Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-24 / 20. szám, kedd

Levelezőink írjak A LAKOSSÁG BIZALMÁÉRT Figyelemre méltó A rozsnyói (Rožňava) Városi Nemzeti Bizottságnak 16 polgári bizottsága működik az egyes lakó­telepeken, választási körzetek­ben. A 8-as számú 9-tagú polgári bizottság a választások óta az egyes számú lakótelepen, a Var­gadombon tevékenykedik. Králik József, a bizottság elnöke fárad­hatatlan odaadással végzi munká­ját, rendszeresen részt vesz a vnb ülésein, ahol beszámolóival, hoz­zászólásaival segíti a felettes szervek munkáját. Első lépésként, hogy a bizott­ság tagjai állandó kapcsolatban legyenek a körzetük lakóival, egy tájékoztatót dolgoztak ki, amely­ben a megválasztott tanácstagok neve mellett a bizottság pontos címét is feltüntették és az időpon­tot, mikor és hol lehet a dolgozók­nak személyes problémáikkal a bi­zottsághoz fordulni. A tájékoztatót mindenkinek elküldték s ezenkívül az egyes lakótömbök lépcsőháza­iban is kifüggesztették. A még szorosabb kapcsolat megteremté­se érdekében a tagok külön véd­nökséget vállaltak egy-egy lakó­Petőfire emlékeztek A SZISZ kisgéresi (Malý Horeš) alapszervezete legutóbbi klubdé­lutánján Petőfi Sándor születésé­nek 161. évfordulójáról emlékezett meg. A szervezet kultúrfelelőse ismertette Petőfi életét és mun­kásságát, majd az ezt követő mű­sorban szavalatok, idézetek hang­zottak el a költő műveiből. Dócs Judit Új otthonban eredményesebb munka Befejezéshez, illetve átadáshoz közeledik a fűri (Rúbaň) ifjúsági klub épülete. Az öreg épület felújí­tásához nagyban hozzájárult a szövetkezet építőcsoportja, va­lamint az ifjúsági szervezet tagjai. Dicséret illeti azokat a fiatalokat, akik a meghirdetett napokon rend­szeresen és becsületesen részt vettek a munkában. Reméljük, hogy a hamarosan birtokba vett újjávarázsolt ifjúsági klubban eredményes, aktív lesz a SZISZ munkája. Visnyei Anna ISMÉT A LEGJOBBAK Közön Czödör Ferenc és Varga Jó­zsef, a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság feketenyéki (Čierna Voda) részle­gének traktorosai Lukovics István munkatársukkal évente nagyon jó eredményeket érnek el. Hárman Sleza típusú permetezőgépükkel 1983-ban 1100 hektáron végezték el a növényápolást. Ezt a teljesít­ményt évek óta megismétlik, s évek óta kétszeresen túlteljesítik a szocialista munkaverseny növényápolásra vonatkozó krité­riumait. Szakolci Károlyné Víztisztító készült Javult az ivóvízellátás a losonci (Lučenec) járásban amióta de­cemberben átadták rendeltetésé­nek az új víztisztító berendezést Miksiben (Mikušovce), melyet a Banská Bystrica-i Közép-szlo- vákiai Csatornázási és Vízművek több mint 41 millió korona ráfordí­tással épített. Az új létesítmény közel 12 kilométer hosszú veze­tékhálózattal 19 kút vizét juttatja el négy szivattyúállomás segítségé­vel a járási székhely új városne­gyedeibe is. Kanizsa István tömb felett. A problémákat, pana­szokat szabad időt nem sajnálva intézik, orvosolják. A bizottság tagjai a tavaszi nagytakarításnál agitálták a lakos­ságot, s az eredmény nem maradt el, közel 400-an összesen három­ezer órát dolgoztak környezetük szépítésén. A polgári bizottság számára emlékezetes marad a múlt év június és december eleji kedves ünnepség, ahol a körze­tükben élő jubilánsokat köszöntöt­ték a járási építőipari vállalat klub- helyiségében. A bizottság tagjai decemberben propagációs táblát készítettek, amit a Družba ven­déglátó és bevásárló központ elő­csarnokában helyeztek el, s ezzel is közvetlenebbé tették kapcsola­tukat a választókkal. Gaál István Sikeres évet zárt a Slovnaft va- jáni (Vojany) üzeme; a tervben előirányzottnál 24 millió 446 ezer koronával többet termeltek, a brut­tó termelés tervét 16 millió 954 ezer koronával teljesítették túl. A nyersanyagfeldolgozás terén is az előző évekhez hasonlóan jó eredményeket értek el; itt 16 millió 21 ezer koronával produkáltak többet. Figyelemre méltó az a kö­rülmény, hogy a feldolgozásra ke­rülő anyagok korlátozott mennyi­sége ellenére valamennyi mutató magasabb volt az 1982. évinél. Az üzem munkakollektívái közül a Figmik Ignác és a Kozák Károly vezette két szocialista munkabri­gád étdemel dicséretet. Munkájuk jelentős mértékben hozzájárult a tavalyi kiváló eredmények eléré­séhez. Chudý Emil Koszorúzással kezdődött A jánoki (Janik) polgári ügyek testületének tagjai találkozót szer­veztek a nyugdíjasok részére. Az ünnepség a helyi emlékmű meg­koszorúzásával kezdődött, majd a művelődési ház nagytermében Zelená Jolán üdvözölte meleg szavakkal a jelenlevőket. Felra­gyogtak az örömkönnyek az arco­kon, amikor a kis óvodások kö­szöntötték a nagymamákat és a nagyapákat. Vastaps fogadta a Nagy Ildikó vezette szepsi (Mol­dava nad Bodvou) gyermektől klór­csoport tagjainak előadását és a Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjainak rövid szin- előadását. Az ünnepséget a nyolc­vanéves Veres Katalin fellépése zárta. Firtkó Istvánná Az EUTEX nyitrai üzemében a hat ifjúsági szocialista munkabrigád­nak 196 tagja van. A brigádok az utóbbi négy évben mindig 3-4 százalékkal túlteljesítették munkatervüket. Közülük tizennyolcán véradók, s négyen megkapták a Janský emlékérem bronz-, öten pedig az ezüstfokozatát. A felvételen Stanislav Tkáčik esztergályos ellenőrzi az elkészített munkadarab méreteit. Pavol Matis felvétele Újjászervezett ifjúsági klub A CSEMADOK losonci (Luče­nec) városi szervezete októberben dr. Gyurcsik Iván vezetésével újjá­szervezte az ifjúsági klubot. Azóta a klubban rendszeres munka fo­lyik és gyarapodik a taglétszám is. Az eltelt időszakban három sike­res rendezvényt valósítottak meg. A legutóbbi összejövetelükön Madárkiállítás A kisállattenyésztők komáromi (Ko­márno) alapszervezetének egzotikus madarakat tenyésztő szakköre madár- kiállitást rendezett a fedett sportcsar­nokban. A látogatók 12 tenyésztő szebbnél szebb példányait tekinthették meg, többek között láthattak trillázó kanárimadarakat, papagájokat és sok­féle színes tollazatú apró pintyeket, nem hiányoztak a kínai fürjek sem. A szakkör újabb madárkiállítás szerve­zését tervezi mely remélhetőleg még több látnivalót fog nyújtani az érdeklő­dőknek Zsemlye Károly Életmentők A galántai poliklinika és kórház transzfúziós állomása példás munkát végez. Az idén már 4043 önkéntes véradótól vettek vért. Legutóbb a járásban a Vöröske­reszt sókszelőcei (Selice) és tor- nóci (Trnovec nad Váhom) alap­szervezeteinek 78 tagja kereste föl az állomást. Közülük Takács Valéria már huszonnyolcadszor. Az említett két szervezet vér­adóin kívül ezen a napon még hú­szán adtak vért. Köztük volt Sta­nislav Skačan a Duslo vállalat dol­gozója Vágsellyéről (Šaľa), aki 21- szer és Pavol Pinta a járási higié­niai állomás dolgozója, aki már 45-ször ajándékozta vérét. Em­berséges cselekedetükért Prágá­ban átvehették a Jánsky-emlék- érem aranyfokozatát. Oláh Gyula Hangonyi Sándor mérnök, a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalat szá­mítóközpontjának technikusa tar­tott előadást a számítástechnika történetéről, s annak jelentőségé­ről. Az elhangzott előadás és a számítógép által készített bíorit- musgörbék nagy visszhangot vál­tottak ki a klubtagok között. A klub vezetősége az 1984-es esztendő­re is gazdag és sokrétű programot dolgozott ki, de céljaik eléréséhez, eredményesebb munkájukhoz elengedhetetlenül szükség van egy megfelelő klubhelyiségre. Csák István Fácánvadászat A jókai (Jelka) Kis-Duna vadász­szervezet a napokban fácánvadásza­tot tartott, melyen 29 helybeli és hat vendégvadász vett részt Čierny Balog­ról. A mintegy 2100 hektár vadászterü­letnek csak a peremrészein vadásztak, 124 fácánkakast és egy rókát lőttek le. A vadászok egy szarvassal is találkoz­tak, ami nem mindennapi jelenség ezen a környéken. A jól sikerült akció legeredményesebb vadásza ifj. Letu- sek Ferenc, Puchla János és Hosnéld Pál volt. A vadászok azonkívül, hogy példá­san rendben tartják vadászterületüket, bekapcsolódnak a társadalmi munká­ba is, legutóbb az ú| sportpálya létesí­tésénél, az öltöző és a szociális helyi­ségek alapjainak építésénél segítet­tek. Csóka István Telekrendezés B. J.: Ajánljuk, hogy a beépített telkük tulajdonjogi rendezése ügyében forduljon az ügyvédi ta­nácsadó irodához. Házadómentesség B. J.: A házadómentesség a 14/1986 sz. rendelet értelmében a használatbevételtől számított 15 évre jár. Ha a házat 1974-ben kezdték az ön jogelődjei használ­ni, az adómentesség 1989-ig megilleti önöket, mint vevőket (jogutódokat). Ellenőrizzék azon­ban, hogy a jogelődjük még annak idején kérvényezte-e az adómen­tességet. A kérvényhez csatolni kell az építési engedélyt, az építé­si terveket, a hnb építési osztályá­nak igazolását arról, hogy a ház a tervek szerint épült fel, végül csatolni kell az épület részletes helyrajzi leírását a méretek pontos feltüntetésével. Önöknek azt is be kell jelenteniük, hogy mióta tulaj­donosok. A házadót a helyi nem­zeti bizottság kezeli, a fölérendelt szerv a jnb pénzügyi osztálya. Az üzemi baleset kártalanításáról H. K.: A Munka Törvénykönyve 190-201. §-ai értelmében a mun­káltató vétkességére való tekintet nélkül köteles az üzemi balesetet kártalanítani (feltéve, hogy azt nem szándékosan, ittasan vagy a munkavédelmi előírások durva megsértésével okozta a dolgozó). így a gerinctörést szenvedett olvasónknak a munkáltatója köte­les megtéríteni a fájdalomdíjat, il­letve kórházi igazolás alapján a társadalmi érvényesülés meg­nehezítéséért járó kártalanítást. Ha nem lenne hajlandó erre, egy éven belül kellene perelni. A betegállomány alatt elesett keresetét (a tavalyi évben elért tiszta átlagkeresete és a kifizetett táppénz közti különbséget) a mun­káltató köteles megtéríteni. Az üzemi orvosuk azonban önt ismé­telten nem ismerte el munkakép­telennek. Döntése ellen a feléren­delt egészségügyi hatóságnál ad­hatott volna be panaszt három napon belül. Megkísérelheti - a szükséges orvosi igazolások alapján - a járási betegségi bizto­sítási igazgatóságon kérni, hogy utólag ismerjék el munkaképtelen­nek azokra a hónapokra, amikor kénytelen volt fizetett, illetve fize­tetten szabadságot kivenni. A vál­lalat ebben az esetben kifizeti a vi­tatott hónapokra járó táppénzt és az említett kereseti különbözetet. Ha kérelmének nem tennének eleget, legkésőbb attól a naptól számított 3 éven belül, hogy a kár­ról tudomást szerzett az 1969. évi 58. sz. törvény 18. §-a értelmében a hivatalos jogkörében helytelenül eljáró szerv által okozott kárát a csehszlovák állam ellen beadott keresetében érvényesítheti. Az ipari tanuló kárfelelőssége N. N.: Olvasónk fia 16 éves ipari tanuló. Az egyik pénteki napon idősebb munkásokkal hegesztet­tek. A munkások hazamentek és meghagyták a tanulóknak, hogy a palackokat tegyék el. A tanulók is siettek, hogy elérjék az autó­buszt és így megfeledkeztek a pa­lackokról. Ezeket hétfőre ismeret­len tettesek ellopták. Olvasónk úgy tudja, hogy a munkáltató csak a tanulókat akarja a keletkezett kár megtérítésére kötelezni. Kétségtelen, hogy a fiúk gon­datlanságból nem teljesítették a munkások utasítását és így le­hetővé tették a palackok eltulajdo­nítását. A Munka Törvénykönyve 231. §-a szerint, ha a Munka Tör­vénykönyve 217-231. §-ai nem tartalmaznak eltérő rendelkezést, akkor a tanulókra is a Munka Tör­vénykönyve a többi dolgozóra ér­vényes előírásai vonatkoznak. így tehát a dolgozók kárfelelősségéről szóló 172. és a köv. §-ok is vonat­koznak a tanulókra. Az idézett 172. § 2. bek. értelmében azon­ban legfeljebb a havi fizetésük háromszoros összegéig kötelez­hetők a keletkezett kár megtéríté­sére. Ezt a térítési kötelezettséget a munkáltató a Munka Törvény- könyve 183. §-a értelmében egy­havi fizetés (jutalmazás) összegé­ig csökkentheti. A csökkentésnél figyelembe kell venni a dolgozó viszonyulását a társadalmi tulaj­donhoz, a kár jelentőségét, azt, hogy milyen körülmények között keletkezett és végül a dolgozó anyagi körülményeit. Annak a kérdésnek vizsgálatá­nál, hogy milyen körülmények kö­zött keletkezett a kár, a munkálta­tó köteles lesz figyelembe venni azt is, hogy a palackokat feltehe­tően a munkával megbízott mester írásbeli elismervény ellenében vette át és ezért anyagi felelős­séggel tartozik. A kiadott utasítás betartását így ellenőriznie kellett volna. Ajánljuk, a fiuk csak a fenti előírások értelmében kötelezze magát a kár megtérítésére. Mi jár az erdőtulajdonosnak? M. B.: Olvasónk a negyvenes években 8,5 hektár erdőt vett, amely a mai napig a tulajdonában van. Valójában azonban az erdőt egy állami vállalat kezeli a törvé­nyes intézkedések értelmében. Is­mételt kérvényezés alapján 10 éven keresztül (1979-ig) eleinte a saját erdejéből majd máshonnan megvásárolhatott és elszállíthatott 5 köbméter fát. Tíz év után ezt az engedélyt már nem hosszabbítot­ták meg. Újabb kérvényezés alap­ján a szénlerakat révén kapta meg olvasónk az említett famennyisé­get, de 1983-ban ez a juttatás is megszűnt. Olvasónk kérdi, van-e igénye valamilyen részesedésre az erdejéből kitermelt fából. Az erdőt ugyanis 1969-ben körülbelül 200 ezer koronára értékelték és 1972-ben kivágták. Az erdőkről szóló 1977. évi 61 számú törvény 12. §-a értelmében a magánszemélyek tulajdonában levő erdők használatának joga az államra száll át. Ez a használati jog időben nem korlátozott és in­gyenes. A törvénymagyarázatok értelmében ez az intézkedés vo­natkozik a kitermelt fára is, tehát a tulajdonosnak a tulajdonjogán kívül más joga az erdőhöz nincs. Ezek a törvényes rendelkezések vonatkoznak az állami vállalatok által már korábban használt er­dőkre is. Az, hogy a tulajdonjog megmaradt, csupán annyit jelent, hogy kisajátítás esetében a kárta­lanítás a tulajdonost illeti meg. Tovább dolgozó nyugdíjas B. E.: Olvasónk mint bányász 55 éves korában ment nyugdíjba. Nyugdíjasként tovább dolgozott 1981 január végéig, amikor meg­betegedett. 1982. február elsején megállapították, hogy szilikózisos tébécéje van. Ezzel kapcsolatban a bánya megtérítette az 1300 pontban megállapított, a társadal­mi érvényesülés megnehezülésé­ért járó egyszeri kártalanítást. A keresetkiesést a bánya nem hajlandó megtéríteni, utalva arra, hogy megbetegedésével kapcso­latban csupán részlegesen rok­kantnak ismerhető el (egyébként teljes öregségi nyugdíjat kap 2560 korona összegben). Munkaképtelensége megszű­nése után keresetkiesését teljes rokkantság esetében kb. 3500 ko­rona tiszta havi átlagkeresetből a Munka Törvénykönyve 195. § 2. bek. értelmében a felső határig, azaz 2800 koronáig lenne köteles volt munkáltatója megtéríteni. Mi­vel az említett összegből nyugdíja folyósítása révén 2560 korona megtérül, a különbözetről azt fel­tételezzük, hogy mint részleges rokkant képes ezt megkeresni. Egyébként, mivel az első kereset- kiesése óta több mint egy év telt el és ön nem érvényesítette igényét a bíróságon, az esetleges perben számolnia kellene azzal, hogy a vállalat elévüléssel védekezik. Ha az említett egyéves elévülési idő még nem telt el, forduljon mi­előbb ügyvédhez. Dr. F. J. ÚJ szű 6 _ 1984. I. 24. Üti liÉÍXIM

Next

/
Thumbnails
Contents