Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-26 / 22. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. I. 26. A Szovjetunióval nem lehet az erő pozíciójából tárgyalni (Folytatás az 1. oldalról) Az AP amerikai hírügynökség kiemeli: a szovjet-amerikai pár­beszéd előtt nyitott az ajtó, ha ez a dialógus az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján hozzájárul gyakorlati megállapo­dások eléréséhez a nukleáris fegyverek korlátozása és csök­kentése terén. Az AP idézte Jurij Andropovnak azt a megállapítását is, hogy az amerikai rakéták euró­pai elhelyezésének megkezdése egyaránt fokozta a katonai és a politikai feszültséget is. Az AP aláhúzta: Andropov - a nukleáris fegyverek befagyasztását is bele­értve - több probléma áttekintésé­re szólította fel az USA-t, és arra, hogy adjon pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak a kato­nai erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondást sürgető kezde­ményezésére. Egy másik amerikai hírügynök­ség, az UPI megállapította, hogy kétségtelenül változatlan a genfi tárgyalások folytatásának kérdé­sében elfoglalt szovjet álláspont. A hírügynökség leszögezte: Jurij Andropov határozottan visszauta­sította az amen kai vezetésnek ar­ra irányuló kísérleteit, hogy a Szovjetunióval az erő pozíciójá­ból tárgyaljon. Az AFP francia hírügynökség a szovjet párt- és állami vezető válaszai közül azt emeli ki, amely rámutat arra, hogy a genfi tár­gyalások kudarcáért nemcsak az Egyesült Államok felelős, hanem más NATO-országok is. Más hírügynökségek egybe­hangzóan az interjúnak azt a sza­kaszát idézik, amelyben Jurij And­ropov rámutat, hogy az Egyesült Államoknak és a NATO-nak politi­kai jóakaratot kell kinyilvánítania. Reagan állításait cáfolja a TASZSZ (ČSTK) - Reagan amerikai el­nök szovjetellenes kampányában újabb lépést tett: a Kongresszus­hoz intézett jelentésében azt állí­totta, hogy a Szovjetunió „valószí­nűleg megszegi“ a fegyverzetel­lenőrzésre vonatkozó megállapo­dást. Az elnök a SALT-II szerző­désre utalt, amelyet az USA aláírt ugyan, de nem ratifikált és amely­ről Reagan úgy vélekedett, hogy „alapjaiban elhibázott szerző­dés“. A TASZSZ katonai szemle­írója az amerikai elnök állításával kapcsolatban megjegyezte: jel­lemző, hogy az USA „hozzászólá­sait1“ nem a szovjet-amerikai ál­landó tanácskozó bizottság ülésén terjesztette elő, amely a szerződé­sek megtartásával kapcsolatos vi­ták elbírálása céljából alakult meg. A Reagan-kormányzat egyetlen fegyverzetkorlátozási megállapo­dást sem írt alá, és most úgy döntött, hogy újabb rágalmazó kampányt indít a Szovjetunió el­len, és ezzel próbálja elterelni a fi­gyelmet arról, hogy az USA sérti meg a megállapodást, többek kö­zött az MX típusú interkontinentá­lis rakéták és a Mídgetman-raké­ták telepítésével, valamint az Ohio típusú atom-tengeralattjárók gyár­tásával. Tanácskozás Varsóban belpolitikai kérdésekről (ČSTK) - Varsóban Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok, a LEMP KB első titkára, az orszá­gos honvédelmi bizottság elnöke és Flórian Siwicki vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter részvé­telével megtartották a nemzetvé­delmi minisztérium pártszerveze­tének küldöttválasztó taggyűlését a LEMP közelgő országos érte­kezletére. Az ülésen elhangzott felszólalá­sokból kitűnt, hogy az ország bel­politikai helyzete az állandó javu­lás ellenére sem szilárdult még teljesen meg. Flórian Siwicki arról is beszélt, hogy napjainkban a tő­kés országok, elsősorban az Egyesült Államok tovább élezik a nemzetközi helyzetet, új rakéta- rendszereket állítanak hadrendbe Nyugat-Európában. Wojciech Jaruzelski köszönetét mondott a nemzetvédelmi minisz­tériumban dolgozó kommunisták­nak az utóbbi igen nehéz években tanúsított példamutató helytállá­sukért. Hongkong Jövőjéről (ČSTK) - Pekingben tegnap megkezdődött a kínai-brit tárgya­lások újabb fordulója Hongkong jö­vőjéről. 1997-ben ugyanis lejár az a szerződés, melynek alapján Nagy-Britannia birtokolja ezt a te­rületet. A Zsenmin Zsipao napilap sze­rint Hu Jao-pang, a Kínai KP KB főtitkára kijelentette, hogy a tár­gyalásokon „haladást értek el“, és úgy véli, a hongkongi kérdést meg lehet oldani a mindkét fél számára elfogadható módon. A tárgyalások körül mégis nagy a titkolózás. Egyes forrásokból vi­szont az derül ki, hogy a kompro­misszum alapja egy olyan formula, mely szerint Kína 1997-ben for­málisan ugyan felújítja szuvereni­tását Hongkong felett, de legkeve­sebb további 50 évig érintetlenül hagyja a gyarmat társadalmi rend­szerét és „életformáját“. Hongkong lett Ázsia egyik legje­lentősebb kereskedelmi és pénz­HONGKONG ügyi központja, s nagyon fejlett a textilipara. Gyorsan fejlődik elektronikai ipara is. Hongkongba Kína exportálja a legtöbb élelmi­szert, a vizet, a villamosenergiát és más létfontosságú cikkeket, s ez az üzlet Pekingnek évente több mint 5 milliárd amerikai dol­lárt jövedelmez. További nagy jö­vedelmekhez jut Kína azok által az üzemek által, amelyeket formáli­san ugyan Hongkongban jegyeztek be, de Kína tulajdonát képezik és Peking ellenőrzi őket. A tőkés vállalkozást Hongkong­ban gyakorlatilag semmilyen tör­vények sem korlátozzák, sem a szakszervezetek, ami lehetővé teszi a munkások példátlan ki­zsákmányolását, ezenkívül Hong­kong a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközileg szervezett prostitúció egyik központja. A gyarmat ellenőrzésében való brit-kínai együttműködés elsősor­ban a szocialista közösség orszá­gaival szembeni hozzáállásban nyilvánul meg. A szocialista or­szágok polgárai számára gyakor­latilag tilos a gyarmaton való tartózkodás és kevés kivételtől eltekintve nem léphetnek Hong­kong területére a szocialista or­szágok kereske­delmi képviselői, újságírói, turistái vagy sportolói sem. és ezt tettekkel kell alátámasz­tania. A legnagyobb amerikai tévétár­saságok is terjedelmesen idézték Jurij Andropov válaszait. Az NBC kiemelte, hogy Jurij Andropov az­zal vádolta Reagan elnököt: to­vábbra is az erő pozíciójából kíván tárgyalni a Szovjetunióval. Az ABC tévétársaság azt a részt húz­ta alá az interjúból, amelyben Jurij Andropov leszögezte: a párbeszé­det nem lehet csak a párbeszéd kedvéért folytatni, hanem annak konkrét megállapodások elérésé­re kell irányulnia. Andrej Gromiko Romániába látogat (ČSTK) - A Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság kormányának meghívására január végén szovjet párt- és kormány- küldöttség utazik Romániába Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács első alel nőké­nek, külügyminiszternek a vezeté­sével. A küldöttség tagjai Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titká­ra, Nyikotaj Taiizin, az SZKP KB tagja, a minisztertanács alelnöke és Jevgenyij Tyazsefnyikov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió ro­mániai nagykövete. Zavargások Pakisztánban (ČSTK) - Pakisztán észak-nyu­gati határvidékén az elmúlt napok­ban újabb zavargások voltak. A Bakhtar afgán hírügynökség szerint Pesavar város körzetében bombamerényletek sorozatára ke­rült sor. Ebben a városban székei több afgánellenes terrorista szer­vezet vezetősége. Ismeretlen tá­madók merényletet hajtottak vég­re Szibgatullati Mudzsaddadi, az afgán ellenforradalom egyik veze­tő személyisége ellen. A nagy ere­jű robbanás károkat okozott pesa- vari házában és megöfte családja egyik tagját. A hírügynökség szerint erősö­dik a tartomány lakosságának el­lenállása is a pakisztáni katonai hatóságok megtorlásai ellen. Az egyik past un törzs tüntetése kiter­jedt zavargásokba torkollott. Az ellenforradalmi bandák Honduras területéről naponta hajtanak végre támadásokat Nicaragua ellen, s nagy károkat okoznak a polgári létesítményekben. A sandinista hadsereg és a népi miHciák a polgári lakosság segítségével azonban határozottan szembeszállnak a betolakodókkal. Az ország védelmére a lakosság valamennyi rétegéből újabb és újabb csoportok jelentkeznek önkéntesen. Képünk a managuai diákok kiképzőtáborában készült, ahol a diákok a kézifegyve­rek szét- és összeszerelését gyakorolják. (Telefoto-CSTK) Miszkitók lemészárlása (ČSTK) - Az EFE hírügynökség jelentése szerint a Nobel-békedí- jas argentin Adolfo Perez Esquivel közötte, hogy a nicaraguai határvi­déken a hondurasi hadsereg le­mészárolt 200 miszkitó indiánt, aki vissza akart térni Nicaraguába. Felszólította a hondurasi kormányt és a nemzetközi szervezeteket, garantálják a miszkitók jogát kultú­rájuk és többi hagyományaik meg­őrzésére és nagyra értékelte a ni­caraguai kormány politikáját a miszkitó kisebbség kérdésének megoldására. A nicaraguai kormány épp ked­den kért engedélyt Hondurastól, hogy küldöttséget meneszt hessen azokba a hondurasi táborokba, ahol a miszkitó indián törzs tagjai élnek. Nicaragua ugyanis tájékoz­tatni akarja az indiánokat, akik az elmúlt években hagyták el az or­szágot, arról, hogy rájuk is vonat­kozik a nemrég hozott amnesztia­rendelet. A rendelet értelmében a miszkitók hazatérhetnek és részt vehetnek a készülő választá­sokon. Nicaragua hondurasi nagykö­vete nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy a tegucigalpai hatóságok segítsége ez ügyben teljes mér­tékben megfelelne a Contadora- csoport béketerve végrehajtásáról szóló megállapodásnak, amelyet január elején mindkét ország aláírt. Az IPS hírügynökség szerint Hondurasban jelenleg mintegy 16 ezer miszkitó indián él, akik gyak­ran az ellenforradalmi csoportok ösztönzésére vagy nyomására hagyták el Nicaraguát. FOKOZÓDIK A BOLÍVIAI ÉHSÉGSZTRÁJK (ČSTK) - Miután a Bolíviai Munkásközpont (COB) és a kor­mány képviselőinek tárgyalásai nem vezettek eredményre, a húsz szakszervezeti vezető éhség- sztrájkjához csatlakozott további több mint 100 szakszervezeti tag és diák, köztük a Szocialista Párt több tagia. A tiltakozó sztrájkot minden 24 órában fokozzák, ha nem születik megállapodás a COB követeléseiről, hogy lényegesen emeljék a minimális béreket és azoKat mindig egyenlítsék ki az infláció mértéke szerint. Az EFE hírügynökség szerint a befolyásos Bolíviai Parasztok Egységes Szövetsége, amely a lakosság kb. 60 százalékát tö­möríti, közölte, ha a kormány nem teljesíti a bérköveteléseket, szerdától megkezdi a közutak blo­kádját. A COB követeléseit támogatá­sáról biztosította a Forradalmi Bal­oldali Mozgalom is, melynek élén Jaime Paz Zamora alelnök áll. A Béke-világtanács elnöksége az atomháborús veszély elleni harcról (ČSTK) - Kedden Nyugal-Ber- linben befejeződött a Béke-világ­tanács elnökségének négynapos ülése. Mint Romes Csandra saj­tókonferenciáján elmondta, az ülés középpontjában az új ameri­kai rakéták nyugat-európai telepí­tése nyomán kialakult helyzet megvitatása állt. A BVT elnöke kifejtette, hogy Washington jelen­legi politikája, a reaganizmus glo­bális fenyegetés jellegét ölti. A tanácskozás három doku­mentumot fogadott el. A világmé­retű atomháború veszélyének megakadályozásáról szóló nyilat­kozat megállapítja: mivel az új amerikai első csapást mérő fegy­verek már bevetésre készek, rendkívül megnőtt a nukleáris konfliktus veszélye. E veszély át­fogó jellegű, mert egy európai összeütközés más kontinensekre is kiterjedne. „E körülmények kö­zepette mindenkinek, aki földün­kön a békéért és az életért száll síkra, tisztában kell lennie azzal, honnan jön a háborús veszély, s ami még fontosabb, miképpen lehet küzdeni ellene“ - húzza alá a nyilatkozat. NATO-indítvány a stockholmi értekezleten A stockholmi bizalom- és biz- tonságerósító, valamint a leszere­lési kérdésekkel foglalkozó konfe­rencián a NATO-tagáfIamok ked­den azt javasolták, hogy az álla­mok tájékoztassák egymást az Európában levő légi és szárazföldi erők szerkezetéről, jelezzék ezen­túl 45 nappal előre az egy hadosz­tálynyi vagy annál nagyobb kato­nai erők gyakorlatait, a 25 ezer főnél többet érintő mozgósításokat és értesítsék egymást a riasztás­ból végrehajtott hadgyakorfatok kezdésekor. Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter stockholmi felszólalásá­ban kiemelte: a Szovjetunió kész a helsinki záróokmányban megfo­galmazott bizalomerősítő intézke­désekhez nagyobb jelentőségű és átfogóbb kiegészítő intézkedése­ket kidolgozni Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább lehetne fejleszteni a nagy hadgyakorlatokról való előzetes tájékoztatás kérdését. Mint mond­ta, rendkívül időszerű lenne az ilyen hadgyakorlatok méreteinek korlátozásáról is megállapodást kötni, meghatározva a részt vevő csapatok számszerű adatait. Kiemelte, hogy a legkomolyabb figyelmet a fegyveres erők nagy­mérvű átcsoportosításának és mozgásának kérdése érdemli. Rá­mutatott, hogy a béke és bizton­ság érdekeinek felelne meg az Európához közeli tengeri és óceá­ni övezetekben, illetve légtérben tervezett nagyobb légi és tengeri hadgyakorlatokról való előzetes tájékoztatás is. Leszögezte, hogy a Szovjetunió kész támogatni minden olyan kez­deményezést, amely ténylegesen a katonai szembenállás reális csökkentését segíti elő. (TASZSZ) A második dokumentum felhív minden békeszerető erőt a rakéta­ellenes harc újult erővel való foly­tatására, s követeli a további ame­rikai rakéták telepítésének leállítá­sát, s már meglevők leszerelését, az állomásoztatás előtti helyzet helyreállítását Nyugaton és Kele­ten. Ezzel létrejönne a tárgyalások folytatásának előfeltétele az atom­fegyverek csökkentéséről. A ta­nácskozás végezetül üzenetet in­tézett a stockholmi konferenciá­hoz: „A népek azt várják, hogy a konferencián konkrét és lényegi megállapodások jönnek létre a helsinki folyamat megszilárdítá­sára és tökéletesítésére, amely hozzájárulna az atomháborús ve­szély felszámolásához“ - húzza alá az üzenet. Japán-amerikai kereskedelmi vita (ČSTK) - Tokióban anélkül fe­jeződött be a japán-amerikai ke- reskedelmi-gazdasági bizottság ülése, hogy megoldást találtak volna a kétoldalú kereskedelem­ben fennálló vitás kérdések rende­zésére. Az amerikai küldöttség ve­zetője azzal vádolta Tokiót, hogy magas vámokkal akadályozza az amerikai áruk Japánba irányuló kivitelét és azt követelte, hogy 15 tengerentúli terméknél csökkent­sék a vámtarifákat. Hozzáfűzte: Washington tűrhetetlennek tartja, hogy a kétoldalú kereskedelemben 20 milliárd dolláros aktívum mutat­kozik Japán javára. *

Next

/
Thumbnails
Contents