Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-27 / 23. szám, péntek
i'IGr*-'. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1984. január 27. XXXVII. évfolyam 23. szám Ara 50 fillér A Szovjetunió mindent megtesz a béke megőrzéséért A nemzetközi kapcsolatokban ma nincs fontosabb feladat az atomháborús veszély elhárításánál. Különösen az európai népek figyelik leplezetlen aggodalommal az Egyesült Államok és a NATO militarista köreinek veszélyes magatartását, amely atomhalállal veszélyezteti Európát és az egész világot. Azokat a terveket, amelyeket a Pentagon stratégái a „győztes“ atomháború megvívásával kapcsolatos elméletek alapján szőnek, nem lehet könnyelműen tudományos-fantasztikus elképzeléseknek minősíteni. Ezek a tervek ugyanis Nyugat- Európában már kezdenek konkrétan kirajzolódni az elsócsapás- mérö atomrakéták telepítése következtében. Az Egyesült Államok további veszélyes tervei azzal fenyegetnek, hogy a világűr is csatatérré válik. Visszafordítható-e ez a veszélyes irányzat? Megteremthető-e az a légkör, amelyben a katonai és a politikai enyhülés kerekedik felül? A jelenleg Stockholmban folyó európai bizalomerősítő és leszerelési értekezletnek ez a célja. A szocialista országok, köztük Csehszlovákia is, Stockholban ismét sürgetően figyelmeztettek arra, hogy a nemzetközi helyzet kedvezőbbre fordulását eredményező lépésekre van szükség. „Hinni akarunk abban - jelentette ki Stockholmban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter -, hogy az Egyesült Államok vezető körei megértik, mennyire káros az a politika, amelyben az együttműködést a konfrontáció, a tárgyalásokat a fegyverkezés, a diplomáciát az ököljog váltja fel.“ Az Egyesült Államok eddigi irányvonala azonban arra enged következtetni, hogy Washington folytatja ezt a káros politikát. Jurij Andropov elvtárs a moszkvai Pravdának adott ineterjújá- ban ismét kijelentette, hogy a Szovjetunió kész mindent megtenni a béke megőrzéséért. Ez reális távlat, és az ehhez vezető utat már számos szovjet javaslat megmutatta. Jurij Andropov azt is megállapította, hogy a Szovjetunió kész az európai atomfegyverek kérdésének a megoldására, de kizárólag konstruktív és kölcsönösen elfogadható alapon. Ehhez arra van szükség, - mondotta hogy az Egyesült Államok és a NATO - amíg nem késő - kész legyen a Pershing-2 és a szárnyas rakéták telepítésének megkezdése előtti helyzethez visszatérni. Azért támasztjuk ezt a követelményt az Egyesült Államokkal és NATO-szövetségeseivel szemben, mert el akarjuk kerülni a lázas fegyverkezés további fordulóját, amely az európai feszültség növekedéséhez és a helyzet destabilizálódásához vezetne. A szovjet vezető egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az űrfegyverkezés kérdésének a megoldása sem odázható el. Mint ismeretes, a Szovjetunió már előterjesztette konkrét javaslatait arra vonatkozóan, hogyan lehetne megszüntetni az erő világűrben való alkalmazásának veszélyét. Jurij Andropov most ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat erről a kérdésről. Az Egyesült Államoknak alkalma van megmutatni, valóban őszintén törekszik-e az európai biztonságra és a konstruktív párbeszédre. Kezdetnek a Szovjetunió egyszerű és hatékony lépést javasol: az atomfegyverek befagyasztását. A két éven át Genfben folytatott párbeszéd - mint köztudott - azért szakadt félbe, mert az Egyesült Államok semmilyen megegyezésre nem volt hajlandó. Az amerikai küldöttség üres szavakkal húzta az időt, hogy az Egyesült Államok időt nyerjen az elsöcsapásmérő rakéták telepítésére a Varsói Szerződés tagországai közeiébe. Vajon mennyire beszélhet őszintén Reagan elnök a párbeszédre való készségről, ha ezt egybekapcsolja az erő és a „hiteles elrettentés“ követelményével? A párbeszéd fenntartása a párbeszéd kedvéért a népek becsapása lenne. A Szovjetunió - mint ezt Andropov elvtárs ismét kiemelte - kész minden reális alkalmat kihasználni a tárgyalásokra, hogy gyakorlati megállapodás szülessen az atomfegyverek korlátozásáról és csökkentéséről az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Az amerikai elnök utóbbi beszédei alapján ítélve az Egyesült Államok megpróbálja továbbra is eddigi félrevezető játékát játszani. Még a Le Figaro francia polgári lap is megírta, hogy akkor, amikor az NSZK-ban és Nagy-Britanniában felállították az első atomrakétákat, Washingtonban, Párizsban és Bonnban hangnemet váltottak, és újra párbeszédről kezdtek beszélni. Reagan elnök még arra is számított, hogy mielőtt ünnepélyesen bejelenti újraindulási szándékát az elnökválasztáson, ha nem is az enyhülés hívének, de legalább az Szovjetunióval való párbeszéd támogatójának tünteti fel magát a közvélemény előtt. Egyelten szocialista ország sem tehet úgy, mintha az új rakéták telepítése mit sem jelentene, és a párbeszéd folytatódhat. Andropov elvtárs számos szovjet békejavaslatot terjesztett elő, amelyek továbbra is érvényesek. Megvalósításuk esetén ezek a javaslatok lényegesen növelnék a bizalmat és a biztonságot Európában és az egész világon, megjavítanák a nemzetközi légkört. A Szovjetunió következetes és kitartó erőfeszítéseket tesz a lázas fegyverkezési hajsza megállítására, amint ez megfelel a szovjet külpolitika lenini koncepciójának, a Szovjetunió békeprogramja elveinek. A háború és a béke kérdésében Európa kulcsfontosságú, a legérzékenyebb földrész arra való tekintettel is, hogy itt halmozták fel a legtöbb atom- és hagyományos fegyvert, s mivel itt áll közvetlenül egymással szemben az államok két legerősebb csoportosulása, a NATO és a Varsói Szerződés. Az európai népek nem kívánnak egyebet, mint a békés együttműködés kibontakoztatását, de nem az amerikai rakéták árnyékában, hanem a növekvő bizalom és biztonság légkörében. Erre az útra addig kell rátérni, amíg nem késő. RpA párbeszéd és az együttműködés a nemzetközi biztonság erősítését szolgálja Gustáv Husák fogadta Pierre Elliott Trudeau-t (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap a prágai várban Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök jelenlétében fogadta Pierre Elliott Trudeau-t, Kanada miniszterelnökét, aki látogatáson tartózkodik hazánkban. A nyílt eszmecserén a két államférfi áttekintette a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet kiéleződése és a lázas fegyverkezés fokozódásából eredő veszély miatt. Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy keresni kell a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető utakat. Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezés, főleg az atomfegyverkezés korlátozására és leállítására törekszik. Kiemelte, hogy erre elsősorban a Varsói Szerződés tagállamainak 1983. januári prágai politikai nyilatkozatában és a szocialista országok párt- és állami vezetői által 1983 júniusában Moszkvában tartott találkozóról kiadott dokumentumban előterjesztett konkrét javaslatok irányulnak. Ugyancsak alapvető jelentőségűek a Szovjetunió és a többi szocialista ország más békekezdeményezései, amelyeket főképp Jurij Andropov nyilatkozatai tartalmaznak. Pierre Elliott Trudeau tájékoztatta Gustáv Husákot a múlt év végén tett kezdeményező javaslatairól, amelyek mindenekelőtt az atomleszereléssel, az atomfegyverek terjesztésének megakadályozásával és a világűr demilitari- zálásával kapcsolatosak. Azt a meggyőződését is kifejezte, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok párbeszédének és együttműködésének fejlesztése hasznos, a béke és a nemzetközi biztonság erősítését szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai- mondotta Gustáv Husák elvtárs- készek pozitívan elbírálni minden olyan javaslatot, amely az egyenlőség és az azonos biztonság elvének tiszteletben tartásával hatékonyan hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint a leszerelés és az atomfegyverzetek csökkentése felé vezető gyakorlati lépésekhez. Hazánkba érkezett Joachim Herrmann (ČSTK) - A CSKP KB meghívására tegnap Prágába érkezett Joachim Herrmann, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Fogadásán a Ruzynéi repülőtéren megjelentek: Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, valamint Vasil Bejda és Ottó Ömölik, a CSKP KB osztályvezetői. Jelen volt Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagykövete is. Még tegnap megkezdődtek a két fél megbeszélései. Csehszlovákiai munkalátogatása során Joachim Herrmann elvtárs tapasztalatcserét folytat a pártmunkáról, az ideológiai tevékenységről s a CSKP és az NSZEP e téren kifejtett együttműködése további elmélyítésének lehetőségeiről. Gustáv Husák a prágai várban szívélyesen üdvözli Pierre Elliott Trudeau-t (baloldalt). (Képtávírón érkezett - ČSTK) A béketörekvések során figyelembe kell venni, hogy a veszélyes európai helyzet a militarista erők, elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikája következtében alakult ki, amely erők a fennálló erőegyensúly megbontására és a katonai fölény megszerzésére törekszenek. E politika részét képezi az új amerikai közepes ható- távolságú amerikai rakéták telepítése egyes nyugat-európai országokban, ami az európai és a nemzetközi feszültség további kiéleződéséhez vezet. Erre a lépésre a szocialista országok, főként Csehszlovákia olyan intézkedések elfogadásával voltak kénytelenek reagálni, amelyek garantálják biztonságukat. Ismeretes, hogy a szocialista országok készek megoldani az európai atomfegyverek problémáját konstruktív és kölcsönösen elfogadható alapon, hogy megelőzzék a lázas fegyverkezés további fordulóját. Ehhez azonban szükséges, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a NATO hajlandó legyen visszatérni az említett amerikai rakéták telepítésének megkezdése előtt fennállott helyzethez. Gustáv Husák hangsúlyozta: Csehszlovákia napjaink legsürgetőbb feladatának tekinti, hogy mindent megtegyen a háborús veszély elhárítására és a világbéke megszilárdításáért a helsinki értekezlet határozatainak szellemében. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte a kanadai miniszterelnök kezdeményező erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi légkör egészségesebbé tételére, az államok közötti bizalom erősítésére s a leszerelés és a nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának moszkvai üléséről (ČSTK) - A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottsága Moszkvában tartott 109. ülésének végén hivatalos közleményt adtak ki, amely megállapítja: 1984. január 24-én és 25-én Moszkvában megtartotta 109. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson a tagországok végrehajtó bizottságban képviselt miniszterelnök-helyettesei voltak jelen: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlí- ček, kubai részről Carlos Rafael Rodriguez, magyar részről Marjai József, mongol részről Mja- tavin Peldzse, az NDK részéről Horst Sölle, a minisztertanács elnökségének tagja, lengyel részről Lanusz Obodowski, román részről loan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizin és vietnami részről Tranh Quynh. Az ülésen részt vett még Vjacsesz- lav Szicsov, a KGST titkára, s Carlos Rodriguez, a Kubai Köztársaság vb-képviselóje elnökölt. A végrehajtó bizottság a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének és a KGST tevékenységének számos gyakorlati kérdésével foglalkozott. A KGST XXXVII. üléssszakán elfogadott határozatok teljesítésére intézkedéseket tettek a következő ötéves időszakra szóló népgazdasági tervek egyeztetése és a közös tudományos és műszaki munkák eredményeinek népgazdasági felhasználása terén kifejtett együttmúködés lehetőségeinek szélesebb körű kihasználásával kapcsolatban. A további intézkedések a termelés automatizálása terén kifejtett együttmúködés megszervezésére vonatkoznak. Ezenkívül döntések születtek a KGST-tagországok egybekapcsolt energiarendszerei üzemeltetésének további tökéletesítéséről. A résztvevők javaslatokat vitattak meg a szerződéses külkereskedelmi kapcsolatok tökéletesítéséről, ezen belül a gépek és a berendezések pótalkatré- (Folytatás a 2. bldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fPf ,V**
