbár támadásnak. A rádióadó felszólította a világ összes huma­nitárius szervezetét, hogy követel­jék Salvadorban az emberi jogok tiszteletben tartását, és emeljék fel a szavukat a polgári lakosság irtá­sa ellen. A rádióadó közölte azt a hírt is, hogy a partizánok Santa Ana tar­tományban öt falut elfoglaltak - mintegy 66 kilométernyire a fő­várostól. Miután a partizánok nagygyűlést hívtak össze, és tájé­koztatták a helyi lakosságot a har­cok állásáról, visszavonultak e te­rületről. Több hasonló akciót haj­tottak végre Cabanas tartomány­ban is. A salvadori hadügyminisztéri­um bejelentette, hogy csütörtökön újabb 1200 kormánykatonát indí­tottak a Guazapa tűzhányó térsé­gébe, s ismét megkísérlik, hogy kiszorítsák innen a partizánokat. Reagan megkezdte választási kampányát (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a Republikánus Párt aktivistái előtt Atlantában mondott beszédével lényegében megkezdte választási kampányát, még mielőtt hivatalosan bejelen­tette volna, hogy ismét jelöltetni kívánja magát az elnöki posztra. Útját ugyanis a „Reagan-Bush 1984“ nevű választási bizottság szervezte és finanszírozta. E bi­zottságot néhány hónappal ezelőtt hozták létre. Az elnök Atlantában tipikus választási szónoklatot tar­tott, teletűzdelve saját kormányá­nak dicsőítésével. Tragikusan végződött kísérletek (ČSTK) - A kanadai kor­mány követelni fogja Washing­tontól, hogy anyagi kártérítést nyújtson azon kanadai állam­polgárok egy csoportjának, akiken a CIA az ötvenes és hatvanas években az egyik montreáli klinikán tiltott kísérle­teket végzett. A hírt Allan Mac- Eachen külügyminiszter je­lentette be a kanadai parla­mentben. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az amerikai kémszerve­zet mintegy ötven kanadai ál­lampolgáron végzett kábító­szerekkel és elektrosokkal kü­lönböző kísérleteket. A szem­tanúk alátámasztották, hogy mindez számos páciens szá­mára tragikusan végződött. Volt olyan is köztük, aki a „gyógymódot“ nem bírta ki, és kiugrott az ablakon, több egykori páciens pedig élete vé­géig munkaképtelen maradt. Természetesen nem ez volt az első olyan eset, hogy az amerikai hírszerzés „kísérleti nyulakként“ bánt kanadai ál­lampolgárokkal. Az amerikai hadsereg még 1953-ban a vegyi háborúra való előké­születek keretében Winnipeg fölött mérgező vegyszert szórt szét. 1966-ban és 1967-ben az egyik kanadai légi támasz­pontról startolva az amerikai helikopterek ugyancsak mér­gező vegyszereket szórtak szét az erdők fölött. Az a kato­naorvos, aki annak idején ezen a légi támaszponton szolgált, megerősítette, hogy e területe­ken a lakosság körében sokkal több rákos megbetegedés for­dul elő, mint az ország más helyein. (ČSTK) - A CIA amerikai hír­szerző szolgálat, amely terrorista és szabotázsakciókat szervez Ni­caragua ellen, vegyi és biológiai fegyverek bevetését is fontolóra vette - közölte Managuában John Stockwell, a CIA egykori ügynöke. Hangsúlyozta, hogy a Nicaragua elleni akciókban több mint 200 ügynök vesz részt, s ugyancsak a CIA képezi ki a nicaraguai népi kormány megdöntésére az ellen­forradalmárokat. Az ellenforradal­mi bandák élelemmel és fegyver­rel történő ellátására légihidat hoztak létre Honduras és a nicara­guai határ menti tartományok kö­zött. Stockwell beszámolt arról is, hogy a CIA oly módon kívánja Nicaraguát gazdaságilag izolálni, hogy befolyást gyakorol a nyugati országokra a sandinista kormány­nak nyújtott kölcsönök és hitelek leállítása érdekében. Az amerikai hírszerzés jelenleg minden erejét az általános választásokra történő előkészületek szabotálására for­dítja. Stockwell szerint a Reagan- kormány azt a feladatot adta a CIA-nak, hogy meg kell akadá­lyozni az általános választások megtartását, s egy diktátorrezsi­met kell életre segíteni Nicaragu­ában. A CBS tévétársaság szerint Washington tovább fokozza a re­akciós közép-amerikai rezsimek „szuronyokkal“ történő támogatá­sát. (gy értékelte a Pentagonnak azt a bejelentését, hogy Big Pine 3 fedőnévvel további hadgyakorla­tot tartanak Hondurasban. A tévé- társaság szerint a Big Pine 2 befe­jezése után az amerikai katonák egy része továbbra is Honduras­ban marad, és tavasszal csatlako­zik a Big Pine 3-ban részt vevő alakulatokhoz. Ezen intézkedések célja egyértelmű: az amerikai ka­tonai jelenlétet kívánják erősíteni Hondurasban. A nemzetközi jog durva megsértése (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön felszólította Izraelt, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább fokoz­nák a feszültséget a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a Gá- zai-övezetben. A felszólítást az a nyilatkozat tartalmazza, amelyet Javier Chamorro, a BT jelenlegi elnöke tett közzé a Biztonsági Ta­nács tagjaival folytatott konzultáci­ókat követően. A megszállt arab területekről folyó vitára azprt került sor ismét a Biztonsági Tanácsban, mert a PFSZ és Egyiptom azzal vádolta Izraelt, hogy a megszállt területe­ken tovább bővíti saját törvényei­nek érvényesítését. Az izraeli eljá­rást az ENSZ-ben az arab terüle­tek annektálása újabb szakaszá­nak, a nemzetközi jog durva meg­sértésének minősítették. BOLÍVIA FESZÜLTSÉG A PARLAMENT ÉS A KORMÁNY KÖZÖTT (ČSTK) - A bolíviai Nemzeti Kongresszus csütörtökön meg­szavazta, hogy megrovásban ré­szesítsék Hernán Siles Zuazo el­nököt, akit azzal vádoltak, hogy „alkotmányellenes és autokrata magatartást tanúsított“. E lépésre azt követően került sor, hogy Siles Zuazo elnök a parlament vélemé­nyével ellentétben kormányának legtöbb tagját megerősítette tiszt­ségében. A parlament határozata továbbá azzal vádolja a kormányt, hogy képtelen megoldani az or­szágban a politikai és gazdasági válságöt. Az elnöknek szóló meg­rovást akkor hagyták jóvá, amikor a legnagyobb szakszervezet, a COB hozzávetőleg 4 ezer tagja éhségsztrájkot folytat. A szakszer­vezetek azt követelik, hogy a mini­mális béreket 60-ról 300 dollárra emeljék. A kormány, amely az előző ka­tonai rezsimtől nagyon nehéz gaz­dasági helyzetet örökölt, decem­berben kénytelen volt népszerűt­len intézkedéseket hozni, s emelte több alapvető termék árát is. Azzal érvel, hogy a legalacsonyabb bé­rek ilyen radikális mérvű emelése gazdasági csődbe juttatná az or­szágot, és csupán 54 százalékos emelést ajánlott fel. A szakszerve­zetek ezzel ellentétben azt hang­súlyozzák, hogy tavaly az infláció 328 százalékos volt. Az amúgy is bonyolult helyzetet, amelyben az ellenzék egy része idő előtti vá­lasztások kiírását követeli, még tovább bonyolítják a fegyveres erők körében kitört nyugtalanság­ról szóló hírek. Hernán Siles Zuazo kormánya 1982 őszétől van hatalmon. Ezt megelőzően 18 éven át katonák irányították az ország életét. A kormány egyik minisztere a Bo­líviai Kommunista Pártnak a tagja. A holland ellenzék a rakétatelepítés ellen (ČSTK) - A legerősebb holland el­lenzéki párt, a Munkapárt úgy döntött, hogy amennyiben a két év múlva ese­dékes általános választásokon győz, megakadályozza az új amerikai szár­nyas rakéták országa területén való telepítését. Ezt jelentette ki Johannes Martén den Uyl, a párt vezére az egyik holland napilapnak adott interjújában. Az ellenzékben működő párt álláspont­ja megegyezik a holland közvélemény túlnyomó többségének véleményével. Az ellenzéki pártvezér hangsúlyoz­ta, hogy az 1986-os választások gya­korlatilag népszavazásnak tekinthetők a 48 amerikai közepes hatótávolságú rakéta tervezett hollandiai telepítésé­ről, s ez a NATO menetrendje szerint éppen két év múlva esedékes. A hatal­mon levő hágai jobboldali koalíciós kormány júniusban dönt a rakéták sor­sáról, de a jelek arra vallanak, hogy beleegyezését adja a rakéták hollan­diai telepítésébe. Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai Reagan-út előtt - Csao-látogatás után K ína miniszterelnöke a hét elején fejezte be kéthetes, az Egyesült Államokat és Kanadát érintő észak-amerikai látogatását. Kétségtelenül washingtoni tárgya­lásait jóval nagyobb nemzetközi érdeklődés kísérte, mint ottawai eszmecseréit, már csak azért is, mert személyében kínai kormány­fő első ízben járt a Fehér Házban. Csao Ce-jang most öt évvel ezelőtti meghívásnak tett eleget, amely pár nappal azután hangzott el, hogy az USA és Kína 1979. januárjában helyreállította a diplo­máciai kapcsolatokat. Akkor nem tűzték ki a vizit időpontját, de a Fe­hér Ház ura, Carter remélte, talán még az ő elnöksége alatt sor kerül rá, hiszen akkor négyéves elnöki mandátumának felénél tartott. öt évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy Kína rövidesen eleget tesz a meg­hívásnak, mivel kezdetben nem mutatkozott olyan körülmény, amely komoly akadályt gördíthe­tett volna a látogatás útjába. A vi­lágpolitika nagy kérdéseinek meg­ítélésében csaknem tökéletes volt Peking és Washington között az összhang - természetesen szov­jetellenes platformon - és a két kormány egymás lépéseit helyes- lően vette tudomásul. Példaként idézzük csak Kína Vietnam elleni agresszióját, amelynek napokban lesz az ötödik évfordulója, s ame­lyet a miniszterelnökhelyettesi minőségben 1979. januárjában Washingtonban járt Teng Hsziao- ping ott harangozott be: Kína a kö­zeli napokban a VSZK „meglec- kéztetésére“ készül. ACarter-kor- mányzat a legteljesebb jóváha­gyással vette tudomásul Peking előre bejelentett lépését. * Í gy indult a kapcsolatok nor­malizálása, ami baljós folyta­tást ígért a nemzetközi biztonság­ra nézve, s valóban a kínai-ameri­kai közeledés azóta is - sok egyéb mellett - a nemzetközi politika egyik aggasztó eleme. Amennyire zökkenőmentesen indult a kap­csolatok felélénkülése, később- pontosan három évvel ezelőtt- annyira megtorpant Ronald Reagan beiktatásakor. Azt a Ro­nald Reagant, aki kortesbeszédei­ben Tajvan-párti kijelentéseket tett, érthetően aggodalommal figyelte Peking. Kezdetben úgy látták jó­nak, ha kivárják, mit is tesz majd Peking, illetve Tajpej irányában az újdonsült elnök. Az elnök tajvani barátai szaván fogták Reagant, s ennek az lett az eredménye, hogy az utóbbi két-három évben a korábbinál jóval több amerikai fegyver érkezett Tajvanra. Kína leplezetlen rosszallással nézte ezt, amit többször hivatalos formá­ban Washington tudomására is hozott. A sorozatos tiltakozások nyomán a Fehér Ház ígéretet tett arra, hogy csökkenti a szigetre irányuló fegyverexportot, de a mai napig nem tartja meg ezt az ígére­tét. Habár Reagan beiktatásakor gyakorlatilag elkötelezte magát a még Nixon idejében aláírt sang- haji megállapodás mellett - amely egy Kína létezését ismeri el, s en­nek része Tajvan is - a mai napig kétarcú Kína-politikát folytat. Csao Ce-jang útja előtt pár hó­nappal az elnök olyan kijelentést tett, hogy „a régi barátot sosem fogja elhagyni egy újért“, s ez a kijelentése meglehetősen nagy vihart kavart Pekingben, olyannyi­ra, hogy Csao látogatásának le­mondását is kilátásba helyezték. Washington nem engedhette meg, hogy meghiúsuljon a régóta ese­dékes vizit, ugyanis Ronald Rea­gan áprilisra tervezett pekingi útjá­nak előfeltétele volt, hogy ezt megelőzően Csao Ce Jang elláto­gasson az Egyesült Államokba. A fenyegetőző pekingi vezetést egyrészt a Tajvanra irányuló fegy­verszállítások visszafogására tett újabb kijelentéssel próbálták meg­nyugtatni. Másrészt Pekingbe küldték a kereskedelmi minisztert, aki magával vitte a kongresszus­nak azt a döntését, miszerint hoz­záférhetővé teszik Kína számára a katonai célokra is felhasználható legfejlettebb amerikai technikát. Ilyen előzmények után érkezett Washingtonba Csao Ce-jang. A legszembetűnőbb az volt wa­shingtoni tárgyalásai során, hogy egyik fél sem feszegette túlzottan a tajvani kérdést, s csak szórvá­nyos utalásokat tettek arra, hogy e tekintetben továbbra is véle­ménykülönbségek vannak. A Taj- van-vita háttérbe szorítása is jelzi: mind Kína, mind az Egyesült Álla­mok arra összpontosított, hogy el­kendőzzék a nézeteltéréseket, s ugyanakkor kidomborítsák azt, amivel mindkét fél egyetért. Csao Ce-jang rokonszenvezett Reagan szovjetellenes kijelentéseivel, de egyelőre nem mondott határozott igent a kínai-amerikai stratégiai együttműködést sürgető elnöki utalásokra, de nem is utasította el ezt az ajánlatot. Emögött valószí­nűleg az a pekingi neheztelés hú­zódik meg, hogy Washington Ja­pánnak nagyobb katonai szerepet szán távol-keleti stratégiai tervei­ben, mint Kínának. Reagan nem tudta eloszlatni egyelőre ezeket az aggodalmakat, s valószínűleg esedékes áprilisi látogatásán kí­sérli meg ismét. Ezzel kapcsolato­san nem véletlenül hívta fel a fi­gyelmet a moszkvai Amerika-ku- tató Intézet egyik elemzése arra, hogy Kínára, erre a szocialista országra Washingtonban osztály- és ideológiai ellenségként tekinte­nek egyrészt, de ugynakkor az a Fehér Ház szándéka, hogy olyan kapcsolatokat kényszerítse­nek rá, amelyek aláaknáznák más szocialista ország érdekeit és po­zícióit a világban. ao látogatásának befe­vO jeztével ipari, műszaki és tudományos cseréről szóló egyezményt írtak alá. Nem feje­ződtek be viszont az atomenerge­tikai együttműködés beindításáról folyó tárgyalások, és jelentések szerint Reagan pekingi látogatása idején írják alá az erre vonatkozó megállapodást. Ha erre sor kerül - márpedig az elnöki székért min­den bizonnyal újra induló Reagan elnöknek szüksége lenne egy ilyen látványos pekingi megállapo­dásra - új, a békére nézve veszé­lyes távlatokat nyithatna az együttműködésben, mert egyálta­lán nem kétséges, hogy ez az együttműködés katonai területre is kiterjedne.-pve­Vasárnap választások lesznek Ecuadorban (ČSTK) - Ecuadorban vasár­nap mintegy 3,5 millió választásra jogosult részvételével választáso­kat tartanak. Megválasztják az or­szág államfőjét, alelnökét, az egy­kamarás parlament képviselőit, valamint a tartományi és helyi köz- igazgatási szervek tagjait. Az elnöki tisztségre különböző tömörülések és politikai pártok ki­lenc jelöltje pályázik. A centrista erők a Demokratikus Baloldal párt alapítóját, Rodrigo Borját jelölték az államfői tiszt­ségre, aki az állami szektor kibőví­tését és új munkaalkalmak terem­tését ígérte. A jobboldali tőkés vállalkozókörök jelöltje az ún. Nemzeti Megújhodás Frontja kép­viseletében León Febres, aki sza­udupidui gazdálkodást és az agrárreform korlátozását ígérte. A megoldásra váró gazdasági és szociális kérdéseknek a dolgo­zók javára történő megoldását fel­ölelő programot csak a FADI elne­vezésű széles baloldali front tűzött ki, amely az ecuadori demokrati­kus erőket tömörítő választási csoportosulás. Jelöltje az elnöki hivatalra René Maugé Mosquera, az Ecuadori Kommunista Párt KB főtitkára. Ha a vasárnapi választásokon az elnök, illetve az alelnökjelölt nem szerez abszolút többséget, akkor május 6-án újabb választási fordulót tartanak, amelyben már csak az első fordulóban legtöbb szavazatot szerzett két jelölt in­dulhat. A CIA fokozza felforgató tevékenységét Nicaraguában A Pentagon szóvivője a héten Washingtonban közölte, hogy mihelyt január végén befejeződik a közép-amerikai térségben fél éve folyó Big Pine 2 ameríkai-hondurasi hadgyakorlat, február 1-től újabb manőverek kezdődnek. Ez a bejelentés is azt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza katonai jelenlétét ebben a térségben. Felvételünkön a közös hadgyakorlaton részt vevő amerikai katonák egy csoportja látható. (ČSTK-felvételek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents